Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
f*M. mlrclús 1Ö. mw i»Áe?Afiőff§zí» 1 Mä Emelkedő reálbérek Ű.? BÚTORGYÁR. A kills5 munkákkal egyidőben megkezdték a gépek beszerelését a Mátészalkai új Szatmár Bútorgyárban. (Elek Emil (elvétele) MIÉRT GYENGE A SZOLGÁLTATÁS (1.) Mindéit negyedik forint AZ .IDÉN MEGGYORSUL az életszínvonal emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5—5 százalékkal növekedtek 1972-höz képest. Az idei terv 3,7 százalékos reálbér és 5—5,5 százalékos reál- jövedelem emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével. mind a negyedik ötéves terv életszínvonalpolitikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szemügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbémö- vekedés magyarázatát az idei árpolitika tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5 azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972. novemberi párthatározat szerint — 1975- ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 2 százalékot. A FOGYASZTÓI ÁRSZÍNVONAL viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatására meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többletkiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban lévő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai térmékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turista forgalom. Csupán gazdasági ' AZ EGYIK NAGYVÄL- LALAT néhány műszaki, gazdasági tisztviselője hetenként két alkalommal reggel hét órakor nem ül íróasztala mellé. Kis teremben gyülekeznek, ahol különböző, az audio-vizuális nyelvtanulást segítő berendezések várják őket. A nyelvtanár legalább olyan szigorúan ellenőrzi a pontos munkakezdést, mint a munkahelyi főnök. Lazsálni nem lehet, égyfolytában birkóznak az orosz nyelv tanulásával, heti kétszer négy órán át. Ez aztán a vállalat! — gondolhatja most az olvasó. Munkabért fizet dolgozóinak, hogy azok idegen nyelvet tanuljanak, hozzásegíti őket a nyelvvizsgához, amely után természetesen pótlékot is fizet, a fennálló rendelkezések szerint. Ehhez még hozzátehetjük: a villa- lat fizeti a tanfolyam díját Is. Nem fényűzés ez? Csöppet sem. Van ugyanis egy záradék a vállalat és dolgozói között megkötött szerződésben. Akinek a nyelvvizsga nem sikerül, az saját zsebéből fizeti a tanfolyam díját, és vissza kell térítenie a tanulás idejére felvett munkabért is. így már tiszta a játék, a vállalat dolgozója az üzleten nyerhet is, veszíthet Is. A siker, vagy sikertelenség kizárólag tőle függ. NYILVÁNVALÓ, hogy a tanfolyamot nem divatból vagy valamiféle „emberba- ráti szeretetből” rendezték. A vállalat nagyarányú rekonstrukció előtt áll, amelyet szovjet fővállalkozó végez. A vállalat termékeinek nagy része a szovjet piacon talál gazdára. Lépten- nyomon tárgyalni kell a szovjet partnerekkel, s * megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének a „fogyasztói társadalom” csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és káros. Mert az árstabilizálásnak nálupk is ára van. s mert az olajválság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek negativ következményei. ' DE TÉRJÜNK VISSZA témánkhoz, a reálbér alakulásához. illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fogyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke legfeljebb két százalékkal csökken 1974- ben. így azok, akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonal emelkedés esetén. A béremelések értéke — köztük a tavalyi munkás béremel éseké. továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké. — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre Tehát az kanion többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak a társadalomnak. Az anvasi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a ié munká. a tehetség a szorga lom. erkölcsi elismerésének is alania. HA A BÉREMELÉSEKRE szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmények, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil árszínvonal anyagi fedezete. K. J. vállalatnál kevés az oroszul tudó alkalmazottak száma. Ez a napi munkában egyre nagyobb nehézséget okoz. Ezért vált szükségessé megfelelő számú, intenzív nyelvtanuló csoportok szervezése, ezért tartják munkaidő alatt a tanfolyamot. Nem vállalati kegy tehát az ingyen tanulás, és a dolgozók sem testnek szívességet senkinek, hogy beiratkoztak a tanfolyamra. Aki nem jelentkezett, holott munkakörének jó betöltéséhez szükséges lenne a nyelvtudás, az saját magának okoz nehézségeket. NEM KELL KÜLÖNÖSEBB JÓSTEHETSÉG ahhoz, hogy a ma még viszonylag ritkaságnak számító esethez hasonlók egyre gyakrabban történnek majd más vállalatoknál is. A gyors gazdasági fejlődés körülményei közepette nem mindig várhatja meg a vállalat, míg munkatársai szépen lassan egytől-egyig felnőnek a változó feladatokhoz. Sarkallni, sőt olykor kötelezni kell a dolgozókat a vállalatnak szükséges új ismeretek megszerzésére, legyenek ezek idegen nyelvek, vagy akár üzemszervező, esetleg munka- és környezetvédelmi szakmérnöki ismeretek. A vállalat hosszú távú tervének kidolgozói jóelőre megmondhatják, milyen képzettségű munkatársakat igényel majd ekkor vagy akkor a vállalat fejlődése. A vállalat vezetése szükségszerűen előbbre lát, s ösztönzi a dolgozókat, hogy a fejlesztési iránynak megfelelő szakismertekkel bővítsék tudásukat. Persze a vásár kettőn áll, amelyet kölcsönös érdekek, előnyök alapján érdemes megkötni. O. Jb Egy-egy ember minden negyedik forintját a szolgáltatásokra költi. Illetve sokszor csak költené, mert általános tapasztalat, hogy a jövedelmek emelkedésével, az élet- körülmények javulásával nem tart lépést a szolgáltaié, sok színvonalának emelkedése, ma is sokszor a „Csináld magad” elvnek kell érvényesülnie akkor, amikor inkább a javítóműhelyt venné igénybe gz ember. Azért hozták létre ••• Ezért foglalkozik annyi fórum a szolgáltatások fejlesztésével, kiemelten kezelve négy ágazatot, a textiltisztítást, a gépkocsijavítást, a lakáskarbantartást, az elektroakusztikai és háztartási gépjavítást. Ezekre, valamint az egyéb, ipari és kereskedeL mi, áruszállítási szolgáltatásokra Szabolcs-Szatmárban 15 évvel ezelőtt még száz millió forintot sem költöttünk. 1970-ben már 275 millióval szerepeltek a szolgáltatások, míg 1975 végére a tervék 440 millióval számolnak. Vagyis a számok gyors ütemű fejlődésről tanúskodnak. ám az élet fejlődése még ennél is gyorsabb volt. s ennek „köszönhető”, hogy a szolgáltatások színvonala elmarad a kívánalmaktól. Egy példát említve: valamikor az ipari szövetkézé tekét azért hozták létre, hogy eleget tegyenek a városokban és községekben a szolgáltatási igényeknek. Aztán a szövetkezetekben egyre inkább a jobban jövedelmező árutermelés felé fordultak — ótt a fejlesztési lehetőségek is jobbak voltak — így történt, hogy a szövetkezeteknél a Nem tudom, hogy az utolsó nagyobb munkája, istá- polása lesz-e Kertész Pálnak a játszótér megalkotása Eper- jeskén. Ugyanis nyugdíj előtt áll, nyugalomba készül az iskolaigazgató. Két évtizede bőven elmúlt, hogy a civis fővárosból, Debrecenből ide származott tanító e piciny határmenti falucskába írni-ol- vasni tanította az embereket. Generációk nőttek a keze alatt. S akit most társadalmi összefogásra, munkára szólít, egykor tanítványai voltak. Persze, hallgatnak szavára. Lelkesedése egy szikrányit sem halványult, szerénysége a