Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
XXXI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS 3, SZERDA Legfőbb támaszunk Irta: Huszár István miniszterelnök-helyettes Kádár János és Fock Jenő fogadta Pham Van Dongot Egy esztendő híján három évtizede annak, hogy a Szovjetunió hős harcosai hazánk területének utolsó négyzetméteréről iß kiűzték a szétvert fasiszta hadsereg maradványait. Azóta e nap — szabadságunk születésnapja — méltán legnagyobb nemzeti ünnepünk. Az idő múlásával nem szürkült el népünk történelmének e nagy napja. „Lélekben egyre közelebb hozzánk, fénye mind egyre szebben világol mai küzdelmeinkben, jelenünkben” is. A felszabadulás óta eltelt három évtized szülöttjeinek, neveltjeinek, a szocialista Magyarország építőinek egyre magasztosabb nemzeti ünnepe ez a nap. És az nem pusztán hagyomány — bár kedves hagyományainkat mi mindig sokra értékeljük —, hogy ezen a napon első, hálát és kösznetet kifejező gondolatunk azoké, akik mai életünkhöz vezető utat megnyitották számunkra, akik segítettek azóta is ezen haladni: a Szovjetunió népeié, pártjáé és kormányáé. Életünk minden területén így van ez, de talán a legközvetlenebbül a gazdasági életben. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését bizonyító tények képzeletbeli sorának itt említett eleje és vége szimbolizálja, hogy miből indult ez az ország, 6 ma milyen ígéretes, jövőnket is formáló közös vállalkozásoknak lehetünk részesei. Nagy út van mögöttünk. Ennek az útnak a kilométerkövei is emlékezetesek, s mind megannyi egy-egy állomása gazdasági kapcsolataink fejlődésének. Nincs olyan év az elmúlt 29 esztendőből, amelyikben ne lenne néhány kiemelkedő esemény, amely a magyar népgazdaság fejlődését nagyban segíti, s a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat gazdagította. Tavaly megindult a szállítás a Barátság II. kőolajvezetéken, 25 éve lesz ez év júliusában, hogy Moszkvában a két kormány képviselői egyezményt írtak alá a tudományos technikai együttműködésről, 12 éve írták alá a timföld és alumíniumipari együttműködésről szóló egyezményt. Keréken 10 esztendeje annak, hogy Budapesten egyezményt írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról. % De minden példálózás, minden válogatás, ha mégoly nagyjelentőségű tényt, eseményt idéz is emlékezetünkbe, mint az említettek — csak leszűkítve tükrözi gazdasági kapcsolatainkat. Hiszen ma aligha akad olyan üzem. olyan falu, talán olyan család, ahol ne szerezhetnének közvetlen tapasztalatokat kapcsolataink sokoldalúságáról, gazdagságáról. A Pobjeda és Poljot karórák, a Zorkij és Kijev fényképezőgépek, a Szokol rádiók, a kedvesen becézett Zsiguli személygépkocsiktól kezdve, az MTZ traktorokon, a nagyhozamú bezosz- tája búzán keresztül, az üzemekben működő technológiai berendezések egész soráig, nem beszélve a köznapi életünkben közvetlenül „láthatatlan” termékekről. Hiszen szinte a telies vasércfelhasználás, a kőolajfelhasználás mintegy háromnegyede a Szovjetunióból származik. Természetesen szállításainknál sincs ez lényegében másként. Sok munkásunk a cirill- betűvel a munkapad mellett imerkedett meg először, mivel például gépipari kivitelünk na- nagyobbik részét szovjet megrendelésre szállítjuk. Mindezt talán az a statisztikai adat sem fejezi ki kellően, amelyik összegzi kölcsönös áruszállításainkat. Kivitelünknek csakúgy mint behozatalunknak több mint egy harmadát teszi ki a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom. Aligha hiszem, hogy bárki túlbecsülhetné ennek a „minősített egyharmad- nak” a jelentőségét. Az exportnak és az importnak ilyen mértékű területi koncentrációja már önmagában nagy gazdasági előnnyel jár. S ha most ehhez hozzátesszük azt, hogy ez a forgalom mentes mindenfajta spekulatív és diszkriminatív meggondolásoktól, hogy jórészt hosszúlejáratú szerződésekkel megalapozott, hogy nincs kitéve a tőkés világpiac sokszor kiszámíthatatlan áringadozásainak, hogy összetétele — mind a behozatal, mind a kivitel tekintetében — számunkra igen kedvező, bogy a szállítások nagy biztonsággal valósulnak meg, akkor láthatjuk, miért jelent elsődleges nemzeti érdekeket kapcsolataink minél gyorsabb ütemű bővítése. Minden ünnepi évforduló — de tulajdonképpen bármi más, kicsinek látszó eseménye kapcsolatainknak — arra is alkalom, hogy összegezzük a gazdasági együttműködés egyéb politikai tanulságait. E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy a maguk teljességében mindezt bemutassa. Mégis emlékeztetnünk kell: a proletár nemzetköziség szép eszméjét látjuk gazdasági kapcsolatainkban. A Szovjetunió önzetlenül bocsátotta és bocsátja rendelkezésünkre hatalmas szellemi és termelési kapacitását osztotta és osztja meg velünk a gazdasági építésben szerzett sokrétű tapasztalatainak gazdag tárházát. A magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok szolgálták és szolgálják, hogy a magyar népgazdaság egyre jobban megfeleljen — szerkezetében, színvonalában — korunk sürgető követelményének, a szocialista integrációnak! A Szovjetunióval kétoldalúan bővülő gazdasági kapcsolataink nagyban segítették, hogy mas szocialista országokkal kétoldalúan és a megalakulásának negyedszázados évfordulóját éppen most ünneplő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében sokoldalúan kiterebélyesedjenek, egyre gyümölcsözőbbé váljanak gazdasági kapcsolataink. S arra is érdemes gondolnunk, hogy ilyen természetű és ilyen politikai alapokon nyugvó gazdatagi kapcsolataink mennyiben szolgálták hazánk egyre ‘sikéresebb felléDesét nem szocialista piacokon. Vajon más úton tudtunk volna-e olyan termelési kapacitásokat és olyan színvonalon létrehozni, ami ma számos termékünk esetében kedvező feltételeket teremt számunkra a nem szocialista országokkal folyó gazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztéséhez? A válasz csak határozott nem lehet. Ezért is vagyunk ma olyan helyzetben, hogy a keletnyugati gazdasági, kereskedelmi kapcsolatoknak — elsősorban a Szovjetunió következetes békepolitikáiának sikere nyomán — az örvendetes bővülése a maga sajátos módján a szocialista gazdasági integrációt is segíti. Végezetül: a tőkés világgazdaság időről-időre fellépő s némelykor kiéleződő válságjelenségeinek kedvezőtlen hatásait a Szovjetunióval, a KGST tagországaival való együttműködés nélkül nem tudtuk volna társadalmi, gazdasági céljaink veszélyeztetése nélkül csökkenteni és elhárítani. Készülünk pártunk XT. kongresszusára Közel egy év áll rendelkezésünkre ahhoz hogy az előző kongresszus óta megtett utunk tapasztalatait és tanulságait összegezzük és értékeljük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén — amikor a soron következő kongresszus | összehívásáról döntött — abban is határozott, hogy el kell készítenünk pártunk új programnyilatkozatát. Kádár János elvtárs vezetésével meg is Indult ez a felelősségteljes munka. Vagyis: a XI. kongresszusra készülve a szocializmus építésének egész időszakát kell új tennivalóink helyes meghatározása érdekében a marxi-lenini tanítás fényében elemeznünk, erre kötelez bennünket az a körülmény is, hogy egy év múlva a felszabadulás 30. évfordulóját ünnepeljük. Anatole France írta: „Ne veszítsünk el semmit a múltból. Jövőt csakis a múlt ismeretében építhetünk.” Nem kétséges, hogy a párt és az ország életében ilyen nagy eseményekre készülve áttekintjük majd azokat a nagyszerű tapasztalatokat is, amelyeket a szovjet—magyar gazdasági együttműködés immár egész történelmi időszakot átfogó 30 esztendeje nyújt számunkra. Azért is tesszük ezt meg, mert bizton reméljük, hogy a következő években is szilárd támasz lesz számunkra a gazdasági építés minden kicsiny és nagy gondjának sikeres megoldásához megbonthatatlan szövetségünk a szovjet néppel. Az elmúlt 29 esztendő gazdasági sikereit úgy is megírhatnánk, mint a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok történetét. S ennek a történelemnek, s tanulságainak az ismerete: záloga jövőbeni sikereinknek. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadta Pham Van Dongot, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának elnökét, aki a Kubai Köztársaságban tett látogatása után néhány napot hazánkban pihent. A beszélgetés szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. ★ Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere hivatalos tárgyalásainak befejeztével kedden elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjeleni Púja Frigyes külúgyminifan- tér. valamint a Külügyiéi- Misztérium más vezető ssse* mélyisége. Jelen volt Ngug~ ere Manh Cam, a VDK budapesti nagykövete is. A Vietnami Demokratáin* Köztársaság külügyminiszterének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. Nagygyűlések* hálastaféta, fogadalomtétel Ünnepi megemlékezés megyénkben hazánk felszabadulásáról Gazdag programmal, rangos eseménysorozattal készül megyénk lakossága április 4., hazánk felszabadulásának 29. évfordulója méltó megünneplésére. ' Nyíregyházán, az UNJVER- SIL gyáregységben április 3- án 13 órakor rendezik a központi ünnepséget a párt, a tanács, a Hazafias Népfront megyei, járási, városi bizottságai. Az ünnepségen részt vesznek a gyáregység, a környező vállalatok, intézmények dolgozói. Az elnökségbe veteránokat, a termelésben élen járó és kitüntetett munkásokat, parasztokat hívnak meg. Április 4-én 10 órakor Nyíregyházán, a Felszabadulás téri szovjet és a Marx téri román hősi emlékműnél katonai diszelgéssel egybekötött koszorúzást ünnepséget rendeznek. Április 4. alkalmából kerül sor a KISZ-fiatalok fogada- lomtételi ünnepségére a munkahelyeken, az új KISZ-tagokat befogadó közösségek előtt A fehérgyarmati járás községeiben ugyancsak április 3-án tartanak megemlékező ünnepségeket. Csaknem mindenütt színes, az alkalomra összeállított kulturális program kötődik a rendezvényekhez. A járás központi ünnepségét Fehérgyarmaton április 3-án 15 órakor a METRI- POND mérleggyár szatmári gyáregységének üzemcsarnokában tartják, ahol a gyár dolgozóin kívül több üzem. intézmény és termelőszövetkezet képviselői is részt vesznek. Itt a Zalka Máté gimnázium tanulói adnak ünnepi műsort. A járás KlSZ-szer- vezeteiben április 4- alkalmából ünnepélyes keretek között tesznek fogadalmat az új KISZ-tagok. A mátészalkai járásból is hasonló előkészületekről érkeznek a hírek. A községekben április 3-áin este emlékeznek meg hazánk felszabadulásának évfordulójáról ünnepélyesen. Készülnek az általános és középiskolák tanulói, hogy műsoraikkal részt vegyenek az eseményeken. Több üzemben és termelőszövetkezetben ez alkalomból kitüntetéseket és pénzjutalmakat adnak át a munkában élenjáróknak. Mátészalkán április 3-án, délután 15 órakor helyezik el koszorúikat a szovjet hősi emlékműnél a párt. a tanács, a Hazafias Népfront járási-váro6i bizottságai, a tömegszervezetek, az intézmények, a vállalatok, a szövetkezetek képviselői. Ezt követően 17 órakor a Mátészalkai Állami Tangazdaság nagytermében kerül sor a megemlékező ünnepségre, ahol az Esze Tamás gimnázium irodalmi színpadának műsorával zárul a rendezvény. Tyúkodon április 4-én délelőtt rendeznek koszorúzá - si ünnepséget a község felszabadításáért elesett szovjet katonák sírjánál. Kisvárdán április 3-én 14 órakor a KISZ-fiatalok a város ifjúsága nevében helyezik el koszorúikat a temetőben lévő szovjet hősi emlékműnél. 15 órakor a Bessenyei György gimnázium dísztermében tartják Kisvár da dolgozóinak megemlékező ünnepségét, amely kultúrműsorral zárul. A város által emelt felszabadulási emlékműnél 16 óra 30 perckor rendeznek koszorúzást ünnepséget a párt, a tanács. « Hazafias Népfront járási-városi bizottságai, a tömegszervezetek, a gyárak, intézmények, szövetkezetek képviselői. Április 4-én egész naoos soorbműsor várja az érdeklődőket a vár melletti sportpályán. A járás községeiben április 3-án, az esti órákban tartják a kulturális programmal egybekötött megemlékező ünnepségeket. Nyírbátor város és a járás községeinek lakói a hagyományoknak megfelelően ünnepliik hazánk felszabadulásának évfordulóját. Ezúttal csaknem mindenütt április 3-án rendezik a megemlékező. és fi hősök sírjai, emlékművei előtt tisztelgő koözorú- záai úcuyepségeket. Nyírbátorban úriS-án, 17 órakor helyezik el koszorúikat, virágaikat a felszabadulási emlékműnél a párt, a tanács, a Hazafias Népfront járási, városi bizottságai, a társadalmi es tömegszervezetek, valamint az üzemek, szövetkezetek képviselői. 17 óra 30 perckor, a mozi helyiségében tartják ünnepségüket a város dolgozói. Kislétán ugyancsak április 3-án, az évforduló tiszteletére szervezett ünnepi rendezvényen adják át az elmúlt ewben végzett társadalmi munkájukért a kisközségi kategóriában elnyert első díjat, és a megyei tanács pénzjutalmát. Vásdrosnoményban április 3-án, 14 órakor méltó keretek között rendezik a koszorúzást ünnepséget a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. Este 19 órakor a járási művelőié«! központ nagytermében kerül sor az ünnepi gyűlésre. Hasonlóképpen emlékeznek a 29 évvel ezelőtti eseményekre, a szabadság első napjaira a járás minden községében. Nagy kallóban április 4-én 15 órakor katonai diszelgéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősi emlékműnél. 19 órakor kezdődik a nagyközség dolgozóinak hagyományos díszünnepsége a járási művelődési központban. E járásban is valamennyi településen megemlékeznek az évfordulóról. László-tanyán és Geszteréden a felszabadító harcokban elesett szovjet katonák síremlékén április 4-én a délelőtti órákban ünnepi keretek között helyezik el a kegyelet és a hála virágait Ülést tartott a megyei tanács vb Kedden ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megtárgyalták a cigánylakosság helyzetéről és a további feladatokról szóló előterjesztést. A legfrissebb felmérések szerint a megyében a cigánylakosság száma meghaladja a 35 000- et, ami 14 000-rel több a tíz évvel ezelőttinél. A megye összlakosságának 6 százalékát teszi ki. A tanács már az elmúlt években is jelentőségéhez mérten foglalko(Folytetás a 2, oldaleal
