Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

1 »Mai KELET-MAG Y ARORSZÁO «Folytatás as L oldalról) A Béke-világtanács szófia, ülésszakának eredményes munkájához számos felszólí­tással és javaslattal járulnak hozzá a magyar delegáció tagjai. Rendkívül pozitív visszhangra talált a Pethc Tibor, az Országos Béketa­nács elnökhelyettese, a ma­gyar küldöttség vezetője ál­tal előterjesztett javaslat, hogy a világtanács létesítsen nemzetközi békealapot a szo­lidaritási akciók anyagi fe­dezetének biztosítására. A latin-amerikai kérdések­ké. foglalkozó regionális bi­zottságban, amelyben a ma­gyar küldöttséget Sebestyén Nándomé, az Országos Béke­tanács főtitkára vezette, a központi kérdés a chilei hely­zet volt. A felszólalók javasolták, hogy a nemzetközi békemoz­galom még a chilei tél beáll­ta előtt indítson kampányt Li'is Corvalan és a többi be­börtönzött hazafi életének megmentéséért gyakoroljon nyomást a fasiszta juntára annak érdekében, hogy ügyü­ket polgári, ne pedig katonai bizottság tárgyalja. A bizott­ság javasolta továbbá, hogy minél előbb alakuljon meg a Chilével való szolidaritás Hel­sinki nemzetközi összekötő bizottsága, valamint. ly>gy a nemzetközi nőnap legyen egvben a bebörtönzöttek csa­ládtagjainak megsegítését célzó világméretű kampány napja Sebestyén Nándomét a ha­tározatszerkesztő bizottság tagiává választotta az ülés­szak 1. számú bizottsága, amely a BVT-nek az új nem­zetközi helyzetben, az enyhü­lés korszakában betöltött sze- reoével foglalkozik. A bizott­ságban elhangzott ma­gyar javaslatok sze­rint a BVT-nek kezdemé­nyezőbb szerepet kell vállal­nia az európai biztonság kér­déseivel kapcsolatban, s szo­rosabban együtt kell működ­nie a békekutató intézetekkel. A latin-amerikai bizottság elnökségének tagja, dr. Kál- dy Zoltán, a magyar evangé­likus egyház elnökpüspöke, a béketanáos elnökségének tagja személyes tapasztalatai alapján számolt be az Al- lende elnökségének három év alatt Chilében elért de­mokratikus vívmányairól. Papp Anna. a Magyar Út­törő Szövetség titkára, a Cimea főtitkára beszámolt a Chilével való szolidaritás magyarországi akcióiról s a további tervekről. A háborús tűzfészkek prob­lematikájával foglalkozó 4. számú bizottságban dr. Ken­de István, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem do­cense, az országos béketa­nács elnökségének tagja is­mertette a magyar békemoz- galom álláspontját Indokína kérdésében. Rámutatott an­nak veszélyére, hogy a nem­zetközi közvélemény befeje­zettnek tekinti a vietnami konfliktust, holott az egy éve elért győzelem ellenére Dél- Vietnamban a helyzet rosz- szabbodik és a békemozga- lom szolidaritására, a politi­kai-gazdasági támogatás fo­kozására van szükség. E bizottság előtt elhangzott felszólalásában dr. Káldy Zoltán a közel-keleti helyzet­ről szólva hangsúlyozta, hogy az izraeli kormány vallási színezetet ad politikájának, holott az agresszió semmifé­le vallási indokkal sem iga­zolható. Mint dr. Vályi Gábor, az országgyűlési könyvtár igaz­gatója. az Országos Béketa­nács elnökségi tagja az MTI szófiai tudósítójának elmon­dotta, az ázsiai bizottság vi­tájában a felszólalók' egy­hangúlag támogatásukról biz. tosították a kontinens kol­lektív biztonsági rendszeré­vel kapcsolatos elképzelése­ket ismertető szovjet beszá­molót. i Uj kormány Saigonban Saigonban hétfőn megala­kult a rezsim új kormánya. Tran Thien Khiem miniszter- elnök kormánylistáját Thieu elnök változtatás nélkül hagy­ta jóvá. A korábbi 21 minisztérium helyett most csak 15 van. A régi kormány 5 tagja tá­vozott hivatalából, négy az igazságügyi,, az egészségügyi, az oktatásügyi és a tervezés­ügyi minisztérium élén sze­mélyi változás történt és két új főhivatalt hoztak létre: az egyik nemzetgazdasági, a má­sik mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozik, egy-egy mi­niszterelnök-helyettes veze­tésével. Nguyen Luu Vien, aki a saigoni küldöttséget ve­zeti a párizsi politikai kon­zultációkon, megtartotta mi­niszterelnök-helyettesi tiszt­ségét, de még két miniszter­elnök-helyettest neveztek ki mellé. Miniszterré lépett elő az elnök unokaöccse, Hoang Duc Nha, eddigi tájékoztatás­ügyi főbiztos, most tájékoz­tatásügyi miniszter lett. A miniszterelnök változatlanul megtartotta a hadügyi tárcát és nincs változás a külügy­minisztérium élén sem. Saigoni megfigyelők rámu­tatnak, hogy a nagy hanggal bejelentett kormányátalakí­tás semmilyen lényeges vál­tozást nem hozott. Hacsak annyit nem, hogy Thieu meg­szabadult néhány, korrupciós botrányba keveredett volt emberétől és még szorosabb személyes ellenőrzés alá he­lyezte a saigoni rezsim politi­kai gépezetét. ★ Az AP saigoni értesülése szerint Saigon a Spratly-szi- getcsoport egy újabb szigetét szállta meg. A tizenegy sziget közül most már ötön állomá­sozik saigoni katonaság. Kekkonen befejezte moszkvai tárgyalásait Vasárnap folytatódtak a megbeszélések Nyikolaj Pod- gomij, a Szovjetunió Legfel, sőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, valamint Ur ho Kekkonen finn köztársa­sági elnök között. Kekkonen — mint jelentettük — nem hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. A barátság és a teljes köl­csönös megértés légkörében folytatott tárgyalások után összehangolták a látogatásról kiadandó közlemény szöve­gét. amelyet később hoznak nyilvánosságra. Kekkonen elnök estebédet adott Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin tiszteleté, re. Az estebéd során pohárkö. szöntők hangzottak el. ★ Urho Kekkonen finn köz. társasági elnök, aki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására nem hivatalos látogatáson tartózkodott a Szovjetunió ban hétfőn hazautazott Moszkvából. WASHINGTON A helikopíermblás története fépünkön: a Fehér Háznál lelőtt helikopter. (Kelet-Magyar- rrszág telefotó) Az amerikai titkosszolgálat mberei vasárnap hajnalban előttek egy helikoptert a washingtoni Fehér Ház fölött. Nixon elnök nem tartózko. lőtt a Fehér Házban: a hét­végét a floridai Key Biscay, te-ben töltötte. A marlandy rendőrség szó. vivőjének közlése szerint a Fehér Ház fölött lelőtt heli­koptert George G. Meade ka­tonai támaszpontról lopták el. Washington felé haladta, ban a helikopter óránként 80—120 csomó sebességgel, átlagosan 14 méteres magas. Ságban repült. Az Egyesült Államok fő­városába érkezve a pilóta perceken át keringet heli­kopterével a Washington ~em lékmű körül, miközben ma. gasságát két méterre csök­kentette. Ezután a Fehér Ház felé kormányozta gépét, mint ha neki akart volna ütköz ni az épületnek. V Az amerikai titkosszolgálat azonosította a washingtoni helikopter-tolvajt. A gépet a 20 esztendős Robert K. Pres­ton vezette. Preston közle­gényként szolgál annál a tá. maszpontnál ahonnét a heli­koptert ellopta. Preston a helikopter lelő. vése alkalmával az egyik lö­vedéktől könnyebb sérülést szenvedett, ezért kórházba j szállították; emellett vádat emeltek ellene a Fehér Ház területére való illetéktelen behatolásért. Volt már nekem is esetem Itteniektől, dehát az mind nehéz ügy. Mert az éjjeliőr­nek az a dolga, hogy vi­gyázzon arra, amit meg kell őrizni. Ezért aztán éjsza­kai életet nem élhet. Vi­szont, ha nappal nem alszik jobb, ha nem is vág neki az éjszakának. Ha eljön a sötét az éjjeliőrnek nem a cs;; ládi életben kell helyt áll­nia. Mégcsak nem is tv-né- zésben. Szóval az éjszaké örömei nem rá várnak. A mucusok pedig azt sze­retik, ha tíz után viszik őket a presszóba, fizetik ne­kik a féidecit, söröznek ve­lük zenére rángatják őket. Közben telefújják füsttel a helyiséget, negyedóránként ki szaladgálnak. Ha belejön­nek, az illetőt még befűzik, jöhet a Zöldszilváni, vagy a Domoszlói és az istennek el nem mozdulnak onnan, míg egy ujjnyi van az üveg­ben. A végén még kávét ú !sznak, csak aztán zötyögnek ú a villamoson. Ezt az életet nem az éjjeli­őrnek találták ki. Még szom­baton se. Mert például a betörők se tartanak szabad­szombatot. Így aztán szom­bat éjjel is meg kell kerül­ni a gyárat. Még vasár­nap is. Igaz, meg is fizetik. Már ahogy. Pedig a személyzetis is tudja, meg a munkaügyis is, hogy a jó éjjeliőr aranyat ér. Ha a bérelszámoló rosz- szul ad össze, abból nagy hi­ba nincs. Könnyű az ügyet helyrerázni. Mert az hét­szentség. hogy nem a dol­gozó javára téved. De az éjjeliőr nem tévedhet, vagy ha így van, azt már nehe­zebb helyreütni. Ezért az­tán jobb, ha nem a mucuson jár az esze, meg a szeme, hanem a környéken. Szóval, ha figyeli a mozgást a gyár körül. Az a lány, akiről szó van, már az első este odapörkölt, ahogy meglátott a porta előtt. — Magát aztán jól itthagy­ták... Mi a fene, gondolom, még nem is láttalak, már így rám­nyitod a szád. Csak ránézek, végig a figuráján. Az ilyen új személlyel ne diskuráljon az ember, mert lehet, hogy tegnap még az URH-val volt ügye. Aztán mégis: — Aki féltékeny — mon­dom —, az maradjon. — Oda ne rohanjak! — Csak így. Az arcát tisztán láttam, ahogy elővillan. — Ha máskor nem volnék itt, a kerítés mellett vagyok található. — Ne szaladjam körül a gyárat? — Még az ujjaival is játszott hozzá a levegő­ben. — Csak úgy mondom... — És ha megpróbálom? — rittyent oda nekem. (Folytatjuk) Külpolitikai kommentár Nixon „ellentámadásban“ Az Egyesült Államokban Nixon elnök — a Washington Post szavaival — „egy gép­fegyversorozat gyorsaságával adja le ellenlövéseit”. Az amerikai politika csúcsain megtett hivatalos és előre be­jelentett lépések egyben mind Nixon politikai élet-halál har­cának eszközeivé válnak. így például „az Unió helyzetével” foglalkozó hagyományos el­nöki beszámoló végefelé az elnök váratlanul „nyolcéves kormányzásának örökségé­ről” kezdett beszélni. Miután Nixon a második négyéves hivatali időszaknak a köze­péig sem jutott el és elnök­választás csak 1976-ban lesz — ez félreérthetetlen utalás arra nézve, hogy Nixon hi­vatalban kíván maradni. Vol­taképpen belpolitikai célokat szolgált az elnöki üzenet egész stílusa is. Nixon bősé­gesen kiaknázta azt a tényt, hogy pekingi, majd moszkvai látogatása, valamint a viet­nami háború legalább formá­lis befejezése óta „Amerika végre békében él a külvilág­gal”. Számára az volt a lénye­ges, hogy az enyhülő nem­zetközi légkörben a béke olajágával kezében álljon a sok tízmilliónyi amerikai te­levíziónéző elé. Vitathatatlanul ez ma a Watergate-botrány, a belső korrupció, az infláció és az energiakrízis által ostromolt Egyesült Államokban Nixon legfőbb politikai aduja! Az is kétségtelen, hogy az elnök az ebből fakadó lehetőségeket minden erővel ki fogja hasz­nálni. Ezt mutatta Gromiko szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása is, amelynek során a Gromiko— Kissinger,- majd a Gromiko —Nixon-megbeszélés után el­határozták: Kissinger már március második felében Moszkvába, látogat. Egyebek között azért, hogy előkészítse Nixon elnök újabb szovjet­unióbeli látogatását. Ennek időpontját még nem hatá­rozták meg. úgy tűnik azon­ban, hogy Nixon esetleg mér júniusban ellátogat a Szov­jetunióba. A nemzetközi közvéleményt természetesen nem elsősor­ban Nixon személyes sorsa, hanem a világ sorsa érdekli! Ennek megfelelően nem az a fontos a világ számára, hogy mennyit tudott Nixon a Wa- tergate-házban, a demokra­ták választási székházában végrehajtott betörésről, vagy hogy milyen pénzből Vette kaliforniai birtokát — hanem az, hogy Nixon külpolitikájá­ban képes volt tudomásul venni a nemzetközi helyzet valóságos erőtényezőit és en­nek megfelelően iózan kül­politikai lépéseket tenni. Belülről persze mindez másképpen fest. Hiszen no­vember elején részleges kong­resszusi választások lesznek az Egyesült Államokban. Eze­ken újraválasztják az egész képviselőházat (435 tag) és a száz tagú szenátus egyharma- dát. A választási harc lénye­gében már áprilisban elkez­dődik. Aligha lehet ílymódon véletlennek tekinteni, hogy Nixon júniusban szeretne a Szovjetunióba látogatni. Az adott helyzetben mind a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokban, mind pedig a rakétaleszerelésről és az európai hadseregcsökken té»J rői folytatott megbeszélések ügyében elképzelhető bizo­nyos korlátozott haladás. Ha pedig Nixon június végén eredményesen, megállapodá­sokkal a tarsolyában tér ha­za Moszkvából, akkor az áp­rilis óta választási harcban verekedő republikánus hon­atyáknak nincs más választá­suk, mint „összezárni a soro­kat” és Nixont minden erő­vel megvédeni. Ma Nixon politikai „élet- benmaradásának” legfőbb é- nyezője a nemzetközi enyhü­lés. A nixoni ellentámadás má­sodik legfontosabb tényezője az Egyesült Államok külgaz­dasági helyzete. Amerikában változatlanul igen erős a infláció. Különösen az élel­miszerárak emelkednek rend­kívüli gyorsasággal: 1973­ban több, mint 25 százalék­kal. Ugyanakkor az elnök minden erővel kihasználja azt a kétségtelen tényt, hogy a nagy nemzetközi pénzügyi és energiacsatában az Egye­sült Államok meggyengítette konkurrenseit: Japánt és Nyugat-Európát! Az Unió helyzetéről szóló jelentést kö­vető elnöki gazdasági jelen­tés például tucatszor is visz- szatért arra, hogy a pénzügyi és politikai nyomás alkalma­zásával sikerült nem keve­sebb, mint 800 millió dollár­ral aktívvá tenni az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegét. Igen érdekes módon itt ;a kibontakozik ugyanaz a sa­játos párhuzam, mint a poli­tikában. A gazdasági életben a szupermarketek pénztárai­nál morgó háziasszonyok, a benzinkutaknál sortáliók dü­hét az Egyesült Államok tő­kés vetélytársai ellen aratott külkereskedelmi diadallal akarják enyhíteni. Egy harmadik tényező: hogy ,,az utca embere” az Egyesült Államokban nem feltétlenül hajlandó levonni mindennapos anyagi bajaiból és a botrányok feletti felhá­borodásából s végső követ­keztetéseket. A köz vélemény- kutató intézetek például ki­derítették, hogy tíz megkér­dezett amerikai közül hét fe­lelősnek tartja Nixont * Wa- tergate-botrányért — de tíz közül csak három támogatná az elnök lemondatását. Nem­csak a hatalom önfenntartási ösztöne, hanem a közvéle­ménynek a nyugalom utáni vágyakozása is Nixon pozí­cióit erősíti. Persze: a Nixonra nehezed* politikai nyomás továbbra is hallatlanul erős. A demokra­ták éppen a kongresszusi vá-' lasztások miatt mindent meg fognak tenni, hogy kiélezzék a helyzetet. És azt sem lehet tudni előre, hogy milyen bot­rány merül még fel a Water- gate-ügy kimerithetetlennefc tűnő üstjéből... Mint láttuk — nem kevés­bé erőteljesek azonban az el­nök javára ható tényezők. A kritikus időszak valószínűleg február és június között lesz. James Reston, az Egyesült Államok egyik legtapasztal­tabb politikai kommentátora minden esetre ezt a címet ad­ta legutóbbi cikkének: „Ke-' rai lenne még Nixont elpa- rentálni”. T AN^S/i-inilaíkoxa t A Szovjetunió február 19- től március 10-ig hordozóra­kéta-kísérleteket végez a Csendes-óceán térségében. 130 tengeri mérföld sugarú területen. A térség közép­pontjának koordinátái: észa­ki szélesség 34 fok 49 pere és nyugati hosszúság 177 fok 14 perc. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak bejelentésére, hogy a Szovjetunió kormánya biz­tonsági okokból kéri azok-: nak az országoknak a kor­mányait, amelyek használják a Csendes-óceán vízi és légi útjait, adjanak utasítást a megfelelő szerveknek, hogy a hajók és repülőgépek a meg­adott időszakban kerüljék el a megjelölt térséget és légi­teret naponta a nap második felében helyi idő szerint 12 órától 24 óráig. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom