Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK

Magyarorszag

MSZMP SZABÓI CSUSZATMÁN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAN JA

XXXI. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM

ÁRA: 80 FILLÉR

1974. MÁRCIUS 30, SZOMBAT

Politikánk élvezi népünk bizalmát és támogatását

Kádár János beszéde a nyíregyházi pártaktíván

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — mint jelentettük — Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során csütörtökön Nyíregyházán részt vett és felszólalt a megyei pártaktíván.

Kádár János beszéde elején köszönetét mondott az aktíva résztvevőinek, a megye dolgozó népének a szívélyes, meleg fogadtatásért, amelyben — mint mondotta — a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya, rendszerünk politikája iránti bizalom és egyetértés fejeződött ki. Átadta a megye munkásosztályának. szövetkezeti parasztságának, értelmiségének, egész lakosságának a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait — A megyei párt- és társadalmi szervezetek, dolgozó kollektívák tevékenységéről itt-tartózkodásunk idején, egyebek közt itt, az aktíván is, ahol a rövid felszólalások lényeges kérdé— Legutóbbi üléséit á Központi Bizottság úgy ítélte meg a nemzetközi helyzetet, hogy az a magyar nép számára a szocializmus építésének eredményes folytatásához kedvező. A mostani nemzetközi helyzet fő jellemzője, legfontosabb meghatározó tényezője az, hogy a szocialista világrendszer országai évről évre erősödnek, gyarapítják gazdasági erőiket, növelik népük kultúráját és műveltségét. Erejük az új világháború megakadályozásának és a béke fenntartásának legfőbb biztosítéka.

— Ugyanakkor a kapitalista országok, köztük a legfejlettebb országok mély válságban vannak. Helyzetüket a rohamosan gyorsuló pénzromlás, az infláció jellemzi; a kapitalista világ energia- és nyersanyag-krízissel küzd, — és a vezető kapitalista országokban mélyül a politikai és a kormányzati válság.

— Mind erőteljesebb és hatékonyabb az úgynevezett harmadik világ országainak törekvése, hogy gazdasági tekintetben is függetlenítsék magukat az imperialistáktól, s az önálló fejlődés útjára lépjenek. A világ fejlődésére nagy hatással van a szocialista országok és a fejlődő országok együttes harca az imperializmus ellen. a gyarmati uralom maradványainak felszámolásáért. ,

— A nemzetközi politikában alapvető irányzat, hogy

a békéért és a szabadságért küzdő erők előretörnek, a szocialista és a kapitalista államok viszonyában pedig tért hódít a békés egymás mellett élés. A szocialista országok azért küzdenek, hogy az elért eredményeket megszilárdítsák, s e történelmi folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék.

— A nemzetközi helyzetet azonban az is jellemzi, hogy miközben a történelmet formáló erők a népek számára kedvező irányzatok kibontakozását segítik elő, a legszélsőségesebb imperialista és reakciós körök támadást szerveztek az enyhülés irányzata, a békés egymás mellett élés politikája ellen. Ezek a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői. A békés egymás mellett élés politikája harcban valósul meg. A nemzetközi enyhülés folyamatában lehet átmeneti megtorpanás és visszaesés, a fejlődés alapvető irányzata azonban megmásíthatatlan. Nincs olyan erő a világon, amely a szocializmus, a haladás, a béke erőinek előretörését feltartóztathatja, a világ fejlődésének irányát megváltoztathatja. A különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élése sem valósul meg azonban automatikusan. A szocializmus, a haladás, a béke erőinek, a marxista forradalmi pártoknak, a szocialista országok kormányainak, a haladás minden erejének cselekednie kell.

Politikánk nyílt, egyértelmű

— Központi Bizottságunk múlt heti ülésének határozata a nemzetközi helyzet értékelését azzal összegezte, hogy rendületlenül megyünk tovább történelmi útunkon, a nemzetközi munkásmozgalom és a külpolitika területén egyaránt.

— Külpolitikánk fő jellemzője, kiinduló pontja és célja, hogy a magyar nép nemzeti érdekeit szolgálja és biztosítsa a békét. Külpolitikai tevékenységünk másik sarkalatos elve az internacionalizmus, a népek közötti barátság és együttműködés eszméje.

Rendületlenül kitartunk . tehát nemzeti érdekeink és érzelmeink, — jelképesen szólva — a piros-fehér-zöld zászló mellett, és egyidejűleg hűek vagyunk a nemzetközi szolidaritást kifejező vörös zászlóhoz.

— Politikánkat mindig a nyíltság, az egyértelműség jellemezte. Senkiben sem hagytunk soha kétséget politikánk alapvető kérdéseiben. Mindenkor őszintén és nyil- tan megmondtuk, mit kíván, mire törekszik pártunk és népünk. így volt. van és lesz ez a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben egyaránt. Mi azt tartjuk, hogy szocialista ország kétkulacsos politikát nem folytathat; marxista—leninista, kommunista párt kétértelmű politikát nem képviselhet sem saját osztálya, saját népe. sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hallgatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapesten. New Yorkban és Moszkvában ugyanazt mondjuk és nem helynek megfelelően variálunk. Önök emlékezhetnek rá. a külpolitikában még a legnehezebb időben is mi mindig nyíltan a Szovjetunió mellett léptünk fel. Megmondtuk. hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban élenjárónak. zászlóvivőnek, s úttörőnek a Szovjetunió Kommunista Pártját tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Pártjával, s természetesen valamennyi kommunista és munkáspárttal a testvéri egység szellemében, közös elvek alapján harcolunk a nemzetközi küzdőtéren- A magyar nép becsületes és tisztességes szolgálata, a magyar nép értékeinek

képviselete nem képzelhető el másként, csak a Szovjetunióval való testvéri barátság- és , együttműködés szilárd. határozott fenntartásával és szüntelen továbbfejlesztésével.

— Ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak. a Magyar Népköztársaságnak becsülete és tekintélye van a nemzetközi életben. Barátaink biztosra vehetik. mi valóban igazi barátaik vagyunk. Kapitalista partnereink is tudják: a Magyar Népköztársaság szolid partner, lehet vele tárgyalni. sok kérdésben meg lehet vele egyezni. De -azt is tudják, hogy hazánk a Szovjetunióval testvéri barátságiban és összeforrottságban él, és harcol, hű a Varsói Szerződéshez. Pártunk kötelességének tartja, hogy ezt a tekintélyt. megbecsülést megőrizze és a jövőben még tovább gyarapítsa.

Munkáspolilikánk: szövetségi politika

Kádár János ezután belpolitikai kérdésekről szólt

— A Központi Bizottság ^lésének napirendjén szerepelt a munkásosztály helyzetének elemzése, értékelése, önok minden bizonnyal tudják. hogy az utóbbi években nem egyszer «zerepelt ez a téma a Központi Bizottság üléseinek napirendjén.

— Ezen a mostani tárgyaláson a párt tisztázott néhány fogalmat alapvető kérdést a munkásosztállyal kapcsolatosan. A dolog lényegét azonban nem abban látjuk, hogy a munkásosztály helyzetéről minél gyakrabban, önálló napirendi pontként tárgyaljunk. A munkásosztállyal való törődésnek az egész politikát át kell hatnia.

— A Központi Bizottság a munkásosztály helyzetét a politikai vezető szerepének érvényesülésétől kezdve az anyagi körülményekig, a lakásviszonyokig, a műveltség, iskolázottság témaköréig sokoldalúan elemezte. Olyan határozat született, amely biztosítja az említett kérdések megfelelő kezelését a jövőben is.

— De amikor a munkás- osztály helyzetéről szólunk, akkor az első és a legfontosabb. amit figyelembe kell venni, hogy a Magyar Népköztársaságban a munkás- osztály van hatalmon, a munkásosztály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredményesen épül a szocializmus. Ez munkásosztályunk helyzetének fő jellemzője, s ha a munkás- osztály ügyeit rendben akarjuk tartani, először mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének megítélésében. A legfontosabb az, hogy a munkáshatalam szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadalmunk életének minden területén, s hogy a munkásosztály történelmi célja, a szocialista társadalom felépítése megvalósuljon. Aki ebből indul ki. s ezt követi, az törődik a legjobban és a legmegfelelőbben a munkás- osztály helyzetéveL

— Belpolitikánk alapvető törekvése a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek beleszólnak a döntésen« be, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt érijük, hogy a munkások, a parasztemberen, az értelmiségiek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rendszerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán látó, a szocializmus célját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró ember hallassa szavát a közösség ügyeiben.

— Arra törekszünk, hogy politikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek bele 1 életébe, a tanácsok tevékenységébe minél több embernek legyen módja bele-, szólni.

—- Ezen az általános tő-’ rakvésen belül most jobvan előtérbe kell helyeznünk —• és a kongresszusig a központi szerveknek is vizsgálniuk kell — azt a kérdést, hogy az üzemek belső életében. az üzemi demokrácia terén hogyan tudnánk előbbre lépni. Úgy véljük, a különböző fórumokon nagyobb lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak ahhoz, hogy az: eddiginél nagyobb mértékben és még több kérdés eldöntésében vehessenek részt,' talán még úgy is, hogy bizonyos rendelkezésre álló anyagi eszközök felett diszponáljanak. és személyi kérdésekben is kifejezhessék véleményüket. Tehát azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk. és nem úgy. ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a ' véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt , de minden marad a régiben. Ezen változtatni keli; hogy e területen is határozottabban léphessünk előre. Ezt meg is tehetjük, hiszen, a feltételek — mind a dolgozók szemléletének fejlődését, mind társadalmi viszonyainkat tekintve —adott tak.

— Azt hiszem, minden pártmunkás tudja, milyen, nagy mozgósító erőt jelent, ha komolyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztalatait. észrevételei t, s hogy ez milyen nagy segítség a mun-, ka megjavításában.

— Eddig a immkásoszJ

tályról. társadalmunk vezető osztályáról beszéltem, s arról a politikáról, amellyel kapcsolatban mostanában gyakran használunk ilyen kifejezéseket: munkáspolitika, munkáskultúra. munkásérdek és hasonlók. Persze, az sem lesz baj. hogy ha ritkábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket, s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika. a munkásérdekek kifejezése, a munkások műveltségének elősegítése érdekében.

I

(f olytatás a Z« oktalen j

seket érintettek, sokoldalú és pontos tájékoztatást kaptunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-i ülésének napirendjéből kiindulva általánosabb közös dolgainkról szeretnék szólni — mondotta bevezetőként. majd így folytatta:

A Központi Bizottság ülésének napirendjén szerepelt a nemzetközi helyzet elemzése. Szinte nincs olyan központi bizottsági ülés, ahol ez ne lenne napirenden. A nemzetközi helyzet nagy figyelmet, gondos elemzést, sok munkát és cselekvést követel pártunktól, kormányunktól, és minden intézményünktől, szervezetünktől, amely nemzetközi síkon tevékenykedik.

Erősödik a szocialista világrendszer