Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
1973. december IS. RELET-MAGYARORSZAG 9. oMat A költségvetés MINT NÉPESEBB CSALÁDBAN a gondos háziasz- szony körültekintő beosztással biztosítja, hogy a család élelmezésére, ruházkodására, legszükségesebb kiadásaira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb családnál, az államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredményei, tapasztalatai alapján összeállíttatja a következő évi bevételek és kiadások jegyzékét, körvonalazva ezzel egy-e.gy esztendő gazdasági fejlődésének útját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti, amelyből az állam különböző szervei útján gazdálkodik. Ebbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből teljesítik az állami feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetésben természetesen csak olyan bevételeket lehet előirányozni, amelyeknek előteremtése törvényes, amelyre jogszabály ad lehetőséget. Ami az állami költségvetés megjelenési formáját illeti, a bevételek és kiadások számszerű összeállítását a pénzügyminiszter készíti el, s azt a kormány előterjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechanizmus ismétlődik meg ebben a hónapban is: a sok éves hagyománynak megfelelően az idei utolsó ülésszak plénuma elé kerül a Magyar Népköztársaság költségvetése, melyet az országgyűlés megvitat, majd törvényerőre emel. Az állami költségvetés magában foglalja valamennyi állami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága összes előirány-— zatát, ide értve az üdültetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevételükkel és kiadásukkal szerepelnek a költségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirányzott befizetéseikkel, illetve az állami költségvetésből számukra előirányzott támogatás összegével. A költségvetés útján történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős részének elosztása, illetve újra elosztása. Az állami költségvetés alapvető feladata, hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet. Ilyen ér^ telemben fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a különböző társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének szabályozásában. Az állami költségvetés lényeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától függően — kellő összeget biztosítson a különböző népgazdasági ágak fejlesztésére; az egyes állami vállalatok, tovételeket tettek; többnyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek nagyobb anyagi támogatást. vábbá a külkereskedelem tevékenységének támogatására; a közös társadalmi fogyasztásra, ezen belül a haza védelme szükségleteinek kielégítésére, végül pedig a nemzetközi szerződésekből eredő és egyéb állami kötelezettségek teljesítésére. A költség- vetés két részre tagozódik: a központi szervek és a tanácsok költségvetésére. A KÖLTSÉGVETÉS ÖSZ- SZEÁLLÍTÁSA a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott, úgynevezett költség- vetési körirat alapján kezdődik meg. Ez felhívja a figyelmet az aktuális gazdaságpolitikai irányelvekre, tájékoztat a népgazdasági terv főbb céljairól, útmutatást tartalmaz a takarékosság érvényesítésére. Meghatározza a bevételek és a kiadások tervezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak alapelveit. A költségvetés /tervezése két ütemben történik. A tervezés első ütemében a Pénzügyminisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsokkal, — felső szinten: kialakítja költségvetési javaslatát. Ez történt meg a decemberi ülésszak elé kerülő állami költségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illetve helyettesei ismertették az országgyűlés állandó bizottságaival. E bizottságok az alapos információ, a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott közvetlen konzul-, táció során különböző észreA PÉNZÜGYI SZAKEMBEREK azután gondos elemző munkával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igényekre valamivel, több pénzt előteremteni? így a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak kérése alapján az eredetileg tervezettnél nagyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetésben a mezőgazdasági bekötő útak építésére, s a mezőgazdasági kutatások fejlesztésére; a kulturális bi- zottság igénye alapján az iskolák felszerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság javaslatára, a vérellátás, a véradó szolgálat és a mentőszolgálat fejlesztésére, korszerűsítésére. Ez a néhány példa is meggyőzően bizonyítja, hogy az állami költségvetés számadatait sok-sok konzultáció, tanácskozás során úgy alakítják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gazdálkodásának törvénybe foglalt szabályzata lehessen. EZÉRT NÉLKÜLÖZHETETLEN az ország új eszh^j- dejének előkészítéséhez az állami költségvetés ország- gyűlés elé terjesztése, ottani megvitatása, elfogadása. Ez teszi lehetővé, bogy a jó gazda gondosságával készülhessünk fel az 1974, évre, s biztosítsuk hazánkban a szocialista építés előrehaladását. U. L. Pályaválasztás! kiállítást rendeztek a nyíregyházi 7. szájú általános iskolában. A választás előtt álló tanulókkal a tanári kar szívesen ismerteti a különböző szakmák szépségeit. A mi házunk A mi házunk előtt elágaznak az utak. Az egyik befut az országba, Nyíregyháza felé A másikon hamar elérjük a Tiszát. Édesapám mondja, hogy valaha, amikor a mi házunk épült — 1933-ban —, akkor még itt volt a község széle a miénk volt a legszélső ház. Meg a legszebb is — így mondja édesapám. De arra az időre én nem emlékszem, hiszen csak 18 éves vagyok. A mi házunk most megint a legszebb az egész községben, pedig a mi községünk nagy. ezernél is több ház sorakozik az utcák mentén. Ennek több, mint fele egészen új. aligha idősebbek nálam. De a többi ház is csak olyan félig régi, mert mindenki építkezett már a mi községünkben. alig maradt meg ház a régi állapotában. Édesapám szerint a mi házunk most legalább 300 ezer forintot ér. Igaz, hogy az elmúlt hónapokban százezernél több forintot költött rá édesapám, a rengeteg munkát nem számítva. Rá se lehet most ismerni a mi házunkra. Teljesen átalakították. Két szobával, egy fürdőszobával és egy konyhával meg- toldták, de úgy, hogy most nem hosszú a ház, mint a hodály, hanem tömör, L alakú épület, mert az új szobákat az udvaron keresztül, az utcafrontra építették fel. A falak itt ötven centiméterrel magasabbak, mint a régi házé. Meg a tető is. Egészen más, mint volt. A vizet is bevezettük, mert vízmű és vízvezetékhálózat is épült a községben, nemrég, november 7-én adták át. Ezután nem kell a pumpakútra járni vízért — legalább 400 métert —, csak megnyitjuk a csapokat és kész. A mi házunkat eredetileg nagyapám építette, aki 1921- ben kivándorolt Amerikába. A testvérével, Ferenc bátyámmal együtt ment el s ott dolgoztak valamilyen bányában. Összerakosgatták a pénzt. Azt hozták haza két részben, 1927-ben és 1933- ban. Akkor, 1933-ban azért volt a mi házunk — és a Ferenc bátyámé — a legszebb, a legjobb Is a legnagyobb az égisz községben, mert kő alapra téglából épültek. Sokáig, úgy mondták az emberek, hogy „amerikás ház”. Hanem az elmúlt tíz év során annyira sok ház épült és átépült, hogy a miénk kezdett eltörpülni a többi közt. Három, vagy négy évvel ezelőtt kezdte mondogatni édesapám, hogy nekünk is át kellene építeni a házat, mert lassan csúfságnak maradunk a község közepén, hiszen a többi ház már csupa ablak, üvegverenda, meg minden. De édesapám akkoriban csak havi 2000 forint körül keresett, édesanyám nem dolgozott, minket nevelt, gondozott s kellett a pénz a megélhetésre, mert nekünk földünk nincs, se háztáji állatok, csak a kert, ami a házunkhoz tartozik. Édesapám ennek ellenére azt mondta, hogy csak hozzá kell kezdeni, ad az OTP kölcsönt, a többi meg menne, mármint a munka, mert édesapám kőmíves, ács és betonozó. Az építőiparban dolgozik 32 éve, bejárta már a félországot, érti az építés minden oldalát. Azt is mondta, hogy jönnének a cimborák segíteni, mert édesapám már akkor is szocialista brigád vezetője volt és gyakran elment szombá- ton, meg vasárnaponként a Nemcsak a hírnévért... Beszámoló taggyűlés az „UNIVERSIL"-ben Szabadi József, az Elektroakusztikai Gyár UNIVERSIL gyáregységének fiatal esztergályosa felállt és a következőket mondta az év -végi beszámoló taggyűlésen: „Három kérdést szeretnék érinteni. Egyik az ifjúsági törvény, a másik az üzemi négyszög működése és a termelési tanácskozások ügye. Ebben a gyárban a dolgozóknak több mint a fele fiatal. Ennek ellenére a mai napig sem készült el az ifjúsági törvényből adódó végrehajtási utasítás, amiért elsősorban a gazdasági vezetők a felelősek. Az üzemi „négyszögnek” olyan fórumnak kellene lenni, ahol az igazgató, párttitkár, szb-titkár és a KISZ-titkár véleményt cserélnének, megbeszélnék a legfontosabb teendőket. Sajnos nem működik. Miként várható el, hogy hasonló kapcsolat legyen a műhelyekben? És befejezésül a termelési tanácskozásokról. Ha jól emlékszem, ütemterv készült, hol és mikor kell termelési tanácskozást tartani. Az üvegtechnikai üzemről beszélek. Ilyen ott még nem volt. Pedig nagy szükség lenne rá, hogy a dolgozókat, a*kisembereket meghallgassák. Más az, ha a vezetés valamit első kézből hall vagy csak kerülő úton. Várják az emberek.., És így folytatta: „A part- vezetőség tartson termelési tanácskozást? Nem az ő feladata.' de szorgalmazhatja. Várják az emberek a tájékoztatást. És joggal elégedetlenkednek, ha ez elmarad. Érdekli őket a vállalat sorsa, gondja, igénylik, hogy erről szót váltsanak velük;” Meghívták az év végi beszámoló taggyűlésre a pár- tonkívüli vezetődet is az UNIVERSÍL-nél. Baji ’ Ferenc, az üzem igazgatója a következőképpen reagált a felszólalásokra: „Köszönöm, hogy részt vehetek, e rendkívül hasznos tanácskozáson. S itt meggyőztek arról, hogy több mindent revízió alá kell vennünk, hogy megfelelően. fejlődjön az üzem. Nincs értelme annak, hogy szépítsek a dolgokon. Elismerem, hogy hiba volt a termelési tanácskozások elhanyagolása, s hogy az ifjúsági . törvény végrehajtása ércekében jóformán semmit nem tettünk. Mély hatással volt rám az itt hallott kritika. Igaz az is, högy a szocialista brigádok szervezésében, munkájuk segítésében előbb kellene járnunk.” Ez az őszinte hangnem jellemezte az egész taggyűlést. Ehhez az alapot az egész esztendei munkát reálisan értékelő, elemző és kritikus hangú beszámoló adta meg. Nem fukarkodott a szentélyekre vonatkozó dicsérettel és bírálattal sem. Pankotay István párttitkár befejezésként azt mondta, céljuk az volt. hogy bátorítást adjanak a gondok bátor felvetéséhez, ez sikerült is. Fegyelmezett, aktív taggyűlés volt ez, amelyen 83 párttagból 81 jelent meg. Volt miről beszámolni, mert ez a gyár, ez a kollektíva, a /párttagság példásan helyt állt egész esztendőben. Ezt tanúsítják a termelési eredmények. Ez a nyíregyházi gyár szerez jó hímevet az itt dolgozó munkásoknak a laboratóriumi kémcsövekkel, orvosi üvegekkel. lepárló berendezésekkel a Szovjetunióban, Peruban. Több mint 87 milliós termelési értéket teljesítenek ez évben. Akusztikai berendezéseket gyártó üzemrészükben a KGST országai részére készülnek az erősítő és egyéb fontos berendezések. 1973-ban mintegy 46 millióért. Teljes termelési értékük ez évben meghaladja a 120 milliót. Példamutatás a munkában, a magánéletben A dolgozók létszáma 804, ebből a fizikai munkás 620, melyből a szakmunkáslétszám 180. Plusz a szolgáltató részlegnél ■ 40 •- szakmun - kás. Az átlagos életkor 27 év. A 83 párttagból 38 a harminc éven aluli, öt párttagnak van főiskolai vagy egyetemi végzettsége, 16 végzett középiskolát, szakmunkás 35. Mindössze 3 párttag van, akinek nincs meg a nyolc általánosa. Ők most tanulnak. Senkinek nem volt ez évben fegyelmije. Nem szólam, hogy valóban példamutatók a párttagok a munkában és a magánéletükben. Sorra vette a beszámoló a pártélet minden területét. Örvendetes, hogy ez évben 6 új fiatal párttagot vettek fel, ezek közül 5 fizikai munkás, s mind fiatal. Értékelté a beszámoló, hogyan hajtották végre a pártszervezet helyi határozatait. Ez évben 14 olyan határozat született, amellyel a X. pártkongresszus és az 1972 novemberi határozat végrehajtását segítették. Kiemelten foglalkoztak az üzem- és munkaszervezéssel. Megállapították, hogy csak kezdeti eredmények vannak; sok a tartalék, s ennek érdekében jobban együtt kell működniük a gazdasági é3 társadalmi vezetőknek. Legkevesebb történt a párt ifjúságról szóló határozata ér-J dekében. Ez. súlyos mulasztás, annál is inkább, meri itt sok a fiatal, a KISZ-bea 264-en dolgoznak. Sajnos nem volt felhőtlen a kapcsolat a gazdasági és társadalmi vezetők közötti} elhanyagolták a rendszeres} ■ tervszerű együttműködést,! Gazdasági vezetők az igazJ gatói tanácsra hivatkoznál!} mintha ez képes lenne helyettesíteni az igazgató; á párttitkár, szb-titkár és a KISZ-titkár együttműködés sét, tanácskozását. Hiányolj ták, hogy nincsenek az üzeJ mi demokrácia érvényesítésének fórumai, eléggé rendJ szertelenek a termelési ta^ tanácskozások. Hiányoznak! a ' műszaki konferenciák. Éa ez a vezetési stílus legyűrü— zik egészen a műhelyekig; ahol szintén nem volt megtelelő egyetértés a párt csoportvezetők, műhelybizottságok és a művezetők között} Nem alakult még ki a megfelelő partneri kapcsolat „lenn” a műhelyekben a gazdasági és társadalmi vezetők. között, s ez nem jő hatással van a munkára, áés emberek megítélésére, a légkörre. Jó, hogy mindezt a pártszervezet — s ma mái a gazdasági vezetés is! felismerte. Következetesebb irányítást Lényegében a cselekvés, a helyes elvszerű együttműködési folyamatot indította el az év végi beszámoló taggyűlés. amely a gyár életéJ nek leglényegesebb pontjaira irányította párt-, gazdasági, társadalmi vezetők és a jelentős erőt képviselő párt- szervezet figyelmét. Fontos, hogy következetesek legyenek, s akkor az idei eredményeiket megsokszorozhatják.' Erről beszélt felszólalásában Szalóki Jőzsefné betanított munkásnő, Szilágyi János, Já- nossi Zoltán, aki több segítséget kért a KISZ-szervezet tevékenységéhez; Turgyán Attila, aki a szocialista brigádok működéséhez kérte a gazdasági vezetők rendszeresebb támogatását. Tarkó Pálné a gyár nyugdíjasai nevében mondott köszönetét a pártvezetőség figyelmességéért. Miskolczi István lakatos csoportvezető a jobb együttműködés fontosságáról szólt, Nagy Sándor szerszámkészít ő a termelékenységről beszélt. Székelyhídi Ferenc a szakszervezeti munkáról, a párttagok példamutatásáról szólt. Olyan eszmecsere volt eaj amely lendületet ad a munkához. Ezt a tanulságot vonták le a párttagok, a vezetőség. így summázta véleményét a gyár igazgatója, a meghívott pártonkívüli vezetők. Ha a pártvezetés és a gazdasági vezetés jól együttműködik, s következetes lesz a hibák felszámolásában, még jelentősebb sikereket érnek el ebben a gyárban az emberek épülésére, a közjó érdekében. Szabolcs hírnevét gyarapítva. farkas Kálmán többi Srígádtagnak segíteni az építkezésben. Nemsokára megszületett Rita, a kis aranyos, aki harmadik éves, göndörhajú és kékszemű, mint édesapám. Miatta marad el ez ideig az építkezés. Édesapám nem bánja ezt, hiszen imádjuk Ritát, csak egy hibája van, hogy nem fiú. Pedig * édesapám nagyon szeretett volna már egy fiút. Édesapám a jutalmakkal együtt tavaly már háromezer forint körül keresett havonta. Brigádja ötször, vagy hatszor nyerte el a szocialista címet. Márciusban meg ismét szépen emelték az édesapám fizetését, majdnem ötszáz forinttal havonta, és kiszámította, hogy a jutalmakkal és a nyereségrészesedéssel együtt már havi 4000 forint fölött keres. Azt mondta édesanyámnak: mostmár hozzá lehet kezdeni az építkezéshez, mert van mire építeni. Mármint a fizetésre. És tavaly óta én is keresek, gyors és gépíró vagyok az állami gazdaságban, a fizetésem nem sok, de az utolsó fillérig hazaadom. Mondta is édesapám, hogy az új házrész már nekem énül. Elmondta, hogv 50 000 forint OTP-hitelt kért. A munka olyan gyorsan ment Egy hét alatt kész volt az épülef, csak vakolni és szerelni kellett. Jöttek az emberek továbbra is, de már kevesebben, mert szerelni kevesebben tudnak. A vakolást meg édesapám egymaga csinálta saját kezével az összest, mert mindenki azt mondja, hogy senki se tud a vállalatnál olyan szépen vakolni, mint édesapám. Mint az üveg — olyan sima fal maradt a keze nyomán. Most aztán kész a ház. Megint megállnak előtte az emberek. Bejönnek az udvarra is, úgy nézegetik. A fürdőszobát külön is megnézi mindenki. Azt mondja édesapám, hogy most majd új bútorra gyűjtünk, olyan bútorra, ami nekem is tetszik, mert az a bútor már az enyém lesz. Én végtelenül boldog vagyok, örülök a szép nagy háznak, de még nem akarok férjhez menni. Csak 18 éves vagyok, egy éve dolgozom s eddig mindent a szüleimtől kaptam. Ügy gondolom, addig nem megyek férjhez, amíg a húgom, Terus, aki 16 éves, le nem érettségizik és munkába nem áll. Mert igaza van édesapámnak: három lányt felnevelni, taníttatni és jól ellátni — nehéz munka. Én segíteni szeretnék neki. Bár igaz, hogy erős, szívós ember, de mégiscsak 45 éves már... Szendrei József
