Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

xxxi Évfolyam. 13. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1974. JANUÁR 17, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL» A községi igazgatás modellje (3 ildalj A rádió- és a tv jövő heti műsora Kupasorsolás (4. oldd)' (7 oldal)' Zárszámadások Ma délelőtt ünneplőbe öl­tözött emberek tanácskoz­nak a nyírtéti művelődési ház nagytermében, ahol év végi zárszámadó közgyűlé­sét tartja a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet. Ezzel kezdetét veszi megyénkben a következő hetek nagy ese­ménysorozata, a termelő- szövetkezetek 1973-as esz­tendőt értékelő számvetése. A szövetkezeti irodákban — 203 tsz, 35 szakszövetkezet, 2 halászati szövetkezet és 14 tsz-társulás — könyvelők rótták heteken át a számo­kat — egyre több helyen számítógépek kopogták — amelyekből összeállt több mint 100 ezer család évi munkájának mérlege. Az 1973-as év mezőgaz­dasági termelését egy mon­datba sűrítve így jellemez­hetnénk: jó esztendő volt. A jó az átlagot jelenti, ami­ben vannak jobb és kevés­bé eredményes szövetkeze­tek. A zárszámadások ösz- szesítése, a statisztika még nem készült el. A termés- eredmények, az állatlét­szám, a beruházások, és az értékesítés növekedéséből azonban már következtetni lehet. A gabonafélékből az előző évi rekordot is túl­szárnyalták, jó a kukorica-, cukorrépa- és a dohányter­més. A szövetkezetekben dolgozók szorgalma, egyre fokozódó szakmai hozzáér­tése, az állam támogatósa és a kedvező időjárás ered­ményeként a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben is túlteljesítet­ték a termelőszövetkezetek ez évi gazdaságpolitikai céljaikat. Van miről tanácskozni, van mit értékelni az év végi számvetések alkalmával, ott is ahol jó eredményt értek el —, ez a döntő többség — és azokon a helyeken még- inkább, ahol kedvezőbb is lehetne a számvetés. Nagy felelősség hárul a szövetke­zeti vezetőkre és a kom­munistákra, akik előbb párttaggyűlésen megvitat­ják a közgyűlés elé kerülő javaslatokat. A zárszámadá­si beszámolókban olyan arányokat javasoljanak a különböző alapokra való tartalékolás, valamint a jö­vedelemre fordítható összeg tekintetében, ami megfelelő­en dotálja a szorgalmas mun­kát, de messzemenően fi­gyelembe veszi a következő évi gazdálkodást, a terme­lés fejlesztését. A szövetkezetek többségé­ben több jut tartalékolásra és kiosztásra is, mint a múlt évben. A zárszámadó köz­gyűléseken azonban nem­csak a múlt évről kell dön­teni. Tegyenek javaslatot a szövetkezeti tagok a jövő évi még fejlettebb gazdál­kodás segítésére. Magyarország és a KKDK 1974. évi árucsere-forgalma A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kereske­delmi delegációi között a barátság és kölcsönös meg­értés légkörében lefolyt tár­gyalások eredményeképpen szerdán Budapesten aláírták az 1974. évi magyar—koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A mostani megállapodás a tavalyhoz képest a kölcsönös áruszál­lítások mintegy 10 százalé­kos növelését irányozza elő. Magyarország különféle mű­szereket, híradástechnikai cikkeket, gyógyszereket, vegyszereket és egyéb áru­kat szállít a KNDK-ba, s onnan többek között szer­számokat magrezit künkért, vegyicikkeket, könnyűipari árukat vásárol. A megálla­podást Tordai Jenő és Pang Gi Jong külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. A koreai miniszterhelyet­test fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A megbeszélésen értékelték a magyar—koreai árucsere­forgalom kedvező alakulá­sát, valamint megvizsgálták a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének további lehető­ségeit. ENSZ de’egicift tanulmányozza a magyar számilásfechnikai oktatás eredményeit Sikeres évet zárt a szá­mítástechnikai szakemberek magyarországi képzésében a nemzetközi számítástechni­kai oktató központ — álla­pította meg Leonce R. Bloch, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) európai hivatalának helyettes .igaz-, gatója, akinek vezetésével ENSZ-delegáció érkezett Magyarországra. Mint ismeretes, Budapes­ten három éve alakult meg a nemzetközi számítástech­nikai oktató központ. A SZÁ­MOK célja, hogy néhány éven belül a hazai szakem­berek képzése mellett nem­zetközi oktatóbázissá váljék. Erre a célra 1973 és 1977 között 2—2 millió dolláros támogatást kap az UNDP-től a központ az oktatógárda to­vábbképzésére és az oktatás berendezéseinek korszerűsí­tésére. Az 1973-as oktatás; év befejezése alkalmával az ENSZ-szakértők most tá­jékozódnak az eddigi ered­ményekről és tárgyalnak a továbbfejlesztésről, valamint az ENSZ hozzájárulásainak ki terjesztéséről. Az 1973-as oktatási évben csaknem 8 ezer hallgató vett részt a SZÁMOK tanfolyama­in. s már a gyakorlatban hasznosíthatják a tanultakat. A tervek szerint a jövő évtől a fejlődő országok szá­mítástechnikai szakemberei is részt vesznek a tanfolya­mokon. elhelyezésükre az új székház mellett 300 ágyas, korszerű szálloda is épül. | Ezer új munkahely Szeptembertől indul az iparitanuld-képzés a szálkái kötöttárugyárnál Mátészalkán kötöttárugyár épül,, adták hírül ■ a lapok röviden tavaly november­ben a minisztertanácsi hatá­rozatot. Ekkor két egyedi nagyberuházás jóváhagyá­sáról döntöttek. Az egyik egy Kiskunhalason felépülő kötöttárugyár; a másik egy Debrecen—Mátészalka szék­helyű beruházás, amelynek révén a Budapesti Finom- köttárugyár egyrészt bővít­ve debreceni gyáregységét, másrészt Mátészalkán egy új gyárat építve egy évente 500—550 tonna kapacitású. 2,1—2,2 millió darabot kibo­csátó felsőruházati kötött­árugyárat épít. A beruházás menetéről, az előzetes In­tézkedésekről .kértünk tájé­koztatást Zoles Józseftől, a Budapesti Finomkötöttáru­gyár műszaki igazgatójától. A beruházási engedélyok­irat közel 800 millió forint fejlesztési költségről döntött, amit a BFK három gyáránál használnak fel. A rákospa­lotai gyárban a fonalfestő kapacitást bővítik, Debrecen­ben a beruházás eredménye­képpen a kötés történik, míg Mátészalkán a konfekcióüze­met helyezik el. Az építke­zések 1975-ben indulnak, a végleges befejezés és teljes üzembehelyezés 1978 végén történik meg. A szálkái konfekcióüzem építésének, gépekkel való el­látásának költsége 175 mil­lió forint. Emellett mintegy 20 millió forintot fordítanak arra. hogy a szakembereket letelepítsék. Debrecenben és Mátészalkán 20—20 lakást építenek, s az óvodák bőví­téséhez 2—2 millió forinttal járulnak hozzá. A gyár tel­jes felépülése után Máté­szalkán közel ezer munkást — javarészt nőt — a mű­szaki és egyéb alkalmazot­takkal együtt több, mint 1100 embert foglalkoztatnak. A mátészalkai ipartelepen az új gyár a városi tanács­tól mintegy 60 ezer négyzet- méteres közművesített terü­letet kap. Itt építik fel a konfekcióüzemet, amely egy hatalmas méretű — 61 mé­ter széles és 91 méter hosz- szú — földszintes üzemcsar­nokból áll, s ehhez egy nyaktaggal csatlakozik az emeletes szociális és iroda­épület, amely 61x16,5 méte­res. Egy különálló épületben kerül elhelyezésre az üzemi étterem és konyha, vala­mint az orvosi rendelő, mintegy 1500 négyzetméte­res alapterületen. Mivel a határidők a be­ruházót igen sürgetik, ezért a jobb előrehaladás érdeké­ben már többször tárgyaltak Mátészalkán és Nyíregyhá­zán a városi és megyei ille­tékesekkel. A gyár elképze­lése aA hogy, a modern gé­pekkel felszerelt konfekció­üzemben javarészt szakmun­kások fognak dolgozni, s ezért már most megteszik az első lépéseket. Szeptembertől 150 máté­szalkai és környékbeli lányt vesznek fel az iparitanuló- _ intézetbe, akik a kötőszak­mával fognak megismerked­ni. A képzés kétéves, az el­méleti oktatáshoz a szaktár­gyaknál a BFK ad segítsé­get, míg a gyakorlati okta­tást a saját tanműhelyük­ben oldják meg. Ennek alap­feltétele, hogy egyáltalán e!- készüljön szeptemberre a tanműhely. Több variáció megvizsgálása után az ipar» területen egy 54x12 méteres tanulócsarnok felépítése mellett döntöttek. A me­gyében dolgozó vállalatok segítő szándékának köszön­hető. hogy a NYIRTERV vállalta a csarnok tervei­nek elkészítését május 31-ig, a kivitelező Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat hat hónap alatt elké­szül az építéssel, míg a csar­nokhoz a vasszerkezeteket a Csepel Motorkerékpárgyái* nyírbátori gyára készíti el. A tanulócsamok építése mintegy 4—4,5 millió fo­rintba kerül. Itt modem varrógépeket, vasalóasztalo­kat, gőzvasalókat helyeznek el. A szálkái gyárat a Kony- nyűípari Tervező Vállalat tervei alapján a megyei épí­tőipari vállalat készíti el. Gondolnak arra, hogy aa építkezések gyorsításával, szakaszos tervszolgáltatással már 1976-ra, amikor az el­ső szakmunkások végeznek, részleges üzem behelyezéssel birtokukba vegyék a gyá­rat a munkások. Erre azért is szükség van, mert 1976- ban már 100 tonnás terme­lést terveznek, s évente 100 tonnával emelve 1979-ben. érik el a teljes kapacitást, Mátészalkán az üzemi épü­letek úgy készülnek, hogy lehetőség legyen a későbbi bővítésre, nem csak konfek­cionálásra, hanem a kötésre is. (lányi) Vasutas újítók tanácskozása Csaknem negyedmillió újí­tás, több mint 900 millió fo­rint népgazdasági megtaka­rítás a hasznosított javasla­tokból. 50 millió forint újí­tási díj, nyolcezer aktív újí­tó. Ezekkel az adatokkal bi­zonyította a MÁV újítómoz­galmának eredményeit Orosz­vári László vezérigazgató- helyettes a vasutas újítók és feltalálók szerdán kezdő­dött országos konferenciáján, amelyen meghatározták a vasút űjítómozgalmának to­vábbi feladatait is. A tanácskozás állásfogla­lása szerint a legkorszerűbb technika alkalmazása is igényli az újítók ötleteit, a feltalálók javaslatait. A vas­úti újítómozgalom egyik döntő feladata a szállítások hatékonyabb és gazdaságo­sabb megoldása, a vasút üzemi folyamatainak éssze­rűsítése. a vállalati ered­mény gyarapítása. A nyíregyházi vasúti rakodón a zord hidegben Is zavartalan a kirakodás. Fekete Győ­ző és Zarubinszki Mihály cementet rak ki. Munkaközben forró teát kapnak, s időnként be­ugranak pár percre a melegedőre. (Hammel József íelv.) . Újra befagyott a Tisza A Kárpát-medence keleti részében uralkodó rendkívül hideg időjárás hatására újra befagyott a Tisza felső sza­kasza. Szerda reggelre szinte már összefüggő jégpáncél borította a folyót — Tokaj­tól egészen az országhatárig, így például hét-nyolc centi­méter vastagra hízott a jég a folyó balsai szakaszán, ahol csak néhány nappal ez­előtt sikerült szétbontani egy huszonhét kilométer* hosszú és mintegy hat mé­ter vastagságban összetorló­dott álló jégdugót. A Tisza déli szakaszán lassúbb a jegesedé«, de Le- ninváros és Tiszakeszi tér­ségéből már közepes zajlást jelentettek. Ezért az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság a kiskörei és tisza- löki vízlépcsőknél kialakít tott téli kikötőkben újra ké­szenlétbe helyezte hat jég­törőhajóját, hogy szükség esetén azonnal bevethessék azokat, j C*. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom