Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-09 / 33. szám
*9?4 teEfuSr S. Mielőtt a közgyűlés dönt Irta: Moharos József, a JÓT elnökhelyettese AZ UTÓBBI IDŐBEN egyre több szó esik a termelőszövetkezetekben a műszaki fejlődés és az üzemi méretek összefüggéseiről, különösen a kisebb területen gazdálkodó szövetkezetekben, szakszövetkezetekben. Számos szövetkezet tagjai jutottak arra a következtetésre, hogy társulásban vegyenek részt vagy a velük szomszédos kisebb vagy nagyobb területű szövetkezettel egyesüljenek. Más szövetkezetekben erőteljes törekvés tapasztalható az önállóság fenntartására. A kisebb üzemi méretekhez való ragaszkodás és a nagyobb üzemi méretek kialakítására törekvés foglalkoztatja a szövetkezetek fejlődésében érdekelt párt-, állami és tanácsi szerveket is. Gyűlnek az érvek mindkét álláspont mellett és ellen, s számos szövetkezet tagjainak — belső vagy külső kezdeményezésére — dönteniük kell valamelyik álláspont mellett A döntést megelőzően a kisebb és a nagyobb területen gazdálkodó szövetkezetekben egyaránt áttekintik a fejlődés lehetőségeit a mostani keretek között és mérlegelik azt is, gy a nagyobb hozamot adó korszerű nö- veny- es állatfajták, a korszerű technika és technológia alkalmazásának a jövőben mi a lehetosege es előnye, melyek alkalmazásának i Sr, í?1' Az erdekeIt szövetkezetek száma nagy. 1971-ben a szövetkezetek közel kétötöde 1500 Fev!^n-lki2!,bb kÖZÖS területtel rendelkezett. Egyreszuk eddig a jelenlegi üzemi méretek ^bata^n i^ellett Addntött- legfeljebb társu- t *b . 1^eft hf’ egyrészük azonban más szövetkezetekkel kívánt vagy kíván egyesülni. Az egyesülés kérdésének felvetődése így arra késztette az 1500 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó szövetkezetek egyrészét is _ minaenekelótt azokat, amelyekkel valamely kisebb szövetkezet egyesülni kívánt —, hogy ók as áttekintsek, mérlegeljék saját lehetőségeiket es az esetleges egyesülés várható előnyeit, hátrányait. A szövetkezeteknek a szövetkezeti törvény megjelenésével széles lehetőség nyílt tevékeny- segi körük bővítésére. Kis termőterületű sző- vetkezetek számára is lehetővé vált, hogy intenzív mezőgazdasági termelő és az egyéb kiegészítő tevékenységükkel, egy hektárnyi területre vagy egy dolgozó tagra számítva, viszonylag magas termelési értéket érjenek el. A nagyüzemi tevékenység mellett komoly feladatot ad, de nagy lehetőséget is biztosít számukra a háztáji gazdaságban rejlő lehetőségek szervezett kiaknázása. Ezen felül a kormány határozatai lehetővé teszik, hogy a szakcsoportokba szerveződött kisüzemi termelők munkáját is a szövetkezethez kapcsolják. Ahol a nagyüzemi és a háztáji gazdasággal tervszerűen és szervezetten foglalkoztak és magukhoz kapcsolták a szakcsoportokat is, viszonylag később jelentkeznek az üzemi méretek korlátái. Kisebbek maradtak azonban a műszaki fejlesztés lehetőségei, ezért jelentős hányadukban a — kissé modernizált — hagyományos termelési módszerek a jellemzők. Ezekkel a módsze- rekkel a szövetkezet gazdálkodásának jövedelmezősége általában lassabb ütemben fejlődik. Ez visszahat a tagok foglalkoztatására és ezzel együtt a kiosztható részesedés növekedésére is. Elterjedt gyakorlat ezért, hogy ezek a kisebb üzemi méretek között gazdálkodó szövetkezetek egy-egy költségesebb műszaki fejlesztést igénylő résztevékenységre más szövetkezetekkel társultak. jövedelmet is biztosítanak, ezért ezekben a szövetkezetekben általában lényegesen meggyorsult a vállalatszerű gazdálkodás fejlődése, a termelés modernizálása, az élet- és munka- körülmények javulása. Vonzóbbá váltak a lassúbb ütemben fejlődőknél, s gyakran kezdeményezték velük a kisebb üzemi méretű szövetkezetek az egyesülést. A gyorsabban fejlődő, nagyobb szövetkezetek tagjai körében az egyesüléssel kapcsolatban általában megoszlanak a vélemények. Ha az egyesülésre jelentkező szövetkezet adottságai kedvezőbb körülményeket teremtenek a további fejlődéshez, az egyesüléssel nem kény szerűinek erejüket meghaladó terhek átvála- lására, az egyesülés mindkét szövetkezet tagjainak egyetértésével, nagyobb zökkenő nélkül megvalósul. Ha azonban az egyesülés miatt az erősebb szövetkezetben veszélybe kerülnek az addig elért eredmények, tagságuk, vezetőségük az egyesülést elutasítja. Megtörténik, hogy egyébként zökkenőmentesnek ígérkező egyesüléssel szemben is merev elutasítással reagál valamelyik érdekelt fél akár a szövetkezetek, akár párt-, állami, vagy tanácsi szervek a kezdeményezők. A nép- gazdasági, szövetkezeti és a tagok egyéni érdeke szempontjából indokolt, a szövetkezetek fejlődését biztosító egyesülés, is nehezen jön létre akkor, ha az érdekelt szövetkezetek jelenlegi vezetői közül valamelyik az egyesülés során hátrányosabb helyzetbe kerül. Viták keletkeznek akkor is, ha külön-külön is életképes és fejlődésképes nagyobb méretű szövetkezetek egyesülése kerül a szövetkezeti tagok vagy kívülállók kezdeményezésére napirendre. ' | A NÉPGAZDASÁGI, A SZÖVETKEZETI és az egyéni érdek összehangolása az üzemméretek megítélésében is elengedhetetlen követelmény. Az üzemméret egymagában nem gátja és nem lehetősége a szocialista fejlődésnek. Egyik alapvető kérdés az, hogy mi történik az üzemi kereteken belül jelenleg, de ezzel egyenrangú, sőt esetenként nagyobb súlyú kérdés annak eldöntése, hogy mekkora üzemi méreteket követel az egyes korszerű fajtákon és módszereken alapuló termelés, gazdálkodás. Alapos mérlegelést igényel annak eldöntése tehát, hogy a nagyobb területet igénylő fajták termesztéséhez egyesüléssel vagy társulással célszerű-e megteremteni a feltételeket A döntés során figyelembe kell venni, hogy a fejlődésnek alapvetően a szövetkezetek saját erején kell nyugodni, mert központi eszközökből csak annyit kaphatnak, amennyit a nyilvánosan meghirdetett gazdaságpolitikai ösztönző rendszer lehetővé tesz. Elhibázott dolog tehát arra számítva egyesülést, üzemméretnövelést kezdeményezni, hogy a nagyobb üzemi méretekhez az állam majd nagyobb támogatást ad. A döntés előtt tehát reálisan fel kell mérni az új helyzetből adódó, szövetkezeten belüli lehetőségeket. Az üzemi méretek növelése, az egyesülés vagy társulás indokolt, ha megalapozott elemzéssel feketén-fehéren igazolható: azonnal kedvezőbb lehetőséget teremt a korábbinál, vagy ez a kedvezőbb lehetőség rövid ideig tartó nehézségek leküzdésével bekövetkezik. Az új körülményekre alapozott reális tervnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy figyelembe vételével a szövetkezetek tagjai legjobb meggyőződésük szerint, helyesen dönthessenek. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK mintegy háromötöde 2000 hektárnál nagyobb mezőgazdasági termőterületen gazdálkodik. Számukra is adottak a lehetőségek a tevékenységi kör bővítésére, a nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdaságok munkájának szervezett. fejlesztésére, a szakcsoportokkal a kapcsolat megteremtésére, végül más szövetkezetekkel a társulásra. Ezek a lehetőségek együtt általában nagyobb bruttó jövedelmet eredményeznék, s ebből helyes döntések esetén a tagok részesedésének növelése mellett nagyobb összegeket tudnak fordítani a műszaki fejlesztésre is. A bővebben termelő fajták — megfelelő gépesítéssel, kemizálással, hozzáértő szakemberek közreműködésével — a hagyományosnál lényegesen magasabb hozamokat adnak, a magasabb költségek ellenére nagyobb A FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐIT figyelembe véve természetes jelenségnek tekinthető, hogy a szövetkezetekben egyidejűleg került napirendre az egyesülés és a társulás kérdése. Mindkettő összefügg a termelési és társadalmi viszonyok meggyorsult fejlődésével. Indokolt tehát, ha a szövetkezetek tagjai, vezetői és a szövetkezetek fejlődésében érdekelt társadalmi, állami és tanácsi szervek a helyi viszonyoknak megfelelő eltérésekkel a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő megoldásokat keresnek. A döntések előkészítésében nagy felelősség hárul a területi, szövetségekre, melyek már eddig is jelentős segítséget adtak alapos elemző munkájukkal, megfontoltságukkal és az indokolt esetekben buzdító tevékenységükkel. — Ügy nőtt, terebélyesedett, virágzott és fordult tér. more ez a szövetkezet, mint a gyümölcsfák, amelyeket mi magunk ültettünk és neveltünk. — fogalmazta meg Berki Zoltán, a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke. Az emberek szorgalma, hozzáértése, szak- képzettsége is úgy növekedett ég növekszik tovább, mint a fák. A gyümölcsös jelenleg 105 hektár. Űj gyümölcsös, még nem terem mind és nem is ez adja a tsz bevételeinek legnagyobb tételét, hiszen Nagyszekeres körzetében korábban hagyománya se volt a gyümölcstermesztésnek. Annyira nem, hogy a kezdet kezdetén a brigádvezető kijelentette: ő azt se tudja, mit kell kezdeni az almával. Az oltást, metszést, permetezést, szedést, szállítást — mindent meg kellett tanulni hogy a szövetkezetnek jövedelmező gyümölcsöse legyen. S ma már csomagolni ;s tudnak — exportra. Sőt a metszést még az ácsok, a kőművesek, és a traktorosok is megtanulták, mert ezt követelte a szükség. A maggal kezdték A gyümölcstermesztést Nagyszekeres körzetében annyira az elején kellett kéz. cieni, hogy — amikor nem tudtak csemetét beszerezni, de a telepítési terv kész volt —, elhatározták: saját kezükkel szednek, gyűjtenek alma- magot, azt elültetik, kikeltetik. nevelik, beoltják és telepítik. Eleinte kevesen hittek a sikerben, sőt az almatermesztés még 1.972-ben is rá. fizetéses volt. A mostani zárszámadáson viszont arról szá. molt be az elnök, hogy az alma terven felül félmillió forint hasznot adott. S a fejlődés üteme: 1971-ben csak 12 vagon alma, 1972-ben 20 vagon alma és 1973-ban 60 vagon alma. S ennek 90 százaléka export minőségű. De az igazi, a teljes szüret ideje még nem érkezett el. Lassan fordulnak termőre a fák, pedig azt is pontosan tudják, hogy 27000 almafa él a 105 hektárnyi területen. Azért csak ennyi, mert a korszerű, sövény rendszerű telepítést is „menet közben” tanulták meg. s az ültetvény nagyobb része hagyományos. 1974-ben — az idén — 120 vagon almát remélnek — ennyit terveztek — és folytatják a telepítést, nontosabban: bekapcsolódnak a rekonstrukciót«. Az 1976. évi tervben már 10 millió forint bevétel szerepel csak almából, négyszerese az 1973 évi tervnek. A csemete se hiányzik már. Megtanulták a csémeteneve- lést. a tsz saiát. úgynevezett „házi faiskolával” rendelkezik. Az almatermesztéssel egy- időben megtanulták a málnatermesztést is. Egyelőre nem nagy az ültetvény — alig 10 hektár — de folytatják a telepítést. s az idén már 15 hektár málnád lesz. A szaporító anyagot a málnához is „helyben termelik”. A nők műve A gyümölcstelepítésnek — a gyümölcstermesztés megtanulásának — a „vonzatai” nem egyszerűen gazdaságiak. Nem csak a bevételek, a termelési érték növelése miatt kellett megtanulni — továbbtanulni és folytatni — a gyümölcstermesztést. hanem a foglalkoztatás biztosítása miatt is. A termelőszövetkezet tagjainak fele nő. Elsősorban nekjk kellett és kell a munka a kereset hiszen a férfiak már a szövetkezeti élet elején megtalálták a helyüket a gazdálkodás valamely területén. A nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet másik sok bevételt biztosító üzemága szintén a nők műve. létrehozását és fejlesztését is a nők javasolták a tsz vezetőségének. Ez: a pecsenye, csirke-nevelés. Ezt :« „kicsiben” kezdték, eleinte csak 25 ezer darabot neveltek és adtak ei évente. Tavaly félmiiL- lió darabot, hússzorosát a korábbinak, S a bevétel több mint 11 millió forint volt, kereken 2 millió tiszta haszonnal. (összeh'asonlitásul: a tsz állattenyésztésének, sertéss*!. juhval, és szarvasmarhával együtt az összes bevétele 1973-ban 15 millió forint volt.) Pedig 1973-ban nagy baj történt. November 3-án mindimáig kideríthetetlen ok miatt leégett egy 15 ezer férőhelyes hűsesibenevelő istálló, benne’ a teljes állománnyal Á közvetlen kár több, mint egymillió, bár ezt — százezer forint hi ián — az Állami Biztosító megfizette. De van közvetett kár is. Az istállót újra kell építeni (már csinálják, márciusra elkészül), de addig nem lehet benne termelni, s ez csökkenti a bevételt. A másik nagyon jól Jövedelmező állattenyésztési ágazat — bár ez férfimunka — a juhászat, 1973. évi bevétele közel kétmillió forint volt, majdnem duplája a tervezettnek. Pedig a baj itt is jelentkezett. Júliusban a vihar lerombolt egy 600 férőhelyes juhhodályt. A kár: félmillió forint. így aztán akármilyen jó, sikeres, örömteljes volt a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezet mostani zárszámadása ezekről a kudarcokról, elemi csapásokról is számot kellett adni, hiszen az őszinte zárszámadás a sikertelenségről, a bajokról, károkról, hibákról is beszél. „Ügy nőtt, terebélyesedett,' virágzott és fordult termőre ez a szövetkezet, mint a gyümölcsfák, amelyeket mi magunk ültettünk és neveltünk* — mondotta az elnök, s ez a hasonlat az egész gazdaságra, az egész közösségre vonatkozik. Nem nagy ez a szövetkezet. mindössze 1876 hektár, g ebből is csak 1386 hektár szántó. De még ez a területi is egyesüléssel jött össze — négy évvel ezelőtt —, hiszen a nagyszekeresi Egyesült Erő Termelőszövetkezethez tartozik Kisszekeres, és Nemes- borzova határa is. A tsz-nefei 439 tagja van. Ebből nyugdíjas és járadékos 139. Munkaerőhiányra nem panaszkodnak. sőt még a jövőben is az az egyik fontos feladat, hogy minden embernek. — külö-: nősen a nőknek — folyamai tos és jól jövedelmező twitW kát biztosítsanak. Biztos alapok A fejlődéshez és a fejlesz*! téshez az alap jó. Már 31 millió forintnál több a tsz vagyona és jelenleg majdnem négymillió forint biztonsági tartalékkal is rendelkeznek; úgy. hogy minden más alapot feltöltöttek, s még szakmunkásképzési alapot i« létesítették. Az 1973. évi brutto termelési érték 32 millió forint volt. Ennek felét az áL latenyésztés biztosította. Tíz- milliót hozott a növénytermesztés. A többi egyéb bevétel és állami támogatás. A kereset már több, mint 100 forint naponta. Egy dolgozó tag 1973-ban — átlagosan —■ 30 ezer forint fölött keresett a közösben, s ezzel mindenki elégedett. A zárszámadáson majdnem négymillió forintot fizettek ki. SzendrH József Olvasóink írják „ÁLLÓ” SZÁLLÓ A neon. feliratok sokszor megtréfálják „gazdáikat”, no meg a járókelőket is, hiszen egy-egy cső kiégése miatt furcsa, sokszor értelmet-; len, vagy nevetséges szavakká változnak a feliratok.' Vannak olyan cégek, melyek erre sokat adnak, s ha feli-* ratuk, vagy reklámuk meghibásodik, néhány napon belül kijavíttatják. De úgy látszik, nem mindenki így van ezzel, mert például a Béke szálló feliratából már néhány hét óta csak ennyi olvasható; „álló”. Az épület valóban áll, de ebből a szállodát kereső idegen aligha tudja megállapítani, hogy ez a Béke szálló — jegyzi meg levelében Kerekes János nyíregyházi olvasónk. A cukrász megbízatása Fontos, de életveszélyekkel járó pártmunka volt a pártirodalom terjesztése az illegalitás korszakában. Sokan lebuktak. És mégis, mindig akadtak bátrak-vállalkozók, akik helyükbe álltak. Hirdetni, terjeszteni kellett az eszmét így is. El juttatni az emberekhez. Szabolcsban élő idős kommunisták beszélték amikor csizmatalpba csempészve hozták a röplapokat, illegális kiadványokat. vagy tejeskanná- ba rejtették a párt lapját, s így került Nyíregyházán a pá rtszervezőkhöz. Nemes pártmunka ez ma is. Ezt vallja Oláh József cukrász segéd a Kisvárdai ÁFÉSZ pártvezetőségének a tagjfl is. akinek a pártirodalom terjesztése a pártmunkája Ez az alig harminc esztendős fiatal ember immár ot esztendeje bow hi nie tői eajánlója a forradalmi eszméket, a haladást szolgáló pártirodalomnak. Ezüst plakettel ismerte el kiváló munkáját legutóbb a Kossuth Könyvkiadó. „Ez a pártmunkám. A politikai irodalom terjesztése. Nem gondoltam, hogy ezért kitüntetnek. Nem ezért teszem. Kedvelem. szeretem. És amennyi szabad időm van erre. sikerrel jár. Eredményes.” Oláh Józsefet a taggyűlésen is elismerték ezért a pártmunkáért. A szövetkezet igazgatósága meg is jutalmazta. Amikor afelől faggatom, mondja el, mi szépet talál ebben a pártmunkában, így válaszol: „Szeretek az emberekkel foglalkozni. Látni. miként gyarapodnak tudásban. Ez az eszme terjesztésének egyik formája. Persze annyi időt mindig szentelek a kiadványokra, hogy néhány fontos írását elolvassam. elgondolkodjam rajtuk. Éneikül nem lenne meg- g}rőző, amit mondok. Észre- vennék az emberek is.” Elsősorban nem is a pénzben kifejezhető érték a fontos. Bár nem mellékes. Évente mintegy ezerötszáz forint értékű pártirodalmat értékesít. „Törzsvásárlóim vannak. Legalább tizenöten. Párttagok. párton kívüliek. Főleg itt a műhelyben, ahol dolgozom. Sípos Pista bácsi, a főnököm, Szűcs András, de sorolhatnám a- többieket is. A friss anyagot mindig ide hozom először. Ennyi előnyük legyen. Ök válogatnak. És a legtöbb esetben találnak is érdeklődésüknek megfelelő irodalmat, kiadványt.” Aztán meglátogatja a többi munkahelyet is. így van, már öt éve. És még nem fordult elő, hogy akár egyetlen brossurát, folyóiratot, könyvet visszaküldött volna, mert nem talált volna gazdára. Mi lehet ennek a titka? Biztosan az, hogy Oláh József maga is szereti a könyvet, tudja ajánlani, s megkedveltet- ni másokkal is. Elmondta, helyesnek tartja azt a módszert, amellyel most a Kossuth Könyvkiadó próbálkozott. Jóelőre jelzi, — s ez így volt ez évre — milyen kiadványok jelennek meg az első és a második fél évben. És előre lehet rendelni. „Ez könnyített a munkámon. Eredményesen jártam végig a törzsrendelöket, sokan jegyeztek-fizettek elő különböző könyvekre. Eddig legalább 700 forint értékben.” És az a jóeső érzés számára, amikor egyik-másik elvtársa, szövetkezeti vezető, dolgozó, a középiskolában, vagy az esti egyetemen tanuló megállítja, s azt mondja: „De jó volt Jóska, hogy ajánlottad a múltkor azt a könyvet, kiválóan tudtam hasznosítani a tanulásomban”! „Tudom, hogy a felszabadulás előtt milyen következményekkel járt volna a párt- irodalom terjesztése. Édesanyám sokat mesélt erről. Pedig ő nem is párttag.” Farkas Kalman RONGÁLÓDIK Nagyon, jó ötletnek fertőm. hogy a Bessenyei téren két — mindenki által használható — ping-pong asztalt szereltek fel. Késő őszig játszottak rajta a gyerekek, a közeli napközi otthonos gyerekek számára is kedvenc szórakozást jelentett, —» ahogy naponta elnéztem. A téli időszak ilyen játékra nem alkalmas, s minthogy a lócákat leszerelték a két asz- tallappal is ugyanezt kellett volna tenni, hogy a hóié es az esővíz ne rongálja meg, Kár, hogy ez elkerülte az illetékesek figyelmét — jegyzi meg Kozma András nyíregyházi levélírónk. Nagyszekeresi változások
