Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

40** február X. fttOT-MA'GYARORSZA« SL í®8* Urbanizáció a külvárosban Ünnepélyes megnyitó: március 4-én » A BU3T0S A nyíregyházi bujtosi vá­rosrész jónéhány ellentmon­dást gyűjtött össze eddigi története során. A legszem­betűnőbb : közel van a vá­rosközponthoz, de sem váro­siasnak, sem fejlődőnek nem mondható. Éppen ezért nehéz a dolga tanácstagnak és ta­nácsi vezetőnek, ha beszámo­lóra, vagy más találkozóra hívják a Bujtosra. Gyakran mondják az itt lakók: ennek e városrésznek megrekedt a fejlődése. Valóban így van-e? Igaz. a külső szemlélő nem sok változást vehet észre. Elju­tott viszont a vezetékes ivó­víz a Bujtos több utcájára, a Soltész Mihály utcán lefek­tették a szennyvízcsatornát amely a városrendezési ter­vek szerint új építkezésekhez döntő fontosságú. Makadám utat kapott néhány bujtos’ utca és a tanács által készít­tetett járdalapokat itt is el­helyezhetik. Óvoda is épült. Ezek ugyan nem látványos eredmények, mégsem szabad ' figyelmen kívül hagyni. Hogy a változás valóban megkezdődött, azt már né­hány emeletes társasház is bizonyítja. Víz és pénz Mindezek ellenére egyet lehet érteni azokkal, akik a Bujtos gyorsabb fejlesztését sürgetik. Azokat a terveket, amelyek alapján megváltozik ez a városrész, több, mint öt éve kezdték készíteni, s az új építkezések néhány éve már csak ezek szerint végezhetők. Két tény azonban jelentős mértékben lassította a ter­vek szélesebb körű megvaló­sítását. A belső és külső kör­ét itteni részei, valamint a 4-es főút városon átvezető szakaszának megtervezése és jóváhagyása több éve kulcs­kérdés ezen a területen. Az elmúlt év végén mindkét té­mában döntés született és valószínű, rövid időn belül a földmunka és útépítő gépek bizonyítják, hogy a jelentős változások is megkezdőd.nek. Ezek csak a városrendezés kérdései. A Bujtoson azon­ban a víz legalább annyi sze­repet kap, mint maga a pénz. Mert gondokat okoz az is, hogy például a Selyem utca másfél méterrel fekszik mélyebben a közeli Hunyadi utcánál. De kedvezőtlen az is, hogy csapadékos évszak­ban a talajvíz egy-két de­ciméterre megközelíti a te­repet — így aztán aligha van értelme a pinceépítésnek. A talaj nagyobb terhelést csak rendkívül költséges talajvíz- szinf-süllyesztéssei bír el biz­tonságosan, és így tovább. Az elmúlt években több százezer forintot költött a tanács az itteni utcák csapadékvíz-el­vezetésének megoldására, hogy ne ismétlődhessenek meg az 1987-es év kellemet­lenségei : áthatolhatatlan sártenger, beázások. A Bujtos rendezésére je­Részlet Nyíregyháza térképéből. A Bujtos. ahol még csak el­vétve láthatók a városfejlesztés nyomai. lenleg már jő tervek állnak rendelkezésre. Megvalósító suk azonban ezek után sem lesz gyors ütemű. A város résznek csak egyharmad' marad meg lakások céljára azok a területek, amelyeke érdemes és lehet is jól has ; aosítani. Kétharmada — *; Szegfű utcától északra lév*- terület — a későbbiekben Vá rosliget lesz. erre a részre nem lehet lakóházakat épí­teni. Lehetőség társasházakra A városi tanács már gon­doskodik a tervszerű fejlesz­tés megvalósításának lehe­tőségeiről. Figyelemre méltó a rendezési terv törekvése — mondta erről Erdős András, a városi tanács vb műszaki osztályának főmérnöke —. hogy nagy távlatokban is al­kalmazkodnak az eredeti tel­kekhez a Bujtos jónéhány ut­cájában. Ez azt jelenti, hogy régi lakásokat elbontva ugyanott, hosszadalmas eljá­rások nélkül egy-kétemele- tes társasházak építhetők — a rendezési terv előírásainak figyelembevételével. A terü­let kedvező, mert a városköz­pont közelsége, a hamarosan épülő 4-es főút jó körülmé­nyeket kínál. A Soltész Mi­hály utcai csatornázás, a meglévő víz- és villanyveze­tékek szintén könnyítik a munkát. A tanács illetékesei tárgyalásokat folytatnak a gázszolgáltató vállalattal a gázvezetékek legcélszerűbb lefektetéséről, amelyre vár­hatóan már a közeli években sor kerül. Nem mai építési téma, de a tervekben kijelölték a he­lyét az iskola-óvoda-bölcsőde együttesnek és a szolgáltató-, üzlethálózat legfontosabb lé­tesítményeinek is. (A Szegfű, László, István, Soltész Mihály utca által határolt területen.) Az itteni beruházások idő­pontjától függően jelentősen javul a bujtosi rész ellátása. A már említett építkezé­seken kívül három nagy lé­tesítmény már az idén befo­lyásolja a terület fejlődését. Ebből kettő — áz új ifjúsági és művelődési ház, valamint az új megyei könyvtár — nem a Bujtoson, hanem an­nak közvetlen közelében van, De az ide megépített közmű­vezetékek, egyes közlekedé- ;i csomópontok rendezése és jónéhány más, kapcsolódó beruházás jó hatással lesz a városrész jövőjére is. A 4-es öút — amely az Incédi so­nn és a László utcán, vala- nint annak folytatásában a avakon átívelve halad a Marx térig — gyakorlatilag az egész bujtosi részt érinti, s ennek szintén nagy lesz a jelentősége. A Bujtos rendezése azon­ban mindezek ismeretében is nagyon nehéznek ígérkezik. A csaknem mindenütt föld- szintés épületek 42 százalé­kát egyértelműen avultnak minősítik a tervezők. Ez egyszerre jő és rossz. Jó. mert amúgy is felújításra vagy bontásra érett épülete­ket kell szanálni, de kedve­zőtlen, mert bontás nélkül szinte sehol sem lehet építe­ni. A rendezésre váró terüle­ten ezenkívül különösen kö­rültekintő alapozással kell építkezni. Az eredmény, kb. 1600 minden szempontból jobb, egészségesebb lakás le­het. Egyemeletes, vagy annál magasaim épületekben közel hatezer ember otthona ké­szülhet itt el. Városliget Más kérdés azonban, a Szegfű utcától északra lévő terület sorsa. Itt a rhár meg­lévő épületek helyére vagy azok mellé újabbakat nem lehet építeni. Az új 4-es fő­út, a Hunyadi utca és a Szeg­fű utca által határolt terület­rész fokozatosan a városliget parkjainak, kulturális és sportlétesítményeinek adja át a helyét. Olyan ütemben, ahogy a szanálásokra, az új építkezésekre a városnak pénze lesz. Van olyan rész, ahol ez alig egy-két év (sőt egyes telkek máris az ál­lam tulajdonát képezik, s csak ideiglenesen hasznosít­ják a városligeti építkezések előtt). Más utcarészek még évtizedekig fennmaradnak — a tanács csak sok év múlva lehet olyan helyzetben, hogy leendő liget park céljára épületeket bontasson. Ez tehát az 1974. év eleji körkép Bujtoson, amely ne­hezen mozdult el a holtpont­ról, s ahol a gyorsabb válto­zások időpontja ma is nehe­zen jósolható. Marik Sándor Múzeumavafás, kiállítások, haitpmenyek a Művészeti Hetek programjában Nyíregyháza jubileumi év­fordulói — az örökváltság 150., városunk felszabadulá­sának 30. és a megyeszékhely közelgő 100. évfordulója — jegyében március 2—április 6 között rendezik meg a ha­gyományos Művészeti Hetek rendezvénysorozatát ezúttal hatodik alkalommal. Olyan kulturális, művészeti progra­mokat kínálnak a rendezvé­nyek szervezői, amelyek el­sősorban a művészetszerető nyíregyházi közönséghez szólnak, egv-egy program azonban túllép a város, sőt a megye határain is. Az eseménysorozat ünnepi megnyitóján, március 4-én a Móricz Zsigmond Színházban Bíró László, a városi tanács elnöke adja át a színházi ní­vódíjakat. majd Simándy Jó­zsef vendégszereplésével Er­kel: Hunyadi Lászlója kerül bemutatásra. Ezzel a ren­dezvénnyel kezdődik meg hi­vatalosan is a Művészeti He­tek sorozata, bár ezt megelő­zően már március 2-től tar­tanak a kiemelkedő kulturá­lis programok. Hazánk egyik legrégibb vidéki múzeuma új épületé­ben újjászületve várja a kö­zönséget a március 3-i ava­tásra, amikor az állandó ki­állítások mellett időszakosak is riyílnak. Az egyiken pél- páu] Picasso- és Vasarely- művek is szerepelnek. A ré­gészeti, népművészeti éskép­zőfnűvészeti kiállítások mel­lett megnyílik városunk nagy szülötteinek tiszteletére Krú­dy Gyula és Benczúr Gyula emlékkiállítása. Megyei kép­zőművészeink közül ezúttal Lakatos József és Berecz András mutatkozik be leg­újabb alkotásaival. Ez utób­bi kiállítás érdekessége, hogy a megnyitón a népdalihleté­sű művek „eredetijeit” Béres Ferenc szólaltatja meg. Me­gyebéli képzőművészek mel­lett kevésbé ismert alkotók is bemutatkoznak, például Vígh Tamás és Tóth Sándor szob­rászművészek külön-külön kiállításon Markó Kamilla fotóival, valamint a megye amatőr képzőművészei közös tárlatukon. Tóth Sándor ki­állítása egyben bemutatkozás is, mivel Nyíregyházán kíván alkotni, míg a fotó- és az amatőrkiállítások érdekessé­ge, hogy körülvándoroltatják a nyíregyházi tanyavilágban. A színházi előadások kíná­lata közül kiemelkedik a Bartók Gyermekszínház ven­dégszereplése. Üjra láthatjuk bérleten kívül a debreceniek Moliere-produkcióját Szá­mos komolyzenei program is helyet kapott a műsorok kö­zött a színházban és a megyei művelődési központban, pél­dául a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola kamara- kórusainak, a Szabolcsi Szim­fonikusoknak valamint a me­gye kiemelkedő színvonalú kórusainak egy-egy koncert­je. Nagy érdeklődésre tart számot a zenében új stílust képviselő Sebő együttes fel­lépése. öt megye 25 népitánc együttesének területi döntő­jét rendezik Nyíregyházán, amelynek végén a színházban gálaestet tartanák. Külön programban lép a közönség elé a 10 éves jubileumát ün­neplő Szabolcs—Volán tánc­együttes. Érdekesnek ígérkező ren­dezvényekkel csatlakozik a Művészeti Hetek programjá­hoz a moziüzemi vállalat. A nyíregyházi Kosa Ferenc több ankéton találkozik a közön­séggel a Nincs idő című film vitáján. A Krúdy moziban- Lengyelországban bemuta­tott magyar filmek plakátjai­ból nyílik kiállítás. A ma­gyar irodalom filmvászonra vitt alkotásaiból összeállított sorozatot a Gorkij moziban vetítik, s ezzel egyidőben ugyanazokat a könyveket is bemutatják a mozi előcsar­nokában. Hazánk felszabadu­lásáról szóló filmek szerepel­nek a Béke mozi műsorán, míg az úgynevezett „művész- filmnapok” keretében több új modern alkotást mutatnak be. Ezúttal a tanárképző fő­iskola is csatlakozott a Mű­vészeti Hetekhez, a KISZ megyei bizottságával közös rendezésben főiskolai és egv á térni országos művészeti feszr tivált tartanak vers- és pró­zamondóknak. ü>«l városainkban Az Országos Takarékpénz­tár Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága megbeszélés­sorozatot kezdett a megye városi, járási, községi párt- és tanácsi vezetőivel. A feb­ruár 18—28 közötti tárgyalá­sokon értékelik a területi OTP-fiókok 1973. évi mun­káját, és egyeztetik a negye­dik ötéves terv hátralévő két évének terveit. Elsősorban természetesen az idei tenni­valókkal foglalkoznak. A me­gyei igazgatóság vezetői a he­lyi párt- és tanácsi vezetők igé* nyei alapján döntenek hol és mennyi lakást építtetnek 1974-ben. Február 20-án Nyíregyhá­za város vezetőivel tárgyal­tak. Nyíregyházán a célcso­portos lakásokból nem tud­ják teljesíteni a negyedik ötéves tervre előirányzott mennyiséget, a pénzügyi fe­dezet hiányában mintegy ezer lakással kevesebbet épí­tenek. Ez a hiány némileg el­lensúlyozható azzal, hogy az OTP az ötéves időszakra ter­vezett 1211 lakás helyett két­ezret épít saját beruházásá­ból. A megbeszélésen szó esett a következő ötéves terv ide­jén építendő lakások terüle­tének előkészítési munkáiról is. Egyetértettek a vezetők abban, hogy Nyíregyházán sürgősen intézkedni kell a meglévő lakások felújítása, karbantartása érdekében. Ä lakosság igénybe veheti a január elsején életbe lépett kedvezményes feltételű la­kás-helyreállítási hiteleket Nyíregyházán viszonylag sok hobbykert-tulajdonos van. A város vezetése célul tűzte ki e kertek belterjeseb­bé tételét, s ehhez az OTP segítségét is kérték. Azt sze­retnék elérni, hogy a kertek tulajdonosai az ott megter­melhető zöldségből, gyü­mölcsből önellátók legyenek, sőt terményeikből esetleg a piacra is jusson. A takarék- pénztár korlátlan mennyisé­gű mezőgazdasági hitelt nyújt A személyi hitelekről is beszéltek: e hitelfajtát el­sősorban a fizikai dolgozók vehetik igénybe. A megyeszékhely után Kis­várdán, Mátészalkán, Nyír­bátorban, valamint a járási székhelyeken lesznek hasonló megbeszélések. “ A tárgyalóteremből Halálra Ítélték a feleséggyilkost A szeme sem rezdült a 36 éves Varga Tibornak, amikor a megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa kihirdette: előre kitervelt módon elkövetett emberölésért halálra ítélik. Valószínű, kezdettől erre számított, mert még tartott a nyomozás, amikor azt mond­ta: mindegy, úgyis halálra ítélnek. ★ Varga Tibor 1958-ban nő­sült meg. Akkor már a bör­tönt i$ megjárta, még. fiatal­korúként ült 2 és fél évet rablásért. A házasság szinte kezdettől ro§sz volt: Varga ivott és ilyenkor rendszere sen megverte feleségét. Időn ként bevonult a börtönbe- súlyos testi sértés, magán­laksértés, hivatalos személy elleni erőszak volt az ok. Teltek az évek és közben há­rom gyermekük született. Az asszony — akit egyébként szorgalmas, nagyon becsüle­tes családanyának ismert mindenki — már nem tudta elviselni férje viselkedését és elhatározta, hogy hazaköltö­zik Nyírkárászra szüleihez. Nem ez volt az első eset, gyakran menekült ide a bán­talmazások elől Zemplén- agárdiból, ahová férjhezme- nése után költözött. Leg­utóbb az elmúlt év novem­berének' közepén határozta el az asszony, hogy visszamegy szüleihez, de most már vég­iégésén és elválik férjétől- Az ok 15 éyi keserves házas­élet volt, de ami az elhaüáfo- zást kiváltotta: Varga brutá­lisan bántalmazta, összerúg- dosta feleségét. Az asszony a hárorn gye­rekkel Nyírkárászra költö­zött. November 24-én — egy szombati napon volt — visz- szaküldte kislányát, hogy jelentkezzen ki az iskolából és vigye magával a születési anyakönyvi kivonatot, mert erre a váláshoz szükség van Varga kikísérte a kislányt a révhez és azt mondta: „Ha holnap estig nem jön vissza anyátok, megölöm és utána magammal is végzek.” Vasárnap este nyolc óráig várt. A család nem ment. Felszedte magát és a presz- szóba indult, hogy sörbe fojtsa bánatát. Tiz óra körül tért haza é$ ekkor végleges elhatározásra jutott: a? asz- szonynak meg kell 'halni! Másnap hajnalban kelt. Ma­gához vette a csaknem egy- méter nyélhosszúságú baltá­ját, kiment a Tisza-parira, le­verte a lakatot a révész la­dikjáról és átevezett a sza­bolcsi partr», Apósa nyírkarászi portáját a kerten keresztül közelítette meg. Bement a pajtába és elbújt a szalmakazal mögé. Ügy gondolta, hogy tüzelőért, elöbb-utóbb ki kell menni a feleségének és akkor végez vele. Már dél is elmúlt, de az asszony nem ment. Volt az apósa, az anyósa, a gyere­kek is, de ő olyan jól elbújt, hogy senki sem vette észre. Megéhezett, megszomjazott Idlopózott a pajtából és el­ment a boltba bevásárolni Pálinkát és kekszet vett. majd — ugyancsak a kerten át — visszabujt a pajtába Délután négykor Vargáné lépett a pajtába. Varga elő­állt, még egyszer megkérdez­te: visszamegy-e hozzá a gyerekekkel együtt? Mikor a nemleges válasz elhangzott, előkapta » baltái ét ütött Először egyet, aztán nj ég leg­alább tizet, olyanokat, hogy az orvosi vélemény szerint valamennyi egyenként is ha­lálos ütés volt. Az asszony nem mozd>lt tovább. Varga ledobta a bal­tát, a felesége testét bevon- szólta a kazal alá és gondo­san betakarta szalmával, hogy minél később fedezzék fel a gyilkosságot. A bolt kö­zelében szépen lemosta a vért a kezéről, majd ismét pálinkát vásárolt és egy fü­zetet. amelyben néhány bú­csúsort írt gyermekeihez. Az­tán beállított felesége roko­naihoz és ott kért éjszakára szállást magának. Hajnalban indult topább, de haza már nem mert menni-. A határ­ban csutkakúpokban húzta még magát néhány napig, míg a rendőrség el nem fogta. Az elfogás előtt még tör tént valami Varga ? gyil­kosság után gyógyszereket vásárolt, mondván, ezzel kö­peti majd eá az öngyilkossá­got Elfogása előtt néhány perccel beledobálta a gyógy­szereket a pálinkába és ivott belőle. A szándék azonban — mint ahogy ezt a szakor­vosok megállapították — ko­molytalan volt, hiszen a Kal- mopirin és a Kari!, amit Varga vásárolt, nem alkal­mas ilyen célra. Varga Tibor ítéletének; meghozatalakor a bíróság semmilyen enyhítő körül­ményt nem talált. Annál több volt, amit súlyosító kö­rülményként kellett figye­lembe venni. A többszörösen büntetett előéletet azt hogjí házastársát, kiskorú gyerrrie- keinek édesanyját ölte meg, a brutalitást, ahogyan tettéi végrehajtotta; italozó, ga­rázda életvitelét, és azt is, hogy lakó-, illetve munkahét lyi környezetével mindig ösz- szeférhetetlen magatartást tanúsított. Az ítéletet az ügyész tu­domásul vette, 3 vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett QTMakásépítéie U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom