Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

LATONK TARTAT WiBflS,* xxxi. Évfolyam. 69- szám ÄRA: 80 FILLÉR 1974. MÁRCIUS 23, SZOMBAT A nyírségi TAURUS (3 oldali Levél egy húsbolt miatt o oldal) Ú. Dózsa- Bayern München (11. oldal) öttalálatos (12. oldal) Szilárd alapokon N égy nagy jelentőségű előterjesztést vitatott meg és fogadott el a párt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülése. A folyamatos és felelős politikai mun­kálkodás újabb állomását tükrözi az ülésről kiadott közlemény, amelyet a lapok — így lá­punk is — március 22-i számukban közöltek. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tá­jékoztató, a munkásosztály helyzetét összege­ző jelentés, a közművelődés állapotát és fej­lesztésének feladatait taglaló előterjesztés, a párt XI. kongresszusának összehívására vo­natkozó javaslat külön-külön is, s együttesen még inkább azt bizonyítja, hogy a párt politi­kája szilárd alapokon nyugszik, népünk túl­nyomó többségének támogatását élvezi, a X kongresszus határozatainak végrehajtása je­lentős eredményekkel járt. A nemzetközi helyzet átfogó jellemzőinek áttekintése, néhány konkrét kérdés részletes elemzése nyomán joggal állapította meg a Központi Bizottság, hogy „a nemzetközi hely­zetben általános fordulat megy végbe a fe­szültség csökkenésének irányában”. A párt és a kormány nemzetközi tevékenységét az akti­vitás jellemzi, a szoros együttműködés a Szovjetunióval, a többi szövetséges szocialista országgal, s továbbra is részesei vagyunk minden olyan akciónak, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. így a többi között támogatjuk az el nem kötelezett orszá­gok kezdeményezését az ENSZ soron kívüli közgyűlésének összehívására, s ott az energia- hordozók. a nyersanyagé*, a gazdasági fejlő­dés általános problémáinak tanulmányozására Társadalmunk vezető osztályának, a mun­kásosztály helyzetével hosszú időre utat mu­tató módon foglalkozott 1958. október 16-i ülé­sén a párt Központi Bizottsága. Az akkor ho- sott határozatok végrehajtásának eredményei­re építve, gyengéiből okulva a mostani állás- foglalás további új teendőkkel gazdagítja e rendkívül fontos feladat-csoportot. 1973. de­cemberében csupán a szocialista iparban 1 277 000 munkás dolgozott, s társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztálya nemcsak a nemzeti jövedelem előállításának döntő té­nyezője, hanem a társadalmi haladás irányát meghatározó erő is. Ezen belül a legszilár­dabb mag a nagyüzemi munkásság, mely fe­gyelmezettségével, szervezettségével, áldozat- vállalásával napról napra bizonyítja osztály­öntudatát. F ölvetődhet az olvasóban a kérdés, vajon új, a korábbiaktól eltérő elvek, követelmények megfogalmazására volt szük­ség? A Központi Bizottság, az egész párt ne­mes kötelezettségének érzi, hogy folvamatosan elemezze a munkásosztály helyzetét, számba vegye a végbement fejlődést, a bekövetkezett változásokat, s ezek alapján természetesen a mindenkori teendőket is meghatározza. A munkásosztály céljainak megvalósulása, a szo­cializmus eredményes építése teendő-sorok összegeződése, s azon belül nemcsak sikerek, hanem átmeneti feszültségek szintén terem­tődnek. Az ellentmondások feloldása magába foglalja a már végrehajtott központi béreme­lést éppúgy, mint a szakmai bérek országof táblázatának jövőbeni alkalmazását, s persze szerteágazó politikai feladatokat. Ez utóbb említettek, de jelentőségükbe! az élen állók között olyanokat említhetünk mint például a munkások arányának javítá sa a pártban, a közéleti tapasztalatokkal ren­delkező munkások vezetői tisztségekbe kerü­lése. azon intézkedési rendszer kialakítása, melynek eredményeként fokozatosan növe­kedhet a munkások politika: szerepe a társa­dalom mindennapi életében. A termelési fo- ly •:ti afok bonyolultabbá válnak, változik tech­nikai. technológiai alapjuk, de ez még csak átmenetileg sem homályosítja el a legfonto­sabbat, a munkát végző ember szerepét. Kö­zülük is elsősorban a munkásokét, akik helyt­állása legfontosabb biztosítéka gazdasági, tár­sadalmi fejlődésünknek, a szocialista építő­munkának. Erős szálakkal kötődik e témakörhöz is mindaz, amit — a napirend harmadik pontja­ként — a közművelődés helyzetét áttekintve foglalt határozatba a párt Központi Bizottsá­ga, mert mint azt a közleményben olvashat­juk „a művelődés központi kérdése: a mun­kásság műveltségének színvonala”. Aligha szükséges részletezni azokat a változásokat, amelyek mind a munkásság, mind a társada­lom más rétegeiben végbementek, s amelyek eredményeként népünk műveltsége jelentősen gyarapodott. Ennek igazolására a tények so­rát említheti bárki a maga szűkebb környeze­téből, de ez nem fedheti el senki előtt azt, hogy a közművelődés elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, s tegyük hangsúlyossá: a lehetőségektől. M e tagadjuk: a termelésben, a társa- A v dalom dologi javainak gazdagításá­ban egyszerűbbek, könnyebben megfoghatóak a feladatok, mint a tudat formálásában, a szocialista életszemlélet és magatartás kiala­kításában. Ám ezf a nehezebb utat sem lehet el- vagy megkerülni, hiszen végső soron ez vezet a gazdasági növekedés forrásainak gya­rapításához is. A teendők súlyát, a kérdés ’ össztársadalmi jelentőségét fejezi ki a Köz- i ponti Bizottságnak az az állasfoglalása, hogy 1 — több más mellett — ki kell dolgozni a köz- művelődés távlati fejlesztési tervét, a műve­lődéspolitikai célok megvalósítását nagyobb gazdasági, anyagi eszközökkel szükséges tá­mogatni, s hogy kerüljön sor köziművelődési törvény megalkotására. 9 Ahogy a munkásosztály helyzetének ja­vításával, úgy a közművelődés továbbfejlesz­tésével sem egyik vagy másik pártszervnek, pártszervezetnek, gazdasági, társadalmi, igaz­gatási intézménynek kell foglalkoznia, ha­nem mindenkinek, aki cselekvésre illetékes, képes. E társadalmi méretű aktivitás nélkü­lözhetetlen feltétele annak, hogy a Központi Bizottság határozatában foglaltak — mindkét témakörben — nemcsak megvalósuljanak, ha­nem minél tökéletesebben, minél maradékta- lanabbul öltsenek testet a gyakorlatban, a min­dennapi életben. Minden bizonnyal nagy ösztönzést ad ennek az aktivitásnak a kibontakoztatásához az a döntés, hogy a párt soronlevő, XI. kong­resszusát 1975. márciusában tartják meg. A párt kongresszusának összehívása, a párt új programnyilatkozatának kidolgozása érthető­en az egész társadalom számára nagy jelentő­ségű esemény, s ugyanakkor nagy feladatok foglalata is. Harcokban edzett, erős párt veze­tésével, egy világos változatlan politika, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének eredményeire támaszkodva gyürkőzhetünk ne­ki e teendőknek. N agyok, nehezek a feladatok, a terhet csak az érzi inat szakítónak. aki nem látja, nem fedezi föl az erőfeszítés célját.. E fölismerésben ad lényeges segítséget a Köz­ponti Bizottság mostani ülése, hűen követve azt a lenini megállapítást, hogy „a marxiz­mus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése.” Az ülésen hozott határozatok, a munkásosztály helyzetének javítását, a köz- művelődés továbbfejlesztésé^ szolgáló intézke­dések, a hatékonyabb gyakorlati munka érde­kében az egyes vezető tisztségekben végrehaj­tott káderátcsoportosítás szorosan illeszkednek a párt több, mint tizenhét esztendeje töretlen politikájához, a szilárd alapokon erősítik és magasítják a szocializmus nemzetet befogad^ építményét. Ünnepélyes zászlőlevonás a Parlament előtt A Magyar Népköztársaság állami zászlaját. — amely a Tanácsköztársaság kikáltá- sának 55. évfordulója tiszte­letére két napon át lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren — pénteken délelőtt ünnepélyes külső­ségek között, katonai tiszte­letadással levonták az ár- bocrudról Elindultak az öntözd szivattyúk A levelek! Dózsa Termelőszövetkezetben megkezdték a lucerna öntözését. (Elek Emil felv-) Megtartotta első idei ta­nácskozását a Szaboios-Kzal- már megyei öntözési Opera­tiv Bizottság. Kántor János, a megyei tanács és Mudry Sándor, a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nevében beszámolt arról, hogy a Tisza II. vízlépcső március 19-ike óta vizet ad a rakamazi öntiö- zőfürtnek. Dicséret illette a nyíregyházi Dózsa, a kótajd Új Erő, a berkeszi Bajcsy. Zsilinszky, a szamossályi Dó­zsa termelőszövetkezeteket és főleg a méhteleki közös gaz­daságot, ahol öntöznek, Méh­teleken már február 21. óta a leghasznosabb legelőt. Széke­lyen é6 Vaján is csorog a víz a földekre. Viszont elmarad, tak használható berendezése­ik működtetésében Tarpán, Jándon, Hetén, Nagyvarsány- ban, Tiszakerecsenyben, Ger- gelyiugomyán és a Kemecsed Állami Gazdaságban. Az ál­lami gazdaságok között vi­szont jó példát mutatott tó a fehérgyarmati. Nagy Lajos, a szolnoki székhelyű Tiszamenti Regio­nális Vízmű Vállalat Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei részlegiének vezetője az operativ bizottság ülése után személyesen járta végig a fontosabb szabolcsi létesít­ményeket. Útja során közölte az öntözőfürtöket éppen meg. indító vállalati dolgozókkal, hogy a hajdú-szabolcsi rész­leg elérte az élüzemi, illetve kiváló vállalati szintet és eb­ből nem is kevés forintja lesz elsősorban az igen jól dolgo­zó két szocialista brigádnak a tunyogmatolcsi fürtnél a Zal. ka Máté és a tiszabeesi fő­műnél dolgozó Esze Tamás brigádoknak. A szamossályi víztározót, sajnos. az aszályos időjárás miatt csak negyedrészig lehe­tett feltölteni. Egymillió köb­méter helyett csak 250 ezer van benne. Éppen ezért ebből öntözővizet kivenni ti­los. Ha a tavaszi zöldár hoz némi vizet és sikerül legalább fele részben feltölteni a táro­lót. akkor április 15-től innen is öntözhetnek a mezőgazda- sági üzemek. Jelenleg még engedélyt adnak a Tisza, a Szamos és a Túr, valamint a Kraszna vízének hasznosítá­sára. Sőt a vízügyi igazgató­ság 17 még nem használt szi­vattyúját előnyös feltételek mellett odaadja azoknak a gazdaságoknak, ahol használ, ni kívánják. A tunyogmatolcsi öntöző- fürtnél tették vízre az 580 mázsás úszó szivattyú leiepet, amelynek 800 milliméteres átmérőjű két csövén már csütörtökön megindul a víz, másodpercenként 1000 literes teljesítménnyel Tunyogma- tolcs, Kocsord és Gyártelek szomjas földjei felé. A tiszabeesi öntözőfürt 680 mázsás úszó vízkivóteld mű­vével szerencséjük volt a fő- gépésznek és munkatársai­nak. Nem kellett a Tisza túl­só, Szovjetunióhoz tartozó partjáról csőrlővel vízre húz­ni, mint más években. Csü­törtökön délelőtt tíz órakor egyszerre negyven centimé­terrel emelkedett a tavaszi zöldár hatására a Tisza víz. szántje és egyszerűen a „há­tára vette” a hatalmas úszó alkotmányt, amely ősz óta a partra huzva várta ki ezt a szerencsés pillanatot. Ezzel a Regionális Vízmű­nek mind a négy Szabolcs- Szatmár megyei üzeme mű­ködik. A talajminták arról tanúskodnak, hogy a szabol­csi földek zömében a felső hat—tíz centiméteres réteg száraz, alatta van egy ötvei»' centiméteres réteg, amiben a sovány tél maradványaként kevés nedvesség megmaradt, Ami a legnagyobb baj. hogy ezen alul. tehát például a gyümölcsfák főgyökérzete ré-’ tegébem ismét teljesen száras a talaj. Tulajdonképpen mindent lehetne és kellene öntözni. De elsősorban a ré­teket és legelőket, hogy az áH latoknak takarmány legyen.’ Azután a gyümölcsösöket, a kalászosokat és az ipari no-’ vényeket, mint a dohány, cu­korrépa — és természetese« a burgonyát is. Dz anya- és terhesvédelemrOl tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács V. B. Az anya- és terhesvéde­lemről tárgyalt pénteki ülé­sén — többek között a Má­tészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Csak­nem ezer dolgozó nőre ter­jedt ki a vizsgálat- Megálla­pították: a Munka törvény­könyv munkaidőbeosztásra vonatkozó előírásait meg­tartják, éjszakai műszakra a terhes kismamákat nem osztják be. Egészségre ártal­mas munkakörben ugyan­csak nem foglalkoztatnak terhes nőket. Több helyen meg tudják oldani azt_ is, hogy könnyebb munkára osszák be azokat, akiknek erre szükségük van. Ilyen­kor a korábbi átlagkeresetet megkapják. Olyan kedvező munkahe­lyek is vannak, mint a Ma­gyar Optikai Művek máté­szalkai gyáregysége, ahol nőknek egyáltalán nem kell nehéz fizikai munkát vé­gezni. Más helyeken — mint az ÉRDÉRT vagy a Faipari Vállalatnál — a terhes nők könnyebb munkára történő beosztása sok gonddal jár. A faiparnál például a köny- nyű fizikai munkát igénylő munkahelyek többségé szak- képzettséget igényel. Most) úgy próbálják megoldani a terhes nők gondjait, hogy brigádon belül adnak köny- nyebb munkát a kismamák­nak, de a korábbi munkabe­osztást — így a fizetést —» nem változtatják meg. Gon­dokat tapasztaltak a terme­lőszövetkezetnél, ahol nena biztosítanak munkakönnyí­tést, mert a tsz vezetői ed­dig még nem találtak köny- nyebb munkát, amely sze­rintük ilyen célra alkalmas volna­A végrehajtó bizottság felkérte a vállalatok veze­tőit. szakszervezeti bizott­ságait, hogy az üzemorvosok bevonásával foglalják mun­kaköri jegyzékbe azokat a munkahelyeket, ahol IV—IX; hónapos terhességgel a nők saját, és születendő gyerme­kük egészsége károsodása nélkül dolgozhatnak. Java­solták, hogy az ilyen mun­kahelyeket ne töltsék be vég­legesen, hanem azokon fo­lyamatosan csak terhes nő­ket foglalkoztassanak. Ezek­hez a tanács egészségügyi osztálya is szakmai segítsé­get nyújt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom