Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

W74. mircíus 2tf. «ELÉf-MÁGYÁRORSZÁÖ 1 o!Ad Kellner Farkas Gáspár Tóth Márkus Ferencné András Istvánná János Józsefné Szerkesztőségi kerekasztal Marik Sándor A stole le Széle ti munkájáról „A helyet a nőknek a közéletben” — pégi. s ma is ér­vényes jelszava pártunknak. Hiszen a nőj egyenjogúság megvalósításának ez is alapfeltétele. Ám sok helyen nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak közéleti szereplésre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibáztathatok, hanem a nők is. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségitől, és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzetével fog­lalkozó központi bizottsági ülésen elhangzott, hogy a párt nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e nézetekkel, s ezen változtatni kell.” (Az MSZMP X. kongresszusának jegyzőkönyvéből.) A fenti idézet három és fél éve hangzott el, a párt nő­politikái határozata négyéves. Mi történt azóta? Hogyan vesznek részt ma a nők Szabolcs-Szatmár megye közéleté­ben? Ezzel a kérdéssel indult szerkesztőségi kerekasztal-be- szélgetésünk, amelynek résztvevőd voltak: Gáspár István­ná, az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárának hegesztőnője, országgyűlési képviselő; Kellner Ferenc né. a Hazafias Nép­front nyíregyházi városi bizottságának titkára; Márkus Jó. zsefné, a VOR nyíregyházi gyárának minőségi ellenőre, a megyei tanács vb tagja; Farkas András, az újfehértód Vö­rös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke; Tóth János, a Nyíregyházi Konzervgyár párttitkára; Marik Sán­dor, a Kelet-Magyarország munkatársa. folyamok nélkül. Ha a csa­lád könnyít az otthoni ter­Mit tekintünk ma közéleti tevékenységnek? A jellemző­ket beszélgetésünk résztvevői a következőképpen látták: Kellner Ferencné: — Ter­mészetesen nemcsak a füg­getlenített funkciókban doL gazomat kell ide sorolni, ha­nem mindazokat, akik a Íeg- küldnbözőbb választott tiszt­ségekben munkájuk mellett vállalnak részi a közügyek intézéséből, de közéleti em­bernek nevezem azt a mun- kásasszonyt is, aki a min­dennapi munkában fegyel­mezetten, okosan fogja ösz- sze. irányítja munkatársait. Gáspár Istvánná: — Az üzemi munkásnők közül so­kan végeznek közéleti mun­kát, bár ők esetleg nem ne­vezik annak, egyszerűen csak segítenek másoknak, segítenek megtalálni az il­letékeseket. Tóth János: — A jellem­zők közé «orolnám a követ­kezőket: folyamatos, a kö­zösségért önként vállalt, hosszabb ideig végzett tevé­kenység, különböző fórumo­kon. A gyakorlatban a köz­életi munka legjobban a testületekben bontakozik ki. — Mi lehet az első lépés, hogyan kapcsolódhatnak be a nők a közéleti mun­kába? Farkas András: — Nálunk a termelőszövetkezetben a szocialista brigádok tagjai közül, a KlSZ-fiatalok közül kerül ki a legtöbb közéleti munkát vállaló lány, asszony. Ezek a kollektívák javasod­nak, ha valahol őket kell képviselni, ha valamilyen megbízatásra ügyes, ráter­mett embert keresnék. heken, nyugodt lelkiismeret- tei tud elmenni a nő rendez­vényre. vagy egy tanfolyam­ra. Márkus Józsefné: — A kérdés kettős. Elengedi-e a férj a feleséget dolgozni. A válasz ma legtöbbször már „igen”. De ha elengedi dol­gozni, akkor előöb utóbb azt is be kell látnia: nem lehet csak kívülről szemlélni mindent, a közösségért egyre több nőnek és egyre többet keli tenni. — Ketl-e a közéleti munkához személyes adottság? Farkas András: — Feltét­lenül kell, de ez csak részté­ma. A nők közül ma sem mindenki aktív. Van, aki hagyja magát vezetni, van, aki félreáll és nem te­vékenykedik, van, aki a régi hagyományt tiszteli ma is: „Nem csináltuk régen se. mégis megvoltunk.” Né­hány éve nálunk a tagság 30 százaléka tanyán élt, ma öt százaléka. Soha nem gondol­tuk volna, hogy a régi ta­nyai asszonyok olyan aktívak lesznek, mint most tapasz­taljuk a tsz-vezetőségben, bizottságaiban, a tanács tag­jai között, vagy a szociálpo­litikai munka felkarolásában. Gáspár Istvánná: — Sze­mélyes adottság is kell, de sokat számít a tanulás. Több olyan példát tudok, amikor az anya a gyermekével együtt járta az iskola egyes osztályait — magom is így voltam — s a tanulás mellé párosult, vagy azt követte az első közéleti lépés. Kellner Ferencné: — Két­ségtelen, hogy az adottságok is közrejátszhatnak, de ez nem rrunaen. nagyon sokat számít a környezet, a közös­ség. Az a gyermek, aki kicsi korától közösségben él, ké­sőbb kövesoé irigy, jobban megérti a közösségi érdeket, szívesebben segít, ha kérik. Tóth János. — Én is a ta­nuló nők. a műveltebb mun­kásnők mellett szólok. Ná­lunk az általános iskolába járók 40, a középiskolában tanulók 80, az egyetemre, fő­iskolára járók 50, a szak­munkásképzésben részt ve­vők 90 százaléka nő. Meg­szaporodott a nők száma a politikai oktatásban is. Mind­ez előeegi tette, hogy az utób­bi években, amíg középveze­tői munkakörben 20 szemé­lyi változás történt a gyár­ban, 10 esetben nők kerültek a magasabb beosztásba. — A közéleti munka gyakran a munkaidőre jut. Hogyan lehet meg­szervezni, hogy ez ne okozzon gondot a mun­kahelyi kollektívákban? Márkus Józsefné: — A munka és a közélet nagyon szorosan kapcsolódik. Én úgy gondolom, jó közéleti ember nem lehet rossz munkás. Többnyire a kiemelkedő tel­jesítményt elérőiket javasol­ják, ők kerülnek közéleti tisztségekbe. Aki pádig mind­két területen ..otthon van”, attól elvárható, hogy jól szervezze idejét, ne szenved­jen hátrányt a munka. Farkas András: — Termé­szetesen előfordul, hogy a gazdasági vezető szíveseb­ben venné, ha nem válna ki a munkából a funkciót vi­selő nő. Ez többnyire rosse szervezés kérdése, mert a községi, járási szervek ma már figyelemmel vannak a munkacsúcsokra. Ilyen ese­tektől eltekintve én is. de a vezetőség legtöbb tagja is inkább bátorítja a tsz-bem dolgozó aktív nőket, hogy vegyenek részt a közéleti fórumokon. Ezt a munkát igyekszünk el is ismerni. Tóth János: — Nálunk nemrégen a társadalmi szer­vezetek és a gazdasági veze­tők egymástól függetlenül készítették el a jutalmazási javaslatot. Jóleső érzés volt, hogy a közéleti tevékenysé­get vállaló lányok, asszonyok legtöbbje ott szerepelt a mű­vezető, üzemvezető jutalma­zási javaslatán is. Márkus Józsefné: — Nem ..a közéleti munkába” kell hívni a nőket, előbb a mun­kában kell bizonyítani: ha jól dolgozik, képes m ásókra hatni a véleményével — már elindulhat a közösségi emberré, a közéleti emberré válás útján. — Ki segíthet ebben legtöbbet? Gáspár Istvánná: — Sze­rintem ma a családnak kell legtöbbet segíteni. A lehető­ség megvan. mindenütt igénylik a nők munkáját. De a közélet nemcsak munka­időben zajlik, hanem sok­szor este, ünnepnap, szabad időben. A közéletben dolgo­só nő számára a munka ei­A beszélgetésen sok minden szóba került még. Az áldo­zatvállalás, lelkesedés, a lakóterületi közéleti munka, a gyermekgondozása szabadságon lévő nők helyzete, s azok a kieső évek. amelyek ma még szinte törvényszerűen derék- batörik a nők közéleti pályafutását. De a tények ma már azt is igazolják, hogy a nők egyenjogúsága hazánkban köz­jogi és politikai tekintetben biztosított. Megyénkben minden ötödik párttag nő, a felvételeknél az utóbbi években min­den harmadik. Megyénk tanácsaiban 1326 nő tanácstag­ként vesz részt a közéletben, s további 249 munkájára szá­mítanak rendszeresen az állandó bizottságokban. Az 1135 KISZ-titkár közül 484 nő. a 4703 KISZ-vezetŐ6égi tag közül 2415 nő. A megyében a szakszervezetek tisztségviselői közül 5074 nő. A Hazafias Népfront választott testületéiben több j száz nő vesz részt rendszeresen. S ezek a közéletnek még j csak egy vonalát jelentik. A különböző szervezetekben 5 dolgozó társadalmi aktívák sokkal többen vannak. Ezek a számok akkor jelzik a változásokat, ha egy-egy korábbi időszakhoz viszonyítunk Kétségtelen, hogy a helyzet jobb, de ma is igaz: „hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön mindazokon a területekein, ahol a »ők dolgoznak, illetve ténsadataná és poütSsai fcevékenyuéget fejtenek ki." Kétszázzal többen vannak A hatévesek: startra készen! Elkészült az összesítés Nyír­egyházán. A szeptemberben kezdődő 1974/75-ös tanévben 1503 hatéves kort betöltött leány és fiú kezdi meg isko­lai tanulmányait. Ez azt je­lenti, hogy az idén kétszáz­zal többen ülnek az első osztályok padjaiba. A ta­pasztalat, hogy az új lakóte­lepeken, ezek környékén az iskolákra különleges megter­helés hárul majd, hiszen az itteni lakosság zöme fiatal. Különösen az Északi körút, Öz köz, a Jósaváros terüle­tén sok az iskolás jelölt, így a beírtak száma jóval meg­haladja egy-egy iskola befo­gadóképességét. Ennek meg­felelően — bármennyire is szerette volna a művelődés- ügy figyelembe venni a szü­lők jogos kívánságát — nem kerülhet sor a körzethatárok módosítására. A jelenlegi körzetbeosztás azt biztosítja, hogy egy-egy osztályban ha nem is az ide­ális, de az azt megközelítő tanulócsoport-létszám ala­kítható ki. Ennek az az oka, hogy a belterületi iskolák elnéptelenednek, és az így felszabaduló osztályok jobb körülményeket teremtenek a kezdő iskolásoknak. Az iskolaérettséget az idén is vizsgálják. Az óvodások megszokott környezetükben találkoznak majd a pszicho­lógussal, orvossal és a peda­gógussal, akik játékosan, nem vizsgaszerűen állapítják meg a gyermek képességeit. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve elkerülik azt, hogy valamiféle „felvé­t.eli”-íze legyen ennek a ta­lálkozásnak. Azok, akik nem óvodások, a nyári óvodaelőkészítő ide­jén esnek át ezeken a vizs­gálatokon. Akik ilyen előké­szítőn nem vesznek részt — ami csak a gyermek hátrá­nyára szolgál — azokat az iskolában vizsgálják meg. A pedagógusok a nyári időszakra jó olvasmányt kí­nálnak a szülőknek, még­pedig az Ö is iskolás lesz cí­mű kiadványt, amely az óvo­dákban szerezhető be. Ebben sok olyan jó tanács találha­tó, amely ez esetben nem a gyermeket, de a szülőt fe­szíti fel” az új és nem könnyű feladatra az isk *■ ba lépő gyermek testi és szellemi gondozására, az is­kola megszoktatásának tudo­mányára. Űj fénycsöves felirat jelzi az Antikvár könyvesboltot. NYÍRFA és kelet Készülődés áruháznyitásra Mindkét nyíregyházi áru­ház alapkőletételének dátu­ma 1972. áprilisa volt és a munkák olyan jól haladnak, hogy ez év augusztus 20-án nem lesz akadálya a meg­nyitásinak, a tervezett határ­idő előtt két hónappal. A két „tulajdonos”, a Kelet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat és a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat részletes programot dolgozott ki az áruházak építéséről, üzembe helyezéséről. Közel 600 ezer ember ellátásának megfelelő profil kialakítását kell megoldani, új típusú árubemutatást kell megvaló­sítaná és számítanak azokra a vásárlókra is, akik korábban más megyékben szerezték be a szükséges árucikkeket. — A „Kelet” és a „Nyírfa” áruházak belépésével a meg­lévő kereskedelmi hálózat átszervezésére is sor kerül Nyíregyházán, — mondta dr. Hagymási József, a megye; tanács kereskedelmi osztály­vezetője. — Olyan üzletek kialakítása szükséges. me­lyek eddig a megyében még nem működték — például fürdőszoba-felszereléseiket, fa­Baromfifeldolgozá Kisvárdán A megyei Baromfikeltető és Értékesítő Vállalat tavaly nyolc és fél millió kiscsir­két adott a megyei gazda­ságoknak, tizenkét százalék­kal többet az elmúlt évinél. Ugyanennyivel javult a 123 keltetőgép kihasználtsága is. Ez évre még több munkát vállaltak. A legnépszerűbb Hybro-csirkékből százezerrel többet a tavalyi fiélmüliómál, egyéb csirkéből közel más­fél milliót. Mindkettő egy ötödével több az előző évi teljesítménynél. Legnagyobb a felfutás kacsából: hetven­ezer darab a tavalyi 44 ezer­hez képest. A vállalat jó gazdálkodási eredményei lehetővé teszik, hogy a Kisvárdán felépülő évi ötszáz vagon teljesítmé­nyű baromfifeldolgozó üzem beruházáséban fejlesztési alapjából idén négy, a jövő évben pedig ötmillió forint­tal vegyen részt hitel felvé­tele nélkül. Ezzel egyidő- ben Nyíregyházán, a Táraa- vasvári úffl telepen egy új BÉáteáöüaemet js létedének. és tömegcikkeket árusítók — és olyanok, melyek differen­ciált igényeket elégítenek ki- Ezért minden érdekelt válla­lattal szoros együttműködést kell kialakítanunk. Ehhez tartozik a 40 milliós költség­gel épülő kereskedelmi ok­tatási központ is. amelynek átadása 1975. szeptemberében lesz. A megye 45 általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezete hozta létre társu­lás formájában azt a válla­latot, mely megépítteti a „Kelet” áruházat. Költségei elérik a 80 millió forintot, amelyhez a megyei tanács 10 millió forintos támogatást adott. — Minden dicséret megil­leti a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot, mely a szocialista szerződés­nek megfelelően halad az építéssel — tájékoztat Gát­falvi Barnabás igazgató. A készletek hatvan százalékát már három helyen raktároz­zuk és a többi iK folyamato­san érkezik. A megnyitáskor 40—45 milliós árukészlet fo­gadja majd a vásárlókat. Régi kívánsága volt a Sza­bolcs-Szatmár megyei élelmi­szergazdaság vezetőinek, szakembereinek és dolgozói­nak, hogy — párhuzamosan az iparszerű élelmiszerterme­lés jelentős növekedésével —, legyen a mi megyénknek is egy olyan laboratóriuma, ahol a termékek minőségét meg­vizsgálják. A legközelebbi ilyen intézmény — köznyel­ven „minőségellenőrző” inté­zet ugyanis Debrecenben mű­ködik. Munkáját megyénk számára ugyanolyan aktivi­tással végezte, mint Hajdú- Bihar megye élelmiszergazda­ságának. De várható, hogy az évről évre növekvő tenniva­lók és a földrajzi távolság együttesen problémákat okoz­nak hatékony közreműködé­sében. Éppen ezért már ez év elején megállapodott a megye a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, hogy még e tavaszon hozzákezdenek egy hasonló intézmény létrehozá­sába Nyíregyházán. A MÉM A „Nyírfa” áruház építésé­nél komoly gondok vannak a távhő-gerincvezeték építésé­vel. ami városi feladat. A leágazást, melyet a kiskeres­kedelmi vállalatnak kell megépítenie, addig nem tud­ják kivitelezni, míg a ge­rincvezeték el nem készül. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat gazdasági igazgató- helyettese, Beck József csu­pán azit a tájékoztatásit ad­ta, hogy a gerincvezeték augusztusra nem lesz kész, de két nagyteljesítményű boyler felszerelésével meg­oldják a melegvíz-szolgálta­tást. S így nem lesz akadá­lya a megnyitásnak. A közel 6000 négyzetül été. rés alapterületű áruház 86.9 millió forintba kerül, mely­hez a Belkereskedelmi Mi­nisztériumi 20.8 millió, a me­gyei tanács 10 millió, a váro­si tanács 3 millió forintos se­gítséget adott. Az áruház­ban valamennyi ruházati és vegyes iparcikket árulni fog­nak a bútor kivételével. Balogh Júlia biztosítja a beruházás költsé­geit. A megyére az a feladat hárult,_ hogy megfelelő telket biztosítson az új intézmény­nek. Az elmúlt napokban a me­gyei MEZŰBER Vállalat el­vállalta az új Nyíregyházi Megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet beru­házási teendőit. Megtörtént a helyszin kijelölése is. A sze­rencsés választás a sóstói er­dőnek arra a szélére esett, ahol eddig már három, sok szakembert foglalkoztató test­vérintézmény működik. így nemsokára a Kótaji u-Li so­rompó közelében kifelé me­net baloldalt nemcsak a je­lenlegi Agrotechnikai Kutató- intézet központja foglal he­lyet, mellette a szintén sok tudományos munkatársat fog­lalkoztató állami gazdasági megyei igazgatósággal, hanem a másik oldalon, a megyei növényvédő állomás mellett az új élelmiszer-ellenőrző és Élelmiszsrellenőrző intézet épül Nyíregyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom