Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
/ Í9M. Január 18. KELET-MAGYARORSZÄC Hozzászólás Az ember és természeti környezete A cikkhez — amely a Kelet-Magvarország 1973. december 12-i számában jelent meg — eleve le kívánom rögzíteni, hogy az abban foglaltakkal messzemenően egyetértek. A közzétett gondolatot azzal bővítem, hogy megyénkben is megindult a gvorsütemű urbanizáció, azaz a városiasodási folyamat. Az urbanizáció egyben azzal a veszéllyel is jár — kedvezőtlen lakóterületek és intézményterületek kialakítása esetén —, hogy megindul az ellenurbanizáció, vagyis a kedvezőtlen körülmények között élő városi lakosok menekülése a városból a környező „bolygovárosokba”, alvótelepülésekbe, ahol a természeti környezet kedvezőbb. A Jósaváros telepítése házgyári technológiával folyamatosan történik, napjainkban a beépítés mintegy 45—50 százalékos az összterülethez viszonyítva. A területre vonatkozó részletes rendezési terv készítésénél, de méginkább a házgyári programterv kialakításánál igyekeztek az illetékesek olyan szellős és változatos beépítés tervezését elérni, mely az igényeket kielégítheti. Lényegében a Jósavaros keleti részén fejeződtek be és folynak építkezések, ahpl jelentős domborzati' eltérések nincsenek. A további lakóépület- és intézménytelepítéseknél megvan arra a lehetőség, hogy a lakóépületek és tömbök között a jelenlegi domborzati viszonyok megmaradjanak. Vannak azonban bizonyos műszaki előírások, útvonalvezetések, előírt lej- bsek, gravitációs közművezetékek, ami miatt bizonyos terep- rendezéseket el kell végezni. Ezt is figyelembe véve hasznosnak tartom a javaslatot, különösen azt a részét, hogy a magasabb dombokat tereprendezés címén ne hordják el és a természetes környezethez igazodjon a zöldterületi, parkosítási terv. A terület igen kedvező adottságú a közeli sóstói parkerdő és figyelembe véve és a javasolt elgondolás megvalósításával a Jósavárosban ezeket a értékeket csak növelni tehet. A jóváhagyott tervek szerint a már említett Jósaváros keleti oldalára, területrészére készültek el a részletes tereprendezési, zöldterületi és parkosítási tervek. Itt a közműveket már lefektették, elhelyezték, tehát nincs akadálya annak, hogy folyamatosan a parkosítások és játszóterek is elkészüljenek, a komplex beruházási politika révén. Ezeket a terveket felül fogjuk vizsgáltatni abból a szempontból, hogy ne sematikus játszóterek és parkok valósuljanak meg, és ha kell némely helyen mesterségesen is kialakíthatjuk a kedvező, változatos domborzatot. A nyugati területrészre — amelyen az építkezések még nem kezdődtek el és a domborzati viszonyok is természetes kialakulással kedvezőbbek — a parkosítási, zöldterületi terveket korszerűen fogjuk elkészíttetni a városi tanács illetékes ágazati szerveivel. Gondoskodni fogunk arról is, hogy játszóterek legyenek a kisebb és nagyobb gyermekek részére, olyan kialakítással, ami lehetővé teszi, hogy a gyermekek és az ott játszó ifjúság izomzata erősödjön a természetes környezetben. A kisebb gyermekek játszótereit, az idősebbek pihenőparkjait úgy fogjuk kialakítani, hogy azok szélvédett helyeken legyenek és a különböző funkciók ne zavarják egymást. A végrehajtás jelentős költségbe kerül és pl. egy négyzetméter parkosított terület évi fenntartása átlagosan 3t)0 forintba kerül. Ezt figyelembe véve a terv megvalósításában, de még inkább a megvalósult létesítmények fenntartásában a legilletékesebbeknek az ott lakókat tartom, akik társadalmi összefogással, segítséggel igen eredményesen tevékenykedhetnek a javaslat megvalósításában és megvalósítás után a további gondozásban is. Javaslataimat, illetve hozzászólásomat és véleményemet — további intézkedés megtétele céljából — megküldtem Bíró tászló elvtársnak, a városi tanács elnökének is. Marké András megyei főépítész Olvashatatlan-e a recept? A gyógyszerészet szeretete NEM NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS Mi újság a színes tévé körül ? Újévi számunkban arról írtunk, megyénkben is kopogtat a színes tévé. Biró László, a GELKA nyíregyházi vezetője tájékoztatott ben minket a színes tévé „fogadásának” előkészületeiről, s. arról: kirakatukban a járókelők is megismerkedhetnek a színes műsorral... Biró Lászlótól kérdeztük, mi újság a színes tévé körül, hogy sike-':lt a premier, milyen az érdeklődés. A GELKA vezetője így válaszolt. — Meglepetésünkre a színes tévé iránti érdeklődés a vártnál kisebb, bár elhelyeztük helyiségünkben a készüléket és a járókelők is láthatják ,a kirakaton keresztül. Sajnos nem tudtuk a kirakatban elhelyezni megfelelő állvány hiányában. A hozzánk betérő ügyfelek közül érdekes módon, kevesen figyeltek fel a színes műsorra. Volt aki megjegyezte, mi lyen tarka a kép... Sajnos, ma r-ég nincs egész estét betöltő színes adás vagy 1—2 órás folyamatos színes műsor. Kevés alkalmuk van megismerkedni vele, akik egyébként érdeklődést tanúsítanak iránta. így kevesen tudnak különbséget tenni, mit jelent fekete-fehérben, vagy színesben látni ugyanazt a műsort. Ennek ellenére a színes tévé Nyíregyházán is megtette az Sokáig szégyenfoltja volta városnak a Lenin téren megtűrt felvonulási épület, mely- lyel korábban már a lap is foglalkozott — jegyzi meg Király Mihály nyíregyházi olvasónk. Végre a nyáron megkezdték a rozoga fészek Az elmúlt évben vásárolt Riga kismotoromat a szerviz alkatrész hiány miatt nem tudja megjavítani — panaszolja levelében Péterfy József. Rohod, Alkotmány út 36 szám alatti lakos — 6 a levelében joggal teszi szóvá, hogy miért árusítanak olyan motorkerékpárt, amihez nem lehet alkatrészt kapni? SajA „felkapott” pályák közé tartozott a gyógyszerészeké 30—40 évvel ezelőtt. Biztos megélhetést nyújtott és mindenhol elismerés vette őket körül. A helyzet most sem változott, csupán annyiban, hogy kevés szabolcsi fiatal jelentkezik gyógyszerésznek és nem is mindig kerülnek vissza a megyébe. Ezért évek óta gondot, problémát jelent az üres helyek betöltése, sokszor még a lakás sem csábit. Az életkort a két véglet jellemzi — idősek és fiatalok. Az állandó létszám százötven, de ebből százhuszonötén dolgoznak, hogy miért? Nyolcvan százalékuk nő. szülési szabadságon mindig van. nak. A hetven gvógyszertár- hoz kevés ez a létszám, még legalább 25—3p gyógyszerészre lenne szükség. Nem ismerik Az érdektelenség vagy tájékozatlanság az oka a gyógyszerészhiánynak ? — Az érdektelenség nem jöhet szóba, hiszen a szegedi és budapesti egyetemeken két-háromszoros a túljelentkezés évente. Ide is olyan ne. héz bejutni, mint a többi egyetemre — mondja Szabó Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központ igazgatója. Inkább a tájékozatlanság a baj. a diákok nem ismerik a lehetőségeket. a pálya szépségeit, hiszen legtöbbször csak gyógyszerkiadókat látják a gyógyszerészekben. Ez a ..szakma” azonban jóval több a kiadásnál. Sokrétűségé, nagy tudást és a felelősségérzetet követelő szintje az államvizsgák előtt álló Szabó Gáboméval. és a Ritli házasoárral történt beszélgetés közben derült csak ki. Mi kell ahhoz, hogy valakiből gyógyszerész lehessen? — Türelem, a természet- tudományok szeretete. pontosság, felelősségérzet. Az egyetemre legtöbben úgy jelentkezünk, hogy csak körvonalaiban érezzük mire is vállalkoztunk. A pálya szépségeit a 3,—4. évben ismerjük meg amikor az első két év szerteágazó anyaga' első lépéseit, ha nem is nyű gözte le a járókelőket. Talán ha javítunk a ..nyilvános szereplésén”, valószínű többen felfedezik, több nézőnek okoz örömet. <P) bontását, s most a bontási anyag ektelenkedik — már hónapok óta — az épület helyett. A helyzet tehát nem sokat változott, továbbra is rendetlenség uralkodik a Lenin tér Krúdy mozi mögötti részén. nos ilyen jelenséggel nem először találkozunk, ezért rohodi olvasónk levelét különösképpen a kereskedelem figyelmébe ajánljuk, és kivételesen tolmácsoljuk Péterfy József kérését: ha valaki olvasóink közül rendelkezik Riga motoralkatrésszel, úgy értesítse levélírónkat. kezdenek összeállni, amikor megjelennek a szakmai tantárgyak. Sok a négy és félév anyaga, de melyik egyetem kevesebb? A minimális szabadidővel és a 6ok tanulni- valóval minden egyetemre készülő számit. Tévedni nem lehet Az elméleti ismeretek meg szerzésével eltöltött sok-sok órát a nyarankénti hazai és külföldi gyakorlat teszi élénkebbé, elmélyültebbé. — Év közben az NDK-ban, Szovjetunióban, Lengyelországban, és Belgiumban ve. hettünk részt szakmai gyakorlatokon, de a legfontosabb az államvizsgák előtti féleves gyógyszertári munka. Oktató gyógyszerész felügye. Jete mellett tanulunk — kiadjuk a sokszor olvashatatlannak tetsző receptek alapján a gyógyszereket, figyelmeztetünk az ellenhatásokra, az adagolás pontos megtartására és ami a legtöbb tudást követeli — összeállítunk egy-egy készítményt. Ez aprólékos, lassú munka, a centigrammokra ír vigyáznunk kell. Gondolatban min. dog előttünk lebeg az a figyelmeztetés. amit már az egyetem első óráitól „belénk, vertek” — ezen a pályán tévedni nem lehet, a hiba kijavítására nincs mód és lehetőség. Szabó Gáborné nyíregyházi, Itt szeretne maradni. A gyógyszertári gyakorlatot szereti. Ritli Jánosné GyőrMindenekelőtt szögezzük le: ma kevesebb a rendreu- tasitott vevő, megrendelő, mint tíz, vagy akárcsak két évvel ezelőtt is. Kevesebb a felszólított, parancsolóan kioktatott, esetleg megfenyegetett — írásban vagy élőszóban megfegyelmezett vevő. Egyrészt: két esztendeje megjelent egy kormányrendelet, amely szabályozta a vállalatok hatósági jogkörét. Másrészt: az utóbbi tíz évben a gazdasági környezet is úgy változott, hogy egy sor szolgáltató vállalat egyszerűen rákényszerült újraértékelni saját szerepét az ellátásban és kapcsolatait a vevőkkel. így adódik tehát, hogy az ember egyre ritkábban érezheti magát móresre rászolgált állampolgárnak, mert a kabátját szerette volna rendben kitisztíttatni, vagy mert egy gyár villanyvasalóját esetleg rossznak találta, s szerette volna, ha visszaveszik és kijavítják... Ráadásul még a számlát is az ember fizette, amiéit esetleg rápiritottak, hogy ezt vagy amazt márpedig nem tette helyesen. Az igazságnak azonban tartozunk any- nyival, hogy megjegyezzük: többnyire akkor öltöttek az elmarasztalható vállalatok hatósági pózt, ha a megrendelő reklamált... A MODOR No, de jogos-e már a múltidő? Hát ez az. Ha jogos lenne, kár lenne papírt pocsékolni erre a témára. Teljes körben viszont semmi esetre sem jogos. Sőt, vau egy érzésem — mint szintén fogyasztó, szolgáltatást igénylő állampolgár — éspedig az, hogy a modor — esetleg már tényleg nem hatósági, de a gondolkodás — a megrendelő, felvevő helyiségek mögött — még sok helyen az. A szolgáltatások fejlesztésére tett erőfeszítések az utóbbi években, és az elért eredmény — ha a fővárost, és egy-két vidéki nagyvárost nem tekintjük — bizony erre is enged következtetni. Tehát, hogy a szolgáltatóSopron megyei, de férjével együtt Baktalórántházára kerülnek. — Férjem szerződést kötött a gyógyszertárközponttal. Mindkettőnk helye megvan, sőt egy kétszobás lakást is kapunk, ami az indulásnál nagy előny. A kereset az ál. lamvizsgák eredményétől függ, de mindegyikünk bére meghaladja a 2000—2000 forintot. Asszisztensek A gyógyszerész pályát is az „elnőiesedés” veszélye fenyegeti. Nem ritka az olyan évfolyam, ahol nyolcvan lány mellett csak tizenhat fiú tanul. Pedig a megyét járó helyettesítő gyógyszerésznek inkább a férfiakat alkalmazzák. A végzős hallgatók közül sem mindegyik vállal munkát a gyógyszer, tárakban, inkább a kutatást választják vállalatoknál, gyárakban. A tudományos diákkörben dolgozók közül sokan az egyetemen maradnak. A szabolcsi gyógyszerészhiányon asszisztensek képzésével próbálnak enyhíteni. Az érettségi után évente 50—55 tanulót vesznek fel a kétéves képzésre, gyakran olyanokat, akiket más felsőoktatási in. tézménybe nem vettek fel. Ä továbbtanulásra itt is van lehetőségük, a legjobb eredményt e'értek tovább mehetnek a szegedi és a budapesti egyetemekre. Balogh Júlia szemlélet ' kialakulása még nem fejeződött be. Ezalatt azt értem — szolgáltatószemlélet —, hogy ezt a tevékenységet társadalmilag nagyon fontosnak, s egyre fontosabbnak értékelem. A mai idők korszerű társadalmi munkamegosztásának nélkülözhetetlenül fontos részeként, amelynek egyre inkább számottevő hatása lesz a termelésre — vagy még általánosabban — a társadalom értékalkotó tevékenységére. S mint ilyen: szolgálatnak tekintem, kötelességnek — nem másod, harmadrendű témának, amely majd sok minden után következhet, hiszen ez a társadalom túlzott igényeivel, elkényelmesedésével is összefüggésbe hozható. A PULTNÁL Vagyis: a modor már udvarias. Nem vissza — előre köszönnek. Legyen szíves — mondják. Sőt — nemcsak így egyszerűen mondják, hanem: így uram, úgy uram, parancsoljon uram, természetesen uram, legyen máskor is szerencsénk uram... És a felvevő helyiségekben fotelek, csipketerítő és újságok, ha várni kellene. A felvevő helyiség mögött esetleg meg semmi sem változott. Ott kint ~ a pultnál — még reklamáció esetén is — udvariasság, hiszen a lakosság szolgálatában állunk; a szolgálatban viszont még nem vagyunk a helyzet magaslatán: ha a minőséget, a kapacitást, a határidőket, vagy a hivatástudatot mérlegelem. A hivatástudatot, hiszen az lesz a jó, ha ez lép a — hatóságtudat helyére. Az a hivatás- tudat, amely a szolgáltatószemlélet kialakulásával van összefüggésben. Világos, hogy a körülmények további, javulása: a gyarapodás, az életszínvonal emelkedés — hozza majd magával a legdöntőbb változást. Például az. ha már nem egy, hanem két-három Patyolat. GELKA, ruhajavító lesz egy-egy körzetben... Amikor a fogyasztó választhat: melyik szolgáltatóhoz S. oldal Robban ? A régi posta pinceablakain a minap rácsok jelentek meg. Szép alumíniumszürke, sűrű rá- ísok. És a rácsokon ■gy kis papírcédula a következő felirattal : Vigyázat! Robbanásveszély* Ej, mi a kő, gondolhatja a buszmegállónál várakozó. Mi lehet itt a teendő? Elmenni előtte, el kell. De jó lesz sietni! Mert mi van, ha valami itt robban? De hisz’ meg is keli állni, hiszen ott a buszmegálló? Nos, lapuljunk csak a fal mellé. Azaz mégse. Mert ugye ha robban, és dől a fal— De mi robban? Vajon kinek az ötlete volt a posta pincéjébe robbanásveszélyes dolgot eldugni? Miért vigyázzon a járókelő? Miért uem vigyáz a posta? Miért nem máshol tárolja azt, ami robban. Mert ha szó szerint vesszük az intelmet, akkor errefelé nem dohanyzunk, nem járunk, nem állunk, nem okozunk rezgést, kitiltjuk a buszt, hiszen ki tudhatja, mi mitől robban? Mindenesetre addig, amíg megnyugtató választ nem kapok, másutt szállók a körjáratra. Igaz, pánikra nincsen ok, de azért mégis. Ki tudhatja. (bürget) megy. És nem ahhoz, ahol a legszebben köszönnek. A hatósági póz oldódásának ez egyik jelene. De a lényeg azért, mégis abban van. ha a GELKA, vagy az autójavító nem csak szolgáltató vállalatként köszön —. hanem, és mindenekelőtt — gyorsan, bármikor és kitűnően javít, karbantart... Végtére, ha így végzi a munkáját, azt teheti kicsit még ridegebben is... „ÉS VIDÉKEN? Komolyan: a szolgáltatások fejlesztése nem modor, hanem a gazdaság kérdése. És eltelik még egy-két év, amíg a szolgáltató hálózat általánosan elfogadható lesz. Különösen vidéken, mert a városokban már egy-egy profilhoz tartozó vállalatból lassan kettő, három is akad... De a hatósági szemléletbe merevedett vállalatokat —' mélyen és teljesen — a gazdasági fejlődés fogja igazán, a helyér^ billenteni. A ható- ságosdit persze addig sem kell megtűrni sehol. A kormányrendelet a minisztériumokat erre kötelezi. Ma is — nemcsak a rendelet megszületésének évében. A közszolgáltató vállalatok ügye persze más. Víz, gáz, csatorna, kémény, villany — ezekben a témákban szükséges bizonyos határig a hatósági jogkör. Hiszen, ha valahol engedélyt adnak egy kémény használatára, akkor azzal egyben a Kéményseprő vállalat — felelősséget is vállal, — hogy a rendeltetés- szerű használatból nem lesz tűz... Az viszont ugyancsak jó lenne, ha ezért ezek a vállalatok sem válhatnának egy-egy körzetben — kényúrrá. Ha fellebbezni lehetne a döntéseik ellen, ha valakj azt sérelmesnek érzi. A helyi tanácsok ezt vállalhatnák — a fellebviteli fórum feladatkörét ebben a tevékenységben — s igy ezeknél a vállalatoknál sem csúszhatna hiba a törvényes, tehát emberséges ügyintézésbe — a hatósági jogkör ellenére sem. (G4 Alkatrészhiány miatt Bontási anyag !■-■■■ ■ ■— I I . ................................. Ill » I. ...................................................................... PÓZ NÉLKÜL A rendre utasított fogyasztó
