Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

% 5. óMa! KFT FT-MAGYARORSZA<5 1974. március 55. in. .(Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés hely­zetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete, az ország társadalmi, politikai, gazdasági á'a’akulásával összhangban gyökeresen megváltozott, művelt­sége jelentősen gyarpodott, gazdagodott. A társadalmat mind­inkább áthatja a marxista világnézet, a szocialista közgondol­kodás. Társadalmunkban olyan szocialista kultúra van kibon­takozóban, amely magában foglalja a hazai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dogozó osztályok, rétegek között legnagyobb mérték­ben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigá­dokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni, élni. művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a parasztság gondolkodás­módját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kancsolata erő­södött és tudatosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évi ok­tatáspolitikai határozata óa. A művelségl színvonal emelésében az iskolai oktatás mel­lett alapvető szerepet játszott a közművelődés területén dol­gozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékeny­kedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életfor­ma részévé vált. Könyvtáraink, 2,3 millió olvasót tartanak nvflván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogat­ják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tudománvos-bú- várkodó mozgalmakban, a különféle szakkörök, klubok tevé­kenységében többszázezren vesznek részt. Az országban ma 2825 művelődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kö­tettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biz­tosítását. A műveltség terjesztésében, közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt be a te­levízió és fontos feladatokat lát *1 a rádió és a sajtó. O A közművelődés azonban a jelentős eredmények elle- nére elmarad a szocialista énítőmunka mai követel­ményeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szük­ségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesz­tését. A közművelődésnek a kultúra. az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáiát magasfokú öntudattal végző, a közéletben szerenet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontosságának fel­ismertetése. lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltsé­gének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető fela­data a munkásmflvelődés következetes fejlesztése, ezért alan- vető fontosságának kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemek­ben a szocialista brigádokban már kialakult, aktív művelő­dési igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni A munkáslakta városi peremkerületekben, az úi lakótelepe­ken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket. A falusi lakosság körében a közművelődési munkává! elő kö11 segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődé­si lehetőségekben meglevő történelmi hátrányt falun is le- küzdiük. A közművelődés akkor felelhet meg növekvő társadalmi feladatának, ha a párt-, az állami a társadalmi szervek és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a közművelődés egész intézményrend­szerét, valamennyi eszközét összehangoltan, nagyobb követ­kezetességgel és hatékonysággal kell felhasználni. A településfejlesztési tervekkel összhangban — az 1990- ig terjedő hosszútóvú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közművelődés távlati fejlesztési tervét. A mű­velődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell se­gíteni gazdasági, anyagi eszközökkel, s biztosítani kell. hogy az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének fel- ismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötelezettségei terjedjenek ki a dolgozók művelődésének se­gítésére. Nagy figyelmet kell fordítani a nők művelődési le­hetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az Ifiúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekin­tettel azokra, amelyek a szocialista közösségi életre nevelik. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a köz- művelődési tevékenységben minden szinten következeteseb­ben fusson érvényre a oárt elvi, eszmei, politikai irányítása A pártszervezetek q kulturális nevelést tekintsék a nártrrmn- kn szerves részének, teremtsenek szorosabb kapcsolatot a köz- művelődés és a tömegpolitikai munka közöt. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatat­lan és eredménves munkásságért, további céltudatos erőfe­szítésre hívja fel a művelődésügy, a közművelődés minden dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. ★ A Központi Bizottság felhívia a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunkálására, a közművelődés egy­séges felügyeleti rendszerének kialakítására. Kéri s társadal­mi és tömegszervezeteket, szövetségeket, hogy dolgozzák ki saját távlati közművelődési terveiket. A Központi Bizottság indokoltnak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a közművelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság határozatát nyilvá­nosságra hozza. IV. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő • kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból fakadó kötelezettségének meg­felelően elhatározta: A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusát 1975’. márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dol­gozni a párt új programnyilatkozatát. A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának előkészítésére Kádár János elvtárs vezetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párttag­ság rendelkezésére bocsátja és nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészíté­sével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a pártszerve­zetek konkrét tennivalóit. 2 A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati • munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre: párt- és társadalmi szerveknél: a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bizott­ság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját meg­választja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tag­ját, a KB tikárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszabadság főszerkesztői tisztsége alól, java­solja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyug­állományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront fő­titkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, fel­menti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasolja a Magyar Túdoínányos Akadémia Közgazdaságtudományi Inté­zete igazgatójának. d) Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bizottság titkárának, — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat a Központi Bi­zottság tagját válasszák meg a budapesti pártbizottság első titkárának. a Minisztertanácsnál: a) Ajtai Miklós elvtársat a Központi Bizottság tagját ja­vasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja felmenteni a Minisztertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak meg­felelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek összetételét. Ezeket a vál­tozásokat & Pártélet című folyóirat közli. 3 A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítése- • kor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása jelentős eredményeket hozott, a pórt po­litikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását él­vezi, s a kongresszusi felkészülés során is e vonalat kell kö­vetni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető szerepének erősítése, a munkás— paraszt szövetségnek, társadalmi rendünk szilárd alapjának fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocialista de­mokrácia további sokoldalú, erőteljes kibontakozásának elő- segítés*?. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazda­ság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a termelőmunka eredményeivel összhangban történő rendsze­res emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. _ .......... — A kulturális politikában az összes alkotóerőt tömörít­ve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos híveinek széles körére támaszkodva, az antimarxista nézeteket eluta­sítva a párt folytatja a tudományos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban felvetődő új kérdések megvála­szolását. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgála­tában, az internacionalizmus talaján állva, továbbra is a ha­zai szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek megte­remtésére. a szocializmus, a haladás, a béke ügyének előse­gítésére törekszik. ★ A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkásosztály vezető szerepét, a dolgozó osztályok szövetségét, a szocialis­ta nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializ­mus építéséneik. ✓ A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kongresszus határozatainak jó vég­rehajtásával, példamutató munkával, kommunista helytál­lással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975. tavaszán, a kongresszus évében lesz hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója is. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával, szocialista céljaink támoga­tásával segítse további előrehaladásunkat a szocializmus teljes felépítésének útján­Párfbfzoftsági ülések A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt —, felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta első tit­kárának Katona Imrét, a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1974, március 19—20-i üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztsé­géből. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével március 21-én'ülést tartott, ame­lyen meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. Az elnökség elfogadta a nyugállományba vonuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, s megválasztotta az elnök­ség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Ha­zafias Népfront főtitkárává. Az elnökség támogatta az MSZMÍ* Köiponti Bizottságának javaslatát a Miniszterta­nácsban javasolt személyi változásokról. * Az Elnöki Tanács ülése • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének javaslatára nyugdíjazásuk miatt felmen­tette a Minisztertahács elnökhelyettesi tisztségéből Fehér La­jost, és Ajtai Miklóst, s egyben megválasztotta a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Aczél György és Borbándi János letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Aczél György életrajza Aczél György 1917-ben született Budapesten, munkás- családból származik. 1935. óta vesz részit a munkásmozga­lomban, azóta párttag. A felszabadulás után évekig Borsod­ban és Baranyában a megyei pártbizottság titkári funkcióját töltötte be. 1956-tól az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, 1958-tól 1967-ig mint a művelődésügyi miniszter első helyet­tese dolgozott. 1967 április 12 óta az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára volt. 1970 óta a párt Politikai Bizottsá­gának tagja. 1958 és 1963 között Baranya megyét képviselte az országgyűlésben, 1971-ben Pécs 1- számú választókerüle­tében ismét országgyűlési képviselővé választották. Borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban született, munka ^családból származik, 1945 óta párttag. 1949-ig géplakatosként Csepe­len dolgozott. 1949-től a fémáru és szerszámgépgyárban üze­mi párttitkárként, majd a pártközpontban politikai munka­társként tevékenykedett. 1953-tól 1955-ig a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára. 1955 és 1958 kö­zött elvégzi az SZKP főiskoláját. 1958-tól 1961-ig a budapesti II. kerületi pártbizottság első titkára, 1961-től 1966-ig honvé­delmi miniszterhelyettes. 1966-tól az MSZMP Központi Bi­zottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető­je. 1962-tő] 1966-ig országgyűlési képviselő, az MSZMP VIII. kongresszusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották, s 1970 óta tagja a párt Központi Bizott­ságának. Közgazdaságtudományi egyetemet végzett. KŐZLEM ÉN Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom