Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

* fm. m&efcn SS itteBT-MÁeTARORSZAa Lakás — fiataloknak A KISZ VIII. kongresszu­sa 1971. decemberében sike­resnek nyílvánította a tízezer KISZ-lakás felépítésére meg­hirdetet akciót. Annakidején a fiatalok a célul kitűzött tízezer helyett 12 599 lakás­hoz jutottak. Mostanában azonban* keveset hallunk a KISZ-lakásépítkezésekről. Ennek okairól a KISZ KB Ifjúmunkás Osztályán az alábbi tájékoztatót kaptuk: — Az ifjúsági lakásépítés ma is tovább él, azonban mi­nőségileg és tartalmában más formában és más néven. A KISZ Bizottságok számára ugyanis járhatatlan volt az az út, hogy az építkezések gond­jainak átvállalásával terve­zői, kivitelezői és beruházói kérdésekkel foglalkozzanak, valóságos építkezési vállalko­záshoz hasonlóan. Baján, ahol a KISZ-lakásépítkezés, megindult, még öszvért is vásárolt a KISZ városi titká­ra az építőanyag szállítására. Miközben az ifjúsági vezetők meglehetős jártasságra tettek szert a telekszerzés, az épí­tőanyag és hiteligénylés bo­nyodalmaiban, óhatatlanul háttérbe szorultak az építke­ző városokban és kerületek­ben az ifjúsági mozgalom alapvető feladatai, a KISZ- szervezetek tartalmi munká­jának irányítása és segítése. Ezért kellett a társadalmi munkamegosztás útjára lép­nünk, és a SZÖVOSZ-szal együttműködve az ifjúsági szövetkezeti lakásépítkezés formáját kialakítani. Az 1971. júliusában megszületett új lakásrendelet lehetőséget te­remtett az egyén és a közös­ség arányos teherviselésén alapuló, differenciált lakás- építési formák kialakítására. A KISZ Bizottságok ma már nem maguk építenek, hanem érdekvédelmi tevékenysé­gükben az új rendeleteknek szereznek érvényt sokoldalú­an. Ahol csak lakáselosztás­ról vagy építésről esik szó, a vállalatoknál és a tanácsok­nál egyaránt jelen van a' KISZ. és érvényesíti a pálya­kezdők és család alapítók ér­dekeit. Az ifjúság magánerő­ből történő lakásépítése ugyanakkor nem szűnt meg, folytatódik társas- és tüep- szerű ifjúsági szövetkezeti formában. — Müven lehetőségeket Jelent az ifjúsági szövetke­zeti lakásépítkezés a fiata­lok számára? — A KISZ VIII. kongresz- Bzusa befejezettnek nyílvání­totta a tízezer KISZ-lakás felépítésére meghirdetett ak­ciót, de egyben elfogadta, hogy 1975-ig bezárólag, a IV. ötéves terv időszaka alatt, szövetkezeti keretek között újabb tízezer ifjúsági lakást kell felépíteni. Ennek az új formának a lényege a kor szerű munkamegosztás. A KISZ-fiatalok körében az új szövetkezeti építési mód is­mertetésével előkészíti az if­júsági lakásszövetkezetek alakulását, érvényesíti a ren­deletekben biztosított ked­vezményeket. Az egyéb fel­adatoknak a tanácsok, az OTP, a SZÖVOSZ és a kivi­telező vállalatok tesznek ele­get. A tervezett tízezer ifjú­sági szövetkezeti lakásból ez­ret már átadtak, hétezer la­kás építés, vagy előkészítés alatt áll. t — Milyen kedvezménye­ket biztosít az ifjúsági szö­vetkezeti lakásépítkezés? I — A KISZ KB is résztvett azoknak az új lakásrendele­teknek és hitelpolitikai irány­elveknek a kidolgozásában, amelyek az elmúlt években születtek. Tudatiban va­gyunk annak, hogy az ifjúság lakáshelyzete a társadalom lakáshelyzetének része, s csak azzal együtt oldódik meg vég­érvényesen. Ma már a fiata­lok a tanácsi elosztású, de az egyéb lakásoknak is 30—40 százalékát kapják. Az ifjúsá­gi szövetkezeti lakásépítke­zők ma nagyobb kedvez­ményben részesülnek, mint korábban, amikor 120—130 ezer forint OTP-hitelt kap­hattak az építkezők, — 110 ezer forintig két százalék ka­matra, afölött hat százalék kamatra. Tavaly január 1-től 250 ezer forintig vehetnek igénybe OTP hitelt a fiata­lok, s a kamat egységesen két százalék. A szociálpolitikai kedvezmények, a gyerme­kenkénti 30 ezer forint elő­legezése sem a lakásépítés szerződéskötésének napjától, hanem a lakás használatba vételének napjától szól. E szerint, amíg a lakásuk épül, nem törlesztettek magas rész­leteket a fiatalok. Ezen felül, amennyiben kérik, az első három esztendőben mérsé­kelt hiteltörlesztést is kap­hatnak. Ez átlag havi 150 fo­rint részletfizetés csökkenést jelent. — Szót érdemel még, hogy a IV. ötéves tervben az OTP által épített, , mintegy ötven­ezer tanácsi elosztású lakásra vonatkozóan nemrég olyan megállapodás született, hogy ezeknek a lakásoknak 25— 30 százalékát is a fiatalok kapják. A lakáselosztás és építés minden módozatánál érvé­nyesülnek tehát a fiatalok ér­dekei, az egész társadalom érdekein belül, s annak fon­tos részeként. <K. É.) A nyírségi TAURUS Kétezerkétszáz ember sorsa, jövője megyénk egyik legna­gyobb gyárában „Jó nap volt ez a mai nap* — állapították meg sokan március 22-én, pénteken a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Nem ok nélkül. Érezték ezt többen is, hiszen részesedésosztási nap volt, s nem is akármi­lyen. Mindent egybevetve, a részesedési alapot jelenítő pénz átlagosan 27 és fél napi bérnek megfelelő összeget képvisel, melynek egy részét már év közben részjegyre és bérfejlesztésre felhasználtak. A mintegy kétezerkétszáz embernek csak készpénzben mintegy három millió forin­tot raktak a tizenharmadik hónapi fizetést jelentő borí­tékokba. Ilyen mértékű ré- szedés kifizetésére a gyár több, mint tízéves fennállási» óta nem került még sor... • • Ot világrész, negyven állomás A nyíregyházi gumigyár az elmúlt évben 620 millió fo­rint értéket termelt, közel húsz millióval többet a terve, zettnól. Ez évben már a 800 milliót közelítik, s a tavalyi­hoz hasonló, 22 százalékos felfutásban újra döntő szere­pet játszik majd a termelé­kenység növelése. A gyár tér. mékei ma már az öt világ­rész közel negyven államába eljutnak. A termelt, érték negyven százaléka az export, amely csak dollárban fizetve meghaladja a két millió 700 ezret. A szocialista országok között a Szovjetunió a leg­többet vásárló partner. Ki gondolta volna mindezt 1961-ben, amikor a vidéki ipartelepítés első fecskéje, ként a gumiipar átvette az alig több mint harminc em­bert foglalkoztató kis vidéki, labdakészítő üzemet? Bár a . cél már akkor is világos volt: ott fejleszteni, ahol szüksé­ges, hol megvan hozzá a munkaerő. Nyíregyházán Gumigyári látkép. (Elek Emil felvétele) volt. A főleg állatni költség- vetésből biztosított, több száz milliós beruházás révén mar több, mint kétezer ember, többségükben nő számára van állandó jellegű munka a nyíregyházi gumigyárban. Mindent az emberért A gyár további fejlesztésé, ben fontos szerep jut a mun­kások jobb elltásának, meg­becsülésének. Ezt a törekvést tükrözi az is, hogy a gyár ez évi termelési- és komplex in­tézkedési terve a pártszerve­zet, a szakszervezet és a KISZ-szervezet véleményé­nek figyelembe vételével ke­l-ült jóváhagyásra. A jelentős összegű, termelést segítő költ­ségek mellett is közel négy millió forint jut például munkavédelemre, szociális és egészségügyi fejlesztésekre. Ezen belül is egy millió fo­rintot költenek majd szociá­lis helyiségek létesítésére. A teljes összeg a tavalyinak több, min t háromszoros a? Az egyre gazdaságosabbá váló termelés eredményeként a gyár dolgozóinak jövedel­me is évről-évre lényegesen emelkedik. A növekedés mér. teke az elmúlt három év alatt átlagosan 8—9 százalék. A külső, szociális körülmények javítását célozza az a két év alatt kifizetett három millió forint is. amelyet a gyár a város bölcsőde- és óvodafej- lesatési programjának segí­tésére fizetett ki. Ugyanak­kor tizenkét fizikai dolgozó kapott, több, mint fél millió forintot lakásvásárláshoz és ugyanennyit építési kölcsön­nel segítettek. A már húsz hektáron elte­rülő, modem gumigyárban az elmúlt évben kezdték meg a pneumatikus tömlők gyártá­sát. Egyre jelentékenyebb a kerekpáiköpenyek előállítása. A legutóbbi években kialakí­tott egységes termékszerkezet eredményeként tovább lehet növelni a kapacitást. Jelen­leg mintegy 2 millió 200 ezer kerékpárköpenyt és 3 millió tömlőt gyártanak. Ezt a kö­vetkező években már 6—7 millióra növelik. A pneuíöm- lőből fél millió készül, de 1975-re már1 egy millió a terv. A szonyegüzem kapaci­tása egy millió négyzetméter, de a következő év első hó­napjaiban már elérik a két és fél—három millió négyzet­métert. Megnövekszik ugyan­akkor a kempingcikkek ter­melése is. Az elmúlt évben a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert, aratott a kiállí­tott gumisiló. amelyet már itt, a központi kutatógárdá­val szorosan együttműködve kísérleteztek ki. Ügy ígérke­zik: a közeljövőben már nem csak hazai, hanem szovjet és csehszlovák megrendelésekre is dolgozhatnak. Tervezik, R ügyfakadással. virág- nyílással köszöntött ránk az új március, az új tavasz. Napfény-özönben ünnepel­hettük népünk történelmé­nek legdicsőbb napjait, a már szimbólummá vált ma­gyar forradalmi márciusok szívünkben élő., cselekvésre késztető emlékeit. Március volt 55 esztendeje is. amikor az ifjú kommunista párt. a forradalmi tömeg élére állt: „cselekedjünk mi is orosz módra!”, s a tavasz első nap­ján kikiáltották a Tanácsköz­társaságot. a munkások, pa­rasztok diktatúráját. Me­gyénk és Nyíregyháza i6 nagy napokat élt át. Az utódok tiszteletével és hazafias érzé­sekkel emlékezünk az évfor­dulón hős mártírjainkra és tisztelgünk az élők előtt, akik példát adtak tetteikkel. Csü­törtökön délután a szép ha­gyomány szerint ezekkel a gondolatokkal köszöntötték a Nyíregyházán élő veteráno­kat. a Tanácsköztársasági Emlékéremmel, valamint a Harci Érdemekért Érdemé­remmel kitüntetett interna­cionalistákat. A nyíregyházi városi párt­bizottság bensőséges hangu­latú ünnepségét ezúttal a Városmajor utcai új művelő­dési és pártházban rendezte. Méltóbb alkalmat ée rész*­Veteránok vevőket aligha képzelhetünk egy ilyen létesítmény avatá­sára. A szépen terített aszta­lok körül ott ültek Biri And­rás, Kirtyán József. Rákóczi András, Szarvas Ernő, Sze- beni András, id. Takács László és a többiek is. a harcostársak, egykori vörös­katonák. direktóriumi tagok. Őket köszönteni jöttek el me­gyénk és városunk vezetői: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pén­zes János, a megyei tanács elnöke. Kanda Pál, a Szak- szervezet megyei Tanácsának vezető titkára. a megyei párt vb. tagjai. és Biró László, a városi tanács elnö­ke. Szemerszki Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára ünnepi beszédében emlékez­tetett a belső ellenforradalom és a külső imperialista tá­madók ellen folytatott sza­kadatlan fegyveres harcban izzó 133 hősi nap sikereire is. amelyeket csak munkás­hatalom adhat a dolgozó népnek: szabadságot, mun­kát, kultúrát. Szép hasonlat­tal szólt a Tanácsköztársa­ságról: „Virágnyílás volt e kor. az emberi szív az em­beri értelem nyílt meg hatá­sára. Emléke itt el es munr kál tovább.” & a harc, amely akkor az ellenforra­dalmi túlerővel szemben el­bukott. nem volt hiábavaló. Élünk történelmi lehetősége­inkkel. Munkásosztályunk és pártja vezetésével a ma­gyar nép. az utódok megva- bsotják legszebb álmaikat. A Tanácsköztársaság elgon­dolásai, céljai napjainkban válhatnak és válnak valóra. Ezután a fiatalok, ifjú kommunisták Ady Endre forradalmi soraival, a mun­kásmozgalom dalaival, meg­hatott szavakkal és virágok­kal köszöntötték a város fi­ataljai nevében az idős har­cosokat. ..a példaképeket, a dicső napok hőseit”. Az asztalokra a virágok mellé ízes falatok, jó italok kerültek. Megelevenedett az emlékezet... A hetven, nyolcvan tavaszt megélt ve­teránok forradalmi idők élő. cselekvő tanúi. Közülük nem egy — ahogy ők mondják — Lenin katonája volt. tagja a szovjet Vörös Hadseregnek. Mellükön kitüntetések sora bizonyítja, harcolni és dol­gozni is tudtak. fegyvert, vagy szerszámot fogtak, ahogy azt a helyzet a vál­lalt kötelesség diktálta. 1919- ben. 1945-ben és 1956-ban, dé még napjainkban js. Az ősz hajó férfiak között törékeny, két botra támasz­kodó idős asszony ült csön­des-szerényen. Özv. Zérczi Istvánná, Tóth Julianna. „Balsai vagyok, ott született minden ivadékom. Három esztendeje, hogy megözve­gyültem. magamra marad­tam. Hetvenkilenc éves va­gyok. beteg, tehetetlen. Ne­hezen éltem. Az elvt/rsak látták ezt. Egy éve behozták ide a sóstói otthonba. Gon­doznak. ellátnak, nem va­gyok egyedül.” Megoldja fe­kete fejkendőjét, és emléke­zik tovább fájdalommal, büszkeséggel azokra a na­pokra. „VörÖ6 katonák vol­tunk. a férjemmel és két fiú testvéremmel. A Szamuely- fiúk jöttek szívünk szerint szólítottak, hát mentünk. A magyar Vörös Hadsereggel. Én főztem az egységünk ka­tonáinak. Harcolva vonul­tunk Pest alá. s mire odaér­tünk. mondták hogy vége... Bujdokolva jöttünk hazafelé. Olaszliszkánál én mentem be a faluba élelemért. Nem fél­tem. meg gyereket vártam és ez már látható volt... Bele­futottam a fehér járőrbe. Mondtam, odvalósi vagyok, de a velük lévő két nagygaz- dagyerék elárult, hogy nem. Bevittek a községházára, bottal verték a lábam, a fe­jem. a hasam, én csak állí­tottam. hagy fcszkcB vagyok. Nem árultam el a társaimat. Arra nem emlékszem, ho­gyan tudtam visszavergődni hozzájuk. Odalett a gyere­künk. akit annyira vártunk az urammal... — kis szünet utáp folytatja. — Aztán mire jött volna a jobb élet ránk, megöregedtünk. De nem sza­bad. hogy az ember a bána­tát hordozza mindig. Sok szép népdalt tudok én. énekelget­ni szoktam az otthonban. Ha gyengébbnek érzem magam, már mondják a társaim, „hallgatsz, nótafa?” Mi a legszebb, a legna­gyobb élményük, amire szí­vesen emlékeznek az elmúlt 55 évből? Nehéz a válasz. A harcok, a győzelmek történe­te egységes egész. 1919. és 1945. Id. Takács Lászlónak szép emlékei vannak másfél évről, a szovjet Vörös Had­regben. Látta, hallotta Lenint, s aztán hazajött harcolni. Biri Andrásnak szivet mele­gítő volt látnia néhány esz­tendeje azt a páncélvonatot itt Nyíregyházán. amely 1919-ben Sajószemtpéternél megvédte őket. De a felsza­badulás a célbaérés volt! Mindennek eredménye. Ezért mondták, fogalmazták úgy: „Az életnek minden napja szép. ha olyan eszmé­ért és célokért éh dolgozik az ember, mint sünit mi is vállal tünk.” Kádár Edit hogy egesz gyártmánycsalá­dot alakítanak ki, melynek révén további segítséget tud­nak adni elsősorban a mező- gazdaságnak, — olcsó, gyor­san felállítható terménytáro­lók szállításával. A 800 millióért Amikor egy évtizeddel ez­előtt a gyár megalakult, az egész megyében sem volt annyi műszaki végzettségű szakember, mint most a Tau­rus nyíregyházi gyárában. Vegyészek, gépészek, összesen félszáz okleveles mérnök. A technikumot végzettek száma pedig 130. Végső soron már megszűntek az utánpótlási gondok. A nyíregyházi gu­migyár nem csak a sikeres vidéki ipartelepítés példája, hanem az anyavállalat jól szervezett bázisa. Ott. ahol egy évtizede még álomnak is merész volt egy 800 milliós értéket termelő gumigyár megteremtése. S a munkásak? Az új dol­gozó a belépéskor egy „jó na­pot gumigyár” című tá~ jékozítiató füzetet kap kézhez, hogy ismerje meg munkahelyét, új kör­nyezetét. Ennek a végén egy kérés: dolgozzanak becsület­tel a világszerte ismert már. ka becsületéért. Nem vélet­len, hogy a dolgozóknak közel a fele, ezer ember vesz már részt a szocialista brigádmoz­galomban. Itt terebélyesedett ki vegyipari szinten elsőként a gumiipar által kezdemé­nyezett Dolgozz hibátlanul munkarendszer. A gumiipar a szülőhelye a törzsgárda tag­ság elismerését célzó kezde­ményezésnek. máig is sikeres a részjegyes verseny. A törzs, gárdatagok munkásságát a gyár országos tekintetben is kiemelkedő hűségjutalommal ismeri el. A részesedési alap­ból most kifizetésre került részjegyekre például több, mint 600 ezer forintot kap­ták a dolgozók. Valuta — a munka Az útótóbi években a gyár­ban is előtérbe került a szakmai oktatás, a felnőtt to­vábbképzés. A munkások ál­lami oktatásának megkönnyí­tésére általános iskolai, kihe­lyezett osztályt létesítettek. Az iskola hetedik és nyolca­dik osztályát tavaly például már tizenheten végezték el. Rendszeresen szervezik a részjegyes tanfolyamokat. Tanfolyamok keretében ké­pezik a raktárosakat, a fizi* kai állományú csoportvezető­ket és az adminisztrátorokat Az ipari tanulóiképzés is je­lentős. Eddig több, mint két­százan szereztek szakmunkás bizonyítványt a nyíregyházi gumigyárban. A Taurus Gumiipari Válla­lat nyíregyházi gyára nem csak a város, hanem Sza- bolcs-Szatrnár megye egyik jelentős üzeme, az ott dolgo­zó kétezer ember megbecsüli munkahelye. Ahol a jól vég­zett munka a valuta... vm Aidm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom