Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
loMá KWJT-iPierÄRÖWAfl Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a* 1 oldalrö?) Timföld, ezer tonna Cement, millió tonna Húzott síküveg, millió négyzetméter Kénsav. ezer tonna Nitrogénműtrágya (hatóanyagban) ezer tonna Műanyagok ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak, Autóbusz, darab Tehergépkocsi, dömper, dara*) Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Kötöttáru, ezer tonna Cipő, millió pár Hús. ezer tonna Vaj, ezer tonna Sajt, ezer tonna Sör, millió hektoliter 655,1 126 3,4 115 9,0 97 647,8 114 403,6 106 111,7 112 9,6 146 7781 112 2825 61 353,0 101 371,2 112 346,3 111 16,0 109 41,2 111 395,3 92 22,3 • 126 27,9 1525,8 118 BERUHÁZÁS — ÉPÍTŐIPAR 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntéseké 5 százalékkal volt több az előző évinél, összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több, mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem értékel. Az üzembe helyezett beruházások értéke 96 milliárd torint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefonhálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a köny- nyúszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával ké- »zí tették. 1973-ban 85 000 lakás készült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen több mint hétezerrel meghaladta azt A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette élőt MEZŐGAZDASÁG — YtZG A ZD ALKOD AS A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben —kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben —az állami gazdaságokban és a tez-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel ezelőtt. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI termék TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA termésmennyiség, millió tonna 1978 1973. búza 4,1 4,5 kukorica 5,5 5,9 cukorrépa 2,9 2,8 burgonya 1,3 1,2 bor, millió hl 5,0 6,1 termésátlag, q/hektár búza 31,6 34,8 kukorica 39,8 40,5 cukorrépa 370,1 297,9 burgonya 110,9 109,3 A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csők. kenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt. 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972 évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-ta- gok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt. mintegy 28 000 fővel, 5 házalókkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazottak száma kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort. 1400 kultivátort, több, mint 1600 gabonakombájnt, stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó — kert. szőlő, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 kg jutott. Az öntözött terület 310 000 hektár volt, 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerék a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica vetésterület 30 százalékán, a cukorrépaterület 20 százalékán a termelés termelési rendszerben valósul* meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepen folytattak iparszerű termelést Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. A kiskörei vízlépcső üzembehelyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. SZÁLLÍTÁS-HÍRKÖZLÉS A közlekedés az év folyamán mind a személy. — mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembeállításával, a korszerű vontatás aránya .az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személy- kocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettő« vágánypárú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezi'- lekéi való ellátása. A közúti távolsági személysz tás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbusz-közlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több, mint 380 (MX) személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többék között az M 7-es autópálya Székesfehérvárig, a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza mintegy 30 kim-es új nyomvonalon, a Nyíregyháza—Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvei közúti Duna- hidat A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma csőikként, az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet—nyugati vonal üzembehelyezése után — naponta 500 ezren utaztak, kétszerannyian, mint 1972-ben. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése <■ Győr—Pozsony. Budapest— Pécs, Budapest—Miskolc—Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kW-os,' a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az évvégén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásé« rendszerbe, 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. KÜLKERESKEDELEM 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST- országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, aZ import 5 százalékkal nőtt Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizáé rakom — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt Az exportom belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett Az importon belül a gépbehozatal csökkent a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit A végbement áremelkedéseket nem számítva az export a tervezettet meghaladóan, kíb. 11 Százalékkal, az import az előirányzottnál kévédbe, kb. 3 százalékkal emelkedett Az év folyamán rübelelszámolásokban a tervezettet ás a* előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. FOGLALKOZTATOTTSÁG-------JÖVEDELMEK — FOGYASZTÁS 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegv 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben részesülök száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny mozgalomban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2448 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figye- 'embevéve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a terme, s. tbeni és pénzben! társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt. A -családi pótlék összege kb. 36 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tojáremetea kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos ösz- szege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal több. mint 1972-ben. ösz- szehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybevett szolgáltatások növekedése kisebb volt. mint az áruvásárlásoké. A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy lakosra jutó összes fogyasztás 4,5—5 százalékkal haladta meg az 1972. évit A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben 7,4 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az eey évvel korábbit Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. A mezőigazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylati forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt maagsabb, mint az előző évben. A több; élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italok és dohányáruk nélkül számítva —3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Évközben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos tex. til- és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára, Om- széssé2ében a ruházati cikkek ára 2,1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1.8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mértékben mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását figyelemibevéve a fogyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százalékkal emelkedtek. Az emelkedés a parasztságnál és a kettős jövedelűek- nél az átlagosnál valamivel kisebb, a nyugdíjasoknál valamivel nagyobb volt. NÉPMOZGALOM, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1974. Január 1-én 16 499 006 fő voít, 33 000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re. a halálozásoké 11,4-ről 11,8-ra emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 ezrelékes volt. 1000 élveszülöttre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. Az orvosok «zárna az év végén 25 600 volt, 659 fővel több az egy évvel korábbinál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bővült. A kórház,- ágyak száma 540 ággyal nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 45 000 volt, 2200-zal több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe. 6000-rel többen, mint az előző évben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat, 100 óvodáskorú gyermek közöl 1972-ben 62 gyermek járt óvodába, 1973-ban pedig 66. Az általános és középfokú oktatási intézmények nappeffi tagozatain tanulók száma a folyó tanévben — az iskolás, korúak számának csökkenése miatt — alacsonyabb, mintáz előző tanévben volt. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka szakmunkásképzésben. 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61 500 diák tanul, 3100 fővel több. mint egy évvel korábban. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma minden fokozaton emelkedett. Mind a középiskolák, mind a felsőfokú oktatási intézmények első évfolyamára a tervezettnél több tanulót vettek fel. Tudományos kutatásra több. mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát. 1973- ban, többek között, befejeződött a Szegedi Biológiai Kutató Központ építése, amelynek teljes beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízióélőfizető jutott, kilenccel több. mint egy évvel korábban. A rádióelőfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően. A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. IDEGENFORGALOM 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar állampolgárok 2,1 millió kB- föidi utazást bonyolítottak le, 54 százalékkal többet, mint as előző évben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szociális, ta országokba utazott. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATA»