régi, éppen úgy elhárítja a dicséreteket, elismerést, mint máskor. Amikor afelől faggatom, kinek az ötlete volt, hogy játszótér épüljön, mindenki mást említ, csak magáról hallgat. Csak egyet hajtogat: az iskola ötlete volt. „Pontosabban Kertész Pálé” — jegyzi meg Gond® Béla a tsz elnöke. Hogy honnan tudja? Mosolyog rám. -Itt élek én is ebben a faluiban” megyében csak 6,5 százalékos a szolgáltatások részaránya bár meg kell állapítani, hogy itt évente 10—15 százalékos a szolgáltatás értékének növekedése. Arra a kérdésre, hogy miért gyenge a szolgáltatás, a válasz többnyire egy: nem éri meg! Pontosabban kevésbé jövedelmező, mint az ipari termelés fokozása, nagyobb szervezettséget igényel, sok készlettel jár, hiszen például egy-egy tv-nek többszáz alkatrésze van, mind meghibá- sodhat tehát a javítónak mindből illene tartania a raktáron. A szolgáltatások fejlesztését különféle intézkedésekkel segítik. Ezek egyike, hogy a kormány külön szolgáltatásfejlesztési alapot hozott létre, amely több milliót juttatott a megyének is ebben az ötéves tervben. Az eredeti 55 milliós keretet 10 millióval menet közben megemelték. s az árvizes terület még külön kapott 2,5 milliót. Ebből a pénzből viszont olyan sokan kaptak, hogy már eleve meg lehet kérdőjelezni a felhasználás valóban a célnak megfelelő jellegét. Hiszen például a nagyecsedi tanács költségvetési üzemének adott pénz — ami csak arra volt elegendő, hogy egy teherautót vásároljanak — olyan kevés, hogy a helybeli lakosok nemigen várhatják a lakáskarbantartás javulását. Állami támogatással A szolgáltatásfejlesztési alapból tulajdonképpen jelentős összeget csak a Patyolat. a Szatmárvidéki Fodrász Szövetkezet mosó-vegytisztíKertész az idős, de szívében örökfiatal pedagógus szeret „játszani”, örömet szerezni másoknak. Ezt a kis alkotást is meglepetésnek szánja, amolyan felszabadulás évfordulói ajándéknak a faluban. „Ügy szeretnénk, ha április 4.-én felavathatnánk. Sietnünk kell, hogy meglegyen a gyerekek öröme. „Valaki azt mondhatja nem nagy ügy, nem nagy dolog, talán még azt is, „szóra sem érdemes.” Lehet, hogy egy városban, ahol oly sok a nagy, jelentős üzem. gyár, intézmény, hivatal, nem jelenthet, különösebb megerőltetést egy játszótér megépítése, berendezése, felszerelése. Valóban. De erőfeszítést jelent, s igen is nagy dolog egy tenyérnyi falucskában, ahol minden erőt koncentrálni kell azért, hogy egy ilyen megvalósuljon. Egy játszótér. Egy falu gyerekseregének kollektív ajándéka. a boldogság teteje. Legalább száz gyerek öröme. És az utánuk következő generációé és a többi. Itt kezdődik tó üzeme, a GELKA és a VAGEP vállalat kapott. A többi tétel 2—300 ezer forint körül volt ami inkább a sok kérvényező kielégítésését, mint sem a szolgáltatás fejlesztését segítette elő. Ez ma már. három év elteltével, egyre jobban beigazolódik, bár akadnak egészen pozitív ellenpéldák is, mint. a nyír- meggyesi tsz. ahol 200 ezer forintot kaptak a rádió-, tv- javításra, s egészen jól működik a javítóműhelyük. A másik gond a szétosztott pénznél a felhasználás lassúsága. A VÁG ÉP az Idén nyitja meg a Tünde utcán az autószervizét, amihez a szolgáltatásfejlesztési alap négymillióján túl állami támogatást is kapnak, viszont a korábban csődbejutot.t Gépjárműtechnikai Vállalatnál már 1969-ben megfogalmazódott a szerviz építése ezzel a céllal kezdték el a beruházást. Ugyancsak bosszantó, hogy a Patyolat rekonstrukciója a biztosított anyagi eszközök ellenére is lassan éveket késik. Még rosszabb a kép, ha nem az „ingyen pénzt” nézzük. Minden vállalatnak, szövetkezetnek jogában áll hitelt is felvenni a szolgáltatás fejlesztésére. Mi több. itt az előírások az általánoshoz viszonyítva könnyebbséget jelentenek, általában alacsonyabb kamattal, hosszabb visszafizetési időre, kedvezményesen kaphatják a hitelt. Még attól sem kell félni, hogy a hitelkeretet alacsonyan állapítják meg nem jut elég a megyének. Inkább az ellenkezője igaz, hiszen tavaly 7,5 milliós kere.tet kapott a bank, s az év végén csak 1,2 millió forint fel- használásáról számolhattak be. Az idén 9 millióval gazdálkodhatnak, de nemhogy társadalmilag az ép test — ép lélek elv megvalósítása, egészséges, edzett nemzedék nevelése. Szép platánokkal, nyírjékkél, tulipánfákkal viruló parkjuk van az eperjeskeieknek. Dombos, füves, selymes hely. E gyönyörű parkba építik fel a játszóteret. Mert meg kell építeni. „Nyakába” vette az igazgató a falut, s elmondta itt is, ott is mit akar. A MÁV eperjeskei rendezőpályaudvarán dolgozó vasutasvezetők felajánlottak cementet, vashulladékokat, a határőrség katonái építőket, az Eperjes- ke—tiszamogyorósi Alkotmány Tsz szállítóeszközöket biztosít, adnak folyamkavicsot, s a szükséges szakmunkáikat végzik el. A «portpálya, az iskola közvetlen szomszédságában kezdődik meg ezekben a napokban a társadalmi munka. Itt épül meg a játszótér. Kertész Pál igazgató elmondta, érdeklődtek egyik vállalatnál, mennyiért terveznék, készítenék eL »Nagy összeget: mondverseny nem alakül ki, hanem az igény is kevés, március elejéig csak érdeklődés volt. egyetlen hitelkérelem sem futott be. Élni a lehetőségekkel AMtor, amikor Szaboles- SZatmár helyzetét vizsgáljuk, sok tekintetben arra a megállapodásra jutunk, hogy az országos átlagtól rosszabb helyzetben vagyunk. Vonatkozik ez a szolgáltatásokra is. Éppen ezért nem mindegy, mennyire tudunk élni a biztosított lehetőségekkel, meny. nyíre teszik magukévá a célokat a tanácsok, a vállalatok, szövetkezetek. Ugyanis még egy elgondolkodtató tény van a rendelkezésekben: egyértelműen a tanácsok feladatává teszi a szolgáltatások színvonalának fejlesztését. vagyis minden egves községben és városban helyben is keresni kell a felelősöket. hogy miért nincs elég javítóüzem, miért kevés a javítással foglalkozó kisiparos, miéid nem alkalmazkodik jobban a lakosság igényeihez a szolgáltató ipar. Csak egy példa befejezésülj évek óta szóváteszik a nyíregyháziak hogy a GELKA nem törődik az ügyfelek érdekeivel, amikor a szerviz nyitvatartása délután fél négyig van. Senki sem hiszi el. hogy akár a városi tanács közbeszólásával is, de ne tudnák megszervezni a nyújtott délután 5-ig. vagy 6-ig való nyitvatartási, mint ahogy meg tudja azt tenni a fodrász, vagy a Patyolat, a kereskedelem. Következik: Maszekok paradicsoma (?!) Lányi Boton d tak, nem bírnánk.” Így aztán saját elképzelésük szerint valósítják meg. Lesz a játszótéren négy hinta, libikókák, különböző játékok, mászóvasak stb, amire szükség van. Határőrök, tsz-tagok, itt dolgozó szakmunkásak, vasasok, hegesztők, építőmunkások, vasutasok, a falu felnőtt dolgozói készítik el a hinták betonágyait; a szükséges hegesztéseket, ők fúrnak* faragnak, teremtenek kollektív munkával gyerekeiknek játszóteret Az igazgató bácsi úgy tervezi, hogy az úttörőknek adják át „szocialista megőrzésre”, ami azt jelenti, hogy az őrsök adnak ,-tt szolgálatot, ők ügyelnek-vigyáz- nak a kicsinyekre. Sok szép tervet valósíthatnak itt meg a gyerekek. Ez lesz az eperjeskei kicsinyek Pál utca féle grundja, tornaterme az ég alatt. Erőt, egészséget növelő ajándék április 4-re az epeh- ieskei gyerekeknek. Ilyen játszótér, ilyen összefogással Szabolos-Szatmár valamennyi falvában épülhet. Csak lesyenek lelkes kezdeményezői. hívei, olyan istáoo- lói, mint az öreg tanító, Kertész PáL Farkas Kálmán Munkaidő alatt ? Száz gyermek öröme
