Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
f. oMaS' KELET-MAGYAnORSZAÖ 1974. március ft Külpolitikai y» ........... ■ I. kommentár ................. i Veszélyes precedens haGromiko—Etalia*- találkozó Nemcsak az argentin, ' nem a külföldi távirati irodák is gyorshírben közölték, hogy Ricardo Obregon Cano, Argentina Cordoba nevű tartományának kormányzója és helyettese, Atilio Lopez híva* taloßan benyújtotta lemondását. Az argentin belpolitika rejtelmeiben járatlan megfigyelő előtt is azonnal világos, hogy rendhagyó természetű eseményről van szó. Normális körülmények között még magában Argentínában sem számítana szenzációnak, ha egy tartomány aciminisztrativ vezetője és helyettese leköszön tisztségéről, a küllóidi közvélemény érdeüiöaésére peaig egyáltalán nem szá- rounatna egy ilyen hír. Csakhogy Argentínában HiindinkáDD meg leaet kerdő- jeiezni a normális körülményeket — os hogy ez a kérdőjel mennyire jogos azt minden eddigi baljós jelnél jobban érzéKelteti a fenti jelentés háttere E háttér legfontosabb té- toye, hogy Cordoba politikai értelemoen már régen nem egy tartomány a sok közül, hanem a nagymuitú és jelenleg i« rendkívül aktiv argentin baloldal legerősebb fellegvára. A másik alapvető tény, hogy Cano kormányzó és helyettese baloldali érzelmű emberek, amellett törvénytisztelő állampolgárok, akik tiszteletben tartották — és igyekeztek másokkal is t*sz ieletben tartatni — a helyi választók sok-sok szavazásban megnyilvánult akaratát. Akadtak azonban Cordo- baban — és egészen biztos, hogy a fővárosban, Buenos Airesben is — politikai személyiségek és csoportok, akik nem ilyen kényesek az emberi szabadságjogok és az alkotmányos paragrafusok kérdéseiben. Ezek már régebben elhatározták, hogy megpróbálják-—megszüntetni Cordoba baloldali fellegvár-jellegét és mo6t akcióba léptek. Méghozzá olyan módon, amelyre nem volt példa az argentin belpolitika történetében. A rendőrség vezetői egyszerűen fizikai erőszakkal eltávolították hivatalukból a tartomány két legfőbb politikai vezetőjét — akiknek ők maguk is engedelmességgel tartoztak. Az ország felzudult. Mindenki a fővárosra, a rózsaszínű házra, az elnöki rezidenciára tekintett. A döntés meg is született, de aggasztó előjellel. Az agg elnök, aki nemrég tért vissza a hatalomba és akinek táborát óriási ellentétek zilálják szét, „utána ment az eseményeknek”. Olyan törvényjavaslatot hagyatott ióvá pénteken reggel a szenátussal. amely szerint a központi hatalomnak „egyes esetekben” joga van beavatkozni a cordobai közigazgatás irányi- tásába. Ezzel a Casa Rosada lakója zöld utat biztosított egy erőszakos tartományi puccs- nak és hivatalosan is lemondásra késztette ennek áldozatait. Ismerve az elnök helyzetet és a fegyveres erők közelmúltbeli szerepét. valamint a chilei tragédiát, aligha tűi zás az az állítás, hogv a cordobai fordulat veszélyes preredens lehet. Következményei könnven túlterjedhetnek a tartomány határain. Mint Moszkvában hivatalosan bejelentették, Andrej Grotniko szovjet külügyminiszter pénteken fogadta Egon Bahr nyugatnémet tárcanélküli minisztert és megbeszéléseket folytatott vele a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseiről, valamint néhány nemzetközi problémáról. NDK-NSZK tárgyalások A nyugatnémet kormány várhatóan jövő szerdán jóváhagyja a két német állam megbízottai között az állandó képviseletek kérdéséről folytatott tárgyalások eredményét — közölte pénteken von Wechmar kormányszóvivő. Günter Gaus kancellári államtitkár csütörtökön későn este tájékoztatta Brandt kancellárt Nier NDK-kül- ügyminiszter-helyettessei folytatott és eredményesen lezárt megbeszéléseiről és még ezen a héten beszámol róluk a három nyugati nagyhatalom nagyköveteinek is. A tárgyalások központi témája a két német állam állandó képviseleteinek megnyitása volt. Von Wechmar közölte, hogy Gaus és Nier, a két küldöttségi vezető kétoldalas jegyzőkönyvben állapodott meg. A Jegyzőkönyv nyolc pontra tagolódik és további hatpontos magyarázó szöveggel egészül ki . A szóvivő kifejezte reményét, hogy a szövetségi kormány jóváhagyása után hamarosan alá is írják a jegyzőkönyvet. Bonni megfigyelők szerint az állandó képviseletek április végén vagy május elején nyílhatnak meg Berlinben és Bonnban. Szuez, a legendás vízi út 6. A jövő számlája A Hangácsi cikke a Konfuciusz elleni kampányról A Hungcsi a KKP elméleti folyóirata — b vele egyidó- ben valamennyi központi lap — névvel nem jegyzett központinak tekinthető állás- foglalást közölt a Lin Piao Konfuciusz elleni kampány pillanatnyi helyzetéről, s ebben a volt Mao utód valamennyi bűne közül az állítólag Konfuciusz — ihlette restaurációt nevezte a legfőbbnek.^ A Hungcsi ugyanakkor értésre adta. hogy a „két vonal jelenleg folyó harcában” a félfeudális, félgyarmati Kína visszahozatalát célzó kísérletek bírálata, „a nagy proletár kulturális forradalom gyümölcseinek „igenlésével” az újonnan született dolgok” (tanult fiatalok vidékre küldése, átnevelő káderiskolák) támogatásával egyenértékű. A tennivalók te. kintetében a Hungcsi hivatkozott Mao elnök és a KKP Központi Bizottságának utasítására, mintegy megerősítvén. hogy a jelenlegi kampány vitelét központilag szabályozzák. A külföldiek előtt egyébként titok az utasítók tartalma és száma. Egyes források szerint Mao Ce-tung és a Központi Bizottság eddig közel 100 direktívát bocsátott ki. hogy a „tömegbírálatot” a konfuciuszi filozófiában ke. vésbé jártas milliók számára is érthetővé tegye a kampányban felszabaduló energiákat pedig az általa fontosnak tartott politikai-gazdasági kérdések felé terelje. — A szóbanforgő utasítások — a Hungcsi jelzése szerint — tanulásra, az „ideológiai felfegyverkezésre” az egységre a ..népen belüli ellentmondások” helyes kezelésére teszik a hangsúlyt. Pekingi megfigyelők ebből ismét csak arra következtetnek. hogy a Lin Piao—Kon- fuciusz kampány szervezői egyelőre nem i,a helyt Lin Piaok” felkutatását. -%em a személyi konzekvenciák levonását ösztönzik. A hétesztendős álomból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben — az előzetes tervek szerint július elején — kezdi meg újra működését. A csatorna eddigi történetét a nagy és drámai összecsapások jellemezték, amelyekben a világgazdasági tényezők csak másodlagos szerepet játszottak. Ha a világnak szerencséje Van —az újjáéledő csatorna gondjai elsősorban gazdasági jellegűek lesznek. Igaz. ezek nem kis gondok. A lényeges változást abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri teherszállítása óriási változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat éppen az kényszerítetfce ki, hogy a Szu- ezi-csatorna kiesése felborította a nemzetközi tengeri kereskedelem legfontosabb útvonalainak egyensúlyét. A Perzsa-öbölből Londonba vezető út megkétszereződött. A Perzsa-öbölből a legközelebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vivő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb és ugyanennyivel növekedett a tengeri szállítás távolsága Tokio és Rotterdam (tehát a Távol-Kelet legnagyobb exportáló országa és a legnagyobb nyugat-európai kikötő) közötti Különösen érzékenyen érintette természetesen a Szuezi- csatoma kiesése az olajszállítást, 1966-ban, az utolsó esztendőben, amikor Egyiptom még zavartalanul irányíthatta' a csatorna forgalmát. 176 millió tonna olajat szállítottak a csa'j-nán keresztül. A Perzsa-öböl országaiban hajóra rakott olaj 38 százaléka ezt az utat vette igénybe (emellett a csővezetékek játszották különösen nagy szerepet.) A csatorna lezárása irtán ez az egyensúly felborult. A Közép-Keletről0-' Nyugat-Eu- rőpábft áramló olajnak körül kellett hajóznia égész Afrikát. Ez forradalmat idézett elő a nagy tankhajók építésében. A jóval hosszabb Af- rika-körüli út természetesen lényegesen megdrágította az olajszállítás költségeit. Ennek az ellensúlyozására erőltetett , ütemben megkezdték az óriási, 200 ezer tonnás és annál is nagyabb úgynevezett „szupertankhajók” építését. így egyetlen úton óriási mennyiségű olajat lehet szállítani, ami lenyomta a. költségeket és kiegyenlítette az Afrikakörüli út hosszúsága miatt okozott veszteséget. A Szuezi-csatorna újjászületésének legnagyobb gazdasági kérdőjele ilymódon az: hogyan alakul majd 'a Csatorna és a mammut-tankhá- jók gazdasági párbaja? Jelenleg a Szuezi-csatorna maximálisan csak körülbelül 70 ezer tonnás hajókat tud ótboesátani. Az egyiptomi kormány már 1966-ban nagyszabású terveket készített a csatorna kiszélesítésére. Ezeket a terveket a háborúk széle elsöpörte — most azonban újra előveszi Őket A történelmi drámák ismertetése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy megértsük az újjászülető csatorna dilemmáját Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl környékének országai körülbelül másfél milliárd tonna olajat termelnek majd. Ebből 1,3 milíiárdot tengeri úton kell szállítani. Figyelembe véve azonban a mamimat-tankba jók időközben történt előretörését, az említett mennyiség szállításához szükséges nyolcszáz hatalmas tankhajóból mindössze kétszáz tudná használni a csatornát. Még egy igen érdekes érvet kell megemlíteni. A mammut-tánkhajón a szállítási költségek viszonylag annyira olcsók hogy egy 250 ezer tonnás óriáshajó, egész Afrika megkerülésével, olcsóbban szállít - Nyugat-Eu- rópúba ear.-s ,tonna’ olajat- múlt ~ a lényegesem'WívtífebB szuesp, utoiy, »hajózó- 7<0 seáer tonnás tankhajó, A megoldás kézenfekvő: a Szuezi-csatorna gazdasági jövője az új helyzetben azos áll vagy bukik: alkalmassá tudják-e tenni az óriás tankhajók áthaladására! Ez technikailag teljesen megvalósítható. Végrehajtásához a' jelenlegi .számítások szerint körülbelül 6—8 esztendőre és többszáz millió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csatorna előtt álló gazdasági gondok lényege. Van a kérdésnek égy világ- politikai és hadászati oldala is. A Szuezi-csatorna megnyitása. majd kibővítése azt jelenti, ho-« szovjet hadihajók gyorsabban juthatnak el a Fekete-tengerről a Perzsaöbölbe vagy az Indiai-óceánra. Ugyanakkor az amerikai Földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyílik ez a lehetőség. Külön tényező, hogv a» amerikai flottáin, annak jellege miatt, magasabb az óriási méretű repülőgépanya- hajók aránya. Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-csatorna kibővítése. minden kereskedelmi tényezőtől függetlenül, hadászati tag is érdeke az Egyesült Államoknak! Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió haditengerészeti erői is nagyméretű helikopterszállító anyahajakkal bővültek. Az említett politika! é* katonai tényekből eredő következtetések világosak. Nevezetesen: az újjászülető csatorna világgazdasági feladatainak ellátása mellett esete akkor tekinthet békés jövő elé — ha a világpolitikába» a jelenleginél is határozottabban kibontakozik az enyhülés légköre éss mindeneket lőtt. a szélesebbkörű azovjei —amerikai együttműködés. A hajdani „Fáraók esatorU nája” viharos történetének- új szakaszához érkezett. Es egyben válaszúihoz is: aa enyhülés és a világbéke elemi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok térképészeti szobáiban írják, s a földkerekség talán legfontosabb yiziútja a békés ke» re^kedeleth ösvénye légyen. Több mint egy viharos évszázad után a Szuezi-csatc*t nának erre van szüksége. rége 19. Tii*ír§ígi párbaj a Szíriái határon Damaszkuszban és Tel- avivban egyidejűleg katonai közleményben jelentették be hogy pénteken másfélórás feevveres összetűzés zajlott le a szíriai—izraeli front középső szektorában. Az összetűzésben tüzéréé0 és harckocsik vettek részt. A damaszkuszi közlemény szerint két izraeli üteget és egy műszaki egységet megsemmisítettek Az izraeli fél Szíriát vádolta az ellenségeskedés kirobbanásáért. Tel-Aviban a Golan-fenn- síkon fennálló feszült helyzetre való hivatkozással — pénteken délelőtt rendkívüli ülésre ült össze az izraeli ka binet. A Lipták úr például tudja, mert mától felemelték a sör árát és akárhogy is számítja, neki ez rámegy az életszínvonalra. A Slezákné pedig, ha sörárfolyamon számolja a rezsiköltséget, a mínusz nála is rögtön jelentkezik. A Vajda úr, a KÖZÉRT-es. azt forgatja a fejében, ha majd lefekszik, hogy jól blokkolták-e az áremelkedést, mert ha nem, a saját zsebére megy. Richter úr. a csapos, most aztán igazán úgy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a ser került terítékre, a mese pont róla szól. Erdélyi úr, a festő, fixre lehet venni, hogy három nap kerüli a sört. Csak töményét urak, csak töményét! Mégis van bátorság a világon. Vagyis tüntetés az árak ellen. De harmadnap már ő is megadja magát a sorsnak, mert hiába a tömény, ha sör nélkül szomjan halunk. Csgk Tölcsváry Adrienne tesz úgy, mintha a világon se>-„'ti nem történt volna. Félrevag- ia a felét, és e<ssk akkor húzza fel az orrát, ha a daxlival meg kell állni, mert így szügségeltetik. Van ilyen helyzet is, „ . ■ Egyébként, hogy ne csapjuk arcul az igazságot, a Nelli késik. Most mondjak valamit? Az éjszakáról vagy jót, vagy semmit. Van úgy, hogy hosszú ideig semmi nem történik, aztán egyszerre történik minden. Van úgy. Megfigyelésem szerint, ahhoz, hogy valami történjék, valaminek történnie kell. Röstellem, hogy tudatlanságomról most így elszóltam magam, de pillanatnyilag nem tudom ezt jobban kifejezni. Már mással is megesett Mindegy. Csak azt kel’lene tudni, mikor indul el az a valami, ami már valaminek a kezdete. Ki tudja ezt? Amikor engem először leütöttek, ezt már akartam mesélni, tulajdonképpen láthattam volna előre. Tulajdonképpen. De semmit nem láttam. Mert kilenckor, amh kor a rendészt telefonon keresték, tudhattam volna, hogy ez fal. Most már tudom, ha a rendészt telefonon keresik, fel kell húzni a stukkert.. Aztán jött, hogy itt a gyár alatt egy Skoda nekiszabadult a lámpaoszlopnak. Tíz óra is elmúlt már, mire a mentők mindent eltakarítottak, a roncsot is elhúzatták. Aztán a rendőrök is összehajtották a mérőszalagot, zseb- revágták a krétát, amivei megrajzolják, hogy honnan fog a fék, aztán jóéjszakát.Szerintem aki ebből valamire jut, arra már lehet mondani, hogy nagyokos. Én nem vagyok, az szent. Mikor pedig már azt hittem, hogy megnyugszik az éjszaka, megjelentek a részegek. Huligánok mindig léteznek. Itt mentek egymásnak a portásfülke előtt, mintha csak az szúrta volna a szemüket. Garantálom, hogy ennél jobb helyet is találhattak volna. De ez nem volt egy komoly verekedés. A komoly verekedő nem rúg. Ezek meg rúgták egymást. Ha ütöttek, mindig mellé ment. Innen is látszik, ha részeg részeggel verekszik, az sose komoly. A fülke mellől figyeltem. az éjjeliőr ne keveredjen bele az ilyesmibe. A lámpa árnyékában azért megfogtam a stukker végét. Árnyékban bizony jó a stukker. Ennyi történt már kora este, mielőtt elindultam, hogy tegyem, amit kell. Vagyis, hogy megkerüljem a gyárat. És akkor elindultam, és begomboltam a kiskabátot, ahogy szolgálatban szokás, és megütöttem s sapkám silt* jét. hogy félre ne álljon, és I megrántottam a nadrág.szí- jat, és megnéztem az irányt, merre indulok. Semmi, isten bizony sem® mi. Annyi előérzetem nem volt, mint egy tojásnak, amt* kof még nem tudja, hogy rántotta lesz belőle vggy csirke. Ez a legrosszabb. A gyanút ugyanis soha nem szabad ébreszteni. Hamar kinyitja a szemét. Azóta is töröm a fejem», merre járt az eszem, amikor a hosszú házsornál befordultam, és a kis házsorral szemben ballagtam, a kővetkező sarok felé. Csak annyit tudok, hogy valami régi história forgott a fejemben, arra emlékeztem. De arra aztán már végképp nen» tud emlékezni az embe^ hogy egyszer mire emléke- ) aett Mindegy. A saroknál még szétnéztem, hogy aztán balra át Mégis jobbra fordultam. Vagyis lefordultam. Máig állítom, hogy azt, aki ütött, ki kellene tüntetni. Annyira nem fájt, mint egy kézfogás. Nem is haragszom rá, isíea is bocsássa meg neki... Magányos fickó leheteti annak van ilyen jó szíve. Másodmagával az ember már gonoszabb. Még azt is megtette velem, pedig nem az ő asztala, hogy kihúzott a világosra, szembe a lámpával. ami a kis utca köze* pén ég. De minden hiába, ha az ember terepszínűnete született. Aki a földön fekszik, annak föld a színe, különösen a félhomályban. ^Folytatjuk!
