Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

1 (Mé RHJw-äaöyärörszjw m. S*n* • Blszku Béla elvtárs felszólalása — Tisztelt közgyűlés, ked­ves elvtársak, kedves baráta­im! Engedjék meg, hogy az Itt Jelenlévőknek, a tarpaiaknak és az egész egyesült terme­lőszövetkezet tagságának át­adjam a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kívánságait. Belpolitikai helyzetünkről szólva a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: közös dolgaink népünk érdekeinek megfelelően, jó irányban fejlődnek. Ennek alapja, hogy az ország vezető osztá­lya, a munkásosztály teljesít­ve hivatását, vezeti — és jól vezeti — a társadalomirányí­tás korszakalkotó munkáját. A parasztság, mint a munkás- osztály szövetségese ugyan­csak megteszi a magáét, nagy szerepet vállal szűkebb és tágabb hazája fejlesztésé­ben, átalakításában. — Országunkban a békés, alkotó munka biztosított. Ez annak köszönhető, hogy a vi­lágban kialakulóban van az enyhülés irányzata, amelyben a szocialista világrendszer a meghatározó tényező. A Ma­gyar Népköztársaság nem nagy ország, de tekintélyt sze­reztünk hazánknak a világ­ban azzal, hogy annak a tá­bornak vagyunk a részesei, amely az emberi haladás fő áramlatában van. _ Itt Tarpán, a kuniékor hagyományainak egyik fő színhelyén érdemes emélkez- tetni: annak idején Rákóczi nagysága nemcsak abban volt, hogy harcolt a szabadságért, és hogy a szegényekre tá­maszkodott, hanem abban is, hogy Európa akkor haladó nemzeteiben is kereste a tá­mogatást a haladás felé veze­tő úton. Mi ilyen tekintetben is követjük nemzetünk nagy­jainak a példáját: a haladást képviselő szocializmussal, annak vezető erejével, a Szov­jetunióval kötöttük össze sor- sunnat. A tarpai termelőszövetkezet ■jelenéről és jövőjéről Biszku Béla elvtárs a többi között a kővetkezőket mondotta: — Az igazi vita, — ahogy a helyzetet ismerem ■— már a közgyűlést megelőzően le­folyt a különböző kisebb termelőegységekben. Még sem formalitás csupán, hogy a vezetőség és a különböző bizottságok beszámolóit itt is meghallgatják és szentesítik. Azt hiszem, hogv ennek a szövetkezetnek, mint ah°Sy az egész magyar termelőszö­vetkezeti mozgalomnak a jö­vőbeni feladata is az lesz, hogy a tagság tulajdonosként szóljon bele ügvei intézésé­be. Jó érzés most hallani az eredményeket, amelyek az itt élő emberek vereitékes mun­kájaként születtek, hiszen az ember szerepe meghatározó és az lesz a jövőben is. Em­lékeztetett arra. hogy^ 1960- ban. amikor a termelőszövet­kezeti mozgalom szervezése ezen a tájon napi-'"'den volt, talán senki nem hitte, hogy 14 esztendő alatt, nem kevés gond és botladozás után. sok­szor a múlthoz való görcsös ragaszkodás közben, mostoha természeti körülménvek kö­zött is idáig érnek majd él. Naev utat ielent ez attól az időtől amikor még csak álom volt hogy boldogulni lehet p falun szocialista körülmények között is maid íev folvtatta- — Ami a mát illeti: na­gyon «ok tennivalónk van Örömmé’ hallottam a terve­ket itt is és ehhez őszintén és czívbő’ gratiüáiol Tovább kell vinni a fejlődést. Foglal­Blszku Béla elvtárs felszólalását mondja koznunk kell a mezőgazdaság korszerűsítésének útjával, az­zal, hogy hogyan értelmezzük a holnapot. Utat tör a falun is az új technika, a gép. a műtrágya, a nemesített vető­mag és az új termelési rend­szerek alkalmazása- — De ez még nem minden. A termelőszövetkezet fejleszté­sében a gépesítés ugyan va­lóban nagy dolog. De a gép nem mindenható. A technika alkalmazásán túl nagy gon­dot kell fordítani az élettani tényezőkre, a szakember kér­désre. az anyagi érdekeltség­re és elsősorban az emberek közötti viszonylatokra. Arra hogyan élnek az emberek a termelőszövetkezetben. Egyál­talán nem mindegy, milyen a vezetés és a tagság kapcso­lata. A vezetésnek ugyan meghatározó a jelentősége a munka szempontját»’ de a vezetők az emberekért van­nak, azért, hogy az embereket szolgálják. Mi a felszabadu­lás előtt e«v olyan országban, olyan környezetben nőttünk fel. ahol nagyon nagy volt a távolság a vezetők és a ve­zetettek között. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az úri Magyarországon az embere­ket szolgának tartották. A mi vezetőinknek a nép felemel­kedésének ügyét kell szolgál­niuk. Örömmel hallottam a be­számolóból és a felszólalások­ból. mennyi mindent tetteik itt a tagság szolgálatában. Ügy vélem, hogy a termelő- szövetkezetnek a továbbiak­ban is vizsgálnia kell, hogy mit tehet önerőből. Amit helyben meg lehet oldani, azt helyben oldják meg. Ilyen például az egyenlő munkáért egyenlő bér elvé­nek gyakorlat alkalmazása a munka minden területén. Szóba került a tsz-tagság nyugdíjkorhatára csökkenté, gének ügye is. Ami ezt a kér­dést illeti: ez két éve már nepirendre került. Ügy vél­jük. hogy ezt meg kell olda­ni. mert ez jogos kérés. El kell azonban mondanom, hogy a megoldás nem csu- Ján elhatározáson múlik, an­nak jelentős anyagi kihatásai vannak. Ha csupán azon múlna, hogy megszavazzuk-e vagy nem. már régen nem lenne probléma. De ehhez anyagi lehetőségek kellenek és azokat közösen kell mér­legelni, hogy milyenek a végrehajtáshoz szükséges re- ílis lehetőségeink. Mert olyan intézkedés nem sokat ér. aminek nincs anyagi hátte­re. Mi nagy eredményként tarjuk számon, hogy meg­kezdődött és előrehaladott stádiumban van a munkás- osztály és a parasztság élet­formája közelítéséneik folya­mata. Ennek az is része, hogy a szövetkezetek korszerűsöd­nek, emberek szabadulnak fel a mezőgazdaságból. Szá­munkra külön gond. e te­kintetben. hogy Szabolcs- Szatmárból 30—35 ezer em­ber jár el még ma is más megyébe dolgozni és mintegy negyvenezer az olyan ház­tartásban dolgozó nő. aki ugyancsak munkára vár. A feladat tehát adott: továbbra is szorgalmaznunk kell a me. gye iparosítását. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy a Magyar Népköztársaságban az elmúlt másfél évtizedben a társadalom valamennyi te­rületén megszilárdultak a szocializmus alapjai. Iparunk, közlekedésünk. kereskedel­münk nem az. ami korábban volt Ugyanezt lehet elmon­dani a mezőgazdaságról is. Ma az foglalkoztatott minket, hogy milyen legyen a szoci­alista jövő? Clyan jövőt aka­runk. amely a bőség, az egyenlő jogokkal rendelkező emberek társadalma. Nagyon fontosnak tarjuk, hogy az itt élő emberek még jobban fogjanak össze. Helyeselhet­jük a versengést például két szomszédos közös gazdaság között. A jövő, a távlat azon­ban az. hogy növekedni fog­nak az üzemnagyságok, mert iparszerű termelést a me­zőgazdaságban csak sokkal nagvobb területen lehet meg­valósítani. A gazdálkodás­ban megjelenik a vertikum, ahol a termeléstől a feldol­gozásig és az értékesítésig egyszerre kell foglalkozni mindennel. Enuek az elérésé­re nagy erőket kell összpon­tosítani. Ezért is nagyon fon­tos az összefogás. Biszku Béla elvtáPs fel­szólalása befejező részében hangsúlyozta: a párt és a kor­mány számít az új egységes szövetkezet jó munkájára, termelésére. Ehhez kívánt sok sikert. A zárszámadó közgyűlés résztvevőinek nagy tapsával fogadott felszólalást követően a jelenlévők megtekintették a Tarpán készített ..Kuruc - földi változások” című színes filmet. A közgvűlést köve­tően Biszku Béia elvtárs hosszan elbeszélgetett a ter­melőszövetkezet vezetőivel a közös gazdaság tervéiről, fel- ariataróL TELEX GENF Szolidaritási bizottság ala­kult a svájci Baselban csü­törtökön azzal a céllal, hogy anyagi és erkölcsi támoga­tásban részesítse a katonai junta ellen, a szabadságáért és a demokráciáért harcoló chilei népet. BELGRAD Tito jugoszláv elnök az in­diai szubkontinensen és Szí­riában tett 15 napos körútjá­ról hazaérkezett Belgrádba. BEIRUT Libanonban szerdán a dol­gozók országszerte sztrájkok, kai és felvonulásokkal tilta­koztak a megélhetési költsé­gek emelkedése ellen. A sztrájkoló munkások Szidon- ban. Tiruszban és Nabatijá- ban el torlaszolt v a főbb út­vonalakat. Beirutban az arab egyetem diákjai többezer tö­meggyűlésen támogatásukról biztosították a sztrájkoló dol­gozókat BONN A nyugatnémet közalkal­mazottak szakszervezetük fel­hívására megkezdték a sza­vazást arról, hogy sztrájkot kezdjenek-e bérkövetelésük védelmében. A szavazás pén­teken este fejeződik be és ha a szavazók 75 százaléka a sztrájk mellett foglal állást, akkor hétfőn nagyarányú munkabeszüntetések lesznek országszerte. A sztrájkhoz várhatóan csatlakozik ez eset­ben a postások, a vasutasok és a rendőrök saakszervezete is. VARSÖ Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök meghívására csütör­tökön délután 4 napos hiva­talos lengyelországi látoga­tásra Varsóba érkezett Áb­el usszalam Dzsallud. a Líbiai Arab Köztársaság miniszter­elnöke. Még csütörtökön meg­kezdődtek Dzsallud és Ja­roszewicz lengyel kormányfő táfgyalásai, . amelyek napi­rendjén — a hivatalos köz­lések szerint — a bilaterális együttműködés, elsősorban a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése sze­repel. ' tEBRÜAR 2*: Választások Angliában Közlemény (Folytatás at X. oldalról) Szerződéshez tartozó államok honvédelmi miniszterei bi­zottságának bukaresti ülésén résztvevő személyiségeket. A fogadáson megjelent Bulgária Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság. Románia és a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere. továbbá Ivan Jakti- bovszkij, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek vezérkari főnöke, valamint Batyicki}, a Szov­jetunió marsall ja, honvédel­mi miniszterhelyettes. Jelen volt a román legfel­ső pártvezetés és a kormány több tagja is. A találkozó meleg, elvtár­si légkörben zajlott le. Eward Heath brit minisz­terelnök csütörtökön véget vetett a január óta tartó ta­lálgatásoknak, és február 28- ra kiírta az idő előtti általá­nos választásokat. A konzer­vatív kormányt tizenhét hó­nappal a mandátumának le­járta előtt a kabinetet az el­hatalmasodott gazdasági gon­dok. s különösen a szomba­ton éjféltől tervezett országos bányász-sztrájk kényszerí­tette erre az elhatározásra. A választási esélyek jelenleg nyíltak. Csütörtökön délután ült össze utolsó vitájára az 1970. junius 18-án harminc fős tory többséggel megvá­lasztott régi törvényhozás, A 40 millió brit választópolgár által megválasztandó új tör­vényhozás március 12-én ül össze. Amikor Heath döntését másfélórás kabinetülés után bejelentették, már lendület­ben volt a bányász-sztrájk gépezete. A három legérhti tettebb brit szakszervezet —» a szállítóké, a vasasoké és a mozdonyvezetőké — elvi ígét- retet tett arra, hogy nem tcH ri át a bányászok sztrajkőr- ségeit Heath levelet kézbesített Joe Gormley bányász-vezető­nek és a két ellenzéki poli­tikai párt vezérének. Gorm- leyt arra kérte, hogy a szak- szervezet országos érdekből álljon el sztrájkjától a vá­lasztási kampány napjaiban! Wilsont, a munkáspárt vezé­rét és Jeremy Thorpe liberá­lis pártvezért befolyásuknak a sztrájk elodázása érdeké­ben való latbavetésére kérte. „Személyes véleményem. 3 hangsúlyozom, csak szemo- lyes véleményem az, —mon­dotta Gormley — hogy nem lenne tanácsos választási har­cot vívni a mostani légkör­ben. Ennélfogva a sztrájkot el kellene halasztani. De er­ről a végrehajtó bizottság hivatott dönteni”. Hat hónap múlva megnyílik a Szuezi -csatorna Az egyiptomi kormány szerdai ülésén határozatot ho­zott arról, hogy hat hónapon belül megnyitja a Szuezi-csa- tornát — adja hírül csütörtöki számában az A1 Ahram cí­mű félhivatalos kairói napilap. A jelentés szerint az ülé­sen úgy döntöttek, hogy haladéktalanul hozzálátnak a Szue- zi-csatorna megtisztításának munkálataihoz, s ennek érde­kében Abdel Karem Hatem miniszterelnök-helyettes fel­hatalmazta Mashur Ahmed Ma&hurt, a Szuezi-csatoma igaz­gatóságának elnökét, lépjen kapcsolatba az összes olyan or­szággal és bankkal, amely pénzügyi hozzájárulást ajánlott fel a 163 kilométer hosszú viziút helyreállításához. Ilyen ajánlattal — írja a lap — eddig Japán, az Egyesült Álla­mok, valamint a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank fordult Egyiptomhoz. A csatorna megtisztításának első sza­kasza előzetes számítások szerint 75 millió egyiptomi fon­tot (mintegy 172 millió dollárt) igényel. A Szuezi-csatornát 1966-ban 21 250 hajó használta. 242 millió tonna árut szállítottak rajta (kb. 80% Európa .20% Ázsia felé) és évente 25nmil- lió dollár jövedelmet házott Egyiptomnak. Á világkereskedelem egyik legfontosabb viziútjának a 73 km hosszú a 150—200 m széles Szuezi-csatorna hajóz­hatóvá tétele a feltételezések szerint 4—6 hónapot vesz igénybe. Az egyiptomi kor­mány a csatorna átépítését tervezi. A két fázisban vég­rehajtandó program első lép­csőseként 150 000, a második szakasza után pedig 250 000 tonnás olajszállító hajók át- bocsájtására is képes lesz. Ä számítások szerint a munkálatok befejezése után a viziút kapacitása 1 milli­árd tonnára növekszik, to­vábbra is elsősorban a kö­zel-keleti olaj- és más Ázsi­ából származó nyersanyag szállításokból eredő bevétel 1,5 milliárd dollár körül ala­kul évente. Elkészültek az egyiptomi tervek a Sinai-félszlget és a csatorna nyugati oldalát ösz- szekapcsoló közúti és vasúti alagút elkészítésére, vala­mint Port Said, Szuez. Kan­tára és Ismailija újjáépítésé­re is. Az elképzelések megvaló­gjxgijjAz E»SZ-egst*éfl«k Imát« sítása az arab világ anyagi hozzájárulásától, illetve a közel-keleti békés rendezes megvalósulásától függ. Térképünk a két szemben­álló fél 1973. október 22-a utáni állásait és az 1974. ja­nuár 18-án aláírt rendezési tervet tünteti fel. Szüli László: P&kűMim —- Kisregény — 17. — Mintha spanyolcsizma lett volna rajta, úgy vallott. — Én szeretlek téged, de nem hagyhatom itt Flórit. Akkor már ordítottam. — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt. — Nekem gyerekem les;- Gyugyó! Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az aktatáská­mat és kiment. Vakon vé­geztem, amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltot­tam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa (eltép­te az ajtót. — Jönnek! — sikoltotta. és az ablakhoz rohant. — Jön­nek! Mögéje léptem, s kikém­leltem én is az ablakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallón libasorban lép­deltek az apostolik. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfúró­mester miért nem volt köz­tük. Azt azonban rögtön fel­fogtam, hogy valamelylkőjük mégiscsak meglátott bennün­ket, amikor Zsuzsával visz- szatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is. hogy mit akarnak. — Itt maradsz! — mond­tam Zsuzsának, és elhagy­tam a szobát, úgy ahogy vol­tam, ingujjban, a félig meg­kötött nyakkendővel. Ami énrám ott várt, ahhoz illett úgy megjelenni előttük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higyjék egy per­cig sem, hogy ártatlan va­gyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remél­ték. hogy az egész nem igaz. De én odakiáltottam ne-, kik: — Rajta, kezdhetitek! Ettől még jobban megza­varodtak. Csak Flórián ma­radt magabiztos. Ellépett mellettem, behúzta mögöt­tem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt rá­fordítottam. Mindent előre kiszámított, pontosan és megejtő bölcsességgel. Akkor elém léoett, jobb karját meglendítette és ököl­lel az arcomba vágott (Folytatjuk)' fTalj tatái m L «MaMQ Betw tartósítják. Így eleső, magas fehérjetartalmú K­megtakarmányhoz Jutnak, amellyel megvalósulhat szarvasmarha-tenyésztési programjuk. Az egyesült tsz termő gyü­mölcsös területe 130 hektár alma és 100 hektár szilva. Még nem fordult termőre 100 hektár dió és 30 hektár alma. Ebben az évben 100 hektáros területen fognak almást te­lepíteni. Tízezer darabos ba­Evante MmOhó csibét haltat nek és 300 eser baromfit hiz­lalnak. Az ipari tevékenység is fejlődik a Jövőben. A kö­zös gazdaságnak 64 erőgépe lesz, s a tervek között sze­repel, hogy nagy teljesítmé­nyű traktorokat vásárolnak. Legnagyobb idei beruházási programjuk egy nagy teljesít­ményű bábolnai típusú szárí­tó üzem megépítése, a hozzá csatlakozó 200 vagonos ter­ménytárolóval. Ez 8 millió fo­rintba kerül, s biztonságo­falrtnlgnaáaa, hasznosítása ás tárolása. A tsz-nek a Tisza árterébe eső nagy területein folytatják a meliorációs mun­kát Ezt követően Péter Béla, az ellenőrző bizottság, Ficze Károlyné a nőbizottság, Szász Sándor a döntőbizottság mun­kájáról számolt be, majd megkezdődött a beszámoló feletti vita. A közgyűlésen felszólalt Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom