Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

ÍS74. fetmilr f. fEBUFr-M AOY AWORSEÄW & Mai érdekek, holnapi célok SOKFÉLE ÉRDEK MET- SZÖPONTJA vállalati te­vékenység. Az érdekek bo­nyolult kölcsönhatásban áll­nak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Va­jon mi az az erő, mely a kuszaságban rendet teremt? Mondhatnék, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz. A gyakorlati fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi modellről, hanem egy szün­telenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosszul. ki­sebb vagy nagyobb nyere­séggel. következetes terme- lésfejlesztéssel, a holnapi célokra is figyelmet szentel­ve. vagy csak a mai érde­kekre ügyelve. Ahány válla­lat. annyiféle jellemző? Nem egészen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifeje­zői. a gazdasági szabályzók — a normális feltételiekéi működő, jól vezetett vállala­tokhoz igazodik Ez a hosszú távú társadalmi érdekek kö­vetkezménye, ahogy a vál­lalati teljesítmény minősé­gének. hatékonyságának elő­térbe helyezése úgyszintén. Érzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sűrűn magatar­tásuk mégis mást ezzel el­lentétest mutat? A TÁRSADALMI ÉRDE­KEK és a vállalatiak — át­menetileg — szembekerül­hetnek. Társadalmi érdek például az építőipar gyor­sabb műszaki fejlesztése, ugyanakkor a termelésnöve­kedés túlnyomó része 1971- bem ég 1972-ben is a foglal­koztatottak számának emel­kedéséből származott. Azért, mert a vállalati érdek a „drága” gép. berendezés el­lenében az „olcsó” munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktust teremt, mert holnap — a munkaerő utánpótlás el­apadása miatt — mégiscsak rá kell térni az intenzív út­ra, a gyors technikai korsze­rűsödésre. A harmadik ötéves terv­ben — a mondandónkat megvilágító esetek sorolását folytatva — a teljes fejlesz­tési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelő be­ruházások aránya. A negye­dik ötéves tervben ez 80—81 százalékra csökken, azaz ha­tékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait Ez éppúgy össztársadalmi érdek, mint vállalati. Igenám, de az érdekcso­porton belül már nem min­den részlet egyezik. A vál­lalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció / nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gé­peket berendezéseket tele­píteni. (Ezek aránya ma -a teljes gépállományon belül 18 százalék!) Mai érdekei oltárán tehát föláldozza ez­zel a vállalat a holnapi cé­lokat. hiszen az elavult esz­közök fékezik a műszaki fej­lődést, elfoglalják a terme­lékenyebbek elől a helyet, konzerválják a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát stb. A HOLNAPI VÁLLALATI CÉLOK — műszaki fejlesz­tés, minőségnövelés, haté­konyság — távolabbra kerü­lése összegeződve már ki­hat a társadalmi érdekekre is... a láncot egyetlen gyen­gébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét úgy kell növelni.' hogy az minél in­kább összhangban álljon az általános és a vállalati ér­dekekkel. i mai célokkal, s a holnapi tennivalókkal. Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, leg­bonyolultabb, mert a leg­több tényező kölcsönhatásá­val kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változá­sa lényeges tényező a nem-' zeti jövedelem növekedésé­ben. de sűrűn szembekerül a vállalatok bizonyos csoport­jainak mai érdekeivel. Az úgynevezett központi fej­lesztési programok — így az, hogy az energiahordozó­kon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 42 szá­zalékról 1980-ra 65 százalék­ra emelkedjék — nagy ha­tást gyakorolnak az ipar egészére, a vállalatok „egyé­ni” jövendőiére. Mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, támoga­A Nyírtára községen ke­resztül haladó főközlekedési utat az őszi javítás során kiemelték, ezáltal szükséges­sé vált az útszegély feltöl­tése is. Ez meg is történt, de olyan agyagos földdel, hogy nem lehet úgy az autó­buszról leszállni, vagy a boltba bemenni, hogy a ci­pőnk el ne merüljön a sár­tásra. Bátran leírhatjuk te­hát, hogy a vállalatokon be. lül a napi és a távlati érde­kek között '"Irűn konfliktu­sok teremtődnek, s ez nem­hogy hiba lenne, hanem egyenesen a haladás lendítő- je. Akkor, ha... Ha a vállalatok meglelik az érdekek egyeztetésének elvi alapját, ha megkeresik azokat a módszereket, ame­lyek a tényleges hatékony­ság forrásai. Ilyen módszer egyebek között a rekonst­rukció, azaz új alapberuhá­zás nélküli intenzív fejlesz­tés, az építésben, szerelés­ben az idényjelleg szerepé­nek mérséklése, a gyártás- és gyártmányfejlesztésben az egészséges kockázat viselése, a túlzott ágazati berendez­kedés föladása a szabad ka­pacitások hasznosítása ér­dekében. TERMÉSZETESEN A FÖN­TI FELSOROLÁS esetleges, hasonlókat nem nehéz lelni, ahogy hiba elfeledkezni a mai érdekek, holnapi célok konfliktusának, lélektani, beidegződésbeli okairól is. A gyárakban sokat emlegetett „verkli” nem pusztán kiszó­lás. összegezője egy. megha­tározott szemléletnek és gyakorlatnak, a nagyon is ké­tes értékű elvnek, miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. Ha ez így lenne, ha igaz lenne, az ipar nem vol­na ipar, mert valamikor a „mai” érdekék túlzott érvé­nyesítése okán megragad a kézi részeiénél, a gőzgépnél, az őskohóknál. Tolják félre ezek szerint a mai érdekeket, s csakis a holnapra figyeljenek? A vég­letesség jót soha nem szült, A jobb utáni kutatás annál inkább. S ez esetben ez a jobb annak keresése, ami a mai érdekeket és a holnapi célokat összefogja, ami ma is elegendőt nyújt, s hol­napra még többet ígér. ban, vagy bele ne ragadjon. Ha meg fagy, akkor olyan egyenetlen, hogy amiatt bal­esetveszélyes. Javasoltam; a termelőszövetkezetnek var kocsija, hozzanak salakot, legalább a buszmegállóhoz és a bolt elé, ezzel megoldódna sok ember problémája — javasolja T. M. nyírturai lakos. M. O. Olvasónk írja Javaslat útszegélyügyben %!Lág proletárját egyesüljetek, SZÁSÁT) NÉ!»-SZABAD ORSZÁGBAN • Pártlapunk névé jelképezi azt a történelmi feladatot, amely elé K poTftikai Jejlödés a magyar néuet és annak hivatott vezetőjét —7 A KMPrt *7- állította» • * ~ Harminckét esztendeje. 1942. február 1-én jelen meg először a Szabad Nép, a Kommunisták Magyarország Pártjának illegális lapja. A Szabad Népnek az elnyo más éveiben és a felszabadu lás után jelentős része voll népünk küzdelmeiben és győzelmeiben- Harcban és si­kerekben gazdag útja során ■százezrek szellemi kenyerévé /ált A lap első szerkesztője és íévadója: Rózsa Ferenc. .Pártlapunk neve jelképezi azt a történelmi feladatot amely elé a politikai fejlő­dés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét — a KMP-t —állította" — mondta SchŐR­herz Zoltán, Rózsa Ferenc szerkesztőtársa. A második világháború harmadik évében, két hónap­pal a Népszava emlékezetes karácsonyi számának megje­lenése és három hónappal a történelmi jelentőségű no­vember 1-i. Batthyány örök­mécsesnél lezajlott antifasisz­ta tüntetés után feladata volt írásban is közvetíteni a ha­zai kommunistákhoz a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sát a következetes szövetsé­gi politika gyakorlati megva­lósításáról. A Szabad Nép ha­sábjain is meg akarták értet­ni a párttagsággal az új szö­vetségi politikát; a legszéle­sebb nemzeti összefogás szük­ségességét Az első szám vezércikke: SZABAD NÉP — SZABAD ORSZÁGBAN. Ezen kívül tartalmazott a lap őszinte be­számolót a hitleri hadserege' a Szovjetunióban ért veszte­ségekről- Felszólította a sza­badon levő elvtársakat a be- börtönzöttek támogatására Leleplezte a Bárdossy-kor- mány hazaáruló űzelmeit. is­mertette & Nemzeti Harci Középiskola a sínek birodalmában Érettségizett vasutasok lesznek Záhonyban Szabolcs-Szatmárt egy ki­csit vasutas megyének is nevezhetnénk. A legnagyobb vasutas „üzem” természete­sen Záhony, ahol a korszerű technika, a vasút sokirányú fejlődése régóta sürgetővé tette, hogy lépéseket tegye­nek a középfokú szakember­képzés megszervezésére. Nagy erőfeszítések, érvek és ellenérv-ele. tárgyi és szemé­lyi gondok, szervezési prob­lémák — ezek előzték meg a záhonyi va6Útforgalmi szak- középiskola és gimnázium létrejöttét Társbérlet, zsúfoltság A megye legfiatalabb kö­zépiskolája alig öthónapos múltra tekint vissza. Tanu­lóinak és tanári karának többsége a tavaly megszűnt mándoki gimnáziumból te­vődik össze. Tanároknak és diákoknak közös problémája volt — és még talán most is az — szokni, megszokni az új környezetet. „Társbérlet­ben” helyezték el az új kö­zépiskolát az általános is­kolával. A középiskola „bi­rodalma” mindössze öt tan­terem. A tornatermet közö­sen használják az általános iskolával. Szertárak, szak- tantermek, előadók kialakí­tására egyelőre helyszűke miatt nine« lehetőség, A ta­nár, szoba raktárhelyiségnek készült... Czégény Miklós igazgató­val nem tudtunk találkozni, Frontnak a parasztságra és a haladó polgárságra vonatko­zó programjait, munkásegy­séget hirdetett, foglalkozott Horthyék újvidéki vérengzé­sével, az Egyesült Izzó mun­kásainak helyzetével, s füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarországot követelt, 1942-ben csa^ négy szám jelenhetett meg. (A legutol­só májusban.) Ugyanis Hor­thyék politikai rendőrsége megtalálta a lap nyomdáját, letartóztatott sokakat az Új­ság szerkeszésében előállítá­sában terjesztésében résztve­vők közül. Rózsa Ferenc és Shönherz Zoltán a fasiszták börtönében fejezték be éle­tüket Az illegális kommunista párt e sajtóorgánuma két év és négy hónap múltán jelen­hetett meg ismét: 1944. szep­temberében, Az újabb évfo­lyamból öt számot adtak ki -adtak kézről kézre — jut­tattak el a fasizmus ellen fel­lépő magyar munkásokhoz, kommunistákhoz és szimpa­tizánsokhoz egyaránt. A Szabad Nép első legális száma 1945. március 25-én jelent meg, mert az „iskola-negyobbftás" ügyében járt Fehérgyarma­ton, Egy baraképület átvé­teléről tárgyalt, amely eny­hítené az étkeztetési, tanu­lószobai és egyéb zsúfoltsá­got Legalábbis átmenetileg. A jelenlegi körülmények kö­zött a minimális oktatási és szemléltető eszközöket tud­ják használni. írásvetítők és más modem eszközök vásár­lására van lehetőségük, de nincs hol elhelyezni, hasz­nálni. .. Távol a kollégium A záhonyi vasútforgalmi szakközépiskolában és gim­náziumban egy vasútforgal­mi és négy gimnáziumi osz­tály tanul. Vagyis, még ki­sebbségben vannak a leendő vasutasok. Ősszel tovább bővül a szakközépiskolai ta­gozat. új első osztállyal, A tanulók tavalyról magukkal hozott tanulmányi eredmé­nyei megoszlanak. Jónéhá- nyuknál nem kevés hát­rányt kell behozni, amit többségüknél nehezít a napi vonatozás, bejárás. A tanu­lók többsége bejáró. A kol­légium — s ez is az új kö­zépiskola egyik sajátságos problémája — mintegy öt kilométerre, egy volt lakta­nyában van. Negyvenegy fiatal kapott itt elhelyezést. Naponta MÁV-autóbusz szállítja őket „háztól házig”. Aki véletlenül lemarad a buszról, vagy beteg, gyalo­golhat az irdatlan sínerdőn át, de közelebbi épületet a kollégium céljára nem ta­láltak. A kollégisták közösséggé formálódása még a kezdet kezdetén tart; kevés a ta­pasztaltabb, korban, ko­molyságban is irányadó ne­gyedikes. Sok a „gólya”, az elsős, így a csendet, rendet, a tanulási fegyelmet nem könnyű betartani. A legvi­harosabb próba — mondják félig bosszúsan, félig moso­lyogva a tanárok — az „An­gyal vérbosszúja” című film körül bontakozott ki. A kol­légisták zöme ugyanis .ki­szökött” megnézni a filmet, szinte megfeledkezve a más­napi felkészülésről... Azóta nem fordult elő hasonló ki­lengés. Tanulnak és tanítanak Az alapozás, a gyökér- eresztés sok gondja, nehéz­sége közben azonban az új középiskola minden nap bi­zonyítja életképességét. Csi­szolódik. mindinkább össze hangoltabbá válik - fiata’ tantestület. Két tanár jái át Mándokröl. a többiek már lakást kaptak Záhony, ban. S ez is a MÁV veze­tőinek megértéséről, az is­kola jelenlétét és jelentősé­gét értő szándékáról vaiL A tanárok többsége egyetemei végzett középiskolai tanár, ketten pedig most szerzik meg levelezőtagozaton a ké. pesítést. A tantestület tag­jai érzik a legjobban, meny­nyivel / több energia, felké­szülés, hivatástudat kell itt, még egy jó átlagos tanulói teljesítmény eléréséhez m, mint másutt. Másodszor az l. osztályban S milyen a sok helyről verbuválódott tanulóifjúság közérzete? Erre a későbbi hónapok adnak majd vá­laszt. Amit biztosain tudunk; a harmincöt tagú vasútfor- galmd szakközépiskolai osm tály többségénél úgy tűnik; nem a véletlen játszott köz­re. hogy itt tanulnak. A ta­nulók szüleinek többség« vasutas, akadnak olvan fia­talok is, akik Szegedről és más városokból jöttek, né. hányám járnak Kisvárdárói; Vásárosnaményból is. Olyaa tanulók ír vannak, akik má­sodszor járják a középiskola első osztályát. Nem azért, mert megbuktak. Sikerrel végezték az elmúlt tanévbe« a gimnázium első osztályát, s amikor megtudták, hogy1 vasútforgalmi osztály indul Záhonyban, ide iratkoztak be. Nem sajnálják az egy évet. S ez már jelez valamit a fiatalok mélyebb, alapo­sabb pályaválasztási indíté­kairól, mégha a családi ha­gyományok, rábeszélések la közrejátszanak abban— „Végvár** — de a mienk í „Végvár vagyunk” -a mondták az iskola tanárai; amikor elbúcsúztunk a me. gye legfiatalabb középisko. Iájától. Talán nem erősza­kolt a hasonlat, amikor arra gondolunk; talán ilyen ne­héz lehetett egykor a ma már óriásivá fejlődött vas­utasüzemben lerakni az első sineket, mint 1973 őszétől elindítani a vasutas közép­iskolát. Megnyugtató volt hallani a megyei tanács művelődésügyi osztályán, hogy 1976—77-re a Közleke­dés és Postaügyi Minisztéri­um 26 milliós támogatásával — és megyei erőforrásokból — korszerű iskola-tanműhelv- kollégium „együttes” épül Záhonyban. Megyei és or­szágos közügy lett a záho yi középiskola, amelynek lét- iogosultságáf már nem kell bizonygatnia Tóth Géza zá­honyi képviselőnek az or- ■zággyűlésen. Megvalósult; 1e amíg megépülnek a há- •ak. továbbra is kiemel' se­gítséget. szakmai é* ember* gondoskodást vár ez az is­kola „végvár”. FáU Gés», Üj lakóház — földszinten fizietekkel — Mátészalka főutcáján. (Elek Emil felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom