Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
Wft. slfeTSs ff: mff-WAtíYAHönsarji» f. ma Megtárgyalta ax SZMT elnöksége Javítani az üzemi dolgozók szociális ellátását Az üzemi dolgozók szociális helyzetének és munkahelyi körülményeinek alakulásáról és az ezzel kapcsolatos további teendőkről tárgyalt március 26-i ülésén a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmáf megyei Tanácsának elnöksége. Az elnökség megállapította, hogy megyénkben a fejlődés különösen a IV, ötéves terv időszakában gyorsult meg, olyan új. korszerű üzemek épültek, mint a MOM mátészalkai gyára, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára nyíregyházi gyáregysége, a Nyíregyházi Papírgyár, a korszerű Nyíregyházi Tejporgyár, a Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a HÖDIKÖT üzemei stb. Ezek mellett több üzem bővült és korszerűsödött. Megállapította az elnökség, hogy az ipartelepítési program gyors ütemű megvalósítása következtében nem mindenhol épültek egyidőben a termelőüzemek és a szociális létesítmények. Egyes vezetők a beruházások megszigorítását a szociális létesítményekre vonatkoztatták, s emiatt jelentős hibák voltak, nem épültek öltözők, fürdők, mosdók stb. Az SZMT elnöksége az ismert tények alapján intézkedéseket foganatosított a hibák felszámolására, a hiányok pótlására. Ezek alapján jelentősen javult a dolgozók szociális ellátása és munkahelyi körülménye. Ezt mutatja, hogy az állami építőiparban az ellátottság szintje mintegy 90 százalék, a mezőgazdasági üzemeknél 80. Több jelentős üzemünknél új, korszerű szociális létesítményt építettek. Ilyenek: a KEMÉV, a HUNGAROFRUCT tuzséri telepe, a MEZŐGÉP Vállalat több gyáregysége. Más üzemekben is jelentős fejlődés tapasztalható. Behatóan vizsgálta az elnökség a hibákat, s azok okait is. Megállapította, hogy a jelentős fejlődés ellenére egyes területeken még mindig kedvezőtlen a dolgozók szociális és munkakörülményi ellátottsága. Ez tapasztalható a Nyíregvházi Dohányfermentáló Vállalatnál, a HÓDIKÖT fehérgyarmati gyáregységénél, az ÉRDÉRT tuzséri és mátészalkai telepein. A legnagyobb az elmaradottság a kereskedelemben, de különösen a vendéglátóiparban, valamint a Volán vállalat vidéki telepein. Még az is előfordul a kereskedelmi egységeknél, hogy a meglévő szociális helyiséget áruraktározás, tárolás céljára használják. Következetesebb ellenőrző munkára hívta fel az SZMT elnöksége a hibákkal szemben a vállalati szakszervezeti szerveket. örvendetes viszont a fejlődés a munkásszállók építésében. Üj, modem munkásszállót épített a SZÁÉV, az ÉPSZER, a KEMÉV, a Vízügyi Igazgatóság, állami gazdaságok, s a szállások minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek. 1972-ben 46 vállalatnál 158 munkásszálláson 3000 dolgozó lakott, 1973- ban 36 vállalatnál 127 munkásszálláson csak 2367. A nem megfelelő szállókat megszüntették, s a dolgozók kényelmesebb körülmények között élhetnek. tfp A vízmű belülről. (Elek Emil felvétele) fízműátadás A Kisvárdai Víz- és Csatornamű Társulat 1967. április 12-én alakult meg- Először 1968-ban készült el a csőhálózat és az öt kút terve. A vízműtelep gépészeti terve a kutak t elkészülte, valamint a vízminőség és a vízmennyiség ismerete után 1969-ben készült el. Az eredeti beruházási program mindössze 30 km-ben jelölte meg a csőhálózat hosz- szát. A kivitelezést a KE- VIÉP végezte. Az első műszaki átadás i 1972. október 5-én volt, amikor 41 kilométer csőhálózatot adtak át. A vízhálózat végleges átadására 1973. szeptember 28-án került sor, ekkor az üzemeltető SZ A VICSA V-hoz került. A vízműtelep épületi és gépészeti berendezését 1973. december 6-án adták át. Az eredeti 41 kilométeres tervhez viszonyítva módosítások történtek, s mintegy 3 kilométerrel bővült a vizhálózat. így olyan utcákba is eljutott a víz, amelyek még a tervezés időszakában nem épültek be. A vízműtelep már a próbaüzemelés során március 1-től szolgáltatta a város egész területén a tisztított é: vastalanított vizet- A várof különböző helyein 127 kifolyókutat helyeztek eL A hét év sokszor bosszúságokkal teli fáradságos munkája végeredményben meghozta gyümölcsét- Kisvárdán a közművesítésben jelentős dátumként fogják emlegetni 1974. március 26-át, e napon délelőtt ünnepélyesen adták át rendeltetésének a város vízműtelepét és a 44 kilométer hosz- szúságú vezetékhálózatot. Vincze Péter Szabolcsi művész sikere Egerben Tiszadadán 1916-ban született Bornemisza László, aki ma a magyar festészet kiemelkedő, sablonokba nem sorolható, világszerte elismert és csodált egyénisége. Legutóbb Egerben rendezte meg kiállítását a Képcsarnok, mégpedig átütő sikerrel. A művész, aki írónak indult, a Kelet Népe című folyóirat első szerkesztője volt. majd a második világháború után kezdett festeni. Lengyel, finn. svéd. olasz, amerikai, japán, holland, nyugatnémet és luxemburgi kiállítások jelzik budapesti tárlatai mellett nemzetközi elismerését. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában éppúgy megtaláljuk, mint a debreceni Déri Múzeumban, nem is beszélve a külföldi múzeumok soráról. Bornemisza kapcsolata megyéjével, ahonnan származik megszakadt. Képeit Nyíregyházán nem találjuk, jóllehet a hódmezővásárhelyiek és miskolciak nagy áldozatot is vállalva gyarapították gyűjteményüket a sajátos, néha groteszk, itt-ott Bosch, Breughel és Ensor képeit idéző Bornem isza-festményekkeL Az egri siker újabb bizonyítéka, hogy a szabolcsi földből kinőtt Bornemisza művészete igen nagy rokon- szeavnek örvend az értők körében, és a fiatalok is elragadtatással szemlélték tárlatát. Talán érdemes lenne a szülőmegyének lépéseket tenni, hogy legalább egy viszont- látogatást jelentő tárlat erejéig teret kapjon Nyíregyházán, ha lehet, akkor a múzeumban, ahol sok régészed anyag mellett talán jutna hely egy kortárs művész alkotásainak * A neve: TESTVÉRISÉG CSŐKÍGYÓ HEGYEN-VÖLGYÖN ÁT Az űj, csőszállító teherautókat indulásra készítik elő a szeBeveitésre készen sorakoznak a behemót teherautók, a másik oldalt hatalmas, lánctalpas traktorok várják vezetőiket, hogy dübörögve meginduljanak. A százmázsás terhet is könnyedén szállító teherautóknak nem kell sem beton, sem út a kerekek alá, toronyiránt indulnak, ahogy a feladat parancsolja az útvonal megválasztását. A lánctalpas traktorok vezetői nem hívnak favágót, ha néhány tucat kar-, vagy derékvastagságú akác állja el az útjukat. A motor felbőg, kétszer-há- romszor nekidurálja magát, a fa hajladozik, recseg, ropog, majd enged az erőszaknak, elfekteti még lombtalan koronáját a földön. A táj mégis békés képet mutat. Nem elszabadult erők, indulatok uralkodnak, hanem a higgadt emberi józanság, az alkotó akarat. iAz exkavátor köbméternyi földet harapó kanala acélkigyónak ágyazza az árkot, olyan vastag csövet fektetnek le, amelyben egy kétéves gyerek majdhogynem emelt fővel szaladgálhat. — Vologya, tak! — harsan a kiáltás a túrázó motor hangját is elnyomva. így jó lesz, sikerült a beállítás. Vologya piros pozsgás arcát kidugja a vezetőfülkéből. Ingujjra vetkőzve fittyet hány a csalóka márciusi időjárásnak. — Itt hideg? Szibériában is dolgoztunk — válaszol Alek- szandr Szuvorov, az egyik exkavátoros. Kicsiny, alig húsz tagú szovjet munkáscsoport tanyázik Baktalórántházán, a MEZŐGÉP gyáregysége mögött, ők az első fecskék, akik azért jöttek Magyarországra, hogy megépítsék a Szovjetuniót hazánkkal összekötő Testvériség gázvezeték első szakaszát, amely Szabolcs-Szatmárt átszelve Beregdaróctól Lenin- városig tart — A legjobb szovjet szakemberek jönnek ide — magyarázza Nyikolaj Konsztan- tyinov, a kivitelező Zagrangáz vállalat magyarországi munkáinak vezetője. — Az egyik munkás a szibériai Tyumen- ből, a másik Moszkvából, van, relok. aki Belorussziából jött — sorolja. — És az új technika is itt lesz — mutat a gépekre. A vezetéképítők február elején jöttek Magyarországra. A velük érkezett, s azóta is folyamatosan érkező gépeket készítik elő, április első napjaiban pedig már indul a nagy munka. Két bázison, Nyírmada és Tiszavasvári határában 36 méter hosszúra hegesztenek össze három csövet, amelyet innen szállítanak tovább a vezeték kijelölt nyomvonalára, s összehe- gesztve, majd szigetelve elhelyezik a csőkígyót az előre kiásott árokba. Több, mint 200 gép fogja segíteni a 280 szerelő munkáját. A gépek legnagyobb része vadonatúj. A másik fele Finnországból érkezett, ahol a közelmúltban fejeztek be egy hasonló vezetékfektetést A verőfényes vasárnap délelőtt úttörő kislányok izgatottan szedik össze iskolai orosz tudásukat a baktai erdőben, a Fenyves csárda előtt. Szóba akarnak elegyedni az asztaluknál csendesen üldögélő, sörüket iszogató szerelőkkel, ők már látszólag megszokták az idegeneknek kijáró érdeklődést. Itt-ott néhány szót már tudnak váltani. — Természetesen a magyar nyelv megismerése is jó lenne — vélekedik Alek- szandr Szuvorov. Egyszerű emberek, akik egyszerű emberekkel talált koztak. Egy hónapig Baktalórántházán, magánházakban voltak elszállásolva. A múlt héten költöztek be Nyíregyházára. Jósavárosban egy tízemeletes toronyházat rendezett be nekik munkásszállóul a társcég, a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat. A fakanáltól a húsdarálóig minden van a szállón. Kell is, mert a magyar konyhával nehezen barátkoznak. Nyírmadán, az állami gazdaságban — ahová ebédelni járnak — egy orosz asszony tanította tolmács segítségével a szakácsnőket a hazai ízekre. — Sok barátot találtunk—- mondja Nyikolaj Konsztan- tyinov. — Hivatalosan és az egyszerű emberek is nagyon jól fogadtak. Aztán már előre tekint az év végére, amikor elkészülnek a több mint százkilométeres vezetékkeL — Visszatérés után az egész Szovjetunióba — ki, honnan jött — elvisszük a magyarok hírét Lányi Botond A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról tárgyalt Nyíregyházán a városi tanács vb Egy évvel ezelőtt foglalkozott a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetével. Az azóta megtett intézkedések hatásáról, az eredményekről, illetve a tennivalókról tárgyalt a vb 1974. március 26-án, kedden. Jelenleg 1025 csökkent munkaképességű dolgozónak fenntartott munkahely van Nyíregyházán. Ezeken azonban csak 857 rokkant dolgozót foglalkoztatnak, hetven- hármon egészséges ember dolgozik, 99 hely pedig üres. A városban a legtöbb ilyen munkahely a SZÁÉV-nél van — 132. Ebből csak kettőn dolgozik egészséges dolgozó. Lényegesen nagyobb az aránytalanság a Nyíregyházi Konzervgyárban : 44 ilyen munkahely közül negyvenkettőt egészséges dolgozóval töltöttek be. A TÜZÉP Vállalat 12 ilyen munkahelyén pedig egy csökkent munkaképességű dolgozó sincs. A 99 üres munkahely közül a legtöbb, 37 a háziipari szövetkezetnél található. Gondot jelent, hogy ha az üres munkahelyre nem jelentkezik csökkent munkaképességű dolgozó, azt kénytelenek mással betölteni. A rokkant dolgozók szak- képzettségi színvonalának emelése érdekében a vállalatoknál keresték azokat a lehetőségeket, amelyek a legjobb szakképzési, átképzési, illetve betanítási körülményeket biztosítják. Korábban sehol sem gondoltak szervezett szakképzésre, tavaly azonban már éltek a lehetőségekkel. Jelentősen előrelépett a MEZŐGÉP Vállalat, a háziipari szövetkezet, és a MÁV nyíregyházi állomásfőnöksége, ahol a rokkanttá vált dolgozókat folyamatosan átképezik, sőt a MEZŐGÉP Vállalatnál, munkaeszközöket is átalakítottak számukra. A VAGÉP Vállalatnál 28 új speciális munkahelyet alakítottak ki, és csoportos szakképzéssel segítik a rokkant dolgozók rehabilitálását. A kompresszorkezelői munkakört is csökkent munkaképességű dolgozóval töltik be — ez szintén speciális tanfolyam elvégzését igényli. További lehetőségek kínálkoznak más vállalatoknál is hasonló elképzelések megvalósítására, azonban ezek feltárása, illetve kimunkálása még hátravan. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, utasította a terv- és munkaügyi osztály vezetőjét, hogy fokozott figyelemmel kísérje a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét. Felkéri a város területén gazdálkodó intézményeket, vállalatokat,' hogy továbbra is kiemelten foglalkozzanak alkalmas munkahelyek létesítésével, és a csökkent ' munkaképességű dolgozók továbbképzés黫!.
