Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

Wit. ft: s------------------------­Fiatalok bevonulás előtt Munkásnők Szatmárban Interjú Unatenszki Pál ezredessel, a megyei katonai kiegészítő parancsnokkal A közelmúltban megje­lent rendeletek, magasszintű jogszabályok — köztük az / ifjúsági törvény — ismerte­tése és intézkedései nyomán a közvélemény a korábbinál többet foglalkozik a fiatalok katonai szolgálatával. Erről a témáról beszélgettünk Una­tenszki Pál ezredessel, a me­gyei kiegészítő parancsnok­kal. — A kiegészítő parancs­nokság vezetői és beosz­tottai rendszeresen fog­lalkoznak a bevonuló fia­talokkal. Hogyan ítéli meg a szabolcs-szatmári fiatalok katonai szolgá­lat előtti felkészültségét, tájékozottságát a mai ka­tonai életről? — A fiatalok katonai szol­gálatra való felkészítése már az általános iskolákban meg­kezdődik, ahol meghatározott óraszámban foglalkoznak a hazafiságra neveléssel és konkrét honvédelmi jellegű előkészítést is végeznek. A diákifjúság nagy ambícióval vesz részt az ilyen irányú foglalkozásokon. A néphadse­reg segít ezek gyakorlati előkészítésében és megtartá­sában. Ügy érzem, azonban, hogy ezen a területen ván- nak még kiaknázatlan lehe­tőségek, az együttműködés fokozásával még jobb ered­ményeket lehet elérni. — A felkészítés másik igen fontos része az MHSZ szer­vezetekben zajlik, ahol sok­rétű előképzés történik. E szervek a jó eredmények el­érésére képesek, mert sok az érdeklődő fiatal, rendelkez­nek az elméletileg jól kép­zett oktató-nevelő kollektí­vákkal és a szükséges tech­nikai eszközökkel, bázisok­kal. E munkából kiemelem a technikai köröket, például a gépjárművezetői, a rádiós, a rádió-távírász, a lokátoros, búvárrepülő, modellező és ej­tőernyős tanfolyamokat. A lövészklubokban is tömege- gesen vesznek részt a fiata­lok E szervezetek és körök munkáját céltudatos ideoló­giai, politikai tevékenység jellemzi. — A fiatalok politikai fel­készítését minden szinten ak­tívan segítik a KlSZ-szerve- zetek. Eredményesnek tar­tom az általuk kezdeménye­zett látogatásokat, melyeken a laktanyák belső életével is­merkednek. Ilyen alkalmak­kor tájékozódhatnak a had­seregben dolgozó KlSZ-szer- vezetek tevékenységéről, a szocialista versenymozgalom­ról, a klubok belső életéről és más, őket érdeklő kérdé­sekről. — A katonai szolgálatra való felkészülés természete­sen szorosan kapcsolódik a kiegészítő parancsnokság te­vékenységéhez, amelynek tisztjei, főtisztjei évenként sok fiatallal találkoznak. Ez módot ad arra, hogy segítsék a katonai szolgálatra készü­lésüket, és lehetőséget te­remt arra is, hogy egyes, ez­zel összefüggő problémáik megoldásához jogi ismere­teket szerezzenek. Az ilyen találkozásokon a fiatalok tá­jékoztatást kapnak olyan fontos rendeletekről, amelye­ket kormányunk a sorkato­nák — és családtagjaik — érdekvédelmére hozott, ezzel is biztosítva a zavartalan szolgálatot. A szükséges jogi ismeretek megszerzését a hadsereg vezetése oly módon is segíti, hogy évenként ké­zikönyvet ad ki „Sorkötele­seknek, sorkatonáknak” cím­mel, amelyben a katonai szol­gálattal összefüggő, vala­mennyi érvényben levő jog­szabályt közérthető nyelven feldolgozzák és példákkal magyarázzák. ( — Tudjuk, hogy a kiegé­szítő parancsnokság rendszeresen foglalkozik érdekvédelmi kérdések­kel, amely kiterjed a nyugállományú tisztekre it tiszthelyettesekre, va­lamint a hadseregben a szolgálattal összefüggő balesetek károsultjaira, esetenként ezek hozzá­tartozóira. Hogyan való­sul meg a kiegészítő pa­rancsnokság érdekvédel­mi munkája? — A hadseregben végzen­dő érdekvédelmi munkát törvényerejű rendelet és mi­niszteri utasítások határoz­zák meg. Bevonulás előtt a kiegészítő parancsnokság is­merteti azokat a rendelete­ket, amelyek a leendő kato­nák kötelezettségei mellett szociális problémáinak rende­zését szabályozzák. E mun­kában szorosan együttműkö­dünk a párt-, tanácsi- és egyéb szervekkel, hogy a sor­kötelesek és családtagjaik jogos problémái még a bevo­nulás előtt rendeződjenek. — A hadsereg sajátossá­gaiból adódik, hogy kikép­zés, gyakorlat közben előfor­dulhat baleset is. A baleset (rokkantság) bekövetkezése után a hadköteles gyógyke- zeltétésben részesül, állapo­tának végleges rendezése után tartalékállományba kerül. Ezután történik annak elbí­rálása, hogy a hadköteles baleseti járadékra, vagy a rokkantsági nyugdíjra jogo­sult. A napi életbe való beil­leszkedéshez, esetleg más, könnyebb munkakörbe való elhelyezkedéséhez segítséget nyújtunk, életük alakulását figyelemmel kísérjük. — Napjainkban a fegyve­res erők állományából egyre több — felső korhatárt elért — tiszt és tiszthelyettes kerül nyugállományba. Közülük sokan több évtizedig • ered­ményesen dolgoztak a had­seregben. Velük sem szakad meg a kapcsolat. — Az érdekvédelemmel összefüggő munkához tarto­zik az is, hogy az ifjúsági törvény szellemében a Hon­védelmi Minisztérium kezde­ményezésére az illetékes szakminisztériumok 1973-ban több olyan intézkedést ad­tak ki, amelyek — a sorka­tonai szolgálatot teljesítők erkölcsi megbecsülését fo­kozva — a leszerelést köve­tő időszakban adnak támoga­tást a fiataloknak. így töb­bek között a tanulmányi szerződéskötésnél a sorkato­nai szolgálatot teljesített hadkötelesek — azonos fel­tételek mellett — 3 évig előnyben részesülnek; a ko­rábbi munkahelyére vissza­térő leszerelt fiatal munka­bérét az időközben bekövet­kezett béremelésekre figye­lemmel kell megállapítani; a dolgozók lakásépítésének tá­mogatásánál a leszerelt dol­gozót két évig előnyben kell részesíteni. Érvénybe léptek olyan intézkedések is, ame­lyek alapján a katonai szol­gálat alatt szerzett érdeme­ket és szakmai képzettséget a polgári munkahelyen is el­ismerik. — Az utóbbi években viszonylag sok az olyan kérdés, hogy miért nem vonulnak be a fiatalok sorkatonai szolgálatra valamennyien 18 éves korukban, mint ahogy a törvény erre lehetőséget ad? — A honvédelmi törvény lehetővé teszi a sorkatonai szolgálat 18 éves korban va­ló megkezdését, mert a mai kor fiataljai szellemileg és fizikailag korábban érik el azt a szintet, fejlettségi fo­kot, amikor alkalmassá vál­nak katonai szolgálatra. Zöm­mel 17—18 éves korban tesz­nek szakmunkásvizsgát, vagy akik középiskolába járnak 18—19 éves korban érettsé­giznek. Annak, hogy a sor­köteleseknek, mégis csak egy része vonul be 18. éves korá­ban, több oka van, amelyek között megtalálható úgy a társadalom, a hadsereg, mint a bevonulandó személy és családja érdeke. — Kedvező a 18 éves kor­ban történő bevonulás az egyetemeken továbbtanulók­nak, akik a tanulmányaik megkezdése előtt 11 hónapot szolgálnak. Ekkor lehet je­lentkezni a katonai főisko­lákra és a hivatásos tiszthe­lyettesi iskolára is. Kedvező azoknak a fiataloknak is, akik a középiskolai tanulmá­nyokat befejezték, vagy szak­munkásképzettséget szerez­tek és nem szándékoznak to­vábbtanulni, de azoknak is, akik csak a katonai szolgá­lat letöltése után akarnak családot alapítani. Közülük sokan kérik is bevonultatásu- kat. — A sorkötelesek másik része azonban 18 éves korá­ra nem fejezi be tanulmá­nyait a középiskolában. De a honvédelmi törvény módot ad arra is, hogy a gimnáziu­mok befejezése után még szakmát tanuljanak, a szak­munkásoknak pedig arra, hogy egy éves szakmai gya­korlatot folytassanak — erre 21 éves korukig van lehető­ség. Itt találkozik a társa­dalom, a hadsereg és az egyén érdeke, mert napjaink­ban a hadsereg számára is több, magasabb képzettségű sorkatona szükséges. — Van eset, amikor a sor­köteles és családja szociális helyzete azt kívánja, hogy a sorköteles még két-három évig otthon maradjon, részt vegyen a család problémái­nak megoldásában. Elég gyakran egyedüli kereső a családban. Az ilyen szociá­lis problémák megoldására is módot ad a honvédelmi tör­vény, mert a fiatalok 23 éves életkorig kezdhetik meg a sorkatonai szolgálatot Ezen okok összessége az, amiért nem minden fiatal ölti fel az egyenruhát 18 éves életkorban —mondta befejezésül Una­tenszki Pál ezredes. Marik Sándor Olrasónk írja MÁSKÉNT IS LEHET..! Február 6-án „Sintért” cím­mel megjelent levélhez szeret­nék hozzászólni. Jól tudjuk, hogy a levélben szereplő sze­rencsétlen állatokat a kisajá­tított házak felelőtlen gazdái hagyták sorsukra. Ez most országos jelenség. Nem tar­tom egyetlen megoldásnak azonban a sintérért való ki­abálást, hiszen volna ennek más elintézési módja is. Van nekünk egy Magyar Országos Állatvédő Egyesületünk, melynek van például Foton egy kutyamenhelye, ahol el­helyezik, etetik, gondozzák a kiéhezett állatokat. Persze ahhoz, hogy ezt az egyesület országosan meg tudja 'ldaní, több anyagi segítségre lenne szüksége. Én az egyesületnek megalakulása óta tagja va­gyok, és ha én a szerény öz­vegyi nyugdíjamból évente el tudom küldeni a tagdíjat, úgy gondolom, ezt más is megtehetné. Persze ehhez egy kis állatszeretetre és egy ke­vés kis áldozatkészségre len­ne szükség. Éppen ebben a reményben írtam meg sorai­mat — olvastuk dr. Pataky Endréné, Nyíregyháza, Öszőlő utca 66. szám alatti lakos le­velében. elégedett „Most igazán vagyok“ Izgalmas kérdés, lehet-e lépesről lépésre nyomon követni, tettenérni annak a folyamatnak egyes ál­lomásait, ahogyan egy üzem. gyár munkahelyi közösségeibe kerülő, teg­nap még diák, tsz-tag, háztartásbeli a minden­napi munka hatására ki. alakítja tempóját, ellesi a speciális fogásokat, alkal­mazkodik, beilleszkedik, részt vesz egy munkás- kollektíva kialakításában, vagy csatlakozik a már meglévő közösségekhez. Különösen így van ez napjaikban, amikor me. gyénk iparfejlesztési üte­me egyre több új munka­helyet kínál. Szakmunka, soknak, s olyanoknak is, akik szakképzetlenül, ta­lán éppen a sokat emle­getett fakanál mellől lép. nek be az üzemek kapu­in. Még izgalmasabb te­hát, hogy lehet-e ib'en pillanatfelvételeket ké­szíteni a munkásnők kö­rében a munkássá válás folyamatáról, ha azt 13 figyelembe vesszük, hogy az évszázados-évezredes szerepből — a ház. a tűz­hely, a család őre — megmaradt funkciókat a munkásnőknek ma a nyolc óra után is el kell látni. A közösség ereje A Szatmár Bútorgyárban Mátészalkán — valószínűleg általánosan is jellemző — jól elkülöníthető szemléle­tekkel találkoztunk. Szabó Béla, a gyár kárpitos üze­mének művezetője két típust különböztet meg. Az egyik­be azokat sorolja, akik csak a fizetésért dolgoznak, sok­szor kedvetlenül, kötelesség­ből. A másikba azokat, akik­nek az előzőekhez hasonlóan nyilván nem mellékes a pénz, azonban megérzik, megértik a munka fontossá­gát, esetleg a szépségét is. Szemléletükben a fizetéstől eljutottak addig a felelőssé­gig, amellyel az egyes mun­kafolyamatokban is érzik, hogy egyéni teljesítményük­kel közvetlenül a ”vár ter­mékeiről szóló véleményt be­folyásolhatják jó. vagy rossz irányba. Kállai Menyhértné, a gyár párttitkára szerint is megkülönböztethető ez a két szemlélet, azonban a hatá­rok nem merevek: az eltöl­tött idő, az egy üzemen be­lüli, kis közösségek ereje fokozatosan formál, alakít, hat. A művezetőnek az a véleménye, hogy a termelési tanácskozásokon, de a leg­egyszerűbb beszélgetéseken is megéri, ha a közvetlen vezetők külön-külön min­denkinek elmondják a gyér terveit. Később visszatérül. Ezért vált be például, hogy munkaidő után őt is körül­veszik. s beszélgetnek. Üze­mi témákról, de politikáról is. Csupa fiatal arcot látni végig a kárpitos üzemben. Az átlagéletkor mindössze 20,2 év. Bodzán Gizella a brigádvezető, a maga tizen­nyolc évével szintén a kezdő munkások közé tartozik. Ho gyan tud rendet tartani, te­kintélyt szerezni hasonlóko­rú. örökvidám társai között? — Először bemutatnám a brigádot, s azzal el is mon­dom. hogy mi itt a teendője egy brigádvezetőnek. Kárpi­tos szakmunkások vagyunk, a munkafolyamatokat vala­mennyien ismerjük, egyik helvettesítheti a másikat, s akik itt dolgoznak, azok nagy része tudja, hogy min­den egyes munkás külön- külön hozzáteszi a tudását az egészhez. Itt van például ez a keret. Egy csomó kézen átmeav amíg heverő lesz belőle. Vagy ez a szivacs. Hányán igazítanak raita, amíg ez a Szatmár III-hoz tartozó fotel elkészül. Úgy gondolom, ez a tizenkét em­ber, még ha naivon kezdő is, arra törekszik, hogy tu­Nő a munkapadnál. (Hammel dásához mérten a legjobb munkadarabot adja ki a ke­zéből. Nem azt nézik majd a boltban, hogy ki szegezte ezt a terméket, hanem azt, hogy ennek a gyárnak a munkája. — A brigádvezetői munka nekem azt jelenti, hogy gon­doskodnom kell az áruellá­tásról, egyébként oda állok be, ahol éppen szükség van a munkámra. A tekintélyről? Az iskolában mindig volt valami megbízatásom, úgy látszik, ez is belejátszott, hogy brigádvezető lettem. A munkán túl Gizinek a nyolc óravai nem ér véget a nap. Munka után kezd tanulni, gimnázi­umba jár. Legújabban arra büszke, hogy a brigádba tartozó lányokat már nem csak munkájuk után emlege­tik a gyárban. Nevelőotthoni gyerekeket patronálnak, hul­ladék anyagokból kispárná­kat készítenek. A szalagsze­rű munka nyomán valami több kezd kialakulni, minta mindennapi kötelező nyolc óra. Egy kis közösség, amely­nek már van összetartó ere­je. Különleges tűrési képessé­geket igényel az öntőüzem. Fojtogató festékszag ül a le­vegőben, belepi az orrot, szemet, szájat. Aki itt dol­gozik. annak félévenként or- vcsi ellenőrzésre kell járni, az itt dolgozókat állandóan cserélik. Mégis, főleg az asz- szonyok szinte sorbaállnak ezekért a helyekért. Erdei Lászlónénak is az a kíván­sága, hogy mielőbb vissza­kerülhessen. — Ez is jó, kényelmes, köny- nyű, amit most csinálok, de nem az igazi. Én már meg­szoktam az öntést. Tizennégy éve itt vagyok. Van aki nem bírja azt a szagot, nekem fel se tűnik. Az egészség- ügyi papírjaim is rendben vannak. A munkahelyi árta­lomra jár a veszélyességi pótlék. Nem mondom, hogy nincs helye annak a pénz­nek, de ha kevesebb van, akkor sincs hiba. Most iga­zán elégedett vagyok. Meg­van az új lakás, nemrég költöztünk. Vasutas a fér­jem, szolgálati lakást kap­tunk. Szépek a bútorok, a két nagyfiamra sincs már annyi gond, mint amikor dolgozni kezdtem. Az egyik kőműves, a másik főiskolára jár. Nincsenek különös kí­vánságaim, csak tennének vissza az öntőbe. Erdei Lászlóné. mint bárki más, örül a több pénznek. Mégsem csupán ennyi, ami a gyárhoz köti. Az az eltelt tizennégy év, ami alatt meg­szokta a lakk, a festéksza­got. Megszokta, hogy elége­József felvétele) dettségéhez szüksége van a kemény, nehéz munkára. Az hiányzik, amitől szavai sze­rint kiegyensúlyozott lesz. A csiszolóknál megint az orr. a szem, a száj, a fül ér­zi meg, hogy egészen finom porszemek sűrítik a levegőt, rakódnak a hajra, szempillá­ra. Kedves Klára is csak: úgy. szokásból törli a kezé­ről a hamuszerű réteget, mi­előtt a kézfogással bemutat­kozik. A ruháján is ül a fe­hér por. — Ez a fehér széria még jobban porol, mint a sötét. Kell is vigyázni, mert fehér a dörzsölöpapír is, s ha be­leakad, alig lehet észrevenj ni, máris megkarcolja a bú­tort. Selejtet senki sem akar csinálni, de csak egy pilla­nat az egész, s ha jobban rányomjuk a fára. máris kész a baj. Idegmunka ez, azonkívül, hogy erő meg ügyesség is kell hozzá. Klára két éve ezt csinálja. Nagydobosról jár be. szak­mát nem tanult, a tsz-ben dolgozott. Betanított mun­kás lett a gyárban, s hogy könnyebb legyen a bejárás; vásárolt egy kismotort. Itt; az üzemben találkozott elő­ször azokkal a fogalmakkal; hogy munkaidő, munkaerő­kereslet és -kínálat, üzem- szervezés. A legelső időktől eltekintve könnyűnek ítéli meg a beilleszkedést. — Nekem az a természe­tem. hogy szeretem tudnij ekkor kezdődik a munka, ek­kor meg végződik. Meg a3 is kell, hogy minden nap lej gyen mit csinálni. Télen is; nyáron is. Most már meg­szoktam, kiismerem a gé­pet. Tudom, hogy minden* műszak után kell öt perc; amíg megtakarítom, rendbe* teszem, úgy adom át a kö­vetkezőnek. i Munkások lesznek A bútorgyár munkáslétszáJ mának csaknem fele nő. Szí-' vesen alkalmazzák őket. Itt) az a tapasztalat, hogy a nők: nem hiányoznak igazolatlaJ mil, nem késnek, s az sem fordulhat elő. hogy alkobol- ügyekben gondot okoznának.' Nagyobb részük betanított munkás, igen magas azonban az ipari tanulók aránya,' akik friss tudással, szakkép­zetten állnak be a munkapa­dok mellé. Főleg kárpitosod kát képeznek, újabban azon* ban már az asztalos szak* mára ;s vettek fel lányokat: A háromszázhúszas létszámú gyárban jelenleg több mint száztíz ioari tanulót, oktat­nak. Munkások lesznek, akik Szatmár iparához tesznek: hozzá egvenként egy-egy ki* részt tudásukból, teljesitméd nyűkből. Baraheó Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom