Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

KELET-MAGYARORSZÁÖ «. ©Mal #W4. Január VI. Hoiiátiél*» Szakemberigény és pályaválasztás A napokban a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kez­deményezésére és gondos munkája nyomán pályaválasztási kiállítás nyílt az MTESZ Nyíregyháza, Víz utcai székházá- ban. A kiállítás látogatói hasznos tájékoztatást kapnak a kü. lönböző szakmákra való felkészülés feltételeiről, s arról, hogy megyénk területén milyenek az elhelyezkedési lehetőségek. Érdeme a kiállításnak hogy nyomatékkai mutat korunk egyik alapvető szükségletére, arra. hogy különösen nagy igény van ipari, gazdasági szakemberekre. Néhány vállala­tunk igazán kedvcsinálóan mutatkozik be a vitrinekben, tab­lókon. A kiállítást tájékoztatók egészítik ki és a kor kívánal­maira helyesen reagálva mindjárt a második napon kapott helyet az a két előadás, melyet a műszaki érdeklődésű kő-, zépiskolások részére szántak. Az előadások a részvétlenség miatt csaknem kudarcba fulladtak. Vajon mi az oka ennek? — Vajon miért nem jött me­gyénk ifjúsága s miért nem jöttek pedagógusok sem erre a rendezvényre? Talán rossz volt a propaganda? Aligha! A rendező százszámra osztott meghívót, a Kelet-Magyarorezág ter'edelmes és rangos tájékoztatást adott jóelőre az akcióról nem is egyet. Talán a szülők, vagy a gyerekek a hibásak, ak!k anyagiasságból, vagy tájékozatlanságból fordulnak ma is csupán egyes divatos szakmák, mint a gyógyítás, színészet, vagy a joggyakorlás pályái felé? Ez lehetséges. A jelenlévő és megkérdezett fiatalok vá­laszai valamint egyes egyetemekre történt múlt évi túlje­lentkezés ezt részben igazolja. önként adódik a kérdés: vajon pedagógusaink elég fi­gyelmet fordítanak-e megyénk fejlődésére, érzékenyen lát­ják e iparosodásunk ütemét. — noha ennek híreivel a sajtó, a rádió nap mjnt nap tele van? A rendezvényen való rész­vétlenség bizonyítja: több pedagógus nem tartotta azt meg­hallgatásra méltónak. Nem utolsósorban lehet az okot abban keresni, hogy fej­lődésünk nagy kárára megyénkben egyetlen felsőfokú műsza­ki tanintézet nincs s a törekvés kényelemszeretetből, gazda­ságosságból a meglévő tanárképző felé összpontosul. A hiba oka többrétű. Talán kár volna visszatekintésre fordítani aZ energiát, felelősöket keresni vagy épp kérdőre vonni. A tennivalókat kell végre meglátni pedagógusoknak, Ipari vezetőknek, szülőknek elsősorban, — s azután az ifjú­ságnak is. Mindenkinek oda kell figyelni arra a nagyarányú iparo­sodásra. ami napjainkat jellemzi megyénkben. Észre kell venni szülőknek és pedagógusoknak is. hogy csak a textil­ipar féltucat nagylétszámot foglalkoztató üzemet telepít nap­jainkban különböző településekre; hogy a vegyipar, a fa­ipar, gépipar építőipar, közlekedés és elektrotechnika fej­lődése mily rohamos, s hogy a mezőgazdaság is százszámra igényel mérnököket, gépészt, vegyészt, agrármérnököt! Tu­domásul kell venni, hogy életszínvonalunk emelésének egyik fő útja a technika a szervezettség fejlesztése, de mindez nincs szakemberek nélkül. Szakemberek nélkül a drága pénzein vásárolt gépek is ócskavasak maradnak, gépek nélkül pedig nincs több ruha. nincs olcsóbb cipő, de élelmiszer sem! A tájékoztató előadás kudarca szomorú de hangsúlyos figyelmeztető: a tennivalókat pontosan jelöli. Le kell bontani végre a falat pedagógusok és ipari szak­emberek, művelődési és ipari vezetők, osztályok között! Ke­resnénk kell egymást mert különben célt tévesztünk. v szakemfoemevelés a jövő záloga. — törődni hát .vele ftteljes dolgunk. A mostani tapasztalat kezdeménye­it« ennivalókat jelöl számunkra hivatalunkban s az is- — de társadalmi vonalon is, az MTESZ-ben, a TIT- ben s a Hazafias Népfrontnál egyaránt. Scholtz Béla Gondolkodás, csendes jubileum •i Ötéves az öregek napközi otthona a megyeszékhelyen Két nagyközség tervei Iskola, tanyai kollégium, közművesítés Balkányban és Nagyhalászban ötödik évfordulóját ünne­pelte vasárnap Nyíregyházán az öregek Dózsa György ut­cai napközi otthona. Ebből az . alkalomból látogattuk meg és beszélgettünk el a napközi otthon lakóival. Szépen berendezett, kel­lemes otthon ez, ahol 29 munkában elfáradt dolgozó tölti nyugalmas öreg nap­jait. Kilenc férfi és húsz nő a napközi otthon lakója. A korhatár 60—80 év. Külön társalgó áll rendelkezésre a férfiaknak és a nőknek. Tel­jesen modem bútorokkal, perzsa szőnyegekkel és ké­zimunkákkal tették hangula­tossá ezt a kis napközi ott­hont. Elbeszélgettünk az otthon két legrégibb lakójával. Ko­vács Menyhért 68 éves el­mondta hogy öt éve. tehát a napközi otthon indulásától lakója az otthonnak. Az el­látásról. a gondoskodásról és a 6zeretetről, mely körülve­szi őket. a legjobbakat mondja. A háromszori étke­zés bőséges és változatos, és szórakozási lehetőség is van rádió, televízió áll rendelke­zésükre. Látogatásunk idejér a férfiak sakkoztak kár­tyáztak. a másik terember az asszonyok kézimunkáztál és újságokat olvastak. Varga Ferencné 68 éves lakói a az otthonnak, ugyan­csak öt éve van itt. Szerinte otthon sem érezte jobbár magát mint ebben a kiskö­zösségben. A vezetők naevon kedvesek törődnek velük és mindent megkapnak, amire szükségük van. Szakács Balázsné az öre­gek napközi otthonának ve­zetője elmondta, hogy a gon­dozottak háromszor étkez­nek reggeli rendszerint ká­vé. tea, kakaó, mellé sajt, vaj. szalámi. Az ebédet a sóstói szociális otthon bizto­sítja. melyet gépkocsin szál­lítanak a Dózsa György úti napközibe. Általában az ebéd kétfogásos alkalman­ként három fogásból áll. He­tenként kétszer-háromszor az ebéd húsétel. A vacsora hidegételekből tevődik ösz- sze. tojás konzerv,' szalámi félékből. Mivel töltik napjaikat? „Rádiót hallgatnak, televí­ziót néznek. Mindenféle újság és folyóirat jár több példányban így az olvasási lehetőség w megvan. A női gondozottak többsége köt vagy horgol. A naoközinek 650 kötetes könyvtára van, itt a szépirodalmi könyvek­től a mesékig minden könyv megtalálható. A TIT soro­zatból álló előadásokat tart a gondozottaknak, vetített ’nekkel egybekötve. Több vállalat szocialista brigádja segíti gondoskodás, ban az otthon lakóit. Külö­nösen említésre méltóak a Taurus Gumigyár, a Víz- és Csatornamű Vállalat szocia­lista brigádjai, melynek tag­jai rendszeresen látogatják az otthon lakóit. Havonta egyszer orvosi látogatás is van melyen a gondozottakat megfelelő gyógyszerrel látják el. Farkas Fái Ahogy az év vége a szám­adások, a mérlegkészítések ideje, épp úgy a tervezéseké az év eleje. így van ez a gyá­rakban, a termelőszövetkeze­tekben, de így van a tanácsok­nál is. A napokban számol­tunk be a nyíregyházi és kis-* várdai városi tanácsok terve­iről, most pedig két nagyköz­ség, Balkány és Nagyhalász idei fejlesztési lehetőségeiről adunk számot. A Balkányi Nagyközségi Tanács 25 és fél millió fo­rinttal gazdálkodik ebben az évben. Szép összeg ez és sokmincenre telne belőle, ha nem lenne egy, kiemelten fontos elképzelésük, amely­nek legnagyobb részét 1974- bea kell megvalósítani. Ez a nyolctantermes iskola és a tanyai kollégium építése, amelyre 22 és fél milliót költenek. Ennek az összeg­nek nagy része megyei tá­mogatás és benne vannak azok a forintok is, amelye­ket a megye üzemeinek, in­tézményeinek és iskoláinak dolgozói, tan ilól szabad nap­jaikon, szabad szombatjai­kon vállalt kommunista mű­szakok keresetéből ajánlot­tak fel. Az építkezés már a múlt évben megkezdődött és az átadását 1975 szeptembe­rére tervezik. Jelentős összeget, 400 ezer forintot költenek belvízcsa­torna építésére, 240 ezret egy tanácsterem készítésére, 200 ezret a sportpálya bő­vítésére, korszerűsítésére és öltézőépítesre, 200 ezret öre­gek napközijének kialakítá­sára, 110 ezer forintot a ci- bákpusztai óvodára, 50 ez­ret a közkutak felújítására, 180 ezret a cibakpusztai mély fúrású kút építésére. ötvenezer forint szerepel a tanács fejlesztési alapjá­nak tervében parkosításra, új park kialakítására és 15 ez«- forint a könyvtár fej­lesztésére. Ezeken kívül a költségvetésből is terveznek fejlesztést: felújítják a vágó­hidat és megpótolják a fej­lesztési alapot a cibakpusz­tai óvoda kialakításánál. Jelentős az az összeg, amelyet a község lakói tár­sadalmi munkában végez­nek el ebben az évben. A tanács tervei szerint — ezt a korábbi évek kedvező ta­pasztalatai alapján tervezték — mintegy félmillió forint értékű munkát végeznek majd el társadalmi munká-- ban a lakók a tanyai kollé­Anuradhapura ez idő sze­rint kis vidéki város csupán, jóllehet hajdan a hatalmas szingaléz állam fővárosa volt. Sok látnivalója közül ma is kimagaslik egy ágas- bogas óriásfa: a szent füge fa- A fát őrző Mahavihare kolostorba a világ minden tájáról ellátogatnak a budd­hista zarándokok mert az nem akármilyen fügefa, ha­nem Buddha híres-nevezetes fája. A Mahavamsza című régi krónika szerint i. e .251-ben az Észak-Indiában fekvő Bodhi-Gajábó! Sri Lankába heeták annak a fának egyik gium építésénél, 300 ezer fo­rint értékűt a sportpálya építésénél, 200 ezret a bel­vízcsatorna építésénél, 100 ezer értékűt a cibakpusztai óvodánál, 120 ezret a par­kosításban, 50 ezret az öre­gek napközi otthonának épí­tésénél. A Nagyhalászi Nagyközsé­gi Tanács 7 millió 624 ezer forinttal gazdálkodik ebben az évben. Ebből hétszázezer a saját pénz, a fejlesztési alap, a többi állami költ­ségvetésben szereplő összeg. Jóváhagyott tervek még nin­csenek, de a javaslatok a pénz felhasználására már elkészültek. Az elmúlt évben sok gondja oldódott meg a nagy­községnek. Korszerű óvodát építettek, megtörtént a köz­ség bel víztelenítése, könyv­tár, tűzoltószertár épült, kor­szerűsítették az utakat, hŰ6- bolt nyílt, vágóhidat létesí­tettek. Erre az évre is maradt tennivaló azért bőven. Töb­bek között felújítják a régi ’ óvodát, bővítik az új iskola udvarát, a gyerekek moz­gásterét, amiben már egy későbbi elképzelés is szere­pel: az ötödik ötéves terv­ben oda épülne az új is­kola is. Évek óta nagy gondja Nagyhalásznak a közműve­sítés. Úgy tervezik, ebben az évben 300 ezer forintot tar­talékolnak erre a célra, és a jövő évr fejlesztési alap ösz- szegével meglesz a pénz a közművesítéshez. A vízműte­lep közös Ibránnyal, így a költségeket is együtt vállal­ják. 1975 júniusára, ha a tervet valóra váltják, nem kell meszire menni a nagy­halásziaknak vízért. Egy régi tervüket is sze­retnék megvalósítani ebben az évben. Az egykori ken­dergyár a községi tanácsra hagyott két áztatómedencét, amelyet fúrott kutak táplál­nak jó minőségű, sós vízzel alkalmas lehet ez egy köz­ségi fürdő vizének ellátásá­ra. Ha tervüket elfogadják az illetékesek, a község la­kói jelentős társadalmi mun­kát vállalnak a medencé­ket körülvevő tízholdas park fásításában, utak építésében. Társadalmi munkával sze­retnék bővíteni a sportkom- hinátot is. röplabda-, kézi­labda- és két teniszpálya építését tervezi a nagyköz­ségi tanács. ágát. amely alatt Buddhára leszállott a „megvilágoso­dás”. A szent ojtóág elülte­tése Anuradhapurában a buddhizmus megerősödésé* jelképezte a szigeten. A Mahavihara kolosto ?ügefáját erősen irigyelték í többi kolostor lakói, s idő számításunk harmadik év századában — kihasználva azt, hogy Mahavihara lakó kegyvesztetté lettek a király­nál — a vele vetélkedő Ab hajagiri kolostor szerzetese átültették saját kertjükbe a szent fát. De nem sokai" maradhatott ott mert amint Mahavihara ismét a király kegyeibe került, a fügefát Hírünk |||l|l||i| országban Magyar Ifjúság Uj vasas- generáció „Kettőszázhatvanhat tanu­ló. Ennyi volt a nyíregyházi ipari iskola 1885—86-os tan­évének végén az iskolai lét­száma. Ma már ezrekben beszélünk, . itt találjuk az ország legnagyobb létszámú szakmunkásképző iskoláját új tanintézet, tanműhely, kollégium épül a városban, a nyírségi homokkal együtt kot meg ‘szülőföldjén a sza­bolcsi gyerek. Az egykor al­májáról. burgonyájáról hí­res Szabolcsban, most új va­sas generációt nevelnek. A I07-es számú Szakmunkás- képző Intézet igazgatóhe­lyettese: — Épül az új isko­la, nem mesze a Dugonics utcában. Az 1974. augusztus 154 határidő nincs veszély­ben. Ennek titka: fixáras szerződést sikerült kötnünk a kivitelező ÉPSZER Válla­lattal. A tizenhat teremmel, négy előadóval, három szer­tárral, tornateremmel fel­szerelt iskola aulájában ok­tóberben már hangversenyt akarunk rendezni.” (1974. január 4.) Szabad Fold Klub a tanyán „Már egy évvel ezelőtt a megalakuláskor 4 nyíregy­házi városi kulturális köz­pontban megalakuló Kis­kertbarátok Klubja egyik legsikeresebb szervezőjének bizonyult Tarcsi András nyugdíjas gátőr, aki a me­gyeszékhely egyik tanyájá­ról az Újtelek-bokor 56 alól jár be a klubestékbe. Barát­kozott a tagokkal, meghívta őket, nézzék meg a kertjét. Visszahívták. Most újabb si­keres akciót hajtott végre. Kihívta a klub egész veze­tőségét tanyájára, hogy be­bizonyítsa: általános az ér­deklődés a kertklub iránt. A tanya hetven családja képviseltette magát az ala­kuló gyűlésen. Januárban u : lelek-bokorbán is megnyí­lik a Kertbarátok Klubja.” (1974. január 6.) Népszava A gát túlsó oldalán „Hátranézek a gát túlsó oldalára, a gáton kívül re­kedt öt falura. Nagygéc, Komlódtótfalu, Garbolc, Kis­hódos. Nagyhódos. Nemso­kára csak helységnévtár őr­zi nevüket. Csengersimán a visszaültették korábbi helyé­re. Az anuradhapurai szent fügefa nemcsak a története révén érdekes, hanem azért is mert ez a legrégibb fa a világon, amelynek korát do- kumentumszerűen feljegyez­ték. Ezidén már 2225 éves! Magas kora azonban most már egyre határozottabban jelentkezik. A fa korhad. Törzsén betapasztották az odvas részeket, de ez nem segített. A szent fügefa pusz­tulásnak indult, nemcsak a buddhisták, hanem mind­azok őszinte szomorúságára, akik figyelmet szentelnek a történelem ez élő „szemta­nújának”. A ceyloni szak­emberek azonban még nem adták fel a reményt, hogy meghosszabbíthatják a fa­óriás életét. kendőbe bugyolált fiatal« asszony mondja: — Még egy parányi csibe elvesztését is sajnálja az ember, hót az otthonát, faluját ne, sajnál« ná? Seb ez, későn hegedő. De lám, én azt mondtam az uramnak, emlékezzél arra a május éjszakára, a vízre, amint a tenger árja beron« tott az ablakunkon, ajtón« kon. Arra a hajnalra emlé­kezzél. ha szplni kívánsz va­lamit. Nagygécen, Komlód- tótfalun, Garbolcon. Kis- cs Nagyhódoson a házak halál­ra ítéltettek. A községek volt lakói számára az ítélet — új. gazdagabb, szebb élet” (1973. december 23.) Pedagógusok Lapja Szabolcsi szülők között „A középiskolákban mű­ködő szülői munkaközösségi elnököket é§ az SZMK ügyeinek intézésével meg­bízott nevelőket hívták kö­zös értekezletre. Mindez az újdonság erejével hatott, hi­szen emlékezetem szerint hasonló jellegű tanácskozást az utóbbi években Szabolcs­ban nem tartottak. A szülők különösen örülnek annak, hogy egyre több helyütt gon­dolnak a szabad idő értel­mes megszervezésére. Egyet értenek azzal hogy felemel­ték a testnevelési órák szá­mát — hangoztatták többen is, de rögtön hozzáfűzték, hogy az egészséges életmód­ra nevelés csak akkor lehet '\igazán sikeres, ha köiz-ös erő­feszítéssel. több . uszoda és sportpálya áll májd á fiata­lok rendelkezésére ha leg­alább minden iskolában lesz egy terem, ahol rossz idő esetén megtarthatják a tor­naórát. Reméljük arra is sort kerítenek, hogy elszámolja­nak az elhangzott javaslatok sorsáról, hogy számon kérik: hasznosították-e a felajánlott sok-sok segítséget.” (1973. de­cember.) Népszava Tantestület egy családból „Egyszer tán megrajzolom a családfát, fura ábra lesz; Ukapám paraszt volt déd­apám tanító. Dédanyám zsel­lérlány, nagyapám tanító. Apám — tanár. Anyám —* tanár. Ketten vagyunk test­vérek. a húgommal. Megint csak pedagógusok. S szerte a rokonaink Szabolcsban, paraszt emberek. Az ajtónk mindig tárva állott Vencsel- lön. apám portáján. Jöttek a szomszédok — az első em­lékeim még a háborús évek­ből valók, de különös mód nálunk később sem változott sok dolog — jöttek: Szabó tanár űr ezt hogy látja? fa­nár néni. kérem, ezt a kér­vényt mint írjam; a gyerek­kel hogyan bánjak? Kérdez­tek és kértek, amióta a? eszemet tudom, így volt ott mindig. Szüleim augusztus­ban egyszerre tértek nyug­díjba. Már sokkal koron fe, lül. Azt hiszem, egy kicsit elfáradtak. Szeptemberben, az első tanítási napon apám behajtotta a kertkaput, anyát nem engedte az ut­cára; ne lássa, hogy évnyi­tóra mennek a diákjai, ne hallja az első csengetést...” Elmondta: Monostoriné. Sza­bó Ildikó. (1974. december 34J

Next

/
Oldalképek
Tartalom