Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
fm. f»BöSr m fcBLWr-MAG'FARORSZJie AHOL MINDEN TISZTA A legnagyobb kincs A VAGÉP balkányi gyáregységében 82 géppel készítik a szövőipar nélkülöz betétién eszközét, a kártolószalagOL IPAR A FALUBAN „Meglepetés" Balkánban Hazánkban egyedül csak itt készítenek a dohányipa* részére úgynevezett cigarettaszalagot. Segítségével a dohány feldarabolását lehet elvégezni. A különleges gép kezelője Szűcs János. (Elek Emil felvételei) na, hogy a dolgozók keresete is jelentős mértékben növekedett. öt évvel ezelőtt egy dolgozó átlagkeresete évi 17 ezer 748 íorint volt, az elmúlt évben már 22 ezer 200 forint. Erőteljes a szocialista versenymozgalom a brigádmozgalom. Enélkül a termelés ilyen nagyarányú felfutása nem lett volna lehetséges. Az elmúlt évben öt brigád versenyzett a szocialista címért, azért hogy még több, még jobb minőségű termék hagyja el az üzemet. A brigádok létét a községben is érzik. Nagyon sok társadalmi munkát végeznek elsősorban azzal, hogy patronálják az óvodákat. Legfrissebb „meglepetésük” hogy kijavítottak egy sor kiselejtezett háztarS tási gépet, porszívót, padlóJ kefélőt, olajkályhát és azokal adják át az óvodáknak. Kis üzem ma a VAGÉP balkányi gyáregysége. Alig több mint félszáz ember* foglalkoztat, de nem ez a fontos, hanem az, hogy létezik, fejlődhet, hogy ott, azon a félre eső helyen az ipari termelés igaz még csak csíg rájában, de meghonosodott! Nem titok, hogy a VAGÉP; az üzemben dolgozók is állandó jelleggel törekednek a fejlesztésre, új termékek előJ álMtásának az előkészítéséra! Megvan annak a lehetőségül hogy a kis balkányi üzem valamikór komoly ipari bázissí váljék. S. « A falu nem nagy. Mindössze 970 ember lakja. Úgynevezett kis település, de mégis nagyközség Rozsály központtal és Garbolccal Kishódossal, Nagyhódossal. Méhtelekkel, ZajtáVal együtt. Tisztaberek a hetedik — bár lélekszámban második — ebben a tagolt, nagyközség rangú közigazgatása egységben. Gazdálkodása azonban — a Petőfi Termelőszövetkezet önálló. Az is volt mindig. 1950 óta megszakítás nélkül, bár 1950-ben még aprócska és gyengécske volt a termelőszövetkezet. 1959 őszén aztán mindenki belépett. Igaz. hogy az összes terület még így is csak 1255 hektár (2200 kh.), de van ennek a kis termelőszövetkezetnek egy nagy büszkesége: még sohasem volt veszteséges, pedig nem a legjobb földeken gazdálkodnak. Csupa berek — Tisztaberek Elsősorban a községek nevének eredetére voltam kiváncsi, mert szép név az, hogy Tisztaberek. Honnan is ered ? Mielőtt megtudtam arra gondoltam, hogy — talán — eredetileg Tiszaberek volt, s valahogyan beleragadt a névbe egy t-betű. De csak a térképre kell nézni, s azonnal kiderül, hogy sohasem lehetett Tiszaberek. mert innen a Tisza jócskán keletebbre folyik, legalább 25 kilométerrel távolabb. Tisztaberek folyója a Túr. annak is a régi ágai, amelyek most olyan üresek és szárazaik, hogy emlékeztetőnek sincs bennük víz. Tavaly kaszáltak az ősi Túr-mederben, mert kell a széna, akármilyen gyenge minőségű, hiszen sok az állat a tsz-ben is meg a házaknál is. A Tisztaberek név meg onnan ered, hogy valaha, amikor a Túr még szabadon kóborolt, csupa berek volt ez a vidék, erdős-bokros, vizenyős -tocsogó®. „Tiszta berek ez a vidék” — mondták az emberek. s ez lett a település neve is. Nem rossz név. Manapság még külön tartalma is van a „tiszta” szónak. Ez a kis község valóban tiszta. Minden utca. minden Udvar, minden kert. Takaros kis faA mű alkotójával találkozni. beszélni, — mindig vonzó, izgalmas, különleges élmény. Kitűnő kezdeményezés az Országos Filharmónia részéről, hogy ifjú bérleteseit „meghívja” egy ilyen találkozóra: műveinek meghallgatása közben ismerkedjenek meg személyesen is egy ma élő zeneszerzővel. Fővárosi és nyíregyházi művészek tizenkét hangversenyt tartottak az elmúlt héten a megyében Sugár Rezső műveiből, utolsóként került sor a nyíregyházi koncertre, szombat délután, a Móricz Zsi gmond Színházban. Sugár Rezső egyik legjelentősebb zeneszerzőnk, művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek. Legjelentősebb alkotásai: a Kossuth-díjjal jutalmazott HŐ6i ének, a Kőmíves Kelemen, az Adsz és Galatea, stb. (A Hősi ének-et legutóbb Nyírbátorban hallhattuk. a Zenei Napokon). De neve nemcsak a felnőtt közönség, hanem a fiatalok körében is jól ismert ugyanis számtalan kisebb művet, előadási darabot, etűdöt írt zenét tanuló fiatalok számára. A szerzőt Vikár Sándor, a Nyíregyházi Zeneiskola igazgatója mutatta be a hallgatóságnak. Mint a rövid interjúból. valamint a fiatalok kérdéseire adott válaszokból kiderült: Sugár Reaso Solu — ez a Tisztaberekben látogató ember első megállapítása bárhonnan érkezik. Takarosak a házak, tiszták az udvarok, gondos, rendsgeretö emberekről tanúskodik az egész falu. Tavasztól késő őszig virág nyilak az utcákon is. A bevételek A Petőfi termelőszövetkezet elnöke az átszervezés, 1959 óta megszakítás nélkül Fórizs Miklós. Nagyón szereti a községet, az embereket. a termelőszövetkezetet, de nem dicsekszik. — Kicsi a mi szövetkezetünk — mondta a lehetőségeink se a legjobbak. Legnagyobb kincsünk az emberek szorgalma. Elsősorban enne* köszönhetjük az eredményeket is. Mi leginkább az állattenyésztésünkre vagyunk büszkék. Bevételeinknek csaknem felét az állattenyésztés adja, pedig csak szarvasmarhával foglalkozunk. A tsz szántóterülete mindössze 965 hektár. Ennek csaknem egyharmadán — 230 hektáron — lucernát és más pillangós növényeket termesztenek. Természetesen kukoricát is, de azt inkább a háztájiban, mert kevés á föld; A közösnek mindössze 50 hektárnyi kukoricája volt az elmúlt évben. Elég jól fizetett. 52 mázsa májusi mór. zsoltat hektáronként. Ég van rét, meg legelő. De összesen — a háztájival együtt — ezer szarvasmarhát tartanak. Felét a közösben. S amire szintén büszkék: 1973-ban a közösben 400-ról 500-ra szaporodott a szarvasmarhák száma. Természetesen: a háztáji jószágot is a közös látja el takarmányokkal. A tehenek száma jelenlég 150 _— csak a közösben — s már- már megközelítik a 3000 liter évi tejhozamot tehenenként. A háztájiban is hasonlóan alakul a tejtermelés. —- Nem kiemelkedő eredmények ezek — mondta az elnök. — A megyei és az országos átlagnál valamicskével jobbak, de tudjuk, hogy csak közepesek. Lehet és kell is még itt javítani a tehenészeten, meg mindenen... Könnyű számolni: 970 ént. bér lakik a községben, s ezernél több a szavasmarha, Vagyis: egy lakosra egynél több szarvasmarha jut. De — dály tanítványaként kezdte a zeneszerzői pályát, s az alkotói munka mellett különböző fővárosi zenei intézményekben tanított; jelenleg a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés-tanszékének tanára. A Kossuth-díjat megelőzően, 1953-ban Erkel-díjjal tüntették ki. A beszélgetés során megismerhettük a zeneszerzői munka néhány műhely-titkát, az alkotói pálya érdekességeit, sőt. hallhattuk például a zeneszerző véleményét a könnyűzene és a „komoly” muzsika kapcsolatáról is. A koncert gondosan válogatott. változatos műsora elsősorban szóló- és kamaraművekből állt. A programot, Fehér Ottó karnagy vezetésével. a nyíregyházi Tanárképző Főiskola női kamarakórusa nyitotta és zárta, keikét kórusmű igényes előadásával. Az énekkar feltűnő intonációs biztonsággal szólaltatta meg e hangulatos, de nagyon kényes kis ciklust. (Marasztalás, Márciusi szél, — Álmodozás, és Szüret után). Különösen jól sikerült a lassú tételek finom lírai mondanivalójának érzékéltetése. Schmall Pálma fuvolaművész a fuvola-zongorára irt Goneertinö-t mutatta be, impozáns technikai fölénnyel, és nagyon szép bangón. For; tényékhez tartozik — a községben kettőszáznyolcvan cigány él, akik nem foglalkoznak állat tenyésztéssel. Közülük mindössze négyen dolgoznak a tsz-ben. Eljáró ipari munkásak már nincsenek. — Hozzánk mindenki vißz- szajött. aki az átszervezés utón elment az iparba. A fiatalok is mind itthon vannak. És mindenki megtalálta a helyét is. meg a számítását is a közösben. Örömmel mondhatom hogy csendben, békességben, egyetértésben dolgozunk. Mindenki tudja és végzi a kötelességét. Talán csak az a bajunk, hogy kicsi a tsz és kicsik a lehetőségeink... Nem ismerik a veszteséget A zárszámadás ebben a tsz-ben is készül, sőt. mát minden fontosabb tételt ismernék. Húszmillió fölött lesz a halmozott termelési érték, 10—12 százalékkal több mint az előző esztendőben. A fejlődés üteme tehát jó. A terveket túlteljesítették. A növénytermesztés — elsősorban a búza — egymillió forinttal hozott többet a tervezettnél. Az állattenyésztés többlete 300 000 forint. Más ágazatokban azonban 438 000 forinttal kevesebb a bevétel, mint ahogyan tervezték. Ez a ki6 tsz 1973-ban 200 darab hízómarhát is értékesített, 70 százalékát export minőségben. A jövedelem ismét emelkedett. Egy 10 órás munkanapra 112 forint jut. — Ezzel mindenki elégedett — mondta az elnök —, báf néhány forinttal többet is tudnánk fizetni, de tartalékolunk 16. Mondtam már, hogy kicsi a tsz. Minket egy rossz esztendő könnyen visz- szalökhet. De ha van tartalék — lesz mihez nyúlni. A mi tagjaink nem ismerik a veszteséget. Célunk és törekvésünk hogy sohase ismerjék meg. S ennék egyik fontos biztosítéka a tartalék. S ha már a tiszta szóról beszélgettünk, hadd mondjam el: nálunk nem csak a község, hanem az emberek lelkiismerete es a tsz számlája is mindig tiszta Szendrei József gách Éva előadásában ezután három, a szerző fiatal korában komponált dalt hallottunk, Csokonai, Tóth Árpád és Petőfi verseire. (Tartózkodó kérelem, Aranyíelhő Reszket a bokor.). Mindkettőjüket Körmendi Klára kísérte — kitűnően — zongorán, majd ezután mint szólista is bemutatkozott, a Barokk szonatina előadásával. A háromtételes kis remekmű maradéktalan megszólaltatása igen komoly zenei-techni- kai feladat; a színházban lévő zongora, sajnos, már nagyon megnehezíti az előadók helyzetét. A kiváló zongora- művésznőt így is élmény volt hallgatni, különösen jól sikerült a zárótétel szellemes, nagyszerű fugato-jának felépítése. Végül két tételt hallhattunk még — az egyébként hat tételes — Frammenti Musicali című sextettből, mely 1958-ban született mű, fúvósötösre és zongorára. Azóta az ország legjobb fúvósegyütteseinek állandó mű- sorszáma. Most is nagyon szép. árnyalt megszólaltatásban hallhattuk. Schmall Pálma, Turányi Csaba. Kuning János. Gallai Béla. Tamás Sándor és — a végül kamaramuzsikusként is bemutatkozó —■ Körmendi Klára előadásában. Balkány ipara Leírva, kimondva a kétszavas mondatot egy kis kétkedés is fogadhatja. Valóban lenne ipari üzeme, a jobbára csak tanyavilágáról ismert homoki községnek? Van. Oda is cseppent egy kevés, mert ott álltak a hajdani gépállomási épületek, gépszínek, és sokan vártak és várnak ipari munkaalkalomra. A régi épületekből, gépszínekből műhelyeket építettek és több mint öt éve komoly munka folyik ott. A balkányi ipari üzem a VAGÉP telephelye, 1969-ben létesült. Gencsi György telepvezetővel a kezdetről, az azt követő évekről váltottunk szót. Úgy indultak 87 emberrel, hogy vasszerkezeti termékeket, ’pontosabban vasvázas színeket gyártanak. Az eredeti elgondolás igaz megmaradt, de nagyot változotf- A vasszerkezet anyagigényes termék, s a nagytömegű szállítás kevésbé oldható meg vasúton, közúton. Valami mást is kellett keresni, így lett a főprofil a kártolösza- lag, és az úgynevezett cigaretta-szalag. Kártolószalagot Magyarországon csak Balkányban gyártanak. Tágas, viszonylag korszerű üzemcsarnokban ügyes gépek egész sora zúg, zakatol. Azt írtuk ügyes gépek, pedig a dolgozókra, az asszonyokra, lányokra illene ez a jelző. Elsősorban az ő érdemük, hogy a telephely termelési értéke minden évben milliókkal ugrik. Gencsi György nem sajnálta a fáradtságot, s adatokért, régi dossziékat lapozott át. 1971- ben, miután a gépek telepítését és beüzemelését befejezték, a Pesten betanításon résztvett 26 dolgozó, 8 millió 600 ezer forint értékű terméket állított elő. Egy évvel később a tervezett tíz millió forint, helyett tizenegy milliót állítottak elő az elmúlt évben már 14 millió 200 ezer forint volt az üzem árbevétele kártolószalagból. A gyáregységben 82 géppel készítik a különböző szalagokat. Megrendelő az ország valamennyi textilipari üzeme, a bőriparnak bojholósza- lagokat a dohányiparnak a cigaretta előállításához nélkülözhetetlen szalagokat készítik. Az üzem dolgozói megtanulták és megkedvelték munkátokat, ezt bizonyítja hogy ;1970-ben az egy főre jutó termelési érték 175 ezer forint volt. tavaly már 284 ezer forint. A több termelés haszAz Országos Természetvédelmi Hivatal lapja, a Búvár most megjelent száma, új profiljához híven közli Balogh János akadémikus. az ökológiai szabályozó rendszerék környezetvédelmi szerepéről irt tanulmányát A többi érdekes írás közül külön figyelmet érdemelnek az É6zak-Magyarország kömye. zetvédelmi terveiről, a kiá- rÚ6Ított természetről, a százéves Budapest kisállattenyésztéséről, a madarak városba településéről és az új gombáinkról szoló cikkek. K színes borítójú, mélynyomatú természetvédelmi Szakik® gyakorlati útmütatásu, változatos rovataival is Blinden term észé tszerető ember érdeklődését igyekszik kielejft tent Találkozás Sugár Rezső zeneszerzővel molnár László Megjelent m Búrár új száma
