Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
® !e?när f7 *- ,e-V ' ,?M . «im-WffiTA'RlSRSÄW PÁRTÉLET Tömegpolitikaí munka Záhonyban FONTOS PARTMUNKAKÉNT KEZELIK a tömegpoliti kai munkát Záhonyban, a MÁV pártbizottságán. Egy ilyen nagy, többezer munkást foglalkoztató, sokrétű és szerteágazó nagyüzemben az agitációnak — szóbeli és írásbeli felvilágosításnak — szinte minden nap jelentősége van. Lényege, miről kapnak tájékoztatást az emberek, az agitátorok, hogyan magyarázzák az átrakó munkásnak, a krampácsolónak, a nőknek, fiataloknak a párt határozatait, hatását, tényeit. És az sem mellékes, hogyan reagálnak erre az emberek. Lényeges eleme a tömegpolitikai munka irányításának, hogy a vezetők ismerjék a dolgozók visszajelzéseit, s ezekhez igazítsák teendőiket. Pártunk országos agitációs tanácskozásán esett szó arról, hogy a tömegpolitikai munkában mindazzal foglalkozni kell, ami a tömegeket érinti, foglalkoztatja. Ezekre választ kell adni. Nos, úgy tűnik, hogy erre törekedett a csomóponti pártbizottság, átfogóan értékelte a tömegpolitikai munka eredményeit, különösen az 1972 novemberi párthatározat tükrében, ezek tennivalói szerint. Kiemelten foglalkozott a termelési agitációval. Ma már 30 jól felkészült elvtárs segíti a termelési agitációt. Érvbizottságok alakultak, amelyek ellátják „munícióval” a tömegpolitikai munkát végzőket. Ezt segítik a gazdasági vezetők azzal, hogy tíznaponként értékeléseket készítenek a termelésről; a gazdálkodásról, a munka minőségéről, mennyiségéről, gondokról. Ezeket az információkat jól hasznosítják a munkában. A különböző újságok, híradók, kiállítások, grafikonok, s egyéb szemléltető táblák eredményesen szolgálják a termelési agitációt. Bár kétségtelen, hogy — mint a pártbizottság megállapította — szükség lenne egy üzemi újságra is Záhonyban, amelynek érdekében megtették az első lépéseket. Nagyüzem ez, ahol legalább 6000 ember dolgozik. Hírt adtunk róla, Záhony az elsők között volt az országban, ahol megrendezték az első munkás-vasutas fórumot nagy sikerrel. Jól szolgálják ezt az ügyet a politikai vitakörök, melyekből 10 működik. Ezeken a politizáló légkör egyre javul, bár az érvbizottságok még nem működnek megfelelően. Munkájukat a vb mellett működő agitációs bizottságnak jobban kell segíteni. Ezért tapasztalható, hogy vannak visszaesések, hullámzások a tömegpolitikai munkában, hatásában, hatékonyságában. Példázza ezt a novemberi párthatározatok megértetése is. Fontos részkérdéseit nem értették világosan, elfelejtették, újra kellett magyarázni. Pedig ezt rendszeresen napirenden illik tartani. TÖBB EREDMÉNYBŐL MÉRHETŐ: eredményes volt a tömegpolitikaí munka. Javult a dolgozók felelősségérzete a munka iránt, stabilabb a munkaerőgazdálkodás. Jelenleg több mint 2200 a törzsgárdatag, s ezek száma évről évre növekszik. Nyugtalanító viszont, hogy még mindig elég jelentős a kilépők száma noha csaknem ugyanannyi új dolgozó jelentkezik. Nem kendőzték tehát a hibákat sem. Rámutattak, hogy az üzem belső életéről, az eredményekről, a differenciált bérezésről, gondokról szűkszavú az agitáció. Pedig sok szép eredmeny van, ha például a fizikai dolgozók bérezését vizsgáljuk. Javasolta a párt-vb, hogy ezeket, s a kiváló dolgozókat népszerűsítsék, de emellett szóljanak a kommunista szombatok sikeréről is. Az üzemi agitációs munkában jelentős helyet kapott a párt káderpolitikai elveinek helyes értelmezése, alkalmazasa, érvényesítése, a vezetők, középvezetők politikai képzésé,, továbbképzése. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg 64 vezetőnek és középvezetőnek van marxista-leninista esti egyetemi végzettsége, százhúsznak a középiskolai politikai v®Szetteege. Növekszik a dolgozók műveltségi színvonala is, 5929 dolgozobol 3504-nek van 8 általánosa, közép- és felsőfokú vegzettsege. * A TÖMEGPOLITIKAÍ MUNKA hatékonyságának nőve kedését mutatja többek között a társadalmi munka becsületének a növekedése, az ebben való részvétel. Ezt bizonyítják a kommunista szombatok eredményei. 1973 áprilisában es májusában 2975 dolgozó több mint 26 000 társadalmi munkaórát végzett az egyre jobban épülő-szépülő átrakókörzet területének csinosításáért, az óvodák, bölcsődék, iskolák parkosításáért. Külön dicséret illeti a fényeslitkeieket, akik egy szép óvodát építettek a vasutas dolgozók gyerekeinek. örvendetes, hogy javult az agitációs, felvilágosító munka nyomán — eredményeinket ismertetve — a munkafegyelem, az üzemi légkör hazánk keleti kapujában, ahol minden nap hatezer dolgozó áll helyt a nehéz téli időszakban is. Mind jobban érzékelhető, s értékelni illik: javult a tömegpolitikai J munka, mert a pártvezetés felismerte fontosságát. Farkas Kálmán I A zártrendszerű kukoricatermesztés szakembereinek speciális továbbképzése folyik a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Képűnkön: Szesztai György adjunktus a 150 lóerős John-Deere 4630 típusú traktor szerkezetével ismerteti meg a hallgatókat. (Hammel J. felv.) Biztató kezdet Munka — közel a családhoz Látogatás a VOR vásárosnaményi üzemében — Szép avató ünnepség volt itt, múlt év augusztus elsején. Mi örültünk mindenkitől legjobban, akik már a beindítási tanfolyamon is részt vettünk. Tanultunk, áldoztunk érte, hogy állandó munkahelyünk, keresetünk legyen. Belföldre és exportra Czip Jánosné szavait idéztem, aki Vásárosnaményban, a Vörös Október Férfiruhagyár ottani gyáregységében zsebvarró. Aztán mindjárt találkoztam Ambrusz Pál üzemvezetővel. S bár a nyíregyházi központból két hete került Naményba, mindenről részletesen tájékozott. — Százhúsz fővel indult az üzem — kezdte. — A mostani létszám százötvenegy. A termelésben csak nők dolgoznak. Átlagéletkoruk harminckét év. Beregi asszonyok, lányok, akik közül főleg az idősebbek, mint mondani szokás: a fakanál mellől jöttek az üzembe. S általában megállják a helyüket. Ám a teljes ipari szintre jutás nem máról holnapra történik. A kezdet biztató ... Divatos férfinadrágokat készítenek az üzemben. Ez év első hónapjában, januárban több, mint tizennyolcezer darabot állítottak elő. A készítmények hatvan százaléka belföldi piacra, a többi szovjet exportra kerül. A szorgalom mellett kell a figyelem, a mind nagyobb hozzáértés. — Számítunk a kezdeti nehézségre. Mostani létszámunk öt százaléka szakmunkás. Fiatalok. Ez különösen fontos. A többi betanított Két év múlva — programunk szerint —, megduplázódik a szakmunkások száma. Számíthatunk a magasabb teljesítményekre. „Jól választottam Korszerű a munkacsarnok. A sok ablak nappal teljes világosságot ad. Megállunk egy-egy munkaasztalnál. Kapi Erzsiké húsz éves, Tiszaadonyból jár be: — Kisvárdán érettségiztem. Ötödik hónapja vagyok itt. Már meggyőződhettem: jól választottam. Szeretem a munkahelyemet. Sok a fiatal. Megértjük, segítjük egymást Már a szocialista brigád cím elnyerését is célul tűztük ki. Tizenhatan engem választottak brigádvezetőnek. Brigádunkat Howe Éliásról, a varrógép feltalálójáról neveztük el. A kollektívában hárman vagyunk szakmunkások. Minden alkalmas időben segítjük a többieket. Tóth Margit tizenkilenc éves, tiszakerecsenyi. — Szüleim tsz-ben dolgoznak. Én múlt év szeptemberétől vagyok itt. Férfiszabó K ét asszony találkozott a pályaudvar előtt: Kissné és Nagyné. Melegen üdvözölték egymást, elhangzott az ilyenkor szokásos „ezer éve nem láttam”, azután Kissné megkérdezte: — Miért olyan ideges? — Minden okom megvan rá — sóhajtott 'lagyné. — Képzelje, reggel elment a lányom hazulról a hivatalába az Eximpexhez és délfelé azzal állított haza. hogy férjhezment. Nem is tudtam, hogy van vőlegénye. — Nahát! És tegnap még nem is szólt egy szót sem a fiúról? — Egy mukkot sem. — Na és ki a kedves ve- jed? — Mit tudom én? — Hát nem gyütt jöttek meg a házasságkötés után? — Dehogy jöttek együtt. A vejem elutazott. — Egyedül ment nászúira? — Nem nászúira. Feliépé- te volt Lajosmizsén. Dobos 'ekarban. Nem le a fellépést, Az ő lánya... egy kis ze mondhatta mert meg kezdő és örül, hogy dolgozhat. — Persze, persze. És mondja Nagyné, szépen dobol? — A lányom azt mondja, hogy túl hangosan. Albérletben lakik és folyton veszekszik vele a főbérlő, amikor gyakorol. — És most maguknál fog dobolni. Hát nem irigylem magát, kedves Nagyné. — Eddig olyan szép, csendes lakásunk volt — sóhajtott az asszony, azután megkérdezte: — És a man- lánya? Az is nag i lehet már... — ö is hivatalba jár. De vele nincs semmi bajom. Az én lányom nem olyan. — Hogy érti ezt? — Na. ne sértődjön meg. Csak azt akartam mondani, hogy amennyib \ valaki komolyan udvarolna neki. az én Ilonkám megmondaná nekem, bemutatná, a fiú eljárna hozzánk, lenne eljegyzés és szép esküvő a házasságkötő teremben. — Öfc is ott esküdtek. Sajnos. én csak a fényképet láttam. — Nézze, az a fontos, hogy szeretik egymást. — Lehet, hogy a fiú szereti az én Andreámat, de ő nem azért ment hozzá. — Hanem? — Elmondom, no de mit ácsorgunk itt r pályaudvar előtt? Sétáljunk, vagy üljünk be valahová. — Nem lehet, a lányomat várom, Debrecenből. A nővéremhez utazott két napra, akinek tegnap üt a születésnapja. Engem is meghívtak. sajnos, nem tudtam lemenni. De meséljen. Miért ment férjhez a lánya, ha nem szereti azt a dobost? — Fogadásból. Van ugyanis Andreának egy új barátnője, akivel fogadott: ki megy előbb férjhez. A fogadás szerint aki megelőzi a másikat, az wye*. — És mit nyer? — Egy gyönyörű pulóvert, amelyet a Kossuth Lajos utcában láttak meg egy kirakatban. Aranylamé. — Nahát! Ilyesmibe fogadni! És ezért férjhezmen- ni! Amikor nem is szereti azt a dobost. Az é- lányom nem tenne ilyesmit. De vigasztalódjék, kedvesem, ha a veje befut, nagyon sok pénzt fog keresni. — Ezzel vigasztal? Magának könnyű, a maga lánya, az más. Abban a pillanatban fiatal csinos lány lépett melléjük: — Szia mama! — Azután Nagynéhoz fordult: — Kiss Ilonka Annamária vagyok. — Szép lánya van — mondta Nagyné. — Gratulálok! — Szép és ‘jó. Na. hogy utaztál? — Remekül. Ja és nehogy elfelejtsem, tegnap férjhez- mentem Debrecenben. És képzeld, megnyertem egy gyönyörű aranylamé pulóvert. Patosfi László szakmunkás bizonyítványom van. Érettségivel. Mikor tanultam nem tudtam, hogy itt Naményban ilyen munkalehetőség lesz. Persze, ilyen közeire kedvvel jöttem. Minőségi ellenőr a beosztásom, ezerhatszáz fixszel. Az ipari követelményt némileg már ismerem. Ezt megelőzően Szolnokon dolgoztam a házi ipari szövetkezetben. S itt különösen azért jobb, mert közel vagyok a szüléimhez. Kevesebbet kell költenem. Szabó Jánosné, zsebvarró, Olcsvára való. — Én betaní tott vagyok. Különösen jó tudni, hogy minden munkanapra biztos a helyem. Kezdettől bejárok. Nyolc forint órabérrel indultam. Január elsejétől kilenc forintot ka pok Nem óriási pénz. De nyugtató, hogy minden hónapban kereshetek. Később számítok többre is. Meg akarom szerezni a szakmunkás képesítést. Elvégre még csak huszonhét éves vagyok. A bővítési program Czip Jánosné úgy érezte, valószínűleg keveset mondott előbb. — Én ide helybe, Naményba való vagyok. Férjem tsz-tag, a gyümölcskertészetben dolgozik. Jó a tsz, keres is szépen. De nekem két iskolás gyerek nevelése is gondom, a házi tennivalók mellett. Itt, az üzemben kedvező a helyzetem. S elkél az én keresetem is. A be- és haza- járásra alig tizenöt perc kell. Negyvenkét éves vagyok, nyugdíjba mehetek még innen. Asszonyé*, lányok szava, véleménye, akik nem hitték volna mindezt pár év előtt. S ez csak a kezdet kezdete. Mert Ambrusz gyáregységvezetőnek még jelentős közlendői vannak. — A mostani létszámnak megfelelően kifogástalan a szociális ellátásunk. Üzemi és keztetésünk egyelőre a Csipke Étteremben történik — vállalati hozzájárulással. De a gyáregység továbbfejlesztésének komoly programja van. Egy éven belül, a termelői létszám újabb százzal növekszik. A további üzembővítés pedig arra irányul, hogy öt év múlva — előreláthatólag — fél ezer nőnek legyen itt munkalehetősége. Jelentős szám, az iparban különösen szegény beregi részen. A még rendszeres keresettel nem rendelkező, munkaképes asszonyok és lányok reménykedve várják a gyáregység bővítésének valóravál- tasát. Asztalos Bálint 1 A hármas követelmény AMIRŐL A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1973. november 28-i ülésén szó esett, az természetesen mindenütt ugyanazt jelenti, ám mégis mást is mond mindenkinek. A párt káderpolitikája lényegében most is arra törekszik, amire korábban: azonos elvek es követelménj’-ek „alapállásából” kiindulva igyekszik korszerű igényeket támasztani. Ahhoz, hogy valaki „jó káder” legyen, ma is kell a politikai elkötelezettség, a szakmai felkészültség és a vezetői rátermettség. A hármas követelmény tehát nem változott, a káder szót lényegében ugyanúgy értelmezzük, mint keletkezése pillanatában. Csakhogy azóta mindhárom összetevő más, magasabb minőséget jelöl. S hogy hol. ki és mennyire képes ezzel a „minőséggel” lépést tartani, tulajdonképpen ettől függ a káderpolitika rangja és érvényessége. Más szóval: gyakorlati megvalósulása. Említsük most csupán a kádermunka egyik legfontosabb összetevőjét: a kiválasztást, az utánpótlást, vagy még közkeletűbb kifejezést használva: a kádernevelést. Aki korszerűen, realista módon isi gondolkodik, az jól tudja: a ma káderanyaga sokkal több, tágabb, összetettebb, mint valamikor az úgynevezett „kiemelések” idején volt. Politikailag, emberi tartalomban sokkal érettebb a mai muis» kás. És persze igényesebb isí A tegnapi munkások fiai, lányai is felnövekedtek ú*i „masfajta raj”-já, másrninő- ségű értelmiséggé. Aki tehát ma a kádermuo^ káról beszél, annak mindenek előtt meg kell értenie a vállalkozás kötelező demokratizmusát. Ez pedig azt is jelenti: ma már nincs szükség hagyományos „kiemelésre”. Á párt figyelme, „jó szeme” naponta. kiegészül a közösség kiválasztó- képességével. A tudatos kádemevelő munkát alaposan megkönnyíti, hogv a mai vezető már sokakkal összefogva, vagyis egy érett kollektíva segítségével választhatja ki új és új munkatársait, mind alkalmasabb utódait. S még egy nagyon fontos kor jelenség: a mai és holnapi káderek közül mind- többen tudatosan készülnek a* vezetésre, vagy a másféle, „kádernek való’' közéleti tevékenységre. Mindkét típus» alkalmas arra, hogy a hoina» embere legyen. A holnap emberét pedig elsősorban arról lehet felismerni, hogy mennyire áM a valóság tatáján. NE KERTELJÜNK HAT: mindenképpen a teheti séges ember a jó káder! H tehetség szó pedig közismert ten számos képesség és készség összege, eredője. A maá munkásnak például, aki köz^ vétlenül a gép mellől kerül a vezetői posztra, nemcsak tei*4 melési és munkahelyi-közöstJ ségi tapasztalata van, hanem immár elengedhetetlen politikai, szakmai és műveltségi előiskolával is rendelkezik^ Nem „egyszerű” fizikai doW gozó már, hanem önmagával és másokkal szemben is igéi nyes ember. Korántsem küJ zépszerű tehát. Korunk mun4 káskádere, társai közül való« ban és minden vonatkozásban kiemelkedik! Kiemelkedik — a párt, ai közösség és önmaga hívására, — de azonos marad korább« közegével! Azonos marató mert a jó vezető vezetni akarrj nem pedig uralkodni. A haj talom: a nép ügyének szolgálata. A KÁDERPOLITIKA RANGJÁT minden munka* helyen, minden közösségben a helyi vezetők rangja, vagyis politikai, szakmai és emberi tekintélye adja meg. Ezzel a felelősségtudattal kell tehál új és új vezetőket nevelni, Ezzel a felelősségtudattal kell kinek-kinek a megtisztelő káder—«terepet betöltenie. — ..... ■ 4
