Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

1. OÍtíftw KStmüfAörARÖRSZAÖ "ísaa^^HttÉsÉílso* 3£rri:. i^tSsna^raK Szülők fóruma Osztályozás nélkül...: Azt hiszem, egyidős az emberiséggel az a törek­vés. hogy életének minden területén törekedjen jobb­ra, keresse, kutassa azokat a lehetőségeket, amelyek­kel megkönyítheti életét; gazdaságosabbá teheti a termelést, hatékonyabbá az utódok nevelését — hogy a pedagógia területén maradjunk. De egyidős az is. hogy bizonyos fokú idegenkedéssel, kétkedve fogadja az újat. így voltunk, mikor bevezették iskoláink első és ötödik osztályaiban, valamint a belénő új tantár­gyaknál, hogy félévkor nem kapnak osztályzatot a gyerekek. Szeptemberben, amikor 5. osztályom első szülői értekezletén ismertettem a szülőkkel, hogy e félév­ben nem osztályozunk, aggódva és kétkedve tekintet­tek a jövő felé. Mi is lesz, kérdezték hosszú évek be- idegzettségének hatásaként. Nem fognak tanulni a gyerekek. Honnan fogjuk megtudni, mennyit is ér a gyerek adott tantárgyban nyújtott teljesítménye, mi­re számíthatunk... Hiába, az a tiszta, ha világosan megmondja a tanár, ez a felelet ötös, ez négyes — mondták. Most, a félév utáni szülői értekezleten fel­tettem a kérdést, mit tapasztaltak, visszaesést jelen­tett-e gyerekeiknél, hogy nem kaptak osztályzatot, hogy az egyetlen számjeggyel kifejezett tantárgyi osztályzat helyett írásos értékelést kaptak. A meg­jelent szülők legnagyobb része meg volt elégedve az értékelés eme formájával. Hozzá kell tennem, hogy napjaink gyakorlatában ezen a téren sokféle válto­zattal találkozunk. Néhol nem ragaszkodtak az írás­beli értesítéshez, maradtak a szóbelinél. Másutt nem kötötték a félévhez az értékelést. Az értékelés mindig a legnehezebb tanári fel­adatok egyike. Akkor is, ha „csak” érdemjeggyel fejezi ki véleményét a tanuló teljesítményével kap­csolatban. A legtöbb esetben ilyenkor is hozzáfűzi í véleményét, amellyel a tanuló személyiségének fej­lesztését szolgálja. Amikor azonban a gyerek meg­kapja az érdemjegyet, ez ragad meg elsősorban tu­datában, sőt a szülő tudatában ;s. És bizony elsikla­nak azok fölött a fontos megjegyzések fölött, ame­lyekkel a tanár a gyermek személyiségének több irá­nyú fejlesztését szolgálja. Hányszor tettünk vagy hallottunk megjegyzést, mikor a gyerek hozta őröm­mel az ötöst, és hozzáfűzte, hogy a tanár bácsi ezt vagy azt mondta: Mindegy az, kisfiam hogy mit mon­dott, az a fő, hogy ötös. Beszéljen, amit akar.» A jegyközpontú szemléleten napjaink iskolája igyekszik túllépni — felsőoktatási intézményeinkben is egyre inkább figyelembe veszik a tantárgyi felké­szültség mellett a pályához szükséges személyiség, vonásokat rátermettséget. Régebben a gyerek érté­kelésében a legjelentősebb szempont az volt hányás vagy; ezt egyre inkább felváltja a: milyen vagy? — összetettebb és nehezebb, sokkal nehezebb, felelős­ségteljesebb szemlélete. Ez újabb feladatok elé állítja a szülőket és a nevelőket A jegyközpontú szemlélet főleg egyirány- ban fejlesztette a gyerekeket — az értelmi erők te­rületén. Sok esetben azonban gátló tényezőként is felléphetett, pl. a rossz jegytől való félelem állandó­sult konfliktusállapot — különösen ha nagy volt a különbség a szülői elvárás és a gyermeki teljesítő­képesség között. A személyiség sokoldalú fejlesztésé­ről csak beszéltünk. Hogy miért nem osztályozunk félévkor a fent említett osztályok és tárgyak esetében, annak ezeken túlmenően más lélektani okai is vannak. Nézzünk meg néhányat 5. osztály vonatkozásában! A gyerek felső tagozatos lesz. Esetenként új osz­tályközösségbe kerülhet, amibe be kell illeszkednie. Egy-két tanító néni helyett hét-nyolc tanárt kell megszoknia, nénit, bácsit vegyesen. Uj tantárgyak egész sorával találja magát szemben. Nem könnyű megtanulni a tanulásuk helyes módját. Meg kell szoknia a hosszabb, összefüggő felelet adását. A kez­deti sikerek illetve sikertelenségek döntően, sok­szor életre szólóan határozzák meg egy-egy tárgyhoz való viszonyát. A siker szárnyakat ad — mondják. Erőt és lelkesedést a nehezebb anyagrészek, a kevés­bé szeretett tantárgyak tanulására is. De mit érez az a gyerek, akit mindjárt a kezdet kezdetén sorozatos kudarcok érnek? Aki nehezebben szók ja meg a ta­nulást. nehezebben érti meg az összefüggéseket? Akinek nem 5. hanem 8 óra kell az anyag begyakor­lására? Pedig megvan benne a jószándék és az aka­rat. Az ismétlődő kudarcok után cinikussá, közöm­bössé válhat, kisebbségi érzés lehet úrrá rajta, amit sok esetben agresszív, ellenséges magatartással pró­bál ellensúlyozni, hiszen úgy érzi. olyanért büntet­ték, amiről nem tehet. A büntetés nem egyszerűen a jutalmazás fordítottja. A tanárnak ezért mindent él kell követnie hogy a gyerek számára az átmenetet megkönnyítse. Igyek­szik megszerettetni tantárgyát, felkelteni iránta a ta­nuló érdeklődését. Megismerteti a gyerekkel a köve­telményeket. mert csak így követelhet; meg azok teljesítését. Elsajátíttatja a helyes tanulás módját. Kedvező légkört teremt órák alatt a tanulók őszinte, félelem nélküli megnyilatkozásaihoz. Megismeri a gyerek készségeit, ismereteit, hogy tovább építhes­sen. Megismeri a gyermek személyiségét, ami továb­bi formálásuknak alapja. Ezen feladatok megvalósí­tása elképzelhetetlen értékelés nélkül. De az egyetlen motiváció, az osztályzat helyett a belső indítékok kö­rét szélesíti. Felhasználja a munkafüzetek, játékos feladatait, fejtörőit, az érdeklődés felkeltésére. A fe­lelet végén tájékoztató jellegű értékeléssel, az ered­mények és hibák megmutatásával a javítás útját, lehetőségét is megmutatja. A szülők nevelési módszere is akkor helyes, ha ezeket a szempontokat szintén figyelembe veszik. Na­gyobb megértéssel fogadják a gyerek gyengébb vagy változó teljesítményét, biztassák, bátorítsák őket. Fo­gadják úgy a hazahozott dicsérő szavakat, mintha ötöst hozott volna. Folyamatosan érdeklődjenek órák alatti megnyilvánulásaikról. K az ezekhez fűzött ne­velői véleményekről. Ezt ragadják meg, és itt segít­senek a változtatásban. Melyik szülő nem tudja, mit kell tenni, ha az van á gyerek füzetére írva: Rende­sebben írj! Mégis de sokszor hiába van odaírva, semmi változást nem látni a házi feladatok külalak­ián sem, pedig csak rá kellene nézni. A gyerek mer- ie is elmondani a nevelő véleményét, elsősorban te­hát otthon is javítani kell. Fontos, hogy a szülők ér- íeklődjenek gyermekeik iránt a tanároknál is folya­matosan a szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy más alkalommal. Kántor Zoltánné GYEPEKEKNEK BB Gyerekeknek im GYEREKEKNEK BS Gyerekeknek TÖRD A FEIEDf Vízszintes: 1. Kihajít, kivág. 6. Csak félig való!!! 7. Káros. 8. Ket­tőzve Ágnes beceneve. 9. ...apacs 1—2—3. 11. Tea be­tűi keverve. 12. SANN. 14. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 16. Meg­fejtendő. 18. Kétjegyű más­salhangzó. 20. Kergeti. 21. Dísz. 22. Fogoly. 24. Talpon vall. 25. Elektromosság. 27. ...Pál úr (Petőfi egyik versé­ből). 28. Római 500, 551. 29. A munkáskéz ilyen. 10. Fehérnemű. 11. Szülő. 13. Pondró. 14. Gyilkolja. 15. Megfejtendő. 17. Zúzadarab! 19. Scotland... 21. .. .vilá­gát (=jó dolga volt). 23. Ezen az oldalon van a szív. 24. Ára betűi keverve. 26. Személyes névmás. 27. PE. Megfejtendő: Négy telepü­lés, mely váráról igen neve­zetes: vízszintes 1, függőle­ges 5, 6, 15. Múlt heti megfejtés: Nyír. szöllős — Sóstó — Borbánya. Függőleges: 1. Földmunkás szerszáma. 2. Gyermekköszönés. 3. Energia. 4. Néma nóta! 5. Megfejtendő. 6. Megfejtendő. Könyvjutalomban része­sültek: Gál Andrea Nyír­egyháza, Bor Jolán Ibrány, Fülöp György Gyüre, Szabó Gábor Csenger és Németh Sándor Mámd. AZ ÖRDÖG-HEGY (SZLOVÁK REGE) Branyiszkő alatt a völgy­ben, egy kis faluban élde­gélt egy ifjú idős édesanyjá­val. Az ifjú ügyes volt és dolgos. Gyakran mondogatta neki az édesanyja, hogy nő­süljön meg, mert ő már idős, de az ifjú hallani sem akart róla. — Hiszen én eltartom ma­gát, édesanyám. A molnár- ságot kitanultam, lassan kész lesz a malom is, amit majd így keresek, kettőnknek bő­ven elég lesz— nyugtatgatta édesanyját az ifjú. Eljött a legszomorúbb nap, a legyengült öreg néniért beállított a halál. Matej — ez volt a fiatalember neve — illően eltemette édesanyját, virágot is ültetett a sírjára, megsiratta és hazatért. Elmúlt néhány hét, és a faluban új hír kapott szárny­ra. Állítólag Matej minden estéjét a pirospozsgás arcú Terézkénél tölti. Mire elmúlt a nyár, Matej a szomszédok segítségével felépítette a malmát, és asszonyt hozott a házhoz, Terézkét. Csendesen, elégedetten éldegéltek, míg be nem állt a száraz hideg tél. Egész idő alatt igen ke­vés hó esett, és tavasszal a hegyekből lezúduló víz gyor­san átrohant a patak med­rén. Hogyan fog a malom kereke forogni, ha a patak­ban nincs elegendő viz. Egyik nyári nap Matej in­dult haza Szlubicéből, ami­kor valaki nevén szólította. Körülnézett, és majdnem kő­vé vált a rémülettől. Éppen szemben vele, a szikla hasa- dékában állt egy fekete, sző­rös alak fején két kis szarv­val. Az ördög! — Nem menekülhetsz elő­lem, Matejko. Hallom, hogy kevés a viz a patakban. Matej nagynehezen erőt vett magán, és egészen halkan helyeselt. Az ördög folytatta: — Csak nyugodtan térj haza. én mindenről gon­doskodom. Egyet kell meg­ígérned, éspedig azt, hogy ami legelsőnek születik a házadban, az az enyém. „Nem jó ujjat húzni az ördöggel’’ — fontolgatta ma­gában Matej. Rossz idők jár­nák, kevés a munka. Nos megpróbálom. Megkötötték az egyezséget. Az ördög megígérte, hogy a Hosszú-Árokból a hegyen át vezeti a vizet egészen a ma­lomig. Matej vidáman tért haza. A felesége, amint meglátta őt, a nyakába ugrott és el­újságolta az örömhírt, hogy gyermekük lesz. Matej meg­ijedt. mert eszébe jutott az ördögnek tett ígérete. Ettől kezdve a molnárnak nem le­hetett szavát venni. Elgon­dolkodva járt-kelt, senkivel szót nem váltott. Munkája elegendő volt, éppen ezért senki nem értette Matej kü­lönös viselkedését. Egyik, reggel Matej bemegy a malomba és mit látott? A macskája vidáman játszado­zott egy pici, csupasz kisci- cával. Ez a látvány úgy meg­örvendeztette a molnárt, hogy önfeledten nevetni kez­dett. Majd fogta a kiscicát és rohant vele a sziklához. Hármat kopogott a megbe­szélt helyen, és a szikla ha- sadékában nyomban megje­lent az ördög. Amikor meg­látta Matej kezében a vak kiscicát, a remélt csecsemő helyett, mérgében kitépett a földből egy hatalmas sziklát, és a hegyoldal nyílásába ha­jította, hogy a víz útját el­torlaszolja. Nem lehet tud­ni, hogy az ördög célzott-e rosszul, vagy a víz folyása volt olyan erős, de a nyí­lást nem sikerült elzárnia. A hegy alatt még ma is folyik í a patak. Azt a helyet, ahol a patak ered, Ördög-lyuknak nevezték el. Dr. Papp Sándornc fordítása Úttörő­posta Mielőtt a leveleket ismer­tetnénk, közöljük a 3. számú expedíciós feladatot. Úttörő Expedíciós Őr­sök, figyelem! Vegyétek fel a kapcso­latot a testvér KlSZ-alap- szervezetekkel! Őrseitek egy tagja vegyen részt egy KISZ-taggyűlésen, vagy rendezvényen. Az ott lá­tottakról írjatok élmény- beszámolót az expedíciós naplóba és készítsetek ri­portot a KlSZ-alapszerve- zet titkárával. A feladat végrehajtásához kérjetek segítséget csapatvezetői­tektől. A 3. számú feladat végrehajtásának határide­je: 1974. március 20. Nyíregyháza, 1974. feb­ruár 2. ELŐRE „Városi Expedíciós Tanács” Nyíregyháza Ezek után pedig emeljünk ki néhány levelet az e heti út- törőpostábóL Vlgváry Sándor (sóstóhegyi 11. számú általános iskola 1358. Petőfi Sándor Úttörő- csapat, 7. osztályos tanuló) az iskolarádió adásairól számolt be: „A rádió hétfő kivételével minden nap közvetíti a paj­tásoknak a műsort, ami elő­segíti a fontosabb dolgok ki­hirdetését. Az adás szerkesz­tői közé tartozom én is. Mun­kánkat megkönnyíti, hogy j<?l fel vagyunk szerelve magne­tofonokkal és különböző tech­nikai kellékekkel. Iskolai és úttörőünnepélyeken is nagy szerepet játszik a mi stú­diónk. Hangszórók segítsé­gével az udvaron is megtart­hatjuk ezeket az ünnepélye­ket. Rendszeresen hírt adunk az úttörőcsapatban, a rajban és az őrsökben végzett mun­kákról, így hirdettük meg az egyes akciókat, vagy felhí­vásokat intéztünk a pajtá­sokhoz. Munkámat szeretem és szívesen végzem.” A Riporter őrs tagjai Gye- nindák Anna, Papp Magdolna és Nagy Zoltán (záhonyi álta­lános iskola) a következőket írják levelükben: ,.A Könyvbarát klub és a Gagarin raj elvállalta, hogy expedíciós feladatként í^Jku- tatja Záhony múltját, jelenét és jövőjét. Ezért községünk felszabadulásának 29. évfor­dulóba alkalmából őrsi por­tyára indultunk. A Záhony Nagyközségi Pártbizottság és a nagyközségi közös tanács, az ABC áruház, a posta és a KISZ-bizottság volt az úticé­lunk, végül a művelődési ház igazgatójával, Kézy Béla bá­csival készítettünk riportok Legközelebbi expedíciós fel­adatunknak tekintjük Sza­bolcs megye múltjának iro­dalmi emlékeinek, nevezetes­ségeinek felkutatását. Az ez­zel kapcsolatos vetélkedő megrendezésére a közeljövő­ben kerül sor. Expedíciós tú­ráink során már eljutottunk a megyeszékhelyünkre, Kis­váráéra, Nyírbátorba. Tuzsér- ra. További terveink, kapcso­latot teremteni a beregi űttö-i rőkkel, felkeresni a tiszakere-í csenyi pajtásokat, megtekint teni a tiszalöki erőművet.” I. Gyakorló iskola Expedt- ciós Parancsnoksága (4233 Vasvári Pál Úttörőcsapat), „Nálunk minden raj bene­vezett az Expedíciós Utinap- ló pályázatra. A hat fős péti ramcsnokság már három alka­lommal ellenőrizte a tu ráki teljesítését és a naplók tar­talmát, külsejét. Eddig a leg* szebb naplója a 7/b osztálya« Móra Ferenc rajnak var»; Már négy gyalogtúrát tettefc, két őrs volt kerékpártúrán és legutóbb a 7. számú óvodá­ban jártak, ami iskolánktól 3 kilométerre van. Ezt olvasd tűk naplójukban: Köszönet a Móra Ferenc rabiak, hogy a Hámán Kató úti óvodások­nak: az alkotójátékhoz ötletes kellékeket (vasúti sorompó­kat) készítettek, s felajánlot­ták a további segítséget a já­tékjavításhoz és készítéshez; Köszönettel a gyerekek nevé­ben: Ádiám József né, vezető óvónő.” NEVEKBŐL VÁROS. írjátok be az ábra vízszintes so­raiba az alább felsorolt neveket úgy, hogy a középső függő­leges oszlopba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy ezer­éves magyar város nevét adják eredményül. Megfejtésül ezt a városnevet küldjétek be. BERTA ILONA, IZSÁK. PÉTER* DEMETER. GERGELY, GERZSON, HERMINA, KELE­MEN. mogaatzsg; :satfa|8aM

Next

/
Oldalképek
Tartalom