Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
|.d»ái ***W-*HíCTA1tóR§SJíg = ÜTOHSTOlff «HHKEW ím. feftufc f|i A Kispolgáriság ellen Szakszövetkezetek Következetesebb Karcot Hogyan tovább ? hektáron termeltek búzát, ha ezzel a területtel beszorozzuk a 12 mázsás különbséget* 6000 mázsát kapunk. Rozsból minden hektáron hét mázsa a többlet a termelőszövetkezetek javára. legszembetűnőbb a különbség a kuköricatermeszitésben. A termelőszövetkezetek 42,6 mázsás termést takarítottak be, a szakszövetkezetek 24,1 mázsát. A hektáronkénti 18 mázsás plusz még nagyobb hangsúlyt kap, ha leírjuk, hogy a szakszövetkezetek fő növénye a kukorica volt, vagyis 2481 hektáron termesztették. Ha elkezdünk szoromi, itt mér tízezer mázsák jönnek ki, A takarmányt bőkezűen számolva is a 18 mázsa kukorica 4—5 mázsa hús előállításához elegendő. Az átlagtermések alakulásának ismertetése mellett sokat mond a bruttó jövedelem mértéke is. Á termelőszövetkezetekben 1972- ben az egy hektárra jutó bruttó jövedelem 7940 forint volt. a szakszövetkezetekben 1780 forint (csak a közösen művelt területre vetítve). Az arány valamelyest javuló tendenciát mutat 1973-ra a szakszövetkezetek javára, de esak néhány száz forinttal tér el az előző évitől. A termelőszövetkezetekben a fejlesztési alap hektáronként 1310 forint, a szakszövetkezetekben 889 forint. A fenti adatok is azt bizonyítják, hogy nagyon időszerű volt a múlt évben meghozott minisztertanácsi határozat, amely a mezőgazdasági szaikszövetkezetek közös tevékenységének fejlesztéséről és a működésképtelen szakszövetkezetek helyzetének rendezéséről szól. A közös gazdasági tevékenység megszilárdítása és továbbfejlesztése, a vezetés színvonalának emelése, a tagság szociális helyzetének javítása céljából 1974-ben minden szakszövetkezetet bizottság vizsgál felül. Közgyűlések döntenek A bizottságok a reális helyzet megállapítása után különböző javaslatokat terjeszthetnek a tagság elé, aminek ismeretében a közgyűlések döntenek a további működésről. Dönthetnek úgy, hogy megmaradnak önállóan szakszövetkezetnek, jogszabályszerűen működnek, fejlesztik a nagyüzemi tevékenységet és gazdasági alapot. Elhatározhatják, hogy más szakszövetkezetekkel egyesülnek, az eredményesebb működés érdekében. Az eredményes gazdálkodás egyik feltétele a közös földterület gyarapítása, a nagyüzemi táblák kialakítása. A szakszerű gazdálkodás ,'lképy.elhetetlen olyan körülmények között, fi Int amilyenben például a Szabolcs szakszövetkezet is van, ahol az 568. hektár közös hűvelésű terület mintegy 300 parcellában Van. Vagy áz az állapot, ami a kisebb szakszövetkezetekre jellemző, nincs vagy alig van közös tevékenység. De mit is lehet kezdeni olyan szövetkezetben, mint a Győzelem, ahol az összes földterület kevesebb, mint 100 hektár vágy a Hunyadiban, ahol a tagok szánra 41 fő. A tagáág dönthet úgy is, hogy önállóan Halakul mezőgazdasági termelőszövetkezetté, /agy más termelőszövetkezettel egyesülnek. \ tagok az egész szakszövetkezet csatlakozása nélkül is kérhetik felvételüket a szom- •zédos termelőszövetkezetekbe. A szakszövetkezetek formális működésé- lek megváltoztatására, a nagyüzemi gazdálkodás élősegítésére az állam különböző célra iriyági tárriogatást is nyújt. Ha növelik a közös térületéket. vagy tevékenységi körüket bővítik a saját erőforrásaik kiegészítésére külön keretből állami támogatásban részesülhetnek. Felülvizsgálják és rendezik az 1969 előtt keletkezett hiteleket. A kedvezőtlen termőhelyi adottságűak a termelőszövetkezetekhez hasonlóan árkiegészítésben részesülhetnek. A szakszövetkezetek — ahol mű- | ködéskipesék — a felülvizsgálat után nemcsak javaslatokat kapnak, hanem a többtermeléshez, a tagok anyagi, szociális helyzetének javításához támogatásban is részesülhetnek. A szövetkezeti vezetőkön pártszervezeteken most a Sor, hogy a minisztertanácsi határozatokat isfnertéssék a tagsággal. Mire ä Bizottságok megkezdik a munkájukat, a tagságnak is legyen véleménye, ismerje a lehétőségekét. Csikós Balázs Taggyűlés a KEMÉV-nél másodállások körüli — nem a társadalmi ügyet szolgáló elvtelen megalkuvások, a telekspekuláció, stb.) a nem becsületes munkával szerzett jövedelemszerzéssel. a protekcionizmus, az elvtelen össze- köttetések, helyenként a hatalommal való visszaélés szintén kedvezőtlenül befolyásolja a becsületes emberek hangulatát, bántja igazságérzetüket. Rontja a szocializmus hitelét. Tehát nagyóh veszélyes jelenségekről van szó. Néhány an hajlamosak csak a kirívó példákat számontartani, pedig a sok, ma még „kisebb’* veszély is naggyá nőhet ha nem folytatnak ellene hatékony eszmei harcot. Kétségtelen, hogy Nyíregyházán néhány sajátos ok is közrejátszik á kispolgáriság továbbélésében és újratermelődésében. Ilyen szempontból figyelembe kell Tennünk a városi társadalom helyzetét, alakulását. Az alkalmazotti, értelmiségi dolgozók viszonylag magas számát, a munkásosztály összetételét, a mezőgazdaság többszektorú- sagát, és azt a jelleget is, hogy városunk diákváros és hogy jelentős külterülettel is rendelkezik. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem magyarázhatók ék nem igazolhatók á nem kívánatos jelenségek csupán az említettekkel. A munkánk során elkövetett szervé- zetlenségek, az ellenőrzés hiányosságai, az őszinte légkör fogyatékosságai, a politikai nevelő munka tartalmi kívánnivalói mindmind talaját képezik a kispolgáriságnak. A pártbizottság a kispolgáriság elleni küzdelemben különböző feladatokat határozott meg. A párt- és állami vezetésnek együttes feladata, hogy munkaterületükön vizsgálják meg a kispolgáriság megnyilvánulásait és ezek ismeretében határozzák meg á tennivalókat. Nyilvánvalóan a kispolgári Szemléletmód, ideológia megnyilvánűlásai ellen folytatott eszmei, politikai harc akkcg- lesz hatékony, ha a kispolgári ideológia, politikai magatartás, életszemlélet egésze ellen lépünk fel és nem kampányszerűen, hanem állandó és rendszeres harcot folytatva ellene. Jobban ki kell használni a pártoktatásban és a tömegpolitikai oktatásban rejlő nevelési lehetőségéket. Pártűnk politikájának összefüggéseit, a párt és a munkásosztály vezető szerepét és szövetségi politikánkat újra és újra behatóan magyarázni, megértetni és elfogadtatni! A marxizmus—lenin izmus terjesztése.' elért eredményeink reális propagálása, a fegyelmezett, becsületes dolgozók anyagi, erkölesi elismerése és népszerűsítése ugyancsak fontos feladat e munkában. Jelentős szerep hárul a szocialista demokrácia, a szocialista munkaerkölcs fejlesztésében és erősítésében a vezető posztokon dolgozókra. Áz ő magatartásuk, vezetési stílusuk lendítő je lehet a kedvezőbb feltételek megteremtésén keresztül á negatív jelenségek elleni eredményes harcnak. Annyi bizonyos, hogy a szervezetlenség, a tunyaság és politikai közömbösség nem szükség- szerű velejárója a szocializmust építő társadalomnak. Pártszervezeteinknek áz é támákőfrel foglalkozó taggyűléseken sorba kell véftni; mi az ami hamis, ami zavarja a munkát, ami fékező, ahol a legtöbb' a baj, a gond és ezekre kel] koncentrálni a politikai felvilá gosító munkában. A párt és a pártonkivüliek '“felkészültebb, legvitakészebb érőit kell be nni á munkába. Vá it varunk ezektől a taggyűlésektől Várjuk azt —, és ezt segítjük is - hogy egységesebb értelmezés és ennek ala-- án egységesebb cselekvés bontakozzék k Továbbá, hogy a már tapasztalt érzéken éagálás még szélesebb körű lesz. siker'' ovábblépni_ úgy, hogy á visszásságok“ lemcsak bírálni fogják, harietn megifeünt“ lsükre konkrét gyakorlati intézkedéseket ?• esznek. És nem utolsósorban ennék kapcs-í ~ ninden bizonnyal e bonyolult problémakörén magabiztosabban igazodnak él. pártszer- /ezeteink is hozzáértőbben, hatékonyába -színei, politikai harcot folytatnak a kispo’ ’áriság minden megnyilvánulása ellen. Zzakó Istvr A Szabolcs Szakszövetkezet hizlaldájában A szakszövetkezetek fejlesztésére, működésük javítására több párt- és tanácsi határozat, intézkedés született az elmúlt évtizedben. Egyesülésekkel, a tagság sorainak rendezésével, a közösen művelt terület növelésével, a közös munkában való részvétel fokozásával a kezdeti évek formális működésének stádiumából a szövetkezetek többségében jelentős előrelépés történt. A nyolc szövetkezetből négy jól, illetve elfogadhatóan működik. Ezek: a Szabolcs, az Új Erő, az Egyesült Erő és a Bessenyei. Amikor azt állítjuk. hogy jelentős előrelépés történt, akkor tudni kell, hogy az ötezer hektár összterületből 4500 ennék a négy szakszövetkezetnek a birtokában van. A másik négy — kevésbé jól működő — szakszövetkezet a Győzelem. a Hunyadi, a Petőfi és a Soltész. Köztük még 100 hektáron aluli területtel rendelkező is van. Az összes Szakszövetkezeti közös művelésű terület Nyíregyházán 1370 hektár, amiből 1300 hektár a négy élőzőhöz tartozik. Négy csoport Az összes föld és a közös művelésű terület ilyen szélsőséges megoszlása mellett a fejlettségi szóródás is teljes skálájú. A négy nagyobb szakszövetkezet közös vagyona 3,5— 7 millió között váltakozik, a kisebbeké néhány százezer forint értékű. Az állapotukat, de a jövőt is jól példázó fejlesztési alap a nyolc Szövetkezetben összesen egymillió 650 ezer forint, amiből egymillió 77 ezer az Uj Erőben, 300 ezer pedig á Szabolcs szakszövetkezetben. A birtokukban lévő 36 traktorból 29 a négy nagyobbhoz tartozik, náluk van mind az bt gabonakombájn. A 11 tehergépkocsin az Uj Erő és a Szabolcs osztozkodik. Közös állatállománya a nyolcnak nincs annyi, mint egy közepes termelőszövetkezetnek: 21 darab szarvasmarha, néhány száz larab juh és sertés jelenti áz állományt. Az' Hobbi években — párt és tanácsi javaslatra - 3 agrármérnököt, 4 technikust ős két, ké- 'sített könyvelőt sikerült alkalmaztatni. A szakszövetkezetek tagságának rétégző- 'ié nem tűnt úgy el, mint a térmélőszö ékezetbe lépett parasztságé. A tagság kis sze — 1973-bari mintegy Í2 százaléka — ndszerésen részt vett a közös munkában ' ívékenységük és a közösből származó jö edelmük megegyezik a termelőszövetkezet' ".gokéval. Náluk számottevőbb része a tag vgnák a kevés földdel, 3—5 holddal rendé1 kezők csoportja akik a közös munkába minimális mértékben vesznek részt. A Sző vetkezet önköltséges, esetenként » kö^ös gaz daság számára veszteséges tarifákkal nyúj tt szolgáltatásainak állandó igénylői. A harmadik csoport a számottevő föld .•űlettel rendelkező tagság, akik élvezik a szövetkezet által nyújtott előnyöket, de akö telezettségek teljesítése a közös munka alól többségükben kivonják magukat. A tagság negyedik csoportja az idős beteg, munkaképtelenek rétege, akiknek prob lémájával már eddig is sokat foglalkozta) az ilietékes szervek de helyzetük ma serr megnyugtató a számuk gyors ütemben gya rapszik. Az 1866 tagból járadékot kapott s múlt év októberében 161. a nyugdíjjárulé’ fizetése alóli mentesítést kérők száma 687 A kettő együtt a tagság felét teszi ki. Hr ma még nem is valamennyien munkaképte lenek, betegek de a közeli években számo1 ni keli velük, hogy a földjüket nem fogja' megművelni. A közös előnye Az eredmények és a göndok rövid átte kintéSe után érdeméS egy kis összéhasonli tást tenni a városban működő termelőszö vetkezetek és a szákszövetkezetek produktu mai között. A két szövetkezeti típus birtoka ban szinte pontosán azonos hányada var Nyíregyháza határáiiak. ideértve a korábba- ön illő Nyírszőlőst is. (A tsz-ek terület 1523 hektár, a szakszövetkezeteké 5193.) A termelőszövetkezetek 1973-ban hektá ronként 36,7 mázsás búzatermést értek el, < szakszövetkezetek 24,7 mázsát takarítottak bé héktároftként. A szakszövetkezetek 509 xrapjainkban gyakran beszédtéma az ’ önzés, a harácsolás, a spekuláció, a köztulajdon és közösség ügye iránti közömbösség, a protekció, a kátos nagyvonalúság, a kéz kezet mos elve. az egyes embereket meg- szédítő szerzési vágy, az ezt szolgáló ügyeskedések. És lehetne sorolni tovább a listát. Vajon arról van-e szó, hogy elözönlőit bennünket a kispolgáriság hulláma? Nem. A tények ismeretében ennek ellent kell mondani. Annyi azonban igaz, hogy fejlődésünk alapvetően és döntően pozitív vonásai mellett ezekkel egyidőben léteznek, egyes esetekben újratermelődnek a' kispolgári szemlélet és erkölcs maradványai is. E tényt is fi- gyelembevéve a városi pártbizottság a közelmúltban sok-sok emberrel folytatott beszélgetést e témáról, összegezte a tapasztalatokat és következetesebb ideológiai harcra hív* ta fel a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteket, kommunistákat és pártonkí- vülieket, minden becsületes dolgozót. Azt tapasztaltuk. hogy kezdeményezésünket helyesnek, időszerűnek tartották az emberek, érzékenyen reagáltak a kispolgári magatartás jelenségeire. A közhasználatban azonban a kispolgáriság és a kispolgárság fogalma keveredik és ez az egységes cselekvés fékezője lehet. A kispolgári mentalitást egyesek kizárólag a kispolgárságra, mint társadalmi rétegre korlátozzák. holott ez jelentkezik és hat a társadalom más osztályainak, rétegeinek magatartásában és gondolkodásában is. Leszűkült sokak értelmezésében a kispolgáriság fogalma olyan értelemben is, hogy elsősorban és döntően csak az anyagiasságot, önzést értik alatla és ennek vetületeként a hangsúlyt egyes használati tárgyakra, sok esetben az életmódot, pihenést, szórakozást meghatározó javakra helyezik. Pedig a kispolgáriság mint szemlélet és magatartásforma hordozza a világnézet és ideológia számtalan elemét. ■y árosunk dolgozóinak közgondolkodá- ’ sára az a jellemző, hogy magukénak vallják pártunk politikáját. Az elmúlt év gazdasági eredményei, a társadalmi összefogás különböző formái a város fejlődéséért ér. zeit növekvő felelősség erről tanúskodnak. A várospolitika megfelelő és cselekvő együttműködést vált ki a város dolgozóiból. Figyelő szemmel kísérik, bírálják és , segítik Nyíregyháza fejlesztési terveinek alakulását, részt vesznek a város életét érintő és formáló fórumokon. Elmondhatjuk tehát; bbgy nemcsak szemlélői, hanem aktív részesei, alkotói életünknek, fejlődésünknek. Növekedett a dolgozók marxista—leninista és általános műveltsége is. Ezt. a párt- és tömegszervezeti oktatásba, az alapműveltség megszerzésébe bekapcsolódók számának szolid, de rendszeresen bővülő száma is bizonyítja. A közéleti, munkahelyi demokratizmus kibontakozását és szélesedését bizonyítja a különböző fórumok nyílt, őszinte légköre. A szocialista közgondolkodást elemezve a sikerek mellett a pártbizottság néhány negatív jelenségbe is ráirányította a figyelmet. Elsősorban a politikai, ideológiai életben jelentkező téves és torz nézetekről, szemléletben! problémákról van szó. Szövetségi politikánk egyik alapgondolatát, a népi-nemzet egységre való törekvésünket esetenként fél remagyarázzák. Vannak akik ügy gondolják hogy ez csak a munkásosztály vezető Szerepének feladásával valósulhat meg. Olyan felvetéssel is találkozunk, hogy a munkásosztály vezető szerepe szükségtelenné tesz a nemzeti egység megvalósítását. Pártunl vezető szerepével kapcsolatban is voltak é vannak olyan hangok, hoev orszásosan iee’- de helyileg nem érvényesül. Az ilyen véle mények természetesen fakadhatnak a műn kahelyi demokrácia és légkör hiányosságai ból is. A kispolgári ideológia és politikai maga tartás egyik veszélyes megnyilvánulása r nacionalizmus. Ez is tapasztalható. A fentie ken túl gyakrabban találkozunk az anyá giasság különböző megnyilvánulásaival, (hálapénzek. borravalók jogszerinti elvárása, a
