Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

KEtET-MAGYARORSZÁG 1. aMftf WT4 áprfflg I ELHUNY! P0MP1DIU A francia köztársasági elnökség titkársága 21,55 órakor a következő közleményt adta ki: George Pompidou a Francia Köztársaság elnöke 1974. április 2-án 21,00 órakor elhunyt. Az AFP jelentésé szerint Pompidou elnök Párizsban halt meg. Az elnök haláláról kiadott közleményt Jean Vigpalou professzor, Pompidou orvosa irta alá. (MTI) Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról) zctft ezzel a kérdéssel. A vég­rehajtó bizottság 1957-ben tárgyalta először ezt a témát, az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1961-es határozata óta pedig ötször szerepelt ülésén - önálló napirendi pontként. A végrehajtó bi­zottság megalakította a me­gyei koordinációs bizottsá­got, utasítást adott az egész­ségtelen telepek megszünte­tésére vonatkozó tervek ki­dolgozására, szorgalmazta a cigánylakosság erőteljesebb munkába állítását a tankötelesek maradékta­lan beiskolázását, az ipari tanulóképzésbe való bevonását, a kiemelkedő munkát végző nevelők er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sét, valamint a társadalmi szervek aktívabb közremű­ködését a feladatok megol­dásában. A helyi tanácsok is intéz­kedéseket tettek a cigányla­kosság helyzetének javítá­sára, s az öszefogás eredmé­nyeként javult a cigányok munkavállalási aránya, meg­kezdődött a telepek sorvadá­sa, csaknem teljes a tankö­telesek beiskolázása, foko­zatosan javul élet- és mun­kakörülményük. Az életmód­ban felzárkózók megbe­csült tagjai a kisebb na­gyobb közösségeknek. Az elmúlt évtizedben je­lentős változás következett be a munkaképes korú ci­gánylakosság életében. A férfiak 8(1 százaléka, a nők 26 százaléka dolgozik, Mun­kaviszonyuk tartalma alap­ján az öegzes kertiső 69 százaléka ásandó, 7 száza­léka időszaki, 24 százaléka alkalmi munkavállaló. Utób­biak száma 1500—2000 kö- ríjl váltakozik Több esetben havonként 1—4 munkanapot dolgoznak. Az állandó és idő­szaki dolgozókból az iparban foglalkoztatottak aránya 9— 58 százalék, az építőiparban foglalkoztatpttaké 12—56 százalék között van járá­sonként és városonként. Ál­talában segédmunkásként dolgoznak. A fehérgyarmati és vásárosnaményi járás ki­vételével viszonylag alacspny a mezőgazdaságban dolgo­zók aránya. A dolgozók kö­zül sokan jól ellátják a rá­juk bízott feladatokat. Egy­re több azoknak a száma, akikre a munkahelyeken számíthatnak. Nagy mér­tékben a közösség erejétől függ, hogyan teljesítik mun­kájukat. Az elmúlt évtizedben je­lentősen javultak az élet- és lakáskörülmények. 1965-től, a kedvezményes lakásépíté­siakció kezdete óta 1780 csa­lád mintegy 7500 tagja ju- tekt megfelelő lakáshoz. Ezen idő alatt 25 községben 4(1 «egészségtelen telep szűnt meg. A negyedik ötéves terv végéig még újabb 810 csa­ládnak épül lakás. Elég npgy gondot okoz. hogy kö­zülük sokan nem rendel­keznek folyamatos munka­viszonnyal. és az előírt saját erővel. Munkavállalással, fo­lyamatos munkával saját maguk is elősegíthetik, hogy mielőbb megfelelő lakás­hoz ' jussanak. Növekvő létszámuk, a je­lenlegi életkörülmények sür­getik az egészségügyi felté­telek javítását. E téren azonban a helyi tanácsok se- gítpkészsége csak lassan hoz eredményt. Az élet- és mun­kakörülményeik, egészség- ügyi helyzetük javulásával párhuzamosan — különösen az utóbbi években — fejlő­dött a cigánvlakosság mű­veltsége. A telepekről elköl­tözött, állandó munkát vál­lalók rádiót hallgatnak, te­levíziót néznek, könyvet ol­vasnak, gyermekeiket iskolá­ba járatják. Anyagi helyze­tük javulásával fejlődik kulturális igényük, s azok ki­elégítésével meghonosodik a művelpdés, a kulturált szórakozás. Mindez kihat életszemléletükre, szociális, egészségügyi helyzetükre. Mű­velődésük helyzetének vizs­gálata azt mutatja, hogy a tanköteles korú és a felnőtt lakosság kulturális szintje a múlthoz viszonyítva egyre kedvezőbb, jelentős az előre­haladás, de a jövő igényét tekintve nem megnyugtató. Az iskoláskorú tanulók be­iskolázása csaknem száz szá­zalékos. Számuk az általá­nos iskolákban tavaly 9640 volt. Az összes általános is­kolai tanulók 12 százalékát tette ki. Három évvel ko­rábban 10,2 százalék volt. Nagy azonban a lemorzsoló­dás. Ezért a nyolcadik osztá­lyig a tanulóknak a fele sem jut el. Az általános isko­la befejezése után pedig a tanulóknak csak kb. a fele tanul tovább szakmunkás­képző intézetekben, v^gy kö­zépiskolákban. Megállapítható, hogy a ci­gánylakosság helyzetének javítása az elmúlt évtized­ben a figyelem előterébe ke­rült. összetett és bonyolult problémáiknak a megoldása gondja volt és változatlanul gondja maradt a helyi és te­rületi szerveknek egyaránt. A tanácsok mellett jelentős segítséget nyújtottak a fel­adatok megoldásához a tár­sadalmi és gazdasági szer­vek. Ezért a támogatásért a végrehajtó bizottság köszö­netét fejezte ki a Hazafias Népfront-bizottságoknak, más tömeg- és társadalmi szerveknek, vállalatoknak, nevelőknek, szülői munka- köZÖSSéSékhékf s mindazok­nak akik részt vettek á mun­kában. Számszerűségében jelen­tősek az eredmények, de ará­nyát tekintve nem. A körül­mények. a fejtételek javu­lása nem tart lépést a ci­gánylakosság létszámnöve­kedésével. A feladatok nagy­ságát. a tennivalók sok i 'á- gát érzékelteti többek kö­zött. hogy mintegy 2000 fér­fi és 8000 nő részleges vagy állandó foglalkoztatását kell megoldani, 5000—5500 család részére kell jobb lakáskörül­ményeket biztosítani, javíta­ni kell az egészségügyi, okta­tási, szakoktatási feltétele­ket. A végrehajtó bizottság a vitában elhangzott észrevé­telek, javaslatok alapján in­tézkedési tervet fogadott el a cigánylakosság helyzetének továbbjavítására. Végrehaj­tásához azonban koordinált intézkedésekre, társadalmi összefogásra van szükség. A végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogdta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek állami törvényes­ségi felügyeletének helyzeté­ről szóló jelentést. Megál­lapították, hogy kisebb problémáktól eltekintve a szövetkezetek működése minden eddiginél jobban megfelel a törvényes köve­telményeknek. A szövetkeze­tek belső önigazgatási te­vékenysége, önállósága az egyre teljesebb szövetkezeti demokrácia mind jobban biztosítja a szövetkezeti tör­vény célkitűzéseinek meg­valósulását. A korábbi idő­szakban tapasztalt bizony­talankodás után a felügyelet­re hivatott ' járási. városi szervek is mind jobban fel­ismerik az ezirányú munka jelentőségét, fontosságát. Azt hogy az állami törvényes­ségi felügyelet az állami irá­nyításnak és ellenőrzésnek igen jelentős eszköze és le­hetősége. Az ülésen jóváhagyták a VB Testnevelési és Sporthi­vatalának ügyrendjét, a vég­rehajtó bizottság módosí­totta ez évi munkatervét és egyéb ügyeket tárgyalt. Hódi László • • Ünnepi nagygyűlés Moszkvában hazánk felszabadulásának 29. évíordulója alkalmából Kedden Moszkvában, a Szakszervezetek Házának Október termében a szovjet főváros dolgozóinalt képvise­lői ünnepi gyűlést tartottak hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés elnöksé­gében foglalt helyet Alek- szandr Selepin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Annamuhamed Klicsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnökhe­lyettese. Mihail L eszecsko miniszterelnök-helyettes. Ivan Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, honvédel­mi miniszterhelyettes, a Var­sói Szerződés szervezete egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Borisz Pugo, a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára, valamint a Moszkvában tartózkodó MSZBT-küldöttség élén Nagy Józseffel, az MSZMP Baranya megyei bizottsága első titkárával és Rapai Gyu­la, hazánk moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. A gyűlésen Szergej Novo- zsilov, a Szovjetunió minisz­tertanácsa mellett működő munka- és bérügyi állami bi­zottság első elnökhelyettese, a szovjet—magyar baráti társaság vezetőségi tagja mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar, szoviet nép közösen ünnepel április 4-én. Megállapította, hogy Magyar­ország méltán lehet büszke gazdasági eredményeire. Az ország fejlett ipari állammá vált. A magyar dolgozók ered ményesen valósítják meg a X. pártkongresszus és a je­lenlegi ötéves terv célkitű­zéseit. — hangsúlyozta No. VQZsilov. Méltatta hazánk iparának rohamos fejlődé­sét. A mezőgazdaság szocia­lista átalakításának a meg­valósítását. Mint mondotta, a szovjet nép a magyar nép eredményeit közös sikerek­nek tartja. A Szovjetunió és Magyar- ország kapcsolatait az iga­zi testvériség, az elvtársias- ság jellemzi. A két ország közötti testvéri kapcsolatok fejlődésének biztosítéka az SZKP és az MSZMP szoros együttműködése, kölcsönös egyetértése és teljes nézet- azonossága —, állapította meg Novozsilov. Hangsúlyozta, hogy egyre erősödik a szovjet—magyar gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés is. A Szovjetunió segítségével jelenleg 40 üzem épül Ma­gyarországon. Befejezésül újabb sikere­ket kívánt a testvéri magyar népnek a szocializmus épí­tésében. Rapai Gyula nagykövet felszólalásában köszöntötte a szovjet népet hazánk fel- szabadulásának 29. évfor­dulója alkalmából. Sikereket kívánt a szovjet embereknek az SZKP XXIV. kongresz- szusa határozatainak ered­ményes végrehajtásához, Az ünnepi gyűlés művé­szi műsorral ért véget. (MTI) Koszorúzásai ünnepségek Magyar és száriét szakszervezeti vezeték találkozója f • y =- ■--.-f'r'r’.rrr'i Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tágjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa meg­hívására magyar szakszerve­zeti küldöttség tdrtózkodott Moszkvában. A delegáció tagja volt Herczeg Károly, a SZOT titkára, és Mónus Gá­bor, a SZOT nemzetközi kap­csolatok osztályának vezető­je. A küldöttség találkozott A. N. Selepinnel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jával. a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak elnökével. A meleg, elv­társi- légkörben lezajlott ta­lálkozón részt vett V. I. Pro­horov, - a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának titkára. V- E. Szergejev a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa «socialis­ts országokkal kapcso­latot tartó osztályának veze­tője. A felek tájékoztatták egy­mást a szovjet és magyar szakszervezetek tevékenysé­gének aktuális kérdéseiről, megvizsgálták kapcsolataik és együttműködésük továbbfej­lesztésének lehetőségeit, va­lamint az európai szakszerve­zeti mozgalom kölcsönös ér­deklődésre számottartó több kérdését­A Gáspár Sándor vezette magyar szakszervezeti kül­döttség. kedden visszaérke­zett. Budapestre. A küldött­séget a Ferihegyi, repülőtéren Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkár-helyettese és Tim- mer József, a SZOT titkára fogadta. Hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából kedden megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban éle­tüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A koszorúzási ünnepségek katonai díszpom­pával zajlottak le. a kegyele- tes megemlékezések színhe­lyén katonai dísz^gységek sorakoztak fel. csapatzászló­val. A RÁKOSLIGETI TEME­TŐBEN a román bősök sír- ejnléképél helyezték el a hála és a megemlékezés virá­gait. A román és a magyar himnusz elhangzása utón a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében dr. Ortutay Gyu­la és dr. Tráutmann Rezső, a-z Elnöki Tanács tagjai ko- szórúztakj Á kormány kép­viseletében . ffr. Horgos Gyula kohó- és gépipari - miniszter. dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter és Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes koszorú­zott. A Román Szofcialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének koszorúját Cons­tantin Cimbru ideiglenes ügyvivő. Ion Puscas ezredes, katonai és légügyi attasé, va­lamint Alexandra Matcau kereskedelmi tanácsos he­lyezte el. A budapesti diplomáciai testület nevében Tadeusz Ha- nuszek a Lengyel Népköztár­saság, Pák Gjong Szun, a .Koreai . Népi -Demokratikus Köztársaság nagykövete, Konstantij Korzeniecki ve­zérőrnagy. a lengyel nagykö­vetség katonai és légügyi at- ■ taséja. valamint Lí Szí Zung főhadnagy,, a KNDK nagykö­vetsége katonai és légügyi attaséjának helyettese koszo­' a’HOLG ÁR 't I ŐSÖK..H AR - KÁN%; EI^L^MtfVÉt ” a? Elnöki Tanács névében Na-, nási László és Szabó István, az Elnöki Tanács tagjai. a kormány képviseletében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. dr. Korom Mihály igazság­ügyminisztervalamint Rös- ka István, külügyminiszter- helyettes kpszorúzta meg. A Bolgár Népköztársaság nagykövetsége részéről Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköz- társaság nagykövete és Tó­dor Dacsev vezérőrnagy, ka­tonai és légügyi attasé; a Budapesten akkreditált dip­lomáciai testület képvisele­tében C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság nagykö­vete Branko Vukusic a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője, Karl Oesterreicher dandár­tábornok. az Osztrák Köztár­saság nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja es Sead Hadzovic ezredes, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság nagykövetsé­gének katonai és légügyi at­taséja koszorúztak. A SOLYMÁRI ANGOL KATONAI TEMETŐBEN a felszabadító harcok során el­esett angol, lengyel, kanadai, és ausztráliai katonák emlék­művét koszorúzták meg. A nemzeti himnuszok elhangzá­sa után a Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Barcs Sándor és dr. Bartha Tibor, az Elnöki Tanács tagjai he­lyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képvise­letében dr- Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Nagy János külügyminisz­ter-helyettes koszorúzott,. Nagv-Britannia és fezak- Irország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének koszorúját John Wilson nagv- követ. K. H. J. Reynolds al­ezredes. véderő és katonai attasé, valamint R. J. Lin­ford alezredes, légügyi attasé helyezte el. A Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége ne­vében Tadeusz Hanti szék nagykövet, valamint Kons- tanty Korzeniecki vezérőr­nagy, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja koszorú- zott. Kanada budapesti nagykő? vétségének képviseletében Max H. Wershof nagykövét, ' R- B. Edmons nagykövetségi tanácsos és B. J. Invoie nagykövetségi első titkár he- lyézett el' koszorút. A BUDAÖRSI UTÓN a fa­sizmus elleni harcokban hősi ' halált, halt amerikai' katonák u •emlékművét ‘ kőszonnfiák meg- ................ Az Egyesült Államok him­nuszának hangját követően a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa nevében Barcs Sándor és dr. Bartha Tibor, az Elnö­ki Tanács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter. dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter és Nagy János külügyminiszter-he­lyettes koszorúzott. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok nagykövetségének ko­szorúját R* F. Pedersen nagy­követ. C. K. Hausman ezre­des. véderő és katonai atta­sé, valamint H. W. Paper al­ezredes. légügyi attasé he­lyezte el. A kegyeletes ünnepség a himnusz hangjaival ért vé­get. (MTI) Egy este, mire be­jöttem, csak a helyük ma­radt ott. A kutyás Elzát kórházba vitték. Azt mondják idegosz­tályra került. A portásfülkéből most vé­giglátni azon a hosszú úton, ahol a faanyag volt. Éjszaka, ha világít a hold, hosszú fé­nyes folyosó vezet egészen hátra a raktárig. A fal mel­lett figyelem az éjszakai ár­nyékokat. mikor mozdul meg valami. Az éjszakák hűvösek, de legalább tiszta a levegő. Mi­előtt indulnék, hogy körbe­járjam a gyárkerítést, végig­nézek a szabadon maradt hosszú úton. Kerítésen be­lül is történhet valami, bár az ember hajlamos azt hinni, ha kívül minden rendben, akkor benn is nyugalom van. Negyedórája, hogy a mű­szak elvonult, annyi sincs. Mostanában hagyom, hogy elvonuljon. Nem állok a portásfülke előtt, ki se nézek az ablakon. Nincs mit mon­dani egymásnak Ma is csak a végét figyelem az elvonu- lóknak. Van, aki most is rá­ér, nem sürgeti az éjszaka. Körülbelül sejtem mire megy a játék, ki miért siet, uiért marad te. Akik hatul jönnek, mindig tudják mi­ért engedik előre a többieket. Még az utcán is úgy tesznek, hogy meg-megállnak, szét­néznek, mint aki elvétette az irányt, és most keresi, ho­gyan is lehetne kikerülni ebből a helyzetből. Van olyan is, aki rágyújt, tenye­rével védi a gyufa lángját, az is időt hagy, hogy halad­janak a többiek. Aztán az utolsó is eltűnik, az utca el­csendesül, csak a járókelők maradnak. A Nelli ma az utolsók közt ment el a gyárból. Behúzta a nyakát a kardigángallér mögé, úgy pislogott a por? tásfülkére. Á villany nem égett, nem láthat? ta, hogy ott állok a portás­fülke közepén. De én láttam őt. Ismerem az arcát, és most pont olyan volt, mint amikor valami nem tetszik neki. Ta­lán az, hogy engem nem lá­tott ott a portásfülkében. Még az utcán is megállt, elő- re-hátra tekintett, jól láttam, azt várta, hátha valahol fel­tűnők a kerítés mellett. Pe­dig tudta ő nagyon is jól, hogy tíz órakor még nem kerülöm a gvárat. Minek az. Utána már csak a Bokor úr, a művezető ballagott, hozta a kulcsot a nagv vas­karikán. Ö zárja a műhelyaj­tót. Minthogy minden ügyet le kell zárni egyszer. Mesz- szebb haladva megállt, te­nyerével védve a gyufa lángiát rágyújtott. olyan mozdulattal, hogy most vala­mitől megszabadult, valami­nek utána van. Akár a töb­biek. Mikor a megállóhoz ért, hogy várja a villamost, gz utca már üres volt, mert köz­ben az autók is kiszaladták onnan és eltűntek, mint az ürgék, a környező utcák lyu­kain át a semmibe. (Folytatjuk) . V 1 . ‘V I EHSmmi íyyft'a*g aj ű ni•aiÁí''fe'.iMfil jÄ I -ű Kerekes Imre kisregénye 36,

Next

/
Oldalképek
Tartalom