Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

1 oldal K'ELET-MAGYARORSZAG 1974. märettw SA­Lo^one%i Pál Ilai*2i99i2Ílian Foljftatódott no$Kkfában IU*e«Äiayei és Bíisüiiig;ei* megbékélése Újabb megbeszélést tartott •szerdán este Moszkvában l^eonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Gromiko külügymi­niszter és Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügy­minisztere. Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója. Kissinger vasárnap este érkezett a szovjet fővárosba s az eddig közzétett hivata­los jelentések szerint az ame­ri kai—szovjet kapcsolatok áttekintésén kívül több fon­tos nemzetközi kérdésről tárgyalt a szovjet vezetők­kel. Leonyid Brezsnyewel és Andrej Gromikóval tar­tott hétfői és keddi eszme­cseréi alkalmával megvitatta az európai biztonsági konfe­renciával kapcsolatos idősze­rű kérdéseket, valamint a többi európai témát, bele­értve a haderőcsökkentési tárgyalások helyzetét is. Brezsnyev. Gromiko és Kuss inger eddigi. mintegy húsz óra tiszta tárgyalási időt tartalmazó megbeszélé­sein szóba került a stratégiai fegyverzetkorlátozási tár­gyalások helyzete és kilátá­sainak kérdése, valamint a közel-keleti helyzet. Az amerikai külügyminisz­ter szerdán fogadáson látta vendégül Andrej Gromikót. Ebből az alkalomból pohár­köszöntők hangzottak el. Moszkvában úgy tudják, hogy a most folyó szovjet— amerikai tárgyalások csü­törtökön délelőtt fejeződnek be. Kissinger csütörtökön Londonba utazik, s Wilson miniszterelnök fogadja. A moszkvai tárgyalások ered­ményeiről előreláthatólag közleményt adnak ki. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke kedden az esti órákban Ba­ranya megyébe érkezett. Pé­csett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának székhá­zéban dr. Nagy József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság titká­ra köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerdán dél­előtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és ál­lami vezetőivel, s ennek so­rán dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első . titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, ered­ményeiről és. gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társa­ságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási in­tézményét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát. Itt Juhász Jenő főigazgató és Marján Gyula párttitkár köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket az 1970. óta működő intéz­mény életéről, munkájáról. A főiskola két karán, az építő­ipari és a gépészeti karon je­lenleg több mint/ezer hallgató tanul, akik a hároméves kép- ■zés után-üzemmérnökként he­lyezkednek el az iparban. A vendégek megtekintették a kitűnően felszerelt előadóter­meket. laboratóriumokat és műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes modem kollégiumot. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látogatott? A történelmi múltú városban a helyi vezetők által adott tá­jékoztató után a vendégek felkeresték a Radován téri új lakótelepet, ahol mintegy há­romszáz korszerű otthon épült, illetve épül. majd' megtekintették a hely­reállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot. Az Elnöki Tanács elnöke végül ellátoga­tott Szigetvár legnagyobb ma­ri üzemébe, az 1969-ben fel­újított konzervgyárba, mely másfél ezer dolgozót foglal­koztat, és évente több mint ötezer vagonnyi konzervárut termel. (MTI) Kubai—vietnn mi barátsági nagygyűlés Havannában (Jjabb akciókat kezdeményez a eiiiiel junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság A helsinki ülésről nyilatkozóit dr. Antalffy György professzor Kedden este — magyar idő szerint szerdán hajnalban — a Pharn Van Dong vezette vietnami párt- és kormány- küldő fcteég tiszteletére barát­sági nagygyűlést rendeztek a havannai Forradalom terén. A Ho Si Minh és Che Gue­vara hatalmas képeivel dí­szített téren több mint fél­millió kubai dolgozó gyűlt össze. A csaknem négyórás barátsági tömegdemonstráci­ón Fidel Castro é6 Pham Van Dong mondott beszédet. A két nép történelmén vé­gigvonul a gyarmatosítás el­len. a függetlenségért és a szabadságért vívott harc — állapította meg egyebek kö­zött a kubai miniszterei nők. maid a vietnami nép küzdel­mét elemezve kijelentette, hoev a világ évszázadok múlva is emlékezni fog arra a Vietnamra, amely a kitar­tás és a hősiesség ragyogó példáját adta ezekben az évtizedekben. Ne feledjük — mondotta Fidel Castro a jelenlévő százezrek lelkes tapsa köze­pette —, hogy a vietnami nép győzelme egyben a világ ha­ladó erőinek győzelme, a szocialista közösség, elsősor­ban a Szovjetunió sokoldalú támogatásának gyümölcse. A kubai kormányfő vége­zetül bejelentette, hogy a közeljövőben újabb kubai építőmunkások utaznak Vi­etnamba a helyreállítási munkálatok segítésére. Pham Van Dong, a VDK küldöttségének vezetője be­szédében emlékeztetett arra, hogy Kuba és Vietnam dol­gozó népe saját sorsa, szen­vedései révén megtanulta mit jelent az a kifejezés, hogy észak-amerikai impe­rializmus. de azt is tudják és soha nem felejtik el, hogy mit jelent a Szovjetunió ba­ráti, internacionalista támo­gatása, amelyet a két nép a legnehezebb időkben élvez­hetett. Pham Van Dong a vietna­mi kérdésről szólva kijelen­tette: „Az indokínai térség békéje és jövője csak az ott élő népek jogainak tisztelet- bentartásával, a párizsi egyezmények összes rendel­kezéseinek érvényesítésével biztosítható. A nagygyűlés előtt a VDK küldöttségének vezetője fel­kereste a kubai—vietnami szolidaritási bizottságot és kifejezte népe köszönetét az eddig nyújtott támogatásért. Szerdán folytatódtak a hi­vatalos vietnami—kubai meg­beszélések. A román államtanács ülése Nicolae Ceausescu elnök­letével szerdán ülést tartott a Román Szocialista Köz­társaság államtanácsa. Az ülésen, megvitatták és egyhangúlag jóváhagyták az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezetet, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának már­cius 25—26-i plénumán el­fogadott határozatok alapján dolgoztak ki Az államtanács ugyanak­kor egyhangúlag jóváhagyta az RKP KB plénumának azt a határozatát, amely java­solja a nagy nemzetgyűlés­nek, hogy válassza meg Ni­colae Ceauaescut. az RKP főtitkárát, a Román Szoci­alista Köztársaság elnökévé. Dr. Antalffy György, a Sze­gedi József Attila Tudomány­egyetem professzora, a Ma­gyar Jogász Szövetség elnöke és az Országos Béketanács tagja, aki a magyar delegá­ciót vezette Helsinkiben a chilei katonai junta háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság ülésén, a finn fővá­rosból hazaérkezve a Ferihe­gyi repülőtéren interjút adott Tóth Ferencnek, az MTI tu­dósítójának : — A nemzetközi vizsgáló bizottságnak milyen lehe­tőségei vannak ahhoz, hogy a leleplezésen túl hat­hatósan fel is lépjen a Chi­lében dühöngő terror el­len? — Harmincöt tagú nemzet­közi testületként ülésezett Helsinkiben a chilei katonai junta háborús bűneit vizsgá­ló bizottsági személyi összeté­tele eleve garancia volt arra, hogy munkájára az egész vi­lág fölfigyeljen. Nemzetközi tekintélyes közéleti személyi­ségek, világszerte ismert jo­gászok rangos kollektívája alakult a társadalmi és politi­kai élet olyan kiválóságaiból, akik a világ valamennyi ré­széből sereglettek egybe Hel­sinkibe, a finnországi chilei szolidaritási akcióbizottság kezdeményezésére. A bizott­ság jellegéből és összetételé­ből adódóan a nyilvánosságra hozott politikai következteté­sek, megnyilatkozások tehát nem jogi, büntetőjogi' ítéletet jelentenek, hanem erkölcsi elítélést, amely a fasiszta jun­tára nézve talán még súlyo­sabb elmarasztalás is, mint jogilag a verdikt, a bírósági ítélet. — A Helsinkiben — szen­vedő személyek, szemtanúk által előadott és általunk megvizsgált tények alapján jutottunk olyan következte­tésre, hogy a chilei junta vé­res államcsínye egyenlő a ha­zaárulással. A nemzetközi bi­zottság megtárgyalta a jövő­ben is kifejtendő aktivitásá­nak további útját. A junta le­leplezésére, a terror elleni fellépésre a bizottság minden tagja és maga a bizottság is fel fog használni minden nemzetközi fórumot, így szor­galmazzuk, hogy például az ENSZ is tárgyaljon a chilei terrorról. — Melyek a most feltárt legfontosabb tények, ame­lyek pellengérre állítják a juntát, megmutatják iga­zi arculatát? — Mindenekelőtt jogalap nélkülinek kell minősíteni azt a bizonyos dekrétumot, amellyel a junta hatalomra kerülése után háborús állapo­tot juttattak kifejezésre. Há­borús állapot ugyanis nem volt, ez a dekrétum csak egy fiktiv valami, amit kizárólag annak érdekében kreáltak, hogy a katonai bíróságoknak „jogosultságot” biztosítsanak. — S ezek a Helsinkiben tett megállapítások is belekerül­tek a világ jogászaihoz inté­zett felhívásba, amely arra mozgósítja a világ jogász szervezeteit, minden Ország jogászait, hogy erőteljesen leplezzék le a juntának a chi­lei törvényeket is lábbal tip- ró magatartását: ugyanis nemcsak a nemzetközi jog alapelveK rúgta fel a junta, hanem — az előbb kifejtettek szerint — megsértette az or­szág alkotmányát is. A jogá­szokhoz szóló felhivásurícban síkra széliünk azért is, hogy biztosítsák a védelem jogát a Chilében jelenleg folyamat­ban lévő büntető perekben, mégpedig úgy is, hogy nyújt­sanak lehetőséget külföldi ügyvédeknek a védelemre, akik vagy a saját nevükben, vagy a chilei ügyvédekkel együtt látnák el a védelmet. Itt említem meg,: chilei ügy­védek maguk is intéztek már petíciót a juntához, éppen a védelem jogainak biztosítása érdekében. A petícióhoz csat­lakoztak olyan jogászok is, akik az Allende-kormányt ha nyíltan nem is támadták, de politikailag semmiképpen sem álltak ki a népi egység mel­lett. Különben arról is szó volt Helsinkiben, hogy küld­jön a bizottság egy jogászok­ból álló delegációt Chilébe? helyszíni tapasztalatok szer­zésére a bírósági eljárások törvényességét illetően. — Hogyan dolgozik a to­vábbiakban a nemzetközi vizsgáló bizottság? — Tartalmi tekintetben el­sősorban arról van szó, hogy a feltárt tényeket tartalmazd dokumentumokat elküldjük illetékes nemzetközi fórumok­hoz. Ami a testület szervezet® munkáját illeti: 3 albizott­ság alakul majd a Chilében elkövetett bűnök, terrorcse­lekmények további elemzésé-: re az egészségügy (orvosi vo­natkozásban), a jog (a tör­vénytelenségek leleplezésére) és a kultúra területén. S ezek az albizottságok tüzetes vizsgálódásokat folytatnak majd, s újabb tények, adatok feltárásából jelentést formál­nak a nemzetközi bizottság számára, amely minden bi­zonnyal az ősszel újabb ülést tart. (MTI) Fnhmi Tuniszban lai"» val Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter, aki szerdán reggel érkezett az Arab Liga tagországai külügyminiszte­reinek konferenciájára Tu­niszba. a nap folyamán részt veit a politikai bizottság ülésén. Az egyiptomi külügymi­niszter találkozott a szaudi, a marokkói, a szíriai, a tu­néziai és a kuwaiti külügy­miniszterrel is. A politikai bizottság ta­nácskozásán egyébként olyan javaslat született, hogy az arab országok tájékoztassák az Arab Liga titkárságát a szárazság sújtotta afrikai or­szágoknak nyújtandó segé­lyekről. A résztvevők fel­szólították azokat az arab or­szágokat. amelyek még nem juttatták el megajánlásaikat az afrikai országok segély­alapjába, hogy ezt haladék­talanul tegyék meg. A po­litikai bizottság közép-euró­pai idő szerint a késő délutá­ni órákban folytatja rpun- káját és a délutáni ülés té­mája — hírügynökségi je­lentések szerint — az újabb arab csúcstalálkozó időpont­jának megvitatása lesz. Emlékezetes, hogy Egyiptom kérte az áprilisra tervezett csúcstalálkozó elhalasztását szeptemberre. Ezt a — tuniszi külügyminiszteri értekezletről kiszivár­gott nem hivatalos ér­tesülések szerint — néhány arab ország, közöttük Szí­ria ellenzi. 33. De a gyár az nincs sehol. A gyárat, aminek a kerítés mögött kellene lennie, vala­ki elemelte, öt ujjal megfog­ta az egészet és belelódította abba a nagy vízbe, aminek ott kellene lennie a rét mö gött. Még sose jártam ott. Szeretném meggyújtani a zseblámpát, hátha így rájö­vök valamire, abból, ami ve­lem történt’ De zseblámpa nincs. A stukkerhoz kapok és akkor jövök rá, hogv üres a hátsó zsebem­Milyen könnyű kifárasz­tani egy embert. Lőttek az utcán. Felug­róm a priccsről. A saroktól valamivel innen, durrdefekt. Nézem a fejem nyomát a párnának hajtott pokró­con. Ott van az, mert olyan keményen aludtam, hogy még a durva pokróc is be­nyomódott. Közröhej. Ami még sose volt, az volt most. elaludtam. így aztán biztos, hogy a rna éjszakát nem úszom meg szárazon. A portásfülke előtt keresem a jeleket, nem járt-e itt az ellenőrzés. Fi­gyelem a gyárudvart, ahol most már ismét minden a helyén van. A hold éppen rásüt a szürke kerítésre, amelynek téglái álmcynban az előbb még úgy ragyog­tak, mintha valaki gyé­mántot rakott volna a kö­zepükbe, hogy a világ vé­géig árasszák magukból a fényt és belőlük rakjanak egy olyan épületet, amin még a bomba se tud egy karcolást ejteni- Senki nem járt erre, hogy legalább az ilyen álmot megzavarják. És még most is alszom, ha nem jön1 a durrdefekt. A sofőr már alárakta az emelőt. Most nyomja felfe­lé a kocsi hátulját, és ami­kor kész, fellöki a mici­sapkát, csípőre teszi a ke­zét. Ide nem hallani, hogy mi van a műsoron, csak a szája jár. De akinek így mozog a szája, az nem mond­hat mást... Majd csak jut valamire. Nekem pedig be kell pó­tolnom az első kört. Ha már így elmaradt. De valahol el­maradt ez az egész este, mert késő van ugyan, lassan éjfél, és Lipták úr még csak most próbálkozik azzal, hogy hazataláljon. Van így vele, ha összejön a haverság, van kinek elmélkedni, hogy kár folytatnom, úgyse érti­tek meg ti, hogy milyen az atom belseje. Míg van, aki fizet, folytatja. Ha nem is értik, hogy milyen az atom belseje, de azt értik, hogy Lipták úr addig folytatja, míg van, aki fizet. És ha már megfejtette az atom tit­kait, a téma kéznél, lehet beszélni a súlytalanságról, amelyhez soványságában már maga is közel áll, vagy a nemzetközi helyzetről, amellyel ma az történt, ami még soha. És ez így igaz. A Vajda úr, a KÖZÉRT-es is most érkezik, mert a taxi gyertyahibás volt. Richter úr a kapuban áll, vidékről várja a feleségét, mert az egyedül nem mer felmen­ni a liften. Attól fél, hogy a lift egyszer elszabadul, ki­veri a tetőt, ő pedig vala­hol a világűrben köt majd ki. Richter úr ezt komolyan veszi, egész nap hasonló dumát hall a söntésnél. Jó­zan ügyekkel már rég nem foglalkozik. Slezákné mesz- sziről látszik a homályból, a háztömb sarkán áll az alku és mindenki tudja, hogy így éjfél után érde­mes alkudni. Az árak min­dig napközben emelkednek. Van itt egy vízcsap. Közel a bejárathoz, arra szerelem fel a gumicsövet, ha meg akarom locsolni a begóniá­kat- Fonnyadnak, a fehér is meg a lila is szürkére vált, a nagy melegben nemcsak a nedvességük, de a színük is elpárolog. A nappali por­tásnak eszébe nem jut, hogy estefelé locsoljon, ez nincs a fizetésében A leg­többen csak nézni szeretjük a virágokat. Így aztán estére úgy fest a kis kert, mint két elha­nyagolt sír, ahova már ré­gen eltemettek valakit, Nyáron nem jó itt a levegő. A melegben árad a rozsda­szag, az éjszakára is nyitva hagyott műhelyablakokón át a gépek vas- és olajszaga, meg a műanyagok szaga ter­jeng a levegőben, meg a ha­verok és a mucusok szaga, amitől nyáron se lehet ki- szellőzteni a gyárudvart. A gumicsővel, ha már itt tartok, fellocsolom a por­tásfülke előtt a járdát. Ki­hozom a széket a kis ablak alá, ahol napközben érdek­lődnek a portástól a jövő­menők. Ülök. Már egy hete így van ez. Orvoshoz kellene menni, de az csak háromig rendel. Nekem ez olyan* mintha valaki hajnali há­romkor szedné magát, hogy beállítson a rendelésre. De én még éjszajia is fáradt var- gyok, amikor' figyelni kell, nemhogy nappal, alvás ide­jén­'Folytatjuk®

Next

/
Oldalképek
Tartalom