Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

»Ti. WSruIr SE ‘KSTtET-MAGYARORSZAd $. oMa! Ifjúsági klub Legyen vonzóbb ermészetes, magától értetődő fogalmaink közé tar­tozik az elmúlt huszonkilenc évben az embernek a műve­lődéshez való joga. Mégis, bármilyen természetes; minden­napi, vagy úgy is mondhatnánk, hétköznapi fogalmaink kö­zött még nem ismertette el magát. Ezért dicséretesek az ezekben a napokban két éve meghirdetendő kiváló ifjúsági klub pályázat újszerű feltételei, amelyek a fiatalság köré­ben a legnagyobb vonzerővel rendelkező kluboknak felsza­badulásunk 30. évfordulójára készülve az eltelt idő változá­sainak figyelembe vételét ajánlják. Olyan tartalmú munkát ajánlanak, amelyek ezeknek a változásoknak a tükrében a művelődéshez való jogot is tartalmazzák. Biztosan akadnak, akik visszakérdeznének, lehet-e a művelődés joga szemszögéből nézni azt a formát, amely a fiatalság körében rövid idő alatt a legnépszerűbb lett? Le­het-e még akkor is. ha a különböző fórumokon általában az az ifjúság egyetlen kérése; legyen egy szórakozóhely, ahol találkozhatnak, beszélgethetnek, táncolhatnak. De mi tör­ténik azután, amikor megalakul egy ilyen ifjúsági klub? S egyálalán, hogyan alakul meg? Legtöbb helyen úgy, hogy a haúgadók. vagyis néhány, a közösség érdekében több fá­radozásra is hajlandó fiatal „kijárja” azt a helyiséget, azt a magnót, rádiót, lemezjátszót, s mikor elérkezettnek látják az időt. belopják az első komolyabb programot. Amilyen a program, olyan a klub, s a klubvezetők a megmondhatói, há­nyán merészkednek el a következő rászoktató foglalkozásra. Korszerű, modem gépek sora könnyíti meg a munkát a nagyhalászi zsákgyárban. (Hammel József felvétele) 1974 terveiből Olvasóink írják „KÖSZÖNÖM.. * Tudatom a szerkesztőség- jel, hogy sikerült gáztűzhe- . vet vásárolnom — olvastuk Gyimesi Józsefné Záhony, Alkotmány utca 92. szám alatti rákos levelében. Kö­szönöm, hogy levelemet a lapban közölték, és most szeretném megköszönni a záhonyi tanács elnökének a segítségét is, aki az amúgy is sok gondja mellett a le­velem olvasása után foglal­kozott problémámmal. Igaz az ő segítségét sem tudtuk már igénybevenni — mert akkor már volt gáztűzhe­lyünk — mintahogy annak a kedves nyíregyházi lakosé­nak sem, aki felajánlotta a fölöslegessé vált gáztűzhe­lyét ZÖLDSÉG ELÖKECSOM AGOLV A 'gyeidre még kivételnek számit az a néhány klub. ahol szívesen hallgatnak ismeretterjesztő előadást, netán komolyzenét, ahol nem megszervezni kell egy előadóhoz azt a húsz fiatalt, aki végigüli a programot. Ismerős kép a klub­terem ajtajában szorongó, izguló szervező, aki lesi az érke­zőket, vajon lesznek-e annyian, mint amennyi vendéget hív­tak. Vállalati szakszervezetisek panaszkodnak, hogy üresen ásitozik a luxuskivitelű klubterem. Mennyivel könnyebb an­nak a klubvezetőnek a dolga, aki fölényes biztonsággal tud­ja. itt nem kell szervezni, egyik nap az irodalmároké, a má­sik a zenerajongóké, stb., s jönnek, mert ők kérték a prog­ramokat érdeklődésük szerint. Kik vezetik a klubokat? Általában azok. akik elvállal­ják. Ahol a népművelésben járatlan, tapasztalatlan fiatalra bizzák, aki kényszerből, jobb hiján vállalta, a társaság ha­marosan szétszéled. Nem egy hivatásos népművelő panasz­kodott a tavalyi klubösszeírás előtt; nincs vonzerő, valahol elfáradtak az ifjúsági klubok. Most sokan remélik, hogy a klubok nyilvántartásba vétele változásokat hoz. Megszűnt a gazdátlanság, tanácsok, tsz-ek, művelődési házak. KISZ szervezetek, üzemek vállalták a fenntartó szerepét, szavu­kat adva ezzel az anyagi támogatáshoz, a programokhoz nyújtandó segítséghez. M egyénkben százhatvan ifjúsági klubot vettek nyil­vántartásba. négyszerannyit, mint amennyi a tavalyi kiváló mozgalomban részt vett, tehát hallatott magáfőlr A tizenegy diák-, a huszonegy ifjúmunkás-, s még egy két szak-klub; lé­nyegesen jobb helyzetben van, mint a többi. S ez a többi ép­pen azért fontos, mert lakóterületi klubok, ahol nem köt az iskola, a munkahely, a közös hobby, csupán az igények köt­nek. amelyek különbözőek, amelyeket fel kellene fedezni, összhangba kellene hozni. Ez pedig, sajnos sok helyen meg­haladja a klubvezető erejét. Kivételes megszállotságú embe­rek alakították ki azt a néhány kiváló és aranykoszorús if­júsági klubot, amely már több az alkalmi ötórai teáknál. Közösség. Ilyen meg6zállotságot számon kérni senkitől sem lehet, marad tehát az a remény, hogy a nyilvántartásba vett klubokra ezután jobban odafigyelnek, elsősorban a gazdák, de a KISZ szervezetek, a megyei klubtanács, a művelődési központok, a tanácsok művelődési osztályai is. A most meghirdetett kiváló pályázat két évre szól, s ha a klubok nem maradnak továbbra is magukra, számos olyan új tartalommal gazdagíthatják tevékenységüket, amelyre az új formájú pályázat lehetőséget ad. De ezt a célt szolgálja még két új lehetőség is, két másik pályázat, ame­lyek meghirdetésére szintén ezekben a napokban kerül sor. Az egyik a második országos módszervásár, a másik a már ismert Szabolcsi Ifjúság ’74. A kiváló pályázatra és a me­gyei vetélkedőre február 25-én zárulnak a jelentkezések. Ez a két pályázat egymást segíti, céljaik kiegészítik egymást. A módszervásár pedig, amely tavaly egy kis kampányízt ka­pott. idén éppen arra való, hogy mivel kiemelkedő és éppen csak vegetáló klubok ugyanúgy mint eddig, ezután is lesz­nek, a jó ötletekért, tapasztalatokért érdemes a szomszédba átmenni. A B. E. Új feladatok előtt a nag-j halászi zsákgiár A tényleges termelési ér­téknél 30—35 millió forint­tal magasabb a Kender Ju­ta és Textilitipar nagyhalászi zsákgyárának 1974. évi ter­melési terve. A 127 millió 300 ezer forintos éves terv azonban nem meríti ki az üzem teljes kapacitását, a jelenlegi létszám és a gépi felszereltség mellett ennél többre képesek. A viszonylag „kisebb” terv egyik oka a csökkenő kereslet a hagyo­mányos zsák iránt. Sok he­lyen a gabonaféléket papír­zsákokban szállítják és hasz­nálat után elégetik azokat. A másik, fontosabb ok, hogy fokozatosan áttérnek egy új profil kialakítására, a poli­propilén műanyagzsák gyár­tására. A budapesti központi gyár­ban már jelentős mennyiségű műanyag zsákot készítettek 1973-ban, ami jóval gazdasá' gosabb a hagyományosénál. Az új termék gyártását ezért a nagyhalászi üzemben is szervezik, majd 1975-től meg is kezdik. A szakemberek képzését már az idén febru­ár-március hónapokban meg­kezdik Budapesten, és gondot fordítanak a géppark átala­kítására is, hogy az V. ötéves terv második felében a pro­filváltozást teljes mértékben meg tudják valósítani. A tavalyi próbaüzemelés után a tűzőüzem teljes ka­pacitással termelni fog. Itt, a keletkező hulladékanyagot hasznosítják. Megkezdte munkáját január 1-től a zsi­negüzem is, ahol dohányfű­zéshez alkalmas és egyéb ipari kötözőanyagot gyárta­nak. Ezen a területen nem lesz gond a piaccal, keresik és vásárolják a kötözőanya­gokat. Mennyei show*- a Népligetben 9* A Népligetben ez év első felében megkezdődik egy új nagy planetárium építése; két éven belül pedig már a közönség is tanúja lehet az égbolt csodáinak. ImpozáiM építmény lesz a planetárium. Körülbelül 19 méterre magasodik a pázsit szintje fölé. Ügy tervezik, hogy hatalmas külső kupolá­ját fehér műanyagbevonat takarja majd. Ez alatt he­lyezkedik el a 23 méter átmé. rőjű belső kupola, amelynek alsó, homorú felülete tölti be a vetítővászon szerepét. A belső kupola alkotja ugyanis az 500 személyre méretezett köralakú bemutatóterem mennyezetét. A terem közepén elhelyez kedő berendezés 160 vetítő­készülékkel „festi fel” a mennyezetre a csillagászok Által beprogramozott valót. Egy-egy ilyen bemuta­tó valóságos csillagászati show lesz: magyarázó elő­adás, szín-, fény-, és zenei aláfestés kíséri majd. A belső kupolán fúrt 50 millió apró lyuk és a mögötte lévő hang- szigetelő réteg tökéletes akusztikát teremt majd. A vetítő rendszer látható­vá teszi az északi és a déli .élgömb csillagképeit, a Nap, a Hold és az öt látható boly­gó korongjait, illetve fény­pontjait és látszólagos moz­gásait, mindezt annyiféle változatban, ahogy a Föld felszínének bármely pontjá­ról látni lehet. A planetáriumban be tud­ják mutatni majd a hulló­csillagrajokat. a Tejút-rend- szert, a régi elképzelések sze­rinti csillagképeket, az égi egyenlítőt, a nap-, és holdfo­gyatkozásokat, atfa. A vetítő re”''szer — a má­tól elszakadva — éppen úgy meg tudja mutatni, hogy mi­lyen lesz az égbolt 13 ezer év múlva, amikor már a Ve­ga lesz a sarkcsillag, mint, azt. hogy időszámításunk kezdetekor mi vezette Bet­lehembe a „napkeleti bölcse­ket” — azaz valójában a ke­leti asztrológusokat. Az egyik vetítési program meg éppen­séggel 200 ezer évvel viszi maid vissza a múlba a nézőt, bemutatva az akkori égbol­tot. de az akkori Földet is a maga sűrű légkörével, buja növényzetével, állatóriásaival, a működő vulkánokkal. A népligeti „csillagda”, amelynek a teljes vetitő be­rendezését a jénai ZEISS Művektől rendelték meg. két­ségkívül egyike lesz a világ legnagyobb és legkorszerűbb planetáriumainak. A folyamatban levő beru­házásokat még 1973-ban be­fejezték. Elkészült a korsze­rű szociális létesítmény, üzembe helyezték a biológiai derítőállomást, belső útháló­zatot építettek és elkészültek novemberre a gépek felszere­lésével. Az üzem létszámát várhatóan nem fejlesztik ez évben, a terveket a 815-ös létszám mellett meg tudják oldani. Feladat lesz viszont a helyes munkásszemlélet kialakítása. A fiatalok aránya jó. Közel háromszázan 25 éven aluliak és a vezetők 80 százaléka sem töltötte még be a 30. életévét A zsákgyárban 1973-ban 15 százalékos bérrendezést haj­tottak végre, az idén 7—8 százalékos jövedelem emel­kedést terveznek. Az egy sze­mélyre jutó éves bér munká­soknál meghaladja a 22 ezer forintot, az alkalmazottaknál pedig a 27 ezer forintot. Több alkalommal említet­tük már, hogy a háziasszo­nyoknak milyen nagy segít­séget jelentene az, ha pá­déul a zöldségféléket tisztí­tott álapotban, előrecsoma­golva árusítanák. Az elmúlt hét végén a vásárlók öröm­mel tapasztalhatták, hogy a MÉK Széchenyi utcai zöld­ségboltjában e javaslat gya­korlatot öltött. Csomagoló gép segítségével megoldot­ták az előrecsomagolást, melynek keretén belül már kapható volt egy főzethez szükséges tisztított zöldség, de előre csomagolták a cit­romot, a narancsot, az almát, s rerhéljük a továbbiakban csak bővülni fog az előre­csomagolt áruk köre. E módszerrel a kiszolgálást is meggyorsítják, amely a vá­sárló és az eladó érdekét egyaránt szolgálja — írja F, P. Trafik, gyár, hálókocsi, iskola a károsultak listáján Ha megtetszett — elvitték A két fiú dermedten állt meg az éjjeliőr kiáltására. — Nem akartunk mi sem­mit — magyarázták egymás szavába vágva — csak a „dol­gunkat” akartuk elvégezni. Az éjjeliőr — bár valóban nem talált náluk lopott hol­mit — mégis úgy találta jobbnak, ha értesíti a rend­őrséget. A két fiút előállí­tották. Mindez január 31-én történt Debrecenben. Az iga­zoltatáskor kiderült, hogy s két fiú nyíregyházi, ezért ér­tesítették a városi-járási ren­dőrkapitányságot A két név ismerős volt: jó néhány al­kalommal szerepelt az igazol- tatottak között és a jegyző­könyvek tanúsága szerint legtöbbször céltalan éjszakai kóborlások közben találták szembe magukat a rendőrjár­őrrel. Felügyelet nélkül Mit kerestek egy építkezés területén, ahová ráadásul nem is a legsimábban lehetett bejutni .hanem kerítést kel­lett hozzá mászni? És volt egy másik kérdés is. Kik kö­vették el Nyíregyházán azo­kat a betöréseket, amelyek után rendre odakerült: a tet­tes Ismeretlen. A választ a házkutatás adta meg. U. Sán­dor Pál 18 éves nyíregyházi alkalmi munkás lakásán annyi szerszámot találtak, hogy egy vasipari üzem rak­tárának is beillett volna. — Munkát akartunk vál­lalni Debrecenben — mondta Tóth József 19 éves nyíregy­házi lakos, a demecseri ipari szövetkezet segédmunkása, — azért utaztunk oda. — Miért éppen as esti órákban? __7 Mi volt az igazi szándék, ezt már kideríteni aligha le­het, de nincs is rá túl hagy szükség. Eggyel több, vagy kevesebb a betörések listá­ján szinte semmit sem szá­mít, hiszen nem arról volt hó, hogy egy, «agy kettő. A betörések száma az ötvenet is meghaladta. A sorozat a múlt év októ­berében kezdődött. Tóth Jó­zsef és U. Sándor Pál szaba­don kószálhattak éjszakákon át, senki sem vonta őket fe­lelősségre érte. Tóth István- bokorban lakik, de szülei, akik beleszólhattak volna „magánügyeibe”, Tunyogma- tolcson élnek. U. Sándor Pál pedig — fiatal kora ellenére — önállósította magát, öz­vegy édesanyja nem tudott vigyázni rá, de a fiú nem is tartott erre igényt. Mikor dolgozni ment, akkor is úgy tervezte, hogy távol legyen a szülői háztól. Karcagon ma­lomban próbálkozott, aztán kevés volt a pénz és hazajött Tetőbontás Almatároló, Elekterfém, Vasipari Szövetkezet — ezek voltak a munkahelyei, de egy-két hónapra csupán. Az­tán megtalálták egymást Tóth Józseffel, dolgozni egyi­kőjük sem szeretett a pénzt viszont nagyon szerették. A döntés: lopni fognak. Lopni, de honnan? Számtalanszor mentek végig a Búzajtéren és látták, hogy nap közben jó forgalmat lebonyolító ÁFÉSZ és MÉK-pavilonokat éjszakára „csak” rács, vagy lakat védi. Mi ez két „fel­nőtt” embernek? Különösen, ha egy feszítővasat is visznek magukkal. Pénz, élelmiszer, ital — ezek voltak a zsákmányszer­zés céljai a Búza téri, a Hat- zel téri bódékban, trafikok­ban, vagy a Káliói úti tej- boltban, de két helyről el­vitték a boltvezető bekecsét is. Feltörték a Luther-ház pincéjét, lefeszítettek tíz la­katot, feldúlták az ott tárolt dolgokat, és elvitték, ami tet­szett nekik. Kerékpár, rádió, amerikáner, bár akkor fo­galmuk sem volt róla, mire lehet ez utóbbit használni. Kétszer látogattak d TT. Sándor Pál korábbi munka­helyére, a Vasipari Szövet­kezethez. Itt a telep mellett levő nyárfára kellett fel­mászni, átlépni a tetőre, le­feszíteni egy-két palát és máris válogathattak a raklar holmijai között. Szerszámo­kat .munkaruhákat loptak, aztán elvitték a Bizományi Áruházba és eladták. Nem sokkal később ugyanilyen módon másztak be a raktár­ba és vitték, ami a kezük ügyébe került. Még nem teljes a bűnlajstrom Nem vetették meg a ma­gánkereskedők, magánkisipa­rosok üzleteit sem. „Kirá­molták” a Rákóczi úti, és Hatzel téri trafikot, a Mező utca sarkán levő szabómű­helyt, a Guszevi iskola gya­korló termét, a Mokka cuk­rászdát, a 6-os iskolát, de feltörték a Petőfi téri hordót is, bár ekkor megzavarta őket két járókelő. Az almatároló öltözőjében egymás után fe­szegették le az öltözőszekré­nyek lakatjait, de pénzt nem találtak. Loptak hegesztő ap- parátot, méterenként 65 fo­rintot érő vezetéket a Vas­ipari Szövetkezetből, diave­títőt a Hajtómű és Festőbe­rendezések gyárából, pénzt a feltört asztalfiókokból, rádi­ót, plédeket a vasúti hálóko­csikból, mindent, ami moz­dítható volt és azt remélték^ hogy pénzt kapnak érte. Tóth J&sef és U. Sándor Pál több, mint ötven betö­rést követett el három hónap alatt Nyíregyházán és vala­mennyit az éjszakai órákban. Az érték, amit elvittek, meg­közelíti az ötven ezer forin­tot, de legalább negyvenezer forintnyi kárt okoztak rá­csok, lakatok, ajtók, ablakok felfeszítésével, betörésével. Úgy gondolták: költekező életmódjukhoz ez a legköny- nyebb pénzszerzési mód. Ügyükben még tart a rend­őrségi vizsgálat. Balogh József A

Next

/
Oldalképek
Tartalom