Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

Í973. december tó. KEI TT-MAGYARORSZAG 7. oldal Tegnap, ma, holnap Program hosszú távra Statisztika Nyolcvanezer nyíregyházi Munkásfórum a gumigyárban „Nyíregyháza régi település. A legkoráb­bi írásos emlék 1219-ból való. Többsr.ür el­pusztult. elnéptelenedett. Igazi történelme az 1753. évi újratelepítéssel kezdődik, ez a me' város születési éve. Az országban az egyik legkorábbi örökváltság szerződéssel, 1821- ben nagy anyagi áldozatok árán a lakosok megvásárolják a földesúri jogokat. hogy a maguk gazdái lehessenek. Ezáltal szabad te­lepüléssé válik Nyíregyháza mezőváros. A helység 1876-ban Szabolcs vármegye székhe­lye lett... ” Korántsem véletlen, hogy ezzel kezdődik az a terjedelmes intézkedési terv, amelyet legutóbbi, novemberi ülésén fogadott el az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága, s amely azokat a tennivalókat sűríti magába, amelyek elvégzése, szükséges a Politikai Bi­zottság. s a párt megyei végrehajtó bizottsá­ga által megszabott teendők teljesítésére. Ezek a határozatok a városi pártbizottságok munkájának fejlesztéséről rendelkeznek. A megyeszékhely régmúltjából merítettek erőt azok, akik a városi pártbizottság felkérésére már az intézkedési terv körvonalainak meg­von 'sában is részt vettek. Aztán eljutottak a közelmúlthoz, a mához, majd a valóság fel­tárása után gyűjtötték rendszerbe a legsür­gősebb tennivalókat, amelyek a szűkeb-b ha­za fejlesztését szolgálhatják. Kibővített ülésen ..tettek pontot” ennek az intézkedési tervnek a végére és ez a „ki­bővítés” sem volt véletlen. A pártbizottság tanain kívül elhívták a végső aktusra azok­nak a patriótáknak a képviselőit, akik min­denkor szívügyüknek érzik Nyíregyháza sőr­éét. s nemcsak a problémákat gyűjtik halom­ba. hanem javallataikkal segítenek megtalál­ni a kivezető utat és cselekedni is készek. O Várospolitika, városfejlesztés Okkal került az intézkeo'ési terv első fe­jezetébe a várospolitika, a városfejlesztés. A pártbizottság kimondta: tervszerűbbé, tuda- tosabbá és folyamatosabbá kell tenni az ur- . banizációs feladatok végzését. Ennek során is megkülönböztetett figyelmet érdemel a la­kásépítés, amelynek a mostani terveik! usban már igen szép eredményei vannak. Mégis el kell érni Nyíregyházán, hogy az üzemek fo­kozottabban vegyenek részt a munkáslakás­építési akcióban. A helyzet úgy kívánja, hogy évenként legalább száz ilyen, vállalati támogatással épült lakás gazdagítsa a v.erőst. Feltétele ennek, hogy változatlanul segíteni szükséges az OTP-t és a lakásszövetkezetei; megfelelő területekkel. Az eddiginél hflenzí- vebben kell feltárni a használható területe­ket családi házak építésére. Az intenzív fejlesztés feltételezi a na­gyobb összhangot is. Az érdekek egyeztetése viszont megkívánja, a fejlesztési eszközöket úgy lehessen felhasználni, hogy lehetőség nyíljék a komplexitásra, például a közmű, az út .építésénél, a szolgáltatás bővítésénél. Ez felsőbb szervek hatásköre, de a városi párt- bizottság él a javaslattevési lehetőséggel. Szükség van erre már csak azért is. mert nő a különbség a város régi részei (Alvég, Saj­tos, Ságvári-télep, Borbínyt). valamint ^ az új negyedek (F,szaki, Déli Alközpont, Jós.i- varos) között. Gondoskodni szükséges az el­maradott városrészékben a legfontosabb ité­nyek. kielégítéséről, mégpedig a fejlesztés: alap koncentrált felhasználásáról. Az iparosodással népesedő városban mind nagyobb gondot okoz a tömegközlekedés. Az intézkedési terv előírja: a városi tanács vizs­gálja meg a lépcsőzetes munkakezdés beve­zetésének lehetőségét: a Volán vállalat ke­resse az új autóbuszok vásárlásának módját az idei tervciklus megtakarításaiból elsősor­ban az autóbuszjáratok útjait kell felújítani Kitér, az intézkedési terv arra is: kellő társa dalmi talajon készüljön az y. ötéves terv. A legfontosabb célokra több variánst szüksége kidolgozni (ebbe be kell vonni a város: tudó mányos egyesületeket), s városi, lakókörzeti üzemi fórumokon véleményi szükséges cse rélni a lakossággal, amíg a legjobb megoldó sok kialakulnak. Járda és díszpolgár cím Az új tervciklus előkészítésének idősza­kában. 1375. nyaráig konzultációs tanácsko­zásra kell összehívni gz érdekelt vezetőket a megyeszékhely,/ fejlesztési elképzeléseinek összehangolására. Szorgalmazni szükséges egy-egy fontosabb városfejlesztési feladat megvalósítására a szocialista szerződések kö­tését. El kell érni, hclgy- Nyíregyháza üzemei, vállaljanak még nagyobb részt a fejleszté­sekből, elsősorban Sóstóért. Már 1974-ben meg káli szervezni a ,Járdát minden nyír­egyházi utcár2” társadalmi akciót. Nagyobb anyagi támogatást szükséges fordítani a la­kosság társadalmi tevékenységének kibonia- koztat'- óra. Ki kell küszöbölni az Stlet-szcrű- séget a kommunista szombatok szervezésé­ben, el kell érni. hpgy az üzemek szocialista brigádjai elsősorban a gyermekintézményeket támogassák vállalásaikkal; • kölcsönös elő­nyökre, szükséges-alapozni az ,,Egy üzem — egy iskola” mozgalmat; folytatni kell a ke­rületek közötti versenyt, s 1971-ben első al­kalommal ki kell osztani a díszpolgár cí­met, és meg kell vizsgálni a Pro Űrbe kitün­tetés adományozásának lehetőségét. Részletesen megszabja a tennivalókat a terv a város fásításában, parkosításában, s kimondja azt, hegy lÚ76-ra be kell fejezni a városközpont épületeinek tatarozását, Síól az intézkedési terv az öMámigazgát'isi Imwfika m-gjSVfráMrőf: jobb ellátásóra hív fehó Ez némileg megölcló- clik* a két iparcikk áruhóz átadásával, de szükséges ösztönözni a város tsz-eit is a piac még jobb fe1 töltéséJ^e, s el keil érni, hogy az érdekeltek összefogásával az V. ötéves terv­ben megépüljön a piaci fedett vásárcsarnok. Igen szerteágazóak a feladatok, s ennek Ssz- szehangolására a városi pártbizottság város- politikai munkabizottságot hozott létre, tűi­nek tagjai: Gyuricsku Kálmán (elnök) Lácz l,ászló (titkár), Márton István, dr. MJ-rgócSy József, Kellner Ferencná, Jeczkó János. Csathó János. Illyés Lajos. Szabó Ferenc, dr. Csiillög Ferenc, Termáim István, és dr. An­gyal Sándor. Komplex iparfejlesztési terv A gazdaságpolitikai feladatok homlokte­rébe is az intézkedési terv a pártáiét lénye­ges javítását állította- A vállalati pár tsz ér­vek és a gazdasági vezetés legsürgősebb fel­adata. hogy a középtávú terveikben megje­lölt célok eléréséért hatékonyabb politikai, gazdhsígszarvező munkát végezzenek, javít­sák az üzem- és munkaszervezést, a becsü­letes munkát értékelő közhangulatot alakít sanak ki. emeljék a vezetés színvonalát. Le­gyenek alaposabbak a”- értékelések, a hatá­rozatok végrehajtásának ellenőrzései. , 1975- ig ki kell dolgoztatni Nyíregyháza hosszak' távú. komplex iparfejlesztési tervét. A vá­ros " mezőgazdasági üzemeinek fejlődése, a tsz-tagok jövedelmének növelése szükséges­sé teszi á koncentráció és a szakosodás ösz­tönzését. Érré a jövőben nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Számos részletfeladat után az intézkedési terv az üzemi demokra­tizmus még eredményesebb bővítésére hívja fel s> figyelmet. A társadalorr.politikafi feladatok középpontjá­ba továbbra ír a munkásosztály vezető szerepé­nek erősítését tudatának fokozását állítja az intézkedési terv. Ehhez meg kell találni •mindazokat ó módokat, formákat, melyekkel növelni lehet ■ a munkásság politikai - aktivi­tását. Konkrét feladatokat is meghatároz a érv: 1974-től nagyobb figyelmet szükséges rordítani a vezetők szakmai és politikai kép- résére. r/Iú.nkásfórumokon’ szabad pártnapo­kon, politikai -vitakörökön javítani szükséges az üzemi tájékoztatást, Tö.b-b kihelyezett osz­tállyal segítsék az üzemek a nyolc általános ■’skola elvégzését a.olgozöiknák. Folytatni 'e’l a gyakorlatot hogy a tanácsi bér- és szövetkezeti lakások 70 százalékát fizikai nunkások kapják Megszabja az intézkedési terv, azokat a 'ennivalókat is. arbelysket á szervezeti élei 4s az irányítás térén kell elvégezniük a párt- szervezeteknek. Kitér a párt- és tömeg-szer-' vezecek. a tömegmozgalmak együttműködé­sének fejlesztésire, maid végül a tanács; munka javítására szabja tneg á feladatokat Angyal Sándor . , ég nyomoaillAto a napok­BAN MEGJELENT kötet: Szabolcs- Szatmár megye statisztikai évköny­ve. 1972. Lapozok a több, mint négyszáz olda­las vaskos, apró betűkkel nyomtatott kötetben, nyíregyházi adatokat válogatva. Minden feje­zetben van megjegyzésre méltó, érdekes adat. így, együtt látni egy esztendő Változásait, va iahogy egészen más, mint frissen-, eszmény­ként., Egy-egy számmá zsugorodik össze sok ezer ember munkája, egyéni é’ete. Mégis min­denki „benne van”. Sokszor figyeltem már sta­tisztikával hivatásszerűen foglalkozó szakem­bereket — nekik az ilyen számok valósággal beszélnek. Az egyszerű ember viszont inkább az érdekességeket keresi, ha kézbeveszi ezt a kötetet. Mert. érdekes lehet például az is, bogi­két, vagy három éve is csak náhánnyol többe - vagy alig kevesebben — kerek számmal ugyanannyian — kötöttek Házasságot, mint az elmúlt esztendőben, pedig senki sem ha­tározott meg keretet. „Az 1830. évben foganatosított népszámlá­lás szerint Nyíregyháza megállapított lakossá­ga 27 014. Az 1888. évi'anyakönyvbe bejegyzett születési esetek száma 1419, a halálozási esetek száma 1007, a házasságok száma 263, lélek- számszaporodás az 1898. év végén 412”. A me­gye iparáról meglehetősen rövid rész szó!: „Lé­tező gyáriparunk majdnem kizárólag a szesz­főzésre szorítkozik”. Nézem a mostani kötet­ben. majdnem ötven oldal az iparról szóló mondanivaló — táblázatok formájában, Szi­lágyi Imre, a KSH megyei igazgatója mVndjá: sokszor ennyi adatunk van erről a területről is, de a statisztikának már 75 éve is módja lett volna sokoldalúan, többről, számot adni — ha lett volna miről. A 'magyar statisztika útját ugyanis 1867-1-31 jegyzik. Keleti Káról-- révén a múlt század hetvenes éveiben már hírriévre tett szert munkájuk. Szilágyi Imre még is jegyzi: Nyíregyházán 'alighanem a KSH igaz­gatóságon ültő!, ’-reg a l->gcs''--,desebb 109 éves jubileumot hat éve — kívülállók alig tudtak róla.... D E ífeTÜNK VISSZA A SZAMOK­HOZ. 1072-ben, az év végén Nyír­egyháza állandó népességének szá­ma 74.8 ezer, a lakónépesség 73.9 ezer volt. Most várják az idei „mikrocenzus” adatait, s még hivatalosan nem mondják, de Nyíregy­háza minden valószínűség szerint belépett^ a nyolcvanezres városok, sorába. A népmozgaíom fontosabb adatai közül: a nyíregyházi anya- könyvvezető előtt 858 ifjú pár mondta ki az „ig3n”-t, -1878; újszülöttet — 701 fiú és G77 lápv -jeíí jíjg-VéztiíK' hé a nyíregyházi atíbhk.'jnyyb*.’ FV-U'-bo ■ nVgg’>ú?t'ub', a természetes "szaporodás 718. A városi adatokat elég nehéz kommentál­ni, mert nemcsak nyíl-egyháziak kötöttek há­zasságot a tanácson, és a kornvező falvakból is ide hozza a mentő a szülés előtt a kismama- kát, s így tovább — sok szállal-kötődik a me­gyeszékhely a szomszédos településekhez. Az arányokat azonban így is érdemes megjegyez­ni: az ezer lakosra jutó házasságkötések száma a megyében itt a legmagasabb, meghaladja a budapesti átlagot is, és fölötte áll valamennyi megyei átlagnak. Az ezer lakosra jutó élve születésok számát tekintve viszont a magye já­rásainak és városainak sorában Nyíregyháza az utolsó helyet foglalja el; alatta van a me­gyei átlagnak is. Ennek ellenére a budapesti és valamennyi más megyei, átlagnál magasabb. •Elidőzve mi« ezeknél az adatoknál: mindössze ’ 1 szülésnél nem regedkezett szakember, a :'ibbi gyermek kórházban született. Két dolgot emeljünk ki a célok közül: az egyik a kötelező és nem kötelező adatszolgálta­tás közötti különbségtétel, a másik pedig az, hogy a statisztikában is egy nyelven, mégpe­dig SüákszetvVh kell beszélni, mert az alka­lomszerűen kiötlött felosztások, adatgyűjté­sek csak zavart ollózhatnak, nem pedig a jó -döntést segítik elő. E témánál érdemes szólni erről is, hogyan kerülnek az adatok a statisz­tikai hivatal birtokába. Kétféleképpen. Van, amikor a hivatal szakemberei, esetenként a:- általuk megbízott -személyek; felkeresik mind­azokat, akiktől a felmérés köre és célja szerint adatokat gyűjtenek. Nyíregyházán például az 1970-es népszámlálás idején 305 számlálóbiztos és 76 felülvizsgáló végezte a munkát. Nemcsak számszaki, hanem alapos és többoldalú logikai ellenőrzést is végeznek — ritkán kerüli el a figyelmüket pontatlan, vagy hibás adat. A me­gyei igazgatóságon dolgozóknál legkisebb vég­zettség ‘az érettségi és a hat tárgyas kötelező szakvizsga. A MASÍK CLP ' L: A KÖSÜLETTt UeNDELlTBEN előírt adatszolgál­tatási kötelezettsége. A különbé: 5- speciálisan erre a célra készített.— nyom­tatványokon rendszeresen közük a szükség j adatokat A feldolgozás részben Nyíregyházán, részben a KSH központjában történik. V-n, amit itt vesznek lyukszalagra, de az elemzés, feldolgozás már Budapesten történik. Az ada­tok nagy része hozzáférne:d: országos es me­gyei, területi évkönyvekben, rendszeres táj é- kóztatókban kerülnek a „fogyasztókhoz”, a po­litikai, gazdasági vezetőkhöz, segítve a megala­pozott-döntéseket. De nemcsak táblázatos ada­tokat adnak ki, rendszeresen megjelentetik a különböző tájékoztatókat, amelyekben bizo­nyos témákról, területekről elemzést is közöl­nek. f -Bizonyos elemzésre és áttekintésre, de fő­leg tájékozódásra az évkönyv adatai is alkal­masak. Néhány adat az iparból (az építőipar latai nélkül). Nyíregyházán 15 936 embe t foglalkoztat a szocialista ipar, közülük 37 5 nőt. Az ioar Nyír- gv'názán egv esztendő als .t 34.8 millió kilowattóra villamos energiát, 2.1 millió köbméter vizet használt fel. Állóeszkö­zeinek értéke 2.9 milliárd főt in'. ­ké 1.1 milliárd forint. A felhasznált villan- ? energia és víz a tpljos megyei összegnek kö­rülbelül eyyharmaű a az eszközök 'értéke a megyeinek a fel-e, az iparban dolgozók negyven százaléka Nyíregyházán, vállalt munkát.. N ESZÜK A LAKÁSÉPÍTKEZÉSEK »v-. Tavaly 1156 lakás épült Nyíregyhá­zán. 45 egyszobás, 174 másfél, 3F9 két-. 207 két és fél-, 193 három-, vagy több szo­bás. Ezek közül 843 állami erőből. 873 magán­erőből épült: Az új lakások közül válameov- nyiben van villany, 979-ben víz éá csatorna is, 904-ben pedig gáz is. Ezek az új lakások. Le nézzük az, egész várost! 20 055 háztartásban van villany, s ezek átlagosan évente 678 kilo­wattórát fogyasztónak.- A város útjait, termt 5590 közvilágítási lámpa világítja meg. Nyír­egyháza útjain 397 kilométer hosszú villanyve- : ékhálózat húzódik, A vízvezetéki csőhálózat hossza 155 kilométer, a 74.24 vízhálózatba be­kapcsolt lakásban 1.35 millió köbméter víz t fogyasztottunk. A 33.5 kilométer Vezetékes gáz­hálózat előnyeit 4003 csalóid élvezheti, éven a átlagosan 645 köbméter gázt használtak fel. Ezen kívül 14 063 háztartásban PB-gázp?1o.c- kot is használnak. Vízre villanyra teh. t rn-áris hatalmát m c P h y is ? v m szükség. Sok az új bekapcsolás (és míg több család szeretné, ha hamarabb1 sorra ke­rülnének), íme itt az egyik magyarázata a - t nyíregyházi útfelbontásnak. (A bekapcsoláso­kon kívül nyolc csőtörés is volt.) Gyakran elhangzik mostanában, hocy Nyíregyháza iskolaváros. A statisztika igazol­ja ezt, s érdemes egv pillantást verni ezekre a számokra is. Az általános iskolákban 7931. 3 középiskolákban 4329, a szakmunkásképző is­kolákban 5519, a felsőfokú intézetekben 173-9 diák tanul a nappali tagozaton. Mindez azt jelenti, hogy minden ötödik nyíregyházi -- diák. Es még rrihánv érdekes adat két mis tét rületről: a sóstói strandot tavaly. 195 821 ven­dég látogatta, a tisztasági éa'gyógyfürdőben 185 221 -belépőjegyet adtak' ki. Nyíregyháza húsz helyi autóbuszjáratán tavaly 12.3 millió utas* '-'állítottak: NKÍ'-NTFSEN V ÓLOD ATT 4M a í J sok ezer adat közül. Nagyon sok olyan ^ adat van, amely nemcsak a szakembe­rek, vezetők számára, hanem a nagyközönség szántára is érdekes. S ezt azért hángsúlyoz tm, mert hamarosan két jelentős évforduló kö­vetkezik: városunk felszabadulásának 30. és az örökváltság 150. évfordulója. Különösen az el­múlt három évtized esemérmei. de annak kap­csán az előző másfél évszázad nyíregyházi tör­ténetének mérföldkövei me« rdemeloék. h->ay- a rendelkezésre álló adatok gazdag tárházából válogatva egy olvan kiadványt állítsanak ösz- sze, amely a statisztika eszközeivel mutatja be: honnan indultunk, mit értünk el. A IÍSH Nyír­egyházán dolgozó kitűnő szakembergárdája bi­zonyára szívesen segítene ebben. Marik Sándor A KSH megyei igazgatóságán Jő néhány korszerű gép segíti a pontos munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom