Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

1974. Jaftulr S.' feSLET-MAGYARORSZACf f. oMa* SZÍNEK Luxus-e az, ha egy' vállalat a munkásai jó közérzetének, pszichi­kai állapotának bizton­ságára, egészségvédel­mére, nyugalmas mun­kájára egy milliót költ? Pszichológusok, mate­matikusok, közgazdászok számították ki: nem luxus. Az ilyen környe­zetben végzett munka termelékenyebb, a színes lalak, gépek, berendezé­sek nem csak az embe­rek közérzetére vannak jó hatással, hanem nö­velik a munka hatékony, ságát, fokozzák az éber- ; séget, minimálisra csök­kentik a balesetet. Egy­általán korszerűbbé vá­lik az üzemi élet. Ezt várják a Taurus nyíregyházi gyárában is, ahol a szindinamilca tör­vényei szerint elkészül­tek a színes falak és a gépeket is befestették néhány üzemben. Sok szó esik manapság az üzemi, a munkahelyi légkörről, a jó munka­teltételek szükségességé­ről. Ezeket úgy is emle­getjük, mint a korszerű üzem- és munkaszerve­zés fontos elemeit. Itt a gyárban valóban egy millióba került az emlí­tett szindinamikák elké­szítése, de a szakembe­rek — méréseik alapján — jó eredményeket vár­nak. A falak és a gépek festésére a körfutózó — és a tömlőgyártó üze­mekben került sor. Újszerű feladat elé ál­lította a Kelet-magyar­országi Közmű és Mély­építő Vállalat szakembe­reit is ez a megbízás. Ez az első ilyen munka, amelyre szabolcsi üzem­ben kerül sor. Színkár­tyák alapján a festéke­ket külön gyártatták e célra Lenint:árosban a TVK-ban soron kívül 13 féle színben, összesen csaknem 5 ezer négyzet- méternyi falfelületet fes­tettek különböző színek­re, s 1400 négyzetméter­nyi az a gépfelület, amely szintén színezésre került. A falak a kék szintibe és árnyalatainak válto­zatában készültek, míg a fal mellett üzemelő gé­peket zöldre és árnyala­taira festették. A közép­ső gépsorok c sontszínü- ck és annak változatai, a harmadik, a melegüzemi gépek pedig kékszínűek lettek. Sárga szint kap­tak a köpenytároló és egyéb állványok, míg a veszélyes részeket a munkavédelmi előírások­nak megfelelően sárga­fekete csíkozással látták el. Lehet követni a Tau­rus példáját. Mint hal­lottuk, a MOM máté­szalkai gyárában még ennél is modernebb szí­nezés készül. F. K. Gazdagodik a szabolcsi ruhaipar Épül az új csarnok, amelyben a zak őkészítő szalag kap helyet. Alig fejezték be a Vörös Október Férfiruhagyár nyír­egyházi gyáregységének fejlesztését, máris újabb bővítéshez láttak az építők. A második ütemben közel 40 millió forin­tos létesítménnyel gazdagodik a szabolcsi ruhaipar. Az ezer- 400 négyzetméter alapterületű új csarnokban egy korszerű zakókészítő szalagot helyeznek üzembe. Bővítik a szociális létesítményeket, valamint a meglevő kazánház korszerűsíté­sére is sor kerül a nyáron. A tervek szerint az év végére el­készülő beruházás nyomán 300 fővel növelhetik a dolgozók számát, s így a VOR nyíregyházi gyáregysége több mint 850 nőt foglalkoztat. Évi munkájuk nyomán 100 ézer öltönyt ké­szítenek hazai és külföldi értékesítésre. (Elek Emil felvételei) A Zalka Máté szocialista brigád három éve alakult. Vezetője Milinárcsik Júlia varrógépen a zakók ujjait készíti. Közegészségügyi ellenőrzésNyíreg'yházáii 0 Ivóvíz a külterületen 0 Megszüntetik a mozgó íttgylalíárusítást 0 Pótolt ások az bölcsődékben, az óvodákban Felkerestük a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Városi Közegészségügyi Járványügyi Szolgálatánál dr. Kardos Ka­talin állami közegészségügyi, járványügyi felügyelőt, és ar­ra kértünk tájékoztatást: 1974-ben milyen problémá­kat kell megoldani az egész­ségügyi ellenőrzésben? — A városi közegészségü­gyi szolgálat feladatai ez év­ben fokozódnak. Továbbra is gondot okoz. hogy igen nagy területet kell ellátni. A vá­ros fejlődése nyomán főként a város peremén épülnek új egészségügyi ellenőrzés alá tartozó egységek. például Nyírszőlős városhoz csatolá­sa külön gondot okoz. — Településegészségügyi problémáink és feladataink közül a családi ház építkezé­seknél veretnénk elérni, hogy a lakóház felépítésével egyidejűleg az egészségügyi berendezések (ámyékszék, házi szennyvízgyűjtő) az épí­tésügyi szabályok szerint ide­jében elkészüljenek. A város köztisztaságának helyzete sem javult utóbb kellő mértékben. Úgy a köz­területek tisztántartását, mint a háztartási szemét és hulla­dék elhelyezését, a szemét szállítását, stb, kiemelten, fogjuk ellenőrizni és mulasz­tás esetén a legszigorúbban járunk el. Nagyforgalmú helyeken, mint például az autóbusz ál­lomás területén nincs papír­ledobó szelence, vagy sze­métgyűjtő. Itt, s a többi nagyforgalmú helyen, el keli érni: elegendő számú ledo- bókat helyezzenek el. hogy az utak tisztántarthatók le­gyenek, A lakosok jó ivóvízellátása érdekében rendszeresen víz- mintavételezéseket végzünk. Javasoljuk a tanács illetékesei­nek, hogy fontossági sorrend­ben oldják meg az ivóvízel­látást minden területen. (Borbánya, Sóstóhegy, Sóstó­fürdő üdülőtelep, stb.) A Sóstófürdő melegstrand medencéinek vizmintavizsgá- latait fokozottabb ütemben végezzük. Élelmezésügyi problémát okozott évek óta a Búza téri piac közegészség- ügyi helyzete. Egy új fedett vásárcsarnok létesítését évek óta szükségesnek tartjuk és sürgetjük. Komoly problémát okozott a nyári hónapokban a mozgó fagylaltárusítás. A város te­rületén a mozgó fagylaltáru­sítást megszüntetjük! A köz- étkeztetés terén az egészség- ügyi vizsgálatok' elvégzését fokozottabban ellenőrizzük, hogy a munkába állás előtt egészségügyi vizsgálatok nél­kül senki ne dolgozh ásson, például üzemi konyhán. Az élelmiszerek szavatos­sági idejének a feltüntetését is fokozottabban ellenőriz­zük: csak szavatossági időn belül kerülhetnek élelmisze­rek forgalomba. Élelmiszerek mintavételezését, és labora­tóriumi vizsgálatra való kül­dését hűtőtáskával korsze­rűsítettük. Iskolaegészség­ügyi területen az első félév­ben a vb művelődésügyi osz­tályával együtt részletesen fel fogjuk mérni a gyermekélel­mezési. iskolai, napközi ott­honos, és kollégiumi kony­hák adottságait és mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy ezek a konyhák a higiénés feltételek szerint működ jenek. A fertőző betegek környe­zetének járványügyi vizsgá­lata során gém csak közvet­lenül a családban, hanem például az iskolában, munka­helyen is elvégezzük minden esetben a szükséges járvány­ügyi tennivalókat. így a szű­rővizsgálatokat. környeze tol­lasokat kiterjesztjük. Szezonális megbetegedések megelőzése végett rovar (légy) irtásokat végzünk és ehhez korszerű vegyszereket és felszereléseket használunk. Megelőző vizsgálatokat, s további intézkedéseket ter­vezünk az elhanyagolt teje­peken. Az életkornak megfelel® kötelező védőoltásokhoz az oltóanyag biztosítása mellett problémánk az is. hogy sok! esetben a szülők elhanyagol­ják, nem viszik oltási-/ g' /- mekeikel. Hat éves korig kapják meg a gyermekek az oltásaikat. Ez évben már rendszeresen folyamatos és idényoltások mellett pótoltá­sokat is szervezünk a bölcsőd déliben, óvodákban, és a kö- zösségbe nem járó gyerme­kek számára a gondozási körben. Végül: iskolakezdés­nél is ellenőriztetjük az oltá-J sokat. Farkas Páí Évente tízmillió négyzetméter Páratlan hónapban tévé- és rádiószámla a szabolcsiaknak Változás a díjbeszedési rendben síküveg Hétfőn Orosházán, a régi öblösüveggyár tőszomszédsá­gában begyújtották az új hii$ zott síküveggyár óríáskemen- céjét. A több mint másfél A Magyar Posta, mint ismeretes, módosította a rá­dió- és televízió-előfizetési díjak beszedési rendjét. A 2,5 millió rádió-, valamint a 2 millió tévé-előfizetőtől az idén már nem havonta, hanem kéthavonként szedik az előfizetési díjakat. Január elseje óta sokan érdek­lődtek a díjbeszedés részletei iránt, ezért, a Posta ille­tékeseinek tájékoztatása alapján közlünk néhány újabb kiegészítést. Páros hónapokon szedik be a Fejér, Győr, Komárom, Nógrád, Pest, Vas és Vesz­prém megyékben, valamint Budapesten lakó rádió- és televízió-előfizetők díjait. Az említett országrészek lakói tehát nem januárban, hanem februárban kapják a számlát — 120 forintról (két­havi rádiódíj 20 forint és kéthavi tévé-előfizetési díj 100 forint). Minden előfizető postán kapja a számlát, ki­véve a fővárosi telefon-elő­fizetőket. A budapesti tele­fon-előfizetők rádió- és tele­víziódiját ugyanis — 12 és 13 sorszámmal — a telefon­számlán tünteti^ fel. Az ország többi részében, Bács, Baranya, Békés, Bor­sod, Csongrád, Heves, Hajdú, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tolna Is Zala megyék terü­letén lakó előfizetők páratlan hónapokban kapják a kéthó­napos számlát. Első ízben márciusban! Ezért, hogy akkor ne legyen túl nagy az anyagi megter­helés, az említett 12 megye lakóitól januárban beszed­nek egyhavi televíziódíjat, hogy márciusra csak az ese­dékes — februári és már­ciusi — tévéelőfizetési díj és kivételesen háromhavi rá­diódig (összesen 130 forint) maradjon. A Posta, az elő­fizetők érdekében, szerette volna a rádió- és tévészámlá­kat azokra a hónapokra idő­zíteni, amikor nem esedékes a kéthavi villany- és gáz­számla. Ez a könnyítés nem sikerült, mert a Díjbeszedő Vállalat olyan kis egységekre bontotta az inkasszálási területeket és a díjbeszedés időpontjainak „lépcsőzetes­ségét”, hogy ezt a Posta nem tudja követni így előfordul­hat, hogy olykor a közüzemi számlákkal együtt érkeznek majd a rádió-televízió szám­lák is. A budapesti telefontulaj­donosok kivételével, az elő­fizetők egyelőre egy rádió- és egy tévészámlát kapnak, de a Posta azt tervezi, hogy a második félévtől kezdve, egyetlen, 120 forint összegről szóló számlán vonják össze a két előfizetési dijat. milliárd forintos beruházás­sal épült, s szovjet technokéi giával működő új nagyüzem Európa egyik legmodernebb üveggyára. 600 négyzetméter alapterületű óriás kemencéd jében egyszerre 2150 tonna üvegmassza olvad, s ebből a függőleges húzógép 14 méter széles üvegfüggönyt készít, Ezt vágják aztán a gépek kí­vánság szerinti táblákra. Ha az új üzemben különböző vastagságban készülő síküve­get két milliméteresre szá­mítjuk át, úgy az éves telje­sítmény 10—11 millió négj*- zetméter lesz. Ezer szem csillogása Nem szeretnék róka lenni Nyíregyházán. D_- nem ám. Mert ugye milyen csúfot űzött szegény Lekvár Peti­ből? (Igeeeen!) És a bará­taiból? (Igeeeen!) De aztán megjárta. Megverjük a ró­kát? (Ver-jük meg! Ver-jük meg!) Aztán hová vigyük a ravasz, hízelgő, alamuszi ró­kát? (Az áilatkertbe!) Játék volt a javából. A színpadon a Déryné Színház művészei, a nézőtéren a nyír­egyházi és ’ irnyékbeli gye­rekek. Óvodások, elsősök és másodikosok. A hajdanvolt színházak hangulata varázso. lódott vissza. A nézők (ki se látszottak a hatalmas plüs- fotelekből) eg'nitt’átszottak a színészekkel. Szurkoltak, közbeszóltak. Tapsolták a ritmust. Tippeket adtak az Űrhajóinak. János vitéznek. Ceruzának, a Tv-iuacinak. a Boszorkánynak, no és Lekvár Petinek, ennek a csupa jó. kedv, dem, hibáktól se men­tes igazi srácnak. De kár, hogy nincsen olyan műszer, amellyel mérni le­het. mi fényesebb: ezer szem csillogása, vagy a rivalda fé­nye! Én a szemekre szava­zok. És erre szavaz Róka is. azaz Vereczkey Zoltán, a ki. váló színész. Amikor beszél­gettünk. mar rajta volt a hosszú fül a fejen, ott dísz­lett a lompos farok, de akkor éppeh békés volt és nem cselszövő. Hiába, a róka a társalgóban más. mint a szín. pádon. — Nincs nagyobb öröm, mint gyerekeknek játszani. De nehogy azt higgye valaki, hogy könnyű. Mert a kicsik figyelmét le kell kötői, ahoi a szöveg számukra nem mond sokat ott játszani, ko. médiám! kell. És persze -öz_ ben el kell viselni azt is. hogy az előadás végén meg­utálnak, a legszívesebben megvernének. És ez a cél. Hiszen a Róka — vagyis én — azaz mégiscsak a róka olyan tulajdonságok hordo­zója. amelyeket az életben is utálni kell. És Lekvár Peti? Nos. Peti lány. Lestyán Kati 3 piros, hajú, szeplőg fiú szerepében ugyancsak elgondolkoztató dolgokat művelt. Igaz. reme­kül csinálja, fiús, de közben a srác minden kecsességét és báját őrzi. És anélkül, hogy sokat magyarázna, még a legkisebbel is megérteti: ér­demes a jó úton járni, nem szabad bedőlni a hízelgésnek, és ami még fontosába: az ember az Igaz barátokat, míg ha csak a mesemúzeum alak. jai is. sose hagyja cserbe. — A világ legöszintébb közönsége a gyerek. Imádom őket. Ahogy beöltözöm ebbe a kék berni uda nadrágba, pi­ros zokniba, máris Petinek érzem magam. Sajnálom, hogy nem vagyok igazán az. Mert remek dolog másfél óra alatt végigjárni azt az utat, hogy az ember srác, aztán rosszat művel, és a végén so. kak segítségével, de mégis a maga akaratával ismét rátér a jo útra. Hogy nagy szerep lenne? Nem. De mégis ve. takszik a legnagyobbakkal, hiszen a nézők, a velem ját­szók azzá teszik. A Peti meg a Róka című darabot a megyében több mint háromezer gyerek látta. Látta? Ez nem kifejezés. A színház falait Jerikó kürtjé­hez hasonló harsogás fesze­gette, a kis emberkék feláll, va, egyúttal ve a szereplőkkel izgultak, csinálták végig a jelenetek sorát. Ha sok iga­zán jó író látta volna ezt gz előadást, bizonyára szent es­küvel fogadta volna meg: ír életében legalább egy dara­bot az ilyen korú srácoknak. Hiszen ugye akik itt volta, tok a színházban máskor is eljósztök (Most úgy képze­lem, hogy én vagyok Ceruza, a darabbeli újságíró, a Hápi újság riportere, és várom a választ). Igeeeeen! Mert jó dolog a színház? Jóóóóóó! Ha nagyok lesztek akkor is el- jösztök? EEEeeeeel! A felnőttek sokszor beszél­nek arról, hogy színházi vál. ság van. Tudjátok mi az.? (Neeeem!) Nos megmondom, kevés a közönség. Persze az úgy van. meg kell tanulni színházba járm ott viselked­ni együttjátszani a színé­szekkel. élni a darabban lévő alakokkal, megszeretni a lekvár Petiket, és nagyon ha. ragudra a Bakára. Ugye megtanuljátok? (Meeeeg! füj jen Peti! Él-jen Peti!) Akkor hát mondjuk meg végezetül, hogy nagyon örül­tünk annak, hogy találkoz­hattunk Lekvár Petivel (Les. tyán Katalin), a Rókával (Ve­reczkey Zoltán), az Ürpilótáe val (Hollósy Pál), a Boszor­kánnyal (Károlyi Judit), Já­nos vitézzel (ifj. Tatár End­re). Ceruzával, a riporterrel (Valii János) és a Tv-macival (Szávai Lajos). Kösz’ a szép előadásért. Aztán jöjjön a folytatás? (Jöj-jön! Jöj-jön!) Várjuk. A Déryné Színház, tói. márciusban a Bartók Gyermekszinháztól. Ugye ott lesztek? Az ezres gyermekkórus rá­zendít ütemesen. Én pedig változatlanul örülök, hogy nem vagyok róka. Mert ezek a gyerekek még úgy veszik a színházat ahogy kell. Komo­lyan. Borget Lsjq|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom