Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

fWI. m&eYus ft. MW mwAWMigwa i. -«w? Az oktatás fejlesztése társadalmi ügy Irta: Lipók András, a kisvárdai városi pártbizottság titkára AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK 1972. június 15-i határozata és a me­gyei pártbizottság feladattervében megjelölt teendők végrehajtásának megtervezésénél végrehajtó bizottságunk azt vette figyelem­be. hogy az állami oktatás továbbfejlesztése pártunk általános politikájának része, vég­rehajtása társadalmi ügy. Éppen ezért szé­les körű ismertetésére, egységes értelmezé­séi e van szükség. Ehhez elengedhetetlen a kommunisták példamutatása, az állami és társadalmi szervezetek jó közreműködése. Lényeges megérteni, hogy a határozat végrehajtása hosszabb távra szóló feladat, hogy ezt a párt ifjúságpolitikai és tudo­mánypolitikai határozataival összefüggésben szükséges megvalósítani. Ezekből kiindulva vizsgáltuk-elemeztük Kisvárda közoktatás- politikai helyzetét, figyelve a gondokra, ne­hézségekre és sajátosságainkra is. Ezek tu­datában jelöltük meg a helyi feladatokat, s hagyta jóvá végrehajtó bizottságunk az in­tézkedési tervet. Városunk 7 óvodájában 17 óvodai .cso­portban több mint félezer gyermek van. Az óvodai helyek kihasználása napjainkban 114 százalékos. A négy általános iskolában 1837 a tanulók száma. Van egy általános iskolai napközi otthon, amely 590 tanuló elhelyezé­sét biztosítja. A kisegítő iskolában 107. a zeneiskolában 260, a gyors- és gépíró iskolá­ban 148, a szakmunkásképzőben 806 tanuló van. A két gimnáziumban és szakközépisko­lában a tanulók száma 1449. Van egy. közép­iskolai vegyes kollégiumunk 160 tanulóval, egy leánykollégium 241 tanulóval, összesen 401 tanuló kollégiumi elhelyezését tudjuk biztosítani. Az igény ennél jóval nagyobb. Az Összes óvónői, tanítói, tanári létszám Kis­várdán 268. Az óvónői szakellátottság 98, az általános iskolai szakos ellátottság 94 százalékos, míg a gimnázium és szakközép­iskolai szakos ellátás 100 százalékos. A MEGYEI PÁRT-VB korábbi határo- Rata végrehajtásának eredményeként 1971- ben létrehoztunk 4 önálló iskolai pártszer­vezetet. így jelenleg 7 iskolai pártszerveze­tünk van. a párttagság létszáma 90. Az a tapasztalatunk, hogy a pedagógus párttagság példát mutat a határozat megértetésében, végrehajtásában. Jelentős szerepük van ab­ban, hogy növekedett e pártszervezetek kez­deményezőkészsége, fontos feladatuknak te­kintik az alkotó légkör ápolását, a hátrá­nyos helyzetű dolgozók gyerekeivel való foglalkozást, s ezért is növekedett a párttag és pártonkívüli pedagógusok iskolai és is­kolán kívüli aktivitása. Tapasztalataink szerint a pedagógus pártszervezetek irányító munkája javult. Körültekintőbben válasszák meg a vezetősé­gi ülések és a taggyűlések elé kerülő napi­rendeket, érdemben foglalkoznak az oktatás- politikai határozat végrehajtásával, külö­nösen az iskolai demokratizmus fejlesztésé­vel, a tanár—szülő—társadalom felelősségé­vel. ennek helyes értelmezésével. Az ipari­tanuló intézetet kivéve jó a pártvezetőség és az iskolai vezetés kapcsolata, erősödött a párt vezető szerepe. Általános iskoláinkban 4 úttörőcsapat­ban 937 úttörő és 878 kisdobos van. A két gimnáziumban, a szakmunkásképzőben, _ a g" -írs- és gépíró iskolában 3 KISZ-bizottság, 45 KISZ-alapszervezet, 1544 KISZ-tag van, vagyis a tanulók 64,2 százaléka tagja a KISZ-nek Az úttörőcsapatok és KlSZ-szer- vezetek segítik az oktató-nevelő munkát, részt vettek a házirendek kialakításában, s ez iskolai önkormányzatok megvalósításával érvényesítik az iskolai demokratizmust. a tanulók szocialista szellemű .nevelését. A világnézetünk alapjai című tantárgy beveze­tésének első eredményei már tapasztalhatók. A diák ifjúság a KISZ irányításával aktívan részt vesz a különböző politikai rendezvé­nyekben, akciókban. Jelentős munkát vál­lalnak a városfejlesztési feladatokban is. Ismeretes, hogy az oktatáspolitikai határozat hangsúlyozza: az iskola váljék a tanuló ifjú­sáp szabad idejének és társas életének helyé­vé. Ezt biztosítják az ifjúsági klubok, Gondot jelent viszont, főleg az általános iskolákban, hogy a két. műszakos tanítás miatt még hosszabb ideig helyiséghiánnyal kell szá­molnunk. Ennek megoldása például a szak­munkásképzőben egyenesen lehetetlen. AZ ÁLLAMI OKTATÁSRÓL szóló ha­tározat végrehajtása tervszerűséget, össze­hangolt munkát, s megfelelő differenciálást követel a városi pártbizottságtól, az iskolai a 1 a pszei vezetek tői, az állami és társadalmi szervektől. E határozat helyes értelmezésé­hez. s a helyi feladatok jó meghatározásához jelentős segítséget adott a megyei pártbizott­ság 1972. november 20-án kiadott feladatter­ve. így készült részletes, elemző, a felada­tokat átfogóan meghatározó városi intézke­dési terv, melyet megbeszéltek egészen a taggyűlésekig, a tantestületi értekezletekig. 1973 augusztusában összevont pedagógus ak- tivaértekezleten beszéltük meg a határozat­ból eredő teendőket. így sikerült az egysé­ges értelmezést és alkalmazást biztosítani. Ezt segítette az a következetesség is. amely megnyilvánult abban, hogv eddig három al- I alommal tértünk vissza a határozat végre­hajtásának az értékelésére. örvendetes, hogv a pedagógus pártta­gok. párttitkárok, igazgatók hozzáértéssel pártosan érveltek az oktatáspolitikai határo­gat időszerűsége, szükségessége s természe­tesen végrehajtása mellett. Úgy értékeliük. hogy a nevelők többsége i6 megértette a ha­tározatot, s elfogadta a belőle eredő felada­tokat, elismerték e határozat időszerűségét, őszintén szólni kell azonban arról, hogy a pedagógusok egy részének még ma is van fenntartása és egyes kérdésekkel kapcsolat­ban aggálya. Ezekre reagálni kell. magyaráz­ni, megértetni, és elfogadtatni. Csak így le­het biztosítani a határozat sikerét. EZ CÉLTUDATOS CSELEKVÉST IGÉ­NYEL. Az 1972—73-as oktatási év a határo­zat megértetésének éve volt. Az 1973—74-es esztendő az első olyan tanév, amikor a ha­tározat végrehajtása érdekében a Művelő­désügyi Minisztérium rendeletekkel, javasla­tokkal stb. szabályozta a tennivalókat. Az eltelt idő elegendő ahhoz, hogy megvizsgál­juk az eddigi tapasztalatokat és megfelelő következtetéseket vonjunk le az oktatáspoli­tikai határozat végrehajtása érdekében tett intézkedések eredményeiből. elemezzük a fogyatékosságokat, ezek okait és így jelöl­jük meg a feladatokat. MIT TETTÜNK EDDIG? Kezdjük az óvodákkal. Ezek szocialista szerződéseket kötöttek üzemekkel. A munkások segítségé­vel elvégezték a szükséges felújításokat. Tár­sadalmi összefogás eredményeként tavaly 2 teremmel, 75 hellyel bővítettük az óvodai helyek számát. Az óvodáskorú gyerekek 62 százalékát tudjuk óvodai ellátásban 'része­síteni. Az üzemek hozzájárulásával már megteremtettük a feltételét egy 100 és egy 50 helyes óvoda megépítésének. Komplex matematikai oktatást szervez­tünk a 4-es számú általános iskolában. Va­lamennyi általános iskolában megszerveztük a középiskolába jelentkezők előkészítő fog­lalkozásait. Kisvárdán' az általános iskolák­ban 380 hátrányos helyzetű tanuló van. Ré­szükre megszerveztük a tanulószobai foglal­kozást, a nevelők rendszeresen segítik őket. A gyengébb képességű tanulók közül 103 vesz részt pótfoglalkozásokon, s szép ered­mény, hogy a résztvevők közül bukott ta­nuló nem volt. A fizikai dolgozók és hátrá- nyos helyzetűek gyermekeit érdeklődésüknek megfelelően szakkörökbe vontuk be. Az ok­tató-nevelő munka javításával elértük, hogy 1970-ben az általános iskolai tanulók 2,9 százaléka bukott meg. Ez 1973-ban 1,3 szá­zalékra csökkent, a bukott tanulók száma csak 25 volt. Szót érdemel, hogy az általános iskolák is megállapodást kötöttek üzemekkel, szocia­lista brigádokkal. Ennek az együttműködés­nek szép példája, hogy a Vulkán és a Kis­várdai Szeszipari Vállalat tavaly egy új 'tan­termet és sportpályát épített a 3-as számú iskolának. Az iskola viszont egy-egy kihe­lyezett csoportot szervezett a vállalatoknál, ahol 37 felnőtt dolgozó tanul a 7—8. osztá­lyokban. Tapasztalataink bizonyítják: ahol jó az üzem és az iskola kapcsolata, ott köny- nyebben szervezik meg a felnőtt dolgozók tanítását. JAVULT A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ IN­TÉZET és az üzemek kapcsolata. Tavaly 4 üzemben hoztak létre önálló tanműhelyt. így most Ki6várdán 6 tanműhely van. A válla­latok felmérték a szakmunkás-szükségletet, s ennek megfelelően igyekeznek irányítani a szakmunkásképzést, javítani az üzemi fel­tételeket stb. Szükséges megemlíteni, hogy a közép- és szakmunkásképző iskolákban is je­lentős előrehaladás történt. A középiskolák­ban is javult a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi gondozásának feltétele, 1973 de­cember végéig 107 középiskolai tanuló ré­szesült ösztöndíjban. A fizikai dolgozók gye­rekeinek egyetemi előkészítő .tanfolyamot szerveznek, bevonják őket szakköri foglal­kozásokba. Ezeknek az eredménye meg is van. Az elmúlt oktatási év után 154 közép­iskolai tanuló jelentkezett főiskolára, egye­temre. Felvettek közülük 82-t, 74 százalékuk fizikai dolgozó gyermeke volt. Az arány 30 százalékkal jobb mint 1970-ben volt. A Bessenyei Gimnázium és Szakközépiskolá­ban az esti tagozaton 78, a levelezőn 329, a pénzügyi tagozaton 18, összesen 425 felnőtt dolgozó tanult tovább. 1970-ben a tanulók 25, míg jelenleg a tovább tanulók 35 száza­léka fizikai dolgozó. Nagyobb gondot fordítottunk az elmúlt évben a nevelődi képzésére és továbbképzé­sére. Eddig 26 nevelő végezte el Kisvárdán a marxista—leninista esti egyetemep, s je­lenleg 11 tanul itt. A különböző pártokta­tási tormákban 136-an tanulnak, s a külön- [ böző továbbképzésbe is mind többen kap­csolódnak be. 1973-ban megszerveztük a pe- ■ dagógusok-orvo6ok tudományos tanácskozá­sát, s az ott elhangzott javaslatokat igyek­szünk megvalósítani. A megyei pártbizottság intézkedési ter­vének végrehajtása következtében javítot­tuk a pedagógusok élet- és munkakörülmé­nyeit. 1972—1973-as évben 170 általános is­kolai nevelő kapott feljebb sorolást. 221-en jutalmat, a pedagógus lakásépítési kölcsön bevezetése óta Kisvárdán 56 pedagógus vet­te igénybe a lakásépítési kedvezményt és épített lakást. Kétségtelen, hogy az elért eredmények mellett vannak gondjaink, amelyek nehezí­tik a határozat következetesebb érvényesí­tését, eredményesebb végrehaitását. Ezek sorában említhetem, hogy óvodáink zsúfol­tak, az általános iskolák egy kivétellel csak­nem 100 esztendősek. 9 szükségtanteremben tanítanak, s ha megemlítem azt is. hogy Kisvárdán az első osztályos tanulók száma nem csökken, hanem növekszik, érthetők gondjaink. Igyekszünk ezeket enyhíteni, a problémákat erőnkhöz mérten megoldani. ŐSSZEL MÁR TERMEL Gyár épül Nagykállóban ü8 Megérkeztek az import gépek Ili! Munkaalkalom félezer embernek í Nyolcvanmilliós beruházás A fonoda gépparkjához az első lengyel gyártmányú gé­pek már Nagykállóba érkez­tek — ezzel az újsággal fo­gadtak Csepelen, a Magyar Posztógyár központjában. A másik újdonság: Nagy­kállóban már 32-en az új gyár profiljának megfelelően dolgoznak a kivarró üzem­ben. Mint arról korábban hírt adtunk a megyei tanács ez év január 1-től eladta a Magyar Posztógyárnak a volt Nagy- kállói Vegyesipari Vállala­tot. A kis tanácsi vállalat nem találta meg a helyét a megye iparában, éveken át gazdálkodási problémákkal küzködött. Az átvevő Ma­gyar Posztógyár viszont vállalta, hogy 80 millió fo­rintos beruházással munka­alkalmat teremt több mint négyszáz helybelinek, fő­képp nőnek. A gyár tervei­ről kértünk tájékoztatást Czinege Antal vezérigazgató­tól és Fekete Tibor műszaki igazgatótól. Biztos termelés hosszú távon A Magyar Posztógyár a csepeli központjával, vala­mint a dunaújvárosi gyárá­val a textilipar egyik je­lentős nagyvállalata, amely mintegy három és félezer embert foglalkoztat. A gyár termékei iránt — fésűs és kártolt szövetek — belföl­dön és külföldön egyaránt nagy az érdeklődés, ezért a termelési volumen fokozá­sát eddig csak több vállalat­tal és szövetkezettel létesí­tett kooperációval tudták megvalósítani. A vállalat a hosszú távú, biztos termelés érdekében keresett olyan le­hetőséget, hogy egy újabb, harmadik gyárat építse­nek, olyan helyen, ahol meg­felelő munkáskéz is rendel­kezésre áll. A megyei tanács illetékeseivel folytatott tár­gyalások után esett a válasz­tás Nagykállóra. A korábbi. Nagykállói Ve­gyesipari Vállalatnak lé­nyegében csak egy iroda­épülete készült el, valamint egy kisebb műhely épült a Balkány felé vezető úton, a MEZŐGÉP gyáregysége mel­lett. A hamarosan megin­duló építkezésekkel viszont újabb csarnokok nőnek ki a földből, amelyekben helyet kap a fonoda és a szövő­dé. Nagykállóba kerül a kár­tolt szövetek gyártása tel­jes egészében. Ehhez az elő­készített nyersanyagot Cse­pelről kapják, majd a fonás és a szövés, valamint az eh­hez tartozó kivarrás szintén Nagykállóban történik, s csak a legutolsó fázis, az igen vízigényes kikészítés lesz újra Csepelen. A mére­tekre jelemző, hogy a fonoda kapacitása évente '600 ezer kilogramm kártolt fonal lesz, a szövődé pedig évente 1 millió négyzetméter kártolt nyers szövetet állít elő. A ki­varró részleg ettől nagyobb kapacitású lesz, a vállalat más gyáraiból is idehozzák a nyers szövet egy részét. Gépek külföldről Az új gyár építéséhez a vasszerkezetet a Csepel Mo- torkerékpárgyar nyírbátori telepén készítik, a tervezést a NYÍRTERV vállalta. Az első ütemnek, a fonodának a telepítésére már elkészültek a tervek, s a vasszerke­zet egy része is. Az építőipari kivitelezési mun­kák egyébként mintegy 20 millió forintot tesznek ki, melyet a vállalat az iparfej­lesztési hozzájárulásból fe­dez. A fonoda gépeit a világ- színvonalon álló lengyel BEFAMA cégtől szerzik be, n szállítási szerződés ez év első negyedére szól, így ér­kezhettek meg az első gépek Nagykállóba. A gépek szere­lését a fonócsarnok építése után rögtön megkezdik — az építési munkálhat az ÉP­SZER vállalta — a lengyel szerelőknek 2—3 hónap kell a gépek beállítására. A tervek szerint már az idén ősszel üzembehelyezik a gé­peket, jövő nyárra pedig * szövődé is elkészül. A nagykállói gyárban a ter­melés először betanított munkásokkal indul. A teljes létszám három műszakos üzemelés mellett meghaladja a négyszázat. Bár a vállalat vezetői már most arra gon­dolnak, hogy folyamatos ter­melést indítanak — hat munkanap után két szabad nappal — s így még újabb száz dolgozót tudnak foglal­koztatni. A kivarró üzemet indították meg először, Cse­pelen két hetes betanulás­sal sajátították el az alap­ismereteket a jelentkező nagykállói lányok, asszo­nyok. Ök már azóta hely­ben dolgoznak. A betanított munkásoknak a vállalat a későbbiekben szakmuskás- képző tanfolyamot indíts aminek a feltételeit a me­gyével és a községgé' eyvütfc teremtik meg. A ké t4. 'ék­ben pedig már a i, 'vés1 szakmunkásképző után vesz­nek majd fel új dolgozókat, akik a csepelieknek megfe­lelő bért kapják átlagosan a havi kétezer forintot is meghaladja a munkások bé­re. Lakás, mintabolt A vállalat vezetői a me­gyében mindenütt segítő kezekre találtak az új gyár építésénél, s ennek köszön­hető. hogy az elképzeléstől számítva alig fél év kellett ahhoz, hogy meginduljon a munka. A gyár irányítására Budapestről gyakorlott szak­emberek települnek le, akik­nek a lakásgondjait helyben megoldják. A Magyar Posztógyár ter­vezi Nyíregyházán egy min­tabolt létesítését is. Ebben nemcsak a közkedvelt, a ke­reskedelemben kapható szí­nes, mintás ruha és kabát­anyagokat árusítják majd, hanem azokat a szöveteket is. amelyek a későbbiekben kerülnek kereskedelmi for­galomba, s a mintabolton ke­resztül ismerik meg a vá­sárlók ízlését. Lányi Botond Ai agyszombaton este V* mindnyájan ott ül­tünk a terített asztalnál és vártuk Aput. Apu még reg­gel elment, hogy bárányt ve­gyen a húsvéti asztalra. Eléggé későn érkezett haza, 'tty rendkívül borotválatlan ur társaságában, s mindketten kissé különösen viselkedtek. — Bárányt nem kaptam — mondta Apu, — de azért ne búsuljatok, gyerekek. Ez az úr azt mondja, hogy Bárány­nak hívják. Ebédnél ismer­kedtünk meg, és hajlandó volt eljönni velem, hogy az asztalra ültessem. Anyu kijelentette, hogy szó sem lehet róla, nem engedi meg. — Hogy lehetsz ilyen szív­telen a gyerekeidhez! — för- medt rá Apu. — Azt akarod hogy hagyományok nélkül nevelkedjenek? Egyébkén' Bárány úr leveheti a cipőjét. Bárány úr ott állt mellette, és illedelmesen bólogatott. Minthogy Apu kijelentette, hogy nem engedi megrövidí­teni a gyerekeit, végül mé­gis felültettük. De nem az asztalra, mert Anyu nem egyezett bele, hanem a kre- dencre, a torta mellé. Nagy­mama aggódott, hogy nem fertőzi-e meg a tortát vala­milyen bacilusokkal, de Apu megnyugtatta, hogy már kel­lőképpen fertőtlenítette ma­gát. — Bárány úr, — mondta Apu, — üldögéljen csak nyu­godtan, egy-két óra hosszat de ne kalimpáljon a lábával, mert leveri a politúrt. Feldí­szítjük egy kicsit zsázsával hogy szebben fessen. Hadd ünnepeljenek a gyerekek a hagyományok szerint. Leültünk tehát az asztal­hoz, s kezdtünk kölcsönösen kellemes ünnepeket kívánni egymásnak ahogy az húsvét- tor szokás. Bárány úr egy ideig nyu­godtan üldögélt, de aztan fészkelödni kezdett, és lelök­te a tortát. — Ne izegjen-mozogjon — szólt rá Apu. — Látott már valaha olyat, hogy a húsvéti bárány lelökje a tor­tát? Bárány úr odahívta 4puí és súgott valamit a fülébe. — Ki van zárva — felelte Apu. — Nem kaphat vilin- kát. Hisz családi ünnep van, — Akkor lemászom! — fe­nyegetőzött Bárány úr. — Hm, mit csináljunk — hümmögött Apu. — Az apai szív — s egy kancsó meggy­pálinkát tett oda, a Bárány úr kezeügyébe. Bárány úr még kétszer fe­nyegetőzött. hogy lemászik, s Apu mindkét alkalommal újabb kancsót állított oda-, Mikor harmadszor ismételte meg a fenyegetést. Apu kér­lelni kezdte: — De Bárány űr, ül ion még egy kicsit nyugodtan. Hadd legyen derűs gyerekko­ruk. Nincs több meggypálin­ka a háznál. — Nincs? — döbbent meg Bárány úr. — Akkor én le­mászom. Itt a személyi iga­zolványom. nem is hívnak Ojrán-i /nah. S lemászott a krede-—ó\. Apu dutyiba- ül. testi -ér­tés miatt. Jövő nagyszombat­ra szabaduL K erényi Grácia fordítása Slawomir Mrozek:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom