Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
San.OT-MÁGYARÖRSZÁÖ 1974. janoir St; * **. olW »»■ AUamirano a child terrorról Pénteken Moszkvában sajtóértekezletet tartott Carloß Altami rano, a chilei szocialista párt főtitkára Beszámolt arról, hogy Chilében folytatódik a terror, az ösz- szes törvényt hatályon kívül helyezték, a parlament és a többi képviseleti szerv nem működik a polgári szabadságjogokat nem biztosítják minden egyetemet megszálltak a katonák. A törvénytelen kivégzéseket még mindig nem szüntették meg. — Latin-Ameri ka már sok katonai pucosot látott, de a chileihez hasonló vére« és kegyetlen hatalomátvétel még nem volt ezen a földrészen — mondotta Altami rano. . Altamirano megállapította, hogy a chilei fasiszta junta elszigetelődött az ország népétől. valamint nemzetközi* leg is. A kettős elszigetelt- sággel együtt az ország helyzetét nehezíti a gazdaság katasztrofális állapota is. A puccsisták, miközben a gazdaság állítólagos helyreállításáról beszéltek, valójában teljesen szétrombolták az ország gazdasági életét. Hihetetlen mértéket öltött Chilében az infláció a munkások tömegesen vándorolnak Peruba és Argentínába, hogy megélhetésüket biztosíthassák. A chilei szocialista pórt főtitkára ismertette, hogy milyen embertelen körülmények között tartják fogva Luis Corvalant egy chilei börtönszigeten, mint mondotta, a Corvalan kiszabadításáért vivott harc egyet jelent a kommunista vezető életéért folytatott harccal, mert amikor Luis Corvalant a börtönszigetre vitték, gyakorlatilag halálos ítéletet róttak ki rá. Egy kérdésre válaszolva Altamirano kijelentette: érthetetlen, hogy az Uj-Kina hírügynökség a napokban bün- részességgel vádolta meg a Szovjetuniót a chi’»! puccsal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra. hogy a Szovjetunió a szeptemberi puccs után azonnal szilárdan a chilei alkotmányos kormány mellé állt. A chilei nép csalódott Kína álláspontjában — hangsúlyozta AlU..,irano. A főtitkár köszönetét mondott a chilei nép ügye iránt világszerte megnyilvánult szolidaritásért. Bejelentette, hogy Helsinkiben nemzetközi bíróság alakult a chilei fasiszta katonai junta gaztetteinek elítélésére. A Szovjetunió 1973. évi gazdasági eredményei Vége a tőrök kormány. válságnak Bülent Ecevit, a Török Köztársasági Néppárt kormányalakítással megbízott elnöke és Mecmettin Erbakan, a Nemzeti Jólét Pártjának vezetője, pénteken aláírta a két párt koalícióban való egyesüléséről szóló jegyzőkönyvet. Ezzel végétért az immár több mint három hónapja tartó törökországi kormányválság. A 185 mandátummal rendelkező Köztársasági Néppárt és a Nemzeti Jólét Pártja a parlamentben abszolút többséggel rendelkezik. A 25 tagú kabinetben Ecevit oártja 18. Erbakané pedig hét tárcát kap. A kormányalakítást követően mindkét párt az eddigi török külpolitikai irányvonalat kívánja folytatni. Belpolitikájukban az iparosítás meggyorsítására és bizonyos szociális intézkedésekre tét-1 tek ígéretet A Szovjetunió központi statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a Szovjetunióban teljesítették és túlteljesítették az 1973. év terv- előirányzatait. növelték a társadalmi termelés ütemét. A közlemény rámutat, hogy a nemzeti jövedelem az országban 6,8 százalékkal növekedett az 1972. évhez képest. Az .ipari termelés a terv szerinti 5,8 százalékkal szemben 7,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedése 14 százalékos volt. A statisztikai hivatal közölte. hogy a nemzeti jövedelem 333 milliárd rubeltért el. Ennek az összegnek körülbelül háromnegyed részét fordították fogyasztásra, a fennmaradó részt a szocialista termelés fejlesztésére és egyéb állami szükségletek fedezésére. A népgazdaság növekedésének keretében állandóan emelkedik az életszínvonal, amit a XXIV. pártkongresz- szus irányelvei előírnak. A jelentés kiemeli, hogy 1971. és 1973 között 31 millió dolgozó fizetését emelték, vagyis minden harmadik munkásét és alkalmazottét. A nyugdíj, az ösztöndíj, a segélyek és egyéb készpénzfizetés emelése 23 millió állampolgár jövedelmét egészítette ki. A Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatai tovább bővültek. Az ország a külkeres- kedeleniben 30,3 milliárd rubelt forgalmazott. Ebből az összegből a KGST-országok Í6,5 milliárd rubeles forgalommal részesedtek. A Szovjetunió lakossága 1974. január 1-én 250,9 millió fő volt. Magyar—lengyel együttműködési tervet írtak alá Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár és Tadeusz Kaczmarek lengyel kulturális és művészetügyi miniszter-helyettes aláírta a lengyel—magyar kulturális és tudományos együttműködési vegyes bizottság III. ülésének jegyzőkönyvét. Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Wladislaw Klaczynski. a lengyel külügyminisztérium igazgatóhelyettese pedig az 1974—1975-re szóló magyar— lengyel kormányközi kulturális és tudományos együttműködési munkatervet látta el kézjegyével. ★ A Tadeusz Kaczmarek kulturális és művészetügyi miniszterhelyettes vezette delegáció pénteken este hazautazott. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Orbán László művelődésügyi államtitkár, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnök- helyettese. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete is. • ypa» tdqqt* < 4--’ Phűóm Penh 9 Újabb rakéta- támadás A kambodzsai népi, felszabadító erők pénteken ismét rakétákkal lőtték a Phnom Pen-i Pochentong- repülőteret és a főváros déli kerületeinek katonai célpontjait. Az amerikafoarát kormányzat a sűrű rakétatámadások következtében péntektől kezdve „biztonsági okokból” három órával meghosszabbította a kijárási tilalmat. Szüts László: PúUottu& — Kisregény — 8. Elfehéredett az arca. Tudtam hogy szavakat keres, mi- né’ .üskésebbekét. Nem kelleti sokáig keresnie. — Semmit sem változtál — mondta —, épp • olyan önte: vagy. mint voltál. Sarkonfordult és otths gyott. Nagy lett már addigra f sürgés-forgás. Egymás után érkeztek a Tröszt kocsijai, p járástól • tűzoltóautók jöttek Számítva minden eshetőségre később láttam visszatérni p mentőkocsit is. Volt tudniillik egy sürgető feladat, ami nek végrehajtása nem kis veszéllyel járt. Meg kellet’ menteni a berendezést, a gé pékét te kellett szerelni leg alább az értékesebbjét. Ne is mondjam, hogy a feladatot az apostolok vállaltét- Kelemen már a nevemet kiáltozva keresett. Egy percet sem késlekedhettünk. Tudja, ahogy megközelítettük a fúrótornyot, gumicsiz7 mában és vízhatlan köpenyben, a fejünkön bányászsi- ?akkal, egyszerre meghűlt bennünk a vér. Pedig a torony aljában ugyancsak forró volt a levegő a feltörő víztől is, meg a látványtól is! Micsoda erő szabadult ki a ezünk közül. atvaúristen! \llandoan úgy éreztük, hogy í következő pillanatban szétveti az egész tornyot, a föld megnyílik alattunk, s min- lenestől elnyel bennünket. A ’só sírt a nagv erőfeszítésben. 1e nem engedett. F.lkéozel- heti, miiven munkát végeztünk mi ott. Nem részletezem ezt nyilván elmondták magán ak. Én azt akarom elmondani, hogy bennem mi ment végbe attól kezdve. Akár hiszi, akár nem: a legfelszültebb pillanatokban, amikor minden kis mozdulatra ügyelni kellett, amikor már nem tudtuk, hogy a forró szennyes lé, vagy az izzadság marja az arcunkat — bennem akkor is folyton a feltámadt emlékek kavarogtak. • Zsuzsával a kollégiumban ismerkedtem meg. Odahaza egyetlen gyerek voltam, anyám szülésznő, és mindenáron orvost akart belőlem nevelni, de nem vettek fel az egyetemre, hát addig járt Ponciustól Pilátusig, amíg az ápolóképzöre sikerült bejutnom. így kerültem a kollégiumba. Anyámnak az volt a terve, hogy utána újra ne- kirugaszt az egyetemnek, a képzőről talán majd sikeresebben. Nekem semmi tervem sem volt. Orvos szívesen lettem volna, de alánjában véve nekem mindegy volt. hogy mit fogok csinálni. Jól akartam élni. A kollégiumban csak a hálószobákat különítették el. egyébként egész nan együtt lehettünk a lányokkal. Ott vettem észre először, hogy én müven „jó vagyok” a lányoknál. KUBA: Intenzív gazdaságfejlesztés A szocialista Kubában az a szokás, hogy minden évnek nevet adnak. A tavalyi a Moncada ostromának 20-ik évfordulója az idei a Forradalom győzelmének 15-ík évfordulója elnevezést viseli. 1970, azaz a Tíz millió tonna éve óta azonban minden esztendőt úgy is hívhatnának: az intenzív gazdaságfejlesztés évei. „Csak" 8,5 millió tonna A gazdasági növekedés intenzív szakaszának kezdetét a gyakorlatban Fidel Castro 1970. július 26-i beszédétől számítják. Ebben az évben a kubai gazdaság legfőbb célja az volt, hogy elérjék az ország történetében egyedülálló 10 millió tonnás cukortermést. A terv gazdasági jelentősége mellett — a cukor A szocialista országok segítségével létrehozott Cienfuegos-i vegyészeti kombinát. (Foto: KS — Boros B. felv.) volt: a cukrot megvásárolják a szocialista, országok és cselehetett rébe gyárakat adnak. Erre alapozva megkezdődhet a adja a bevételek több; mint 80 százalékát — a politikai szempontokat sem lebecsülni: a szigetország látványosan bizonyította volna, hogy minden eddigit felülmúló teljesítményre képes. E kettős célnak alárendelték az összes többi törekvést A bruttó nemzeti termék 28 százalékát a cukornádtermelésben ruházták be. Az iparban dolgozók jelentős hányadát átirányították a mezőgazdaságba, csökkentették a személyi fogyasztást, és ezzel párhuzamosan növelték az erkölcsi ösztönzők szerepét. Mindezen intézkedések ellenére a termelés másfél millió tonnával elmaradt a tervezett . mögött. A 8,5 millió tonnás eukortermés így is minden idők legjobb eredménye volt, de a viszonylagos sikertelenség, és a nemzet- gazdaság többi szektorának visszaesése arra késztette a kubai vezetőket, hogy felülvizsgálják a gazdaságfejlesztésben addig hozott határozataikat A sziget iparosítása A forradalom győzelme után Kuba elvesztetté hagyományos amerikai piacait. Az egyetlen jelentős exportterméket, a cukrot azontúl a szocialista országok vették át, és élelmiszerrel, közszükségleti cikkekkel, ipari berendezésekkel fizettek. A 'cukor tehát a fejlesztés megfelelő eszköze lehet — vélték a kubai vezetők és a cukornád- termesztést és feldolgozást állították előtérbe. Az akkori gondolatmenet a következő Zsuzsa sem mutatkozott kivételnek. Úgy csüngött rajtam esténként a klubban, mintha a bálványa lennék. Pedig többet tudott nálam, vagyis őszintébben igyekezett tanulni. 'De talán épp az én könnyedségemet szomjazta. Nehéz bor szódát kíván. Zsuzsa árvalány volt, úgy küzdötte fel magát az ápolónőképzőig, s állandóan tele volt aggodalommal. Vérévé vált a szorgalom, a többre törekvés. Gondolom, jól esett neki egy kicsit lazítani velem. Már az első hetekben igen jóba lettünk. Hanem, jóba lettem én ott másokkal is, és ahol sokan kínálkoznának, ott egyvalakivel nehéz kezdeni valamit. Én hát azok közé soroltam Zsuzsát, akikről azt tartottam, hogy csak az alkalom hiánvzik hozzájuk. Félre ne értsed! Nem olcsó kalandokkal akarom én itt untatni. Azt akaram. hogy mec^rtse: milyen emlékekből táplálkozott az az érzés, amelv ott a fúrótorony aliában feltört belőlem. Olvan messziről tört fel és olvan erővel, akárcsak a föld mél véből a forró víz. Sötétedésig dolgoztunk annak a forró víznek a zu- hatagában. Sikerült a legfon, sziget iparosítása. A munka- nélküliség problémája is megoldódik, hiszen a mezőgazdaság felszívja az állást keresőket. A terv előrehaladtával azonban bebizonyosodott hogy ez az elképzelés csak egv ideig alkalmas a fejlesztésre. Az ipar erősödésével és a szociális ellátás javulásával — ingyenessé tették a tanulást, az orvosi ellátást, leszállították a lakbéreket — mind vonzóbb lett a városi életforma, a gyári munka. Megindul! a munkaerőáramlás a városok felé és a mezőgazdaság, amelyre még mindig elsősorban a kétkezi munka volt a jellemző, lassan elveszítette dolgozóinak egy részét.-' így ad&fotf az 'a helyzet, hogy áhatvanai évék végén a cukotnádtermesztési terveket már csak az ipari munkásság létszámának mesterséges csökkentésével, többezer diáknak és munkásnak odairányításával lehetett teljesíteni. • Uj munkaerő- politika A forradalom előtti állapotokkal szemben tehát megszűnt a munkaerőfelesleg, sőt, munkaerőhiány keletkezett. A munkakerülők ellen hozott törvények még újabb százegynéhányezerrel gyarapították a dolgozók létszámát, tosabb alkatrészeket leszerelnünk. Nagy értékeket mentettünk meg ezzel, csakhogy az igazi érték, a gáz továbbra is szabadon szökött a levegőbe, a szennyes lével együtt. Látja, a természet is néha mennyire könnyelmű! No, szóval, bealkonyodott már, amikor elvonultunk a fúrótorony alól. Elképzelheti, milyen látványt nyújtottunk. A libalegelőn úgy vettek körül bennünket, mintha egyenest a pokolból jöttünk volna. — Mosakodjanak le! — mondta a Tröszt főmérnöke. — Nem sok értelme lesz — mondta a harmadik bri- gadéros. — Amott sem járnak különbül. Az időközben összesereg- lett harmadik brigád ugyanis, csatlakozva az elsőhöz, már ásta a csatornát. Mert csatornát kellett ásni. A víz hihetetlen gyorsasággal gyű temlett a bakhátak között, s 1 elsősorban a faluszéli házaka fenyegette, de félő Volt, hogy , az országutat is átlépi, elönti a legelőt, s onnan megint- csak veszélyezteti a falut. (Folytatjuk) de ezzel végképp lezárult a a fejlesztésnek az a szakasza, amelyben a gazdasági növekedést csupán a foglalkoztatottak számának növelésével biztosítani lehetett. Uj típusú munkaerőpolitikára, a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának bevezetésére volt szükség. Az elsőrendű feladat ettől kezdve a munka termelékenységének javí- tása, amire két módszer kínálkozik: a korszerű termelési eljárások bevezetése és a dolgozók anyagi öszötnzése. Az előbbi módszer eleve biztosított: a Szovjetunió és a szocialista országok a legmodernebb felszereléssel látják el Kubát, amely —• hogy az együttműködést telje-» sebbé tegye — belépett a KGST-be is. A dolgozók ösztönzésének rendszerében ázonbán csak alapvető vaH toztatás hozhatott eredményű Az imperialista blokád, az ellátás szűkössége miatt bevezetett jegyrendszer körülményei között az erkölcsi ösztönzők domináltak. Ugyancsak a jegyrendszer következménye, hogy — mivel a dolgozók fizetésük egy részét nem tudták elvásárolni —• hatalmas összegek halmozód-» tak fel a lakosság kezén. ‘Ebben a helyzetben a pénzbeli premizálás nem lehetett eredményes. Ezért a jutalmazás különleges formájáhoa folyamodtak: a tartós fogyasztási cikkek (televíziói rádió, hűtőszekrény stb.) vásárlására a legjobb munkások kaptak lehetőséget, Ugyanakkor szabaddá tettek kezdetben százötven, majd ötszáz terméket amelyet felemelt áron mindenki megvásárolhatott. Ezzel elérté lej hogy a lakosság megtakarításai' rohamosan csökkentek, aí erkölcsi és a különleges jutalmazási formák mellett megkezdődhetett a dolgozók anvagi érdekeltségének bevezetése, ezzel az intenzív gazdaságfejlesztés egyik alapvető feltételének megteremtése is. Az elosztás alapelve Mindezt a kubai szakszervezetek 1973. novemberi kongresszusán jelentette be Fidel Castro: „A kubai forradalom a gazdasági fejlesztés intenzív szakaszába lépett — mondta. — Megteremtettük annak a lehetőségét^ hogy a szocialista társadalom elosztási alapelve érvényesüljön: Mindenki a képességei szerint dolgozzék és a mun- cája szerint részesüljön a negtermelt javakból. Az al- núlt néhány év fejlődése ooí bikánk helyességét bizonvít- a: 1971-ben öt, 1972-ben kilenc, 1973-ban npdig tizenhárom százalékkal emelkedett népgazdaságunk termelése.^ Bernét Györgjf