Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

I. fcSrolr 28. KELET-MAGYARORSZAGI 5. oldal Beszélik, hogy az ember teszi a ruhát I • gazán nem hittem volna, hogy végül is bekövetke­zik az, ami végül is bekövetkezett. Előbb a sze­mem dörzsöltem meg, később a fülemet is, de tényleg nem érzékszervi csalódásról lehetett szó, mert az illetékes szakember mcmdókáját mások is úgy értették, mint szerénységem. A bejelentés így hangzott: — A konfekciós ruhák méretei nem tartottak lépést az emberek testalkatának változásaival. A vásárlók panaszai jogosak. A konfekcióipar által alkalmazott mérettáblázat még 1948-ban készült, jócskán elavult. Uj mérettáblázatra volt tehát szükség. Elkészítésében végre sikerült az el6ő eredményeket elérni. Ezzel a hivatalosnak tekinthető nyilatkozattal feltehe­tőleg sokak szívéről esik le nagy kő. Eleddig ugyanis in­kább a konfekciós nadrág esett le róluk és főként nem a szívükről. Ezután azonban másképpen lesz, nem nekünk kell alkalmazkodnunk a kész ruhához, hanem annak mi- hozzánk. Az előzmény pedig az, hogy több tízezer felnőttről és gyermekről vettek méretet, az adatokat antropológusok­kal, majd matematikusokkal elemeztették. É6 ezután elké­szítették az új testmérettáblázatot a készruhák nagyüzemi gyártásához. A közeljövőben tehát, már nem kell drága sza­bóhoz menniük a köpcösöknek, vagy az égimeszelőknek, le­hetséges, hogy készen is kapnak maguknak az állami bol­tokban. \ L ehetséges, mondom velemszületett gyanakvással, mert sajnos, egyelőre még több az emlékem a ré­gi konfekcióiparról, mint pénzem az új készruhá­hoz. Ezt persze csak a magam nevében mondom, mások bi­zonyára nem így vannak vele. Elképzelem például, hogy sok embertársam az eddigi konfekciósméretekkel is elége­dett volt. ők voltak a készruhák gyártóinak és eladóinak örömei, mert belepasszoltak a szabványba. Csak bementek a ruhaboltba, azt mondták, hogy kérnek egy ötvenes férfi­öltönyt, rájuk adták és mintha rájuk öntötték volna. A ru­házati szakemberek szerint ilyen szerencsés alkat volt a vá­sárlók mintegy negyven-negyvenöt százaléka, vagyis nem egészen a fele. Én viszont nem vagyok ilyen szerencsés al­kat. mert magasságomhoz kénest hosszú a lábam, meg a karom, kilóg a régi szabványból. Ráadásul' vékonyabb is vagyok a kelleténél, emiatt a megfelelő hosszúságú zakók és nadrágok lötyögtek rajtam, csak imitt-amott tudtam kitöl­teni őket. Mindezideig azt hittem, hogy bennem van a hiba. Em­lékszem, amikor hosszas előkészületek után elindultunk szüleimmel, hogy megvesszük nekem az első hosszúnadrá- gos öltönyt, még mindhárman tele voltunk reménnyel. Kö­zösen kiválasztottunk egy amolyan jó strapabíró anyagot, aztán belebujtam a nadrágba, amelyben elveszett a fene­kem, viszont előjött a bokám, ezzel szemben a zakó hasban volt bő és vállbán szűk. míg ujjban meglehetősen rövid. EL szömyedve néztem a tükörbe, az eladó kedvtelve nézett rám és kijelentette, hogy nem baj, majd belenő a fiú. Szü­leim nem nagyon hittek neki és rámutattak arra, hogy már jelenleg is kilóg az öltönyből a kezem meg a lábam, mi lesz akkor később. Mire az eladó három vagy négy hasonlóan sikertelen ruhapróba után leszögezte, hogy nem tud raj­tunk segíteni, az én testalkatom nem normális. Ifjúkon megaláztatásomat számos más kudarc követte, amely közül egyik sem járult hozzá önérzetem visszanyeré­séhez. Több helyen már komoly, felnőtt férfinek tartottak, kivéve a ruhaboltokat. Ha beléptem a készruha boltba, az eladók egy ideig ugyan lelkesedtek, hogy úgy állnak rajtam az öltönyök, mintha csak rám szabták volna őket, aztán amikor kiderült, hogy mégsem rám szabták őket, akkor le­mondóan legyintettek. Ér azt mondták, hogy hiába, nincs mit tenni, a kedves vevő alkata nem normális. A statisztika szerint hasonlóan járt a vásárlók ötvenöt- hatvan százaléka. így aztán nem csoda, hogy velem együtt sokan elveszítették az önbizalmukat, hiszen külön-külön mindannyian azt gondolhattuk, hogy bennünk van a hiba, amiért nem igazodunk a szocialista ipar és kereskedelem Szabványaihoz. E zért érzem most úgy magam, mint aki lidércnyomás­tól szabadult meg. Nem tudom, hogy személy sze­rint kinek legyek hálás, de módfelett tisztelem azt az embert aki kitalálta az új konfekciós mérettáblázatot. Mert az ötlet csakugyan eredeti: nem az embereket kell egyformá­vá tenni, hanem a készruhákat különbözőkké. Vagyis nem a ruha veszi az embert, hanem az ember veszi a ruhát. Úgy hírlik, hogy az új mérettáblázat szerint készült ru­hákat kísérletképpen már árusítják néhány budapesti üz­letben valamint Debrecenben. Székesfehérvárott es Nagy­kanizsán, a jövő évtől kezdve pedig úgyszólván mindenütt. Ez csakugyan jó hír, de az emberek sajnos telhetetlenek. Mert máris hallottam olyan hangokat, amelyek szerint az «et más területein sem ártana felülvizsgálni a regi szab­V^n^zerenc6ére fogalmam sincs, hogy mire gondolhatnak. Árkus József A magyar nyelv hete Nyíregyházán Az előadók között: Lörincze Lajos A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei nyel­vi szakosztálya, a megyei művelődési központ és ta­nárképző főis' óla március 4-től 8-ig rendezi meg Nyír­egyházán a magyar nyelv hetét. Az idén is a nyelvtu­domány több ismert szak- tekintélye tart előadást a megyei művelődési központ nagytermében sorrakerülő rendezvényen. Or. Kálmán Béla. az Akadémia levelező tagja, debreceni tanszékve­zető egyetemi tanár ..Anya­nyelvűnk a nagyvilágban”. ér. 0eme László, a nyelvtu­dományok doktora, szegedi tanszékvezető egyetemi ta­nár „A nyilvános megszóla­lás felelőssége”, dr. Fábián Pál kandidátus, budapesti egyetemi docens „A helyes­írás egyszerűsítésének lehe­tőségei” címmel tart elő­adást. Nem hiányzik a ran­gos előadók sorából dr. Lö­rincze Lajos kandidátus, egyetemi tanár sem. aki nyelv "nk életéről számol be, míg Bachát László nyíregy­házi tanszékvezető főiskolai tanár ifjúságunk nyelvhasz­nálatával foglalkozik. ! Hájasra tulipán a tereken Túlkoros fák telepítése — 240 ezer egynyári virág — Tavaszi készülődés a kertészetnél „VIRÁGOS NYÍREGYHÁ­ZÁÉRT” mozgalom tavaszi előkészítő munkája felől ér­deklődtünk a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat igazgatójánál. Megtud­tuk: már a tólvégi időszak­ban megkezdték nagyobb mennyiségben az idős, úgy­nevezett túlkoros földlabdás fák telepítését. Nagyobb részt a játszótereken, a ho­mokozók közelében történt ezeknek a telepítése. Elő­nyük. hogy a telepítést kö­vető évben már elfogadható lombozatot adnak. Miután tíz—tizenöt éves fákról van szó és kitermelésük, áttelepí­tésük speciális technológiát ágén vei, ezért a költségük is meghaladja a hagyományos fa telepítését. A kora tavaszi munkák közé tartozik az utcai sor­fák pótlása, erre 750—800 darab fára van szükség. Azokat a fákat kell pótolni, melyeknek nagyobb részét erőszakos úton kitörték, vagy megsebesítették. Ami a „VIRÁGOS NYÍR­EGYHÁZA” mozgalmat ille­ti. a kertészeti és parképítő vállalat ezt minden tekintet­ben támogatja. Már az el­múlt év őszén 23 ezer darab tulipánhagymát ültettek el piros, sárga és rózsaszínű színekben a Kossuth téren, Bessenyei téren, Benczúr té­ren és Sóstógyógyfürdő te­rületén. Ezeknek virágzási ideje május elejére várható. A kertészeti vállalat ez évi tervében szerepel 240 ezer darab egynyári virág kiültetése, körülbelül 30 faj­ta. Ez a mennyiség jóval na­gyobb az elmúlt év virág- kiültetéséhez viszonyítva. A már folyamatban lévő munkáikhoz tartozik a park­felületek pázsitfelújítása, il­letőleg pázsitfelületének előkészítése, a cserjék és évelőnövények pótlása, a kertipadok és játszótéri be­rendezések feljavítása, újra­festése, és a parkokba tör­ténő újbóli kiszállítása, il­letve elhelyezése. A padok és felszerelések elhelyezését — ha az időjárás is megen­gedi — április 4-ig befejezik. Mindezeken felül a válla­lat „VIRÁGOS NYÍREGY­HÁZA” mozgalom keretén belül részt vesz a társadal­mi tavaszi előkészítő mun­káiban is. Ennek keretében 30 ezer darab egynyári pa­lántát biztosítanak a kerü­leteknek. Tovább szélesítik a virágos balkonok tulajdono­sainak azt a kívánságát, hogy legyen sok és könnyen hozzáférhető kertiföld. Ezt úgy oldják meg, hogy a vá­rosnak 8—10 különböző pont­jára juttatnak virágföldet, amelyekből a lakosság térí­tésmentesen vehet az erké­lyek virágosításához. A kertészeti vállalat elő­segíti az utcák fásításánál je_ lentkező igények kielégítését, megfelelő mennyiségű fa és cserjeanyaggal. A cél az, hogy egy-egy utcába csak azonos fajtájú faféleség ke­rüljön mert csak így bizto­sítható a harmónia. A fák és cserjék kiadását március hónap közepén kezdik meg. Az egynyári palántákat pe­dig május 10-e után kaphat-« ják meg a lakosság képvise­letében a tanácstagok. A mozgalom kiszélesítéséhez megemelt összeget biztosít a városi tanács. mintegy 100 000 forint összegben. A ; K 9 - 99 EEPERNTO ELŐTT-WMén# Farkas Pál Nagyobb a választék Elegendő vetőmag A napokban Kiss László, a Szabolcs-Szatmár megyei Ve­tőmagellátó és Termeltető Vállalat igazgatója tájékoz­tatta a vállalat központjában az érdekelt mezőgazdasági üzemek vezetőit és képvise­lőiket, a területi szövetségek megbízottait at idei vető­magellátás helyzetéről, _ Tavaszi árpából például több. mint kétezer mázsa áll rendelkezésre, holott az évi szükséglet sohasem haladta meg az elmúlt években az 1600 mázsát. Hibrid kukoricacsírákból, melyeket a MÉM újabb uta­sítása szerint csíraszám sze­rint kell számon tartani, több mint négyműliárd csíra áll rendelkezésre az eddigi­nél is nagyobb választék­ban. Éppen ezért érthetet­len, hogy míg tavaly 170 va­gonnal igényeltek hibrid ve­tőmagot, idén eddig csak 130 vagonra futott be kérés, holott a szabolcsi kukorica­termesztés ismét növekedett. Nagyobb választék áll rendelkezésre konyhakerti növényekből is. A vállalat a konzervgyár összes partnerét kielégítette vetőmaggal és állandóan kapcsolatban van az ÁFÉSZ bolthálózattal is, hoev a háztáji kertek mag­szükségletével lépést tartson. Az igazgató beszámolt a szabolcsi magtermesztő üze­mek exportsikereiről is. A pillangós növényekből és más fajtákból a meg ve vető­magtermelő nagyüzemei a megvei igények többszörösét >udiá,k már adni. Jut belőle külföldre is. Éopen ézért igen sok magnál mennyiségi és minőségi felárat vezettek be. Égv példa: a kitűnő Vio­letta borsó vetőmagból a megyei üzemek a megyei i’iikséglet tízszeresét terme­lik meg. Ahol beletanulták — mint Tiszadádán, Nyír­tasson. Pátrohán — nem is dzetrek rá: a felvásárlási ár 450 forintról 80Ó forintra nőtt. Az új. jobb fajták mi­nőségi szállításáért több ezer forinttal többet kapnak a vetőmagtermelő üzemek; például a hagyma, a kender és az uborka magvakért. Minden mennyiségben rendelkezésre állnak a fon­tos fehérjetermelő pillangó­sok magvai: lucerna, vörös­here, szarvaskerep, tavaszi bükköny, mohar. Ugyanez illik a takarmányrépára is. Egy hét műsorát tüzeteseb. ben figyelve összegeződik igazán bennünk az a megál­lapítás, hogy mennyiféle ér­deklődésnek. igénynek ipar­kodnak megfelelni a szer­kesztők, s mennyi mindenki számára kell élvezetes, ért­hető és mégis jószfnvonalú adásokat produkálni. Általá­ban hajlamosak vagyunk rá, hogy csak a saját szem­pontjaink, igényeink szerint bíráljuk vagy nagyritkán megdicsérjük a műsorokat, a különböző adósokat. A legáltalánosabbnak mondható az a kívánság, hogy a műsor lekösse a né­ző figyelmét, legyen az az összeállítás szórakoztató jel­legű vagy ismeretközlő, nagy tudósról készített port­ré (Szent-Györgyi Albert), a filmtörténet jelentős alkotá­sai közé sorolt alkotás (Han­nibál tanár úr), vagy film- burleszk (Stan és Pan), a mában játszódó politikai bűnügy (Az utolsó szó) vagy a jövő lehetőségeivel játsza­dozó sci-fi-szerű próbálkozás (Rejtélyes égitest), színház- történeti szemelvény (Kalan­dozás kétezer év színpadán), vagy a színházakban most menő darabok (Színházi al­bum) vagy pedig a tömege­ket vonzó Arany Páva nem­zetközi népzenei vetélkedő. E felsorolás nem azt akarja jelezni, hogy mindegyik ma­radéktalanul eleget tett az előbb mondott követelmény­nek. másrészt pedig vannak még más lényeges követel­mények is, melyek egy mű­soranyag színvonalát megha­tározzák. Nem igen lehet túlzásnak tartani azt. a megállapítást, hogy a múlt heti műsor fő­időbeli adásai közül Fejes Endre művét, a Cserepes Margit házassága című té­véfilmet igen nagy várako­zás előzte meg. Fejesnelf már több alkotását adaptálták képernyőre, sikerrel. A vá­rakozás tehát most sem volt alaptalan. Fejest nemcsak is­merik az olvasók, tévénézőik, hanem igen sokan szeretik is a munkásokról szóló írá­sait, novelláit. regényeit, színdarabjait. Különös sze­retettel ábrázolja az élet ja­vaiból kevésbé részesülő, a ravaszkodásban járatlan, tiszta gondolkodású embere­ket, akiket nem egyszer ro­mantikusan tisztalelkűeknek lát. Ilyen ember Cserepes Mar­git férje, Vitok Pál is. Ál­landó jelzője. „tisztakezű", jellemzi elveit is a hazugság nélküli életről. Azt mondja róla az író, hogy munkás, éppúgy mint Cserepes Mar­git. Azonban egyikükről sem tudjuk meg, hogy mint munkások valójában milye­nek. mert az író kiszakítot­ta őket környezetükből, csak a szűk magánélet körében adott nekik igen kevés moz­gási lehetőséget, írt nekik egy-két emberi kapcsolatot. Laboratóriumi körülmények közé tette őket azért, hogy önmagáról szólhasson. Munkásmivoltuk emlege­tése is csali arra jó hogy aí író több alkalommal is ki­nyilváníthassa a rnunkás- osgtály iránti elkötelezettsé­gét. De azt nem tudjuk meg, milyennek is látja valójában Fejes Endre ezt a munkás- osztályt, a munkásokat, vagy ha igen. akkor annyit tud­hatunk meg róluk, hogy van­nak köztük tisztakezűek- tisztalelkűek, mint Vitok Pál, vannak olyanok, akik becsülik ezeket, mint Egri Zoltán, vannak kacérhűságs- sek. mint Cserepes Margit és vannak lelkűk mélyén, tiszta szerelemre vágyó szajhák. Márpedig nem ez a mun­kásosztály lelki arculatának alapképlfete. Ezt Fejes Endre is jól tudja. Ezért mondatja ki a szerelmes öregúrral a darab végén, ha a néző nrig nem vette volna észre, hogy ez a mű nem Cserepes Mar­git házasságáról szól, hanem az íróról. Vallomás ez a Fe­jes-dráma és a vele teljesen megegyező tévéfilm az írás, az alkotás gyötrelmeiről, örö. meiről. a maga teremtette, a fantáziájában életre kelő fi­gurákkal való küzdelmének megelevenítése, mondhatnánk azt is, hogy bepillantás az írói alkotás lávaízzásába. Csakhogy meglehetősen összekuszálja a cselekményt, a szituációkat ahhoz, ho^v viszonylag könnyen követ­hető legyen, ráadásul több, a jellemeknek ellentmondó fordulat is bekövetkezik. A munkásokról csak beszél, de nem a munkásoknak szólt ez a tévéfilm. Ez még ön­magában nem volna ba’ de dramaturgiája túl bonyolult, erőszakolt, megtördelt, mo- ralizálása feloldhatatlan el­lentmondásokkal van tele. Valaki azt mondta egvszar: akinek tiszták, rendezettek á gondolatai, az az élet bonyo­lultságát is világosan képes kifejezni. Sok példa van rá. A heti műsorban is találtunk ilyet. Seregi István MÁRCIUS 4-TŐL gépipari hónap kezdődik medvénkben Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Gépipari Tu­dományos Egyesület. A ju­bileumi évforduló alkalmá­ból a GTE nyíregyházi szer­vezete Szabolcs-Szatmár me­gyében is megrendezi a gépipari hónapot. A nagy­szabású program keretében, mintegy tizenöt időszerű té­mában hangzik el előadás márciusban. A megyei gép­ipari hónap megnyitása ün­nepi taggyűléssel kezdődik március 4-én, Nyíregyházán, a Hajtóművek és Festőbe­rendezések Gyára 4-es szá­mú gyáregységében. A központi megnyitót kö­vető előadásokat a szakosz­tályok, illetve a helyi cso­portok rendezik. A MEZŐ­GÉP szakosztály egymaga két előadást és egy kiállítást szervez. Az előadások té­mája a felületgörgőzés és a súrlódásos hegesztés lesz, a kiállításon a gépgyártásban és a gépjavításban alkalma­zott új technológiák bemu­tatása szerepel majd. Az anyagmozgatási szakosztály által szervezett előadásokon a konveyorok alkalmazásá­nak, típusainak ismertetése kerül sorra. Ezt követően vitát is rendeznek a gyártó vállalat vezetőivel. Érdekesnek ígérkezik az a gyakorlati bemutatóval egy­bekötött előadás, amelyet a korróziós szakosztály rendez. Az előadás témája a korsze­rű korrózióvédelem, s az ez­zel kapcsolatos új eljárások lesznek. A technológiai szak­osztály rendezésében a Gyártásszervezési feladatok a munkahely szervezett kiala­kításában címmel hangzik majd el előadás a Technika Házában. Ugyanitt kerül maid sor a Konstruktőrök és technológusok szerepe a minőség biztosításában cím­mel rendezett előadásra, a műszaki ellenőrzési szak­osztály szervezésében. Tevékenyen részt vesznek a Gépipari Hónap ’73 meg­rendezésében a vidéki, helyi csoportok is. Mátészalkán, az Ipari Szerelvény és Gép­gyárban a Korszerű üzem- szervezés feltételeinek meg­teremtésével foglalkozik áz előadás. Nyírbátorban * munka és üzemszervez js időszerű feladataival foglal­koznak. Az előadást a Cse­pel Motorkerékpár gyáregy­ségében tartják meg. A Vil- lannosszigetelő és Műanyag­gyár kisvárdai gyáregységé, ben az Automatizálás a tö­meggyártásban című elő­adás hangzik majd el. Vá- sárosnaményban a helyi cso­port továbbképző előadást rendez azokról a kialakítan­dó gyártási profilokról, ame­lyeket az Elektromechanikai Vállalat beregi gyárában vezetnek be, illetve alkal­mazásuk módszereit ismer­tetik. A jubiláló egyesület me­gyei szervezetének munká­jában figyelmet érdemelned még azok a tanfolyamok is, amelyeket ezévi munkater­vükben is rögzítettek. A tucatnyinál js több be­tanuló-, továbbképző, elő­készítő, és szaktanfolyam ugyanis azokban a szakmák, ban indul, amelyekben ép­pen hiányos az utánpótlá*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom