Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

Í974. január 3Í. fcELET-MAGYARORSZÄÖ idUM Népesedéspolitika Százmilliós plusz KEVESEN TUDJÁK , hogy a párt népesedéspolitikai ha­tározata nyomán született társadalombiztosítási intézkedések Szabolcs-Szatmárban 38 ezer családot érintenek. Évente 100 millió forint többlet juttatást jelent részükre az intézkedés 1974. január 1-től. illetve június 1-től, amikoris a kétgyer­mekes családok családi pótlékát is felemelik. Vajon ismerik-e a legilletékesebbek, a több gyermekesek a népesedéspolitikai határozatot, a megszületett intézkedése­ket? Tudják-e kinek mi jár, s miért? örvendetes kezdemé­nyezés született. Istápolói & szervezői, az SZMT é6 a Társa, dalombiztosítási Igazigatóság megyei igazgatósága. Februárban a járási székhelyeken. Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban. Vásárosnaményban, néhány nagyközségben így Tiszavasvári- ban s a megyeszékhelyen a sok nőt foglalkoztató üzemekben — Nyíregyházi Konzervgyár, HAFE, a város intézményeinek együttesen — a határozat alapos megismerése, helyes értel­mezése é 6 alkalmazása érdekében — eszmecseréket szervez, nek. Tanácskoznak. a legilletékesebbekkel. EZEKRE A BESZÉLGETÉSEKRE — melyeken 40—50 ember vesz részt — meghívják az üzemek, vállalatok, intéz­mények, termelőszövetkezetek pártszervezeteinek a vezetőit. 6zb-titkárokat, nőbizottságok tagjait, nőfelelősöket, nődolgozó- kat. anyákat. Az a oél, hogy megismerjék jogaikat s az egész nemzet érdekében született fontos határozat szószólói, agitá­torai legyenek. Fontosak ezek a beszélgetések azért is, hogy az illetékesek megismerjék, mennyire tájékozott a közvéle­mény. ismeri-e. s milyen mélységben a párthatározatot, a kormányintézkedéseket, s elmondják észrevételeiket javas­lataikat. Ezeket összegyűjtik, rendszerezik, s hasznosítják. Mintegy hatszáz részvevővel kerül sor beszélgetésre, köl­csönös információra. Ezeket a tanácskozásokat az SZMT és a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetői tartják, s ott a helyszínen válaszolnak a hallgatóság kérdéseire. JÖ KEZDEMÉNYEZÉS, hiszen az a cél, hogy ezt a párthatározatot is minél többen megismerjék, cselekedjenek megvalósításáért Érdekvédelem Messze a központtól IDÉZET A SZAKSZERVEZETEK Szaboles-Szatmár Me­gyei Tanácsa Elnökségének a jelentéséből: „1973-ban is nagy feladatot jelentett a 24, megyebizottság nélküli alapszervezet munkájának segítése, ellenőrzése.’’ Szervezett dolgozók, de... Ez a de lényegében azt jelenti, ha ennek a húszezer dolgozó valamelyikének valamelyik jogi személlyel, vállalattal, üzemi bizottsággal nézeteltérése támad, úgy bizony n«m tud felsőbb szakszervezeti fórumához fordulni. Eß ezeknek az alapszervezeteknek a taglétszáma a jövő­ben még növekedni fog. Ez azt igényelné, hogy sürgősebben foglalkozzanak az illetékesek a megoldásokkal. Igaz, a szak­mai központokkal és a nagyvállalatok szakszervezeti taná­csaival történt Véleménycserék alapján születtek elképzelé­sek a megoldásra, de eredmény csak ez évben várható. Re­mélhető. hogy a Szabolcsban oly jelentős vasasüzemek dol­gozói érdekeinek védelme ellátására szervező foglalkozta­tására hamarosan sor kerül. Indokolt lenne az is. hogy a vegyészszakszervezet hasonló módon oldja meg a szakmá­ban dolgozók érdekképviseletét. A NAGYVÁLLALATI szakszervezeti tanácsok a fővá­rosi központokban vannak, az alapszervezetek pedig távol tzabolcs valamelyik csücskében. Ritka dolog hogy sor ke­rül valamilyen eszmecserére, segítésre. Lehetetlen is szinte az állandó, rendszeres kontaktus, érdekvédelem ellátása ek­kora távolságból, s úgy, hogy nem, vagy alig ismerik a he­lyi viszonyokat. Jogoß igény hogy tervszerűen, rendszeresebben és tar­talmasabb segítséget adjanak e megyei bizottságok nélkül működő alap6zervezeteknek a VSZT-k. Addig is, míg — re­mélhetőleg — megalakulnak majd a megyei bizottságaik. A korszerű szakszervezeti munka sokrétűsége, bonyolultsága például indokolttá teszi, hogy többek között a Csepel Mo. torkerékpárgyár Nyírbátori Gyárában, a HAFÉ-ban. a MOM mátészalkai gyáregységénél a szakszervezeti munkát titkár lássa ell A MEGYEI BIZOTTSÁGOK nélkül működő szakszer­vezeti alapszervezetek egy részénél még mindig gátló té- n'rező. hogy a nagyvállalati szakszervezeti tanácsok által „leadott” jogkörök nem biztosítják kellően az önállóbb munkát, tevékenységet. Egy részük még működési szabály­zattal sem rendelkezik. Munkájukban tapasztalatlanság, bá­tortalanság is észlelhető. Már csak ezek miatt is több istá- polásra, segítségre szorulnak. Húszezer szervezett dolgozóról van ezó. Farkas Kálmán Olvasónk irja V „Feltételes“ ígéret Még 1973. május 10-én a Cégénydányádi Közös Köz­ségi Tanács kérte a Volán 5. sz. Vállalatot, hogy Sza- mosújlak' községben legyen egy feltételes buszmegálló. A vállalat közölte. hogy az ősz folyamán Fehérgyarma­ton megtartandó járási me­netrend értekezleten, napi­rendre tűzik és az értekezlet után a helyszínen is tájéko­zódnak. Sajnos a szamosúj- lakiak kérése még mindig nem teljesült, s nem tudjuk, hogy miért, vagy meddig kell még vámunk — kérdezi le­velében ifj. Bakó István Szamosújlak. Kossuth út 10. szám alatti olvasónk. Egy ősi szakma reneszánsza «-----Lakatosok az építőiparban-----1 Régen a. lakatos szakmá­nak elenyésző szerepe volt az építőiparban. Nem kel­lett más, csak néhány zár az ajtókra, ablakokra. A ma épülő, főleg a városi többszintes épületek mind nagyobb része vas vagy könnyűfém. A vasbeton- szerelők (ők is lakatosok) egy-egy lakóházhoz több tonna vashuzalt hajlíta­nak, hegesztenek és szerel­nek o, beton öntésh.ez. De lakatosipari tevékenység az úgynevezett nyílászáró szer. kezetek, ajtók, ablakok tö­meges gyártása> jobbára könnyűfémből. A SZARV lakatosüzemének vezetője Batta Ferenc üzemmérnök, erről így nyilatkozott: Tért hódít a könny űszer kezet — Nincs épület, létesít­mény, amelyben részünk ne lenne. Az elmúlt évben Kis­várdán megépült és átadott Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárnál négy hónapos átfutási idővel több millió forint értékű szerkezetet gyár­tottunk, illetve szereltünk. Nyíregyházán a már meg­épült és épülő tízszintes ala­gútzsalus épületeknél egyen­ként több mint egymillió fo­rint a lakatosipari tevékeny­ség. A Barátság II- fényes- litkei fogadóállomáson 12 millió forint értékű munkát tartalmaz, ezt is mi csinál­tuk. Egyébként a lakatos­üzem dolgozói 1969-ben 25 millió forint értéket, 1972- ben már 27-5 milliót, az el­múlt évben több mint 31 millió forint értéket termel­tek. Az érték tovább növek­szik, főleg a könnyűszerke­zetes program egyre nagyobb térhódításával. Az építőipari vállalat nyír­egyházi vasgyár utcai üze­mében 150-en dolgoznak, il­letve a dolgozók egy része gyártja a sokszor több tonna súlyú elemeket, a másik ré­sze pedig a helyszínen szerel. Az üzem létszáma öt éve szinte azonos. A több terme­lést nem létszámemeléssel, hanem a termelékenység nö­velésével érik el. Követendő. „Pop“ — csava­rozás helyett — A növekvő feladatoknak csak úgy tudunk eleget tenni, — mondta az üzemmérnök — ha belső szervezéssel, a mun­ka hatékonyságának növelé­sével törekszünk a határidők tartására- a naprakész mun­ka elvégzésére. Mindebből legfontosabb a naprakész munka, hiszen ezáltal az egész építőipari tevékenység folyamatos, a vállalat az épü­leteket, létesítményeket így tudja határidőre elkészíteni. A szervezés, a hatékonyság növelése sokrétű. Az 1974. évi feladatok például megköve­telik a brigádok, a munka­csapatok összevonását, új munkarend kialakítását A termelés tökéletesítésében pedig nagy szerepe van a kisgépesítésnek- új techno­lógiai eljárások alkalmazá­sának- Hogy példát említsek: az új eljárás alumínium szer­kezeteknél csavarozás helyett a „Pop” szegecselést alkal­mazzuk. Elsőként mi vezet­tük be. s előnye, hogy időt, energiát takaríthatunk meg, ami nekünk nagyon fontos. A záhonyi munkásszállást például, ahoi nagyrészt alu­míniummal dolgoztunk, há­rom hét alatt fejeztük be, ez az új eljárás nélkül lehetet­len lett volna. A termelés növekedésének nagy szerepe volt és van a szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozga­lomnak. 1973-ban 12 szocia­lista brigád címért küzdő bri­gád dolgozott a telepen, kö­zülük kettő, Támba András és Udvari András brigádja a vállalat Kiváló szocialista brigádja”. A műhelyben a vasra csapódó kalapácsok zajában, a hegesztő ívfényé­nek vakító sugarában Udva­ri Andrással és néhány bri­gádtaggal beszélgettünk ar­ról, vajon, ők hogyan látják a lakatosok helyét és szere­pét az építőiparban. Arany után kiváló cím — Értékben most még pon­tosan nem tudnám megmon­dani, hogy 1974-ben mekkora lesz a feladatunk — mondta Udvari András — de azt tu­dom, hogy jóval többet kell majd termelni, mint 1973- ban. Általában minden évben nagyobb a feladat. Ezért is került sor -az én brigádom és egy másik összevonására. Az elmúlt évben még 11,-en voltunk, most 21-en szak­munkások és betanított mun­kások, valamint 6 tanuló. Szerintem a lakatosok fel­adata és jelentősége ma már megegyezik a kőművesekével. 1950-töl dolgozom a cégnél, 1953-ban alakítottunk mun- kabrigádot- 1962-ben a szo­cialista brigádot. Tapaszta­latból tudom, hogy amit ré­gen csináltunk, az összesem hasonlítható a mostani mun­kával. Minden változott, a gyártás elsősorban nagyobb szakmai felkészülést igényel. A szocialista brigádmozga­lom hatására javult a fegye­lem, a munkához való vi­szony. A mi brigádunk —• miután kétszer elnyerte a* aranyjelvényt — tavaly meg­kapta a vállalat .kiváló bri­gád címet”. Most a' Szakmai kiváló brigádja címet várjuk, bízunk benne hogy megkap­juk, hiszen a tervet 131 szá­zalékra teljesítettük, tovább­képeztük magunkat forint­ban ki sem fejezhető sok tár­sadalmi munkát végeztünk. A tudást megbecsülik Minden változott, monda a brigád vezető és elsősorban az emberek változtak. Bizo­nyítják ezt olyan dolgok, mint például a szakmai mű­veltség gyarapodása. Virág József brigádtag elsorolta, hogy lakatos, hegesztő és ács szakmákból van képesítése. Zupkó János lakatos hegesz­tő, autódaru-kezelő egysze- mélyben és mivel még csak 27 éves. ősszel technikumban kíván tovább tanulni- Az S véleményük, hogy tudásukat, szakértelmüket, becsülik, másképpen nem is lehetne jó eredményeket elérni. Lakatosok az építőiparban. Egyre több, egyre nagyobb értékű munkát végeznek és általuk egy ősi szakma új, és szép vonásokkal gazdagodik Aki nyitott szemmel jár lát­ja az új, szép portálokat, né- "höl á csupa vas, csupa fém épületeket. Lakatosok mun­kája ez, azoké az embereké; akiket építőipari munkásként tartanak nyilván, s ha azok is, azért egy kicsivel többek. Seres Ernő l Érdemrenddel nyugdíj ban Újsághír: Négyévtizedes eredményekben gazdag mun­kásság után vonult nyugdíjba a szabolcsi mezőgazdaság két kiváló szakembere: Inántsy Ferenc főiskolai tanár, és Jan- dek Ernő főiskolai docens. Inántsy Ferenc mint váro­si gyermek — Máramaros- szigeten született és nevel­kedett — a kerti virágok ápolásával, szeretetével ke­rült kapcsolatba az élő ter­mészettel. Érettségi előtti évében rózsát szemzett. ami még azon a nyáron kihajtott és virágot is hozott. Ez szin­te elbűvölte, nem hagyta nyugodni az a tudat, hogy ő be tud avatkozni a növények életébe, az ő keze nyomán a vadrózsa nemeset virágzik. Ezzel eldőlt a pályaválasztá­sa is. Tanulmányait 1938- ban fejezte be a kertészeti főiskolán. Gyakornoki munkahelye a tuzséri uradalom. majd 1339-ben a nyíregyházi kertmunkás iskolába került oktatónak. Rövid ideig volt faiskola vezető, kertészeti felügyelő, de 1943 óta vég­képp az oktatással jegyezte el magát, amikoris a fehér- gyarmati kertmunkás iskola vezetője lett. Nyíregyházán 1948-tól a kertészeti techni­kumban.. * ’.ajd a felsőfokúvá alakulás után mint főiskolai tanár a gyümölcs tanszéket vezette. Pedagógus pályáján több, mint ezer fiatalt taní­tott meg a kertészeti isme­retekre. Az egész embert kívánó tanári teendők mellett rá­ízták az intézet tangazda­ságának vezetését is. Az ő nevéhez fűződik az ezerhol­das egy profilú gazdaság létrehozása. Megszüntették a növénytermesztést, az állat­tenyésztést és csak szőlő­gyümölccsel foglalkoztak. Azóta is itt tanulják — eb­ben a nyereséges gazdaság­ban 1— a szakma gyakorlati fogásait a leendő kertészek, gépészek. Nehéz de szép munkaiként emlegeti ezt az időszakot Inántsy Ferenc. Nyáron a termesztés, télen az oktatás vette el a nap 14—16 órá­ját. Volt olyan tíz esztendő, amikor egyáltalán nem volt szabadságon. Széles látókörét, tapaszta­latait az iskolán kívül is hasznosította. Ott volt az el­ső ezüstkalászos tanfolyamok előadód között. Majd TIT és népfront előadóként járta esténként a tanvabokrokat. Részt vett egy főiskolai, és egy középiskolai tankönyv szerkesztésében. Számtalan jegyzete jelent meg. Több ú jítása volt. nem egynek pe­dig társszerzője. Tőle ered a gyümölcsfa aljának láncos szántása. Jelentősen hozzá­járult a gvümölcsfoetakarítás korszerűsítéséhez, a targon­ca. a csúszólap és a gépesí­tett almaválogatás eszközei­nek létrehozásában való részvétellel. A nyugdíjazással nem vá­lik meg a szakmától. Nyír­egyházán a Kertbarátok Klubjának 5 a vezetője. A stafétát Pedig nemcsak az ezer hallgatójának adja to­vább. hanem saját gyerme­keinek is. Egyik fia szó sze­rint a nyomdokába lépett. a Nyíregyházi Állami Gazda­ság főkertésze lett. Másik két fia szintén állami gaz­daságban gépész, a lánya pedig tanít a mezőgazdasá­gi főiskolán, ★ Jandek Ernő a Dunántúl viza városában, Győrben született. Édesapja nyom­dász. betűszedő volt. Neve a nyomdász társadalomban is­mert, hiszen 1898-tól több mint félévszázadon át több­ször vezetője volt a területi nyomdász szakszervezetnek. Ernő nevű fia 1913-ban szü­letett, akinek a gimnáziumi utolsó évei a nagy gazdasági világválság — legmélyebb időszakára esnek. Akarva, akaratlanul a kis családi há­zukat övező 350 öles kert­jükben ismerkedett meg a konyhakertészette1 Ebben a válságos években nagy szük­sége volt a családnak az itt termelt zöldségfélékre. Abban az időben szinte természetes volt. hogy egy érettségizett fiatal — ha nem magasabb körökből származott — díjtalan gya­kornokként kezdte az életet. Jandek Ernő a győri városi kertészetben végzett két évig ingyen munkát. Ha va­laki a városházán volt díj­talan könyökvédős, annak a hajdúk, altisztek már mesz- sziről süveget emeltek, de egy kertészgyakomok még az utcaseprőnek is előre kö­szönt. Jandek Ernő a Buda­pesti Kertészeti Tanintézet­ben szerzett oklevelet. Amikor 1948-ban hazake­rült a hadifogságból. Kis­kunhalason és Kecskeméten tanított a szakiskolákban, 1951-től véglegesen letelep­szik Nyíregyházán, ahol a technikumban tanít, majd a főiskolán lesz docens. Hosz­szú éveken át gyakorlatve­zető tanár volt, a felsőfo­kon pedig a növényvédelmet oktatta. Főiskolai szakterülete, a növényvédelem olyan tan. tárgy, aminek az oktatása és gyakorlata is nagy precizi­tást. felelősséget kíván. A nagy hatású kémiai szereket már nem is százalékban, hanem ezrelékben adagolják. Egy tizedes vessző elnézése, vagy az óvó szabályok be nem tartása tönkreteheti az egész évi termést, de ami még ennél is súlyosabb em­beréletek kerülhetnek ve­szélybe. Mindezek miatt Jandek Ernő nagy pontossá­got és fegyelmet kívánt még a szakmai nyelv elsajátítá­sában is a hallgatóktól. Legnagyobb öröme, ha volt tanítványai sikeréről hall. Kedves emlékként em­legeti azt az esetet, amikor 1968-ban ő is jelen volt a Kertészeti Egyetem diplo­maosztó ünnepségen, ahol tíz volt tanítványa kapott okle­velet. De lehangolja, amikor azt hallja, hogy egyik vagy a másik növényvédő szak­embert valahol elmarasztal­ják. Hasonlóan kollegájához. Jandek Ernő is több főisko­lai jegyzetet írt. lektorált. Megfigyeléseket végez a Kertészeti Kutató Intézet ré­szére és részt vesz a .felnőtt oktatásban, ö is aktív tagja, előadója a kertbarátok klub­jának. ★ Mindkét szakember hosz. szú szolgálata alatt többször kapott magas elismerést. Nyugdíjba vonulásukkor a Munka Érdemrend bronzfo­kozata kitüntetésben része­sültek. 8*. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom