Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

5. oldal KELET-MAG* ARORSZÄG Tanácskozások i a Közei-Keietíes foglalkozó genfi értekezlet előtt Egyiptom szeretné, ha Franciaország és Anglia, az arab ügy iránt leginkább megértést tanúsító két nyu­gat-európai ország is részt venne a december 18-án Géniben kezdődő nemzetközi értekezleten — mondják ka­irói hivatalos körökben. A jelek szerint ez a kér­dés is szerepelt Szadal egyiptomi államfő és Sir Phi­lip Ao'aits brit nagykövét vasárnapi találkozójának na­pirendjén. Továbbra is tisztázatlan­nak tűnik, hogy a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok, vagy pedig az ENSZ égisze alatt rendezzék meg a Közel- Kelettel foglalkozó genfi ér­tekezletet: — a tárgyalások kizáróla­gos Irányvonalát a Biztonsá­gi Tanács és a közgyűlés ha­tározatainak kell képeznie. — az arab országoknak össze kell fogniuk annak megakadályozására. hogy Izrael megoszthassa soraikat, — a konferencia menetét nem szabad siettetni, de nem engedhető meg az sem, hogy szándékosan késleltessék a kibontakozást és taktikázza­nak, — először a könnyen kör­vonalazható kérdéseket kell megvitatni, elkerülendő azo­kat a manővereket, amelyek segítségével az ellenség iga­zolni akarja taktikai húzá­sait — az arabok jelenléte nem jelent elkötelezettséget ante, hogy a harcok nem újulnak ki. Dajan izraeli hadügymi - miniszter hétfőn hazaérke­zett egyesült államokbeli lá- tog- Sáról, ahol vasárna" Izrael fegyverigényeiről tár­gyalt James Schlesinger amerikai hadügyminiszterrel. A Tél AtfitM repülőtéren elé­gedetten nyilatkozott tár­gyalásainak eredményeiről, azt állítva, hogy az amerika' vezetők megértéssel viseltet­nek Izrael igényeivel szem­ben és nem akarnak nyo- mást gyakorolni rá a genfi konferencián tanúsítandó magatartásával kapcsolatban. Miki Takeo japán minisz­terelnök-helyettes hétfőn el­indult közel-keleti-kőrútjára,1 amelynek során látogatást tesz Abs Dhabiban, Száud Arábiában, Egyiptomban. Kuvaitban, Katarban, Szíri­ában, Irakban és Iránban. A japán kormárty rendkívüli megbízottjaként Miki Takeo arra törekszik majd, hogy egyrészt megmagyarázza az arab vezetőknek a Tánaka- kormány közelmúltban be­jelentett új közel-keleti po­litikáját, másrészt megjavít­sa Tokió és a közel-keleti or­szágok kapcsolatát. Japán külügyminisztériumi forrásokból származó értesü­lések. amelyek szerint Miki Takeo javasolta, hogy a kor­mány dolgozzon , kt önálló ..Japán tervet” a közel-kele­ti kérdés rendezésére. A ja­vaslatot a japán külügymi­nisztérium határozottan visz- szautasította, mondván, hogv Tokió nincs abban a hely­zetben, hogy bármilyen mó­don keresztezze az Egyesült Államok közel-keleti diplo­máciai erőfeszítéseit. Miki Takeo tehát osak arra szo­rítkozhat az arab vezetőkké! folytatandó megbeszélésein, hogy felajánlja Japán gazda­sági és pénzügyi támogatását és általános ígéreteket te­gyen arra, hogy kormánya igyekszik elősegíteni a békés rendezést. Instrukciói szerint ugyanakkor vissza kell uta­sítania az olyan javaslato­kat, hogy Japán szakifsa meg diplomáciai és gázaasá- gi kapcsolatait Izraellel. Ülésezik a NATO miniszter tanácsa A Közel-Kelet kérdései és Pouglas-Home angol kül­ügyminiszter által a „nyugat­nyugati kapcsolatoknak” ne vezeti vita, az Egyesült Álla mok és szövetségeseinek vi­szonya dominált a NATO mi­niszteri tanácsülésének hétfő délelőtti általános vitájában, amelyben felszólalt Sharp kanadai, Bayulken török, Douglas-Home angol, Scheel nyugatnémet, Moro olasz, Van Elslande belga, Agustsson Iz­landi, Fridlund norvég, Pat- rizio portugál és Von DerSto- ét holland külügyminiszter. A közel-keleti helyzetről e miniszterek általában óvato­san nyilatkoztak, bár csaknem valamennyi felszólaló kiemel­te, hogy az olajprobléma nemcsak Nyugat-Európa gaz­daságának jövőjét. hanem po­litikai együttműködését is ve­szélyezteti. Douglas-Home angol külügyminiszter pél­dául utalt arra, hogv az Egvesült Államok és NATO partnerei másként ítélték meg a közel-keleti helyzetet. Scheel nyugatnémet külügy­miniszter szerint ez a különb­ség kritikus pontra juttatta a NATO együttműködését Scheel azt mondotta, hogy az ólajprobléma a közel-keleti háború nélkül is fennállt már, s az csupán kiélezte a válsá­got. A nyugatnémet külügy­miniszter szerint az európai országoknak tudomásul kell venniök. hogy új alapokra kell helyezni a nyersanyag- termelő és felhasználó orszá­gok viszonyát. „Nyugat—nyugati kapcso­latokról” szólva a felszólalók többsége elismerte, hogy — függetlenül a közel-keleti vál­ságtól — megromlott az Egye­sült Államok és Nyugat-Eu­rópa viszonya, bár Douglas- Home szerint az nem olyan rossz mint ahogy a helyzetet a sajtó beállítja. Fridlund norvég külügyminiszter a vi­ta lényegére utalva úgy ha­tározta' meg az álláspontok különbségét, hogy Washing­ton nagyobb hozzájárulást kíván partnereitől, Nyugat- Európa pedig több beleszó­lást akar magának a NATO 'gyeinek intézésébe. A felszólalók általában bé- külékenv hangot ütöttek meg, elismerve az amerikai követelések bizonyos fokú jogosságát, de egyúttal a kö­zös piaci Jogállamok képvise­lői igyekeztek megnyugtatni Washingtont arról, hogy na­gyobb együttműködésük — Douglas-Home megfogalma­zása szerint — az Egyesült Államok és a NATO javára | válik. Az amerikai követelé­sek kielégítését azonban a legtöbb felszólaló feltételek­hez kötötte. Scheel például kijelentette: az NSZK kész a nagyobb anyagi hozzájárulás­ra, de csak abban az esetben, ha többi nyugateurópai part­nere is így jár el. Van Elslan­de belga külügyminiszter pe­dig óvatos formában utalt a nyugaterópai katonai együtt­működés Franciaország által • felvetett tervére Is. Az ame­rikai követelések teljesitését fenntartások nélkül jófor­mán csak a török és a portu­gál külügyminiszter támogat­ta. Lázár György Moszkvába utazott Lázár György a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Ma­gyar Népköztársaság állandó képviselője a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában és Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter hétfőn Moszkvába utazott a KGST végrehajtó bizottságának 65. ülésére. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Korom Mihály igazságügyi miniszter, Sál Tivadar, a Minisztert»- ! pács titkárságának vezetője, j Ott volt B. D. Sevikin. a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy-! vivője is. ( 1 Willy Brandt ma érkezik Prágába Rendeződik az !\SZK. es a szocialista országok kapcsolata Nagy érdeklődés előzi meg bonni politikai körökben Willy Brandt szövetségi kan­cellár ina kezdődő prágai lá­togatását. A figyelem termé­szetesen nemcsak a csehszlo­vák—nyugatnémet; viszony várható normalizálódásának szól, hanem szélesebb érié lemben kifejezi az: a vára kozást is, hogy még áz idér. rendeződjék az NSZK és va­lamennyi szocialista onszá i> kapcsolata. A keleti politika láncolatá­nak folytonosságát emelte ki vasárnap §sti nyilatkozatában Willy Brandt kancellár is. Á nyugatnémet kormányfő — az ellenzéki támadásokra Vá laszolva — pozitívan értékei te azokat a megállapodáso­kat. amelyek alapjául szolgái­nak a csehszlovák—nyugat­német viszony rendezésének Reményét fejezte ki, hogy nagyon gyorsan diplomáciai viszony létesül az NSZK és Magyarország, valamint az NSZK és Bulgária között is. „Bonn mozgósítani igyek­szik a keleti ' politikát” — hangzik a Spiegel című heti­lap legújabb számának érté­kelése. A lap összefoglalja a csehszlovák—nyugatnémel tárgyalások hátterét, és kitér arra, hogy sikerült rendezni a nyugat-berlini konzuláris képviselet kérdését Is. miu­tán Scheel külügyminiszter egyeztette Moszkvában a bonni álláspontot Gfomikó külügyminiszterrel s ez alapul szolgált a csehszlovák-nyu­gatnémet megegyezéshez is. A Spiegel tudni véli, hogy 3rándt a jövő év elején a Szovjetunióba utazik — vi­szonozva Leonvid Brezsnyev májusi bonni látogatása) — és előkészíti a részletes jogi tárgyalásokat. Hétfőn a jobboldali nyugat­német sajtó, sőt még a li­berális Süddeutsche Zeitung is szóvá teszi, hogy Ugyan­ilyen fel tételekkel már a nyáron, tehát augusztusban létrejöhetett volna a megálla­podás Bonn és Prága között. A Süddeutsche Zeitung fel­veti a kérdést, hogy miért kellett három hónappal el­halasztani Brandt és Scheel prágai útját. A jobboldali la­pok — jobbára ellenzéki po­litikusokat idézve — azt ké­rik számon a kormánytól, hogy hem tartott ki augusz­tusban előterjesztett új köve­telése mellett, hanem enge­dett a „külső és belső nyo­másnak”. Az utóbbin a lapok Herbert Wehnert értik, aki — mint ismeretes — a múltban többször is óvta Bonnt a húr túlfeszí lésétől. 1073. december tC ......................................... .1 i .. . i.i’ l\api külpolitikai kommentár Ötvenkét év és ötvenöt éra A London melletti Sunnin­dale falucskában ötvenöt óra kémény alkudozásai nyomán — legalábbis papíron — ös­szehoztak egy olyan testüle­tet, e«nelyre ötvenkét eszten­deje nem volt példa: mind az, ír Köztársaság, mind a Nagy-Britanniához tartozó Ulster, vagyis Észak-Irorszár képviselve lesz benne. Három fél, a londoni a dublini kormány és az. uls- teri politikai pártok meg­bízottai ültek össze, hogy — úgymond — „Észak-Irország lévőiéről” tanácskozzanak: A eredmény a különös testület lett, amely a hangzatos íror szági tanács nevet viseli. Első pillantásra kétségte lenül úgy tűnik, hogy Heuth- éknek valamelyest sikerült elmozdítaniuk az ulsteri problémát a teljes holtpont­ról. A néhány hónappal ez­előtti állapottal szemben ke­vesebb erőszakos cselek ményről, érzelmi, vagy poli­tikai robbanásról érkezett hír az utóbbi időben. Tét szetős fejlemény volt a kö- zelmúlban az ulsteri katoli­kusok és protenstánsök hosz- szú idő óta példátlan közös önkormányzati szerve is. Ez a szerv most éppen a sun- ningdalei megállapodás nyo­mán kezdheti meg gyakorla­ti működését Belfastban. A felszínen tehát vitatha­tatlanul történt egy és más a kibontakozás irányában. A felszínen, de hém a mélyben. Komoly esély van arra, hogy a jelenlegi megállapodás ép­pen azért születhetett meg, mert a résztvevők nagy on is lebegő kompromisszumokat fogadtak el, vagyis olyan kérdéseket hagyták „nyitva”, amelyek változatlanul hagy­ják az eddigi problémákat. Éz már akkor is kiderült, ,a egy pillantást vetünk rha- íára az írországi tanácsra. Elméletben kimondták ugyan, hogy a testületnek .kormányzati funkciója" is iesz. de hogv milyen, az a jövő titka. Magyarul: Sun- •!ngdale legfőbberstem 'v. a legjobb esetbep i* keret, amelyet később kell — illet­ve kellene — tartalommal megtölteni. Vajon sikerü1-e? Erre nem sok a remény, .'emcsak azért. mert ..a 'élybeo” mind az ír köztár­sasági hadsereg katolikus, mind a Unionsta jobbszárny protestáns szélsőségesei el­lenzik az egyezményt. A legfőbb baj, hogy a tanács­kozáson a dublini és belfas­ti feleknek nem sikerült Londontól semmiféle olyat! konkrét Ígéretet kikényszerí­teni, amely legalábbis? meg­csillantaná az igazi ulsteri társadalmi-politikai sérel­meinek okát. ÉPÜL A SZOVJET-BOLGÁR GÁZVEZETÉK. A bolgár vegyipart és hártartásokat átja majd el gázzal a szovjet—bolgár gázvezeték, amelynek bulgáriai szakasza most épül. (Foto BT A—MTI—KS) Nr*hél~díiak átadása Károly Gusztáv svéd király Hétfőn este ünnepélyesen át­adta a Nobel-díjat a-z idei ki­tüntetetteknek- Ugyanekkor adták át Oslóban a Nobel-bé- kedíjat is. Mint ismerte«, az idei No- jet-békedíjat megosztva Le- Dúc Thonak, a Vietnami lol- gozók Pártja KB titkárának és Henry Kissinger amerikai külügymi n iszíérnék {télte á bizottság. le Due Tho a ma­gas kitüntetés elfogadását nem tartotta időszerűnek, mert mint mondotta, a dél- vietnaani rezsim bűnéből még nem állt helyre a béke Viet­namban. A bizottság az in­dokot méltányolva úgy hatá­rozott. hogy Le Dúc Tho 1974. október í-ig dönthet arról, átveszi-e kitüntetését. Nobel-békedíj átadási ün­nepségének színhelyéül szol­gáló épület előtt több százan tüntettek a dél-vietnami re­zsim és az amerikai kormány vietnami politikája ellen. r Gerencsér Miklós•* 42. Jóllehet hevenyészve, de ieírtam mindezt, amit meg­tudhattam azon férfiakra!, akiket szeptembertől kezdő­dően felelősségre vont az osztrák hadsereg különle­ges hadbírósága Arad vá­róban. Anélkül, hogy koráb­ban sejtettem volna a győ­zelmek esetén bekövetkezen­dő ítélkezés módját és szigo­rúságát, a zűrzavar első je­leitől mindvégig aggódó ér­deklődéssel kísértem a fejle­ményeket. Hymodon — ma­gam is a harctereket megjárt katona lévén — sok részJét- ismeret birtokába jutottam. Ezeket egymáshoz illesztve próbáltam kialakítani ön­nön tisztánlátásom érdeké­ben az összképet.. Mivel en­gem bosszúvágy nem vezé­rel, de annál inkább szeret­ném szolgálni tisztességes odaadással hazámat, Auszt­riát, iparkodtam és ezután is iparkodni fogok á hazaszere tettel azonosítható emberség igénye szerint vélekedni. Qsak azt jegyeztem föl a vezérekről, amit valóban tu­dok. Nincs kizárva, hogy sok mindent rosszul tudok. Nem áll módomban ellenőrizni ér­tesüléseim hitelességét. A lé­nyeges tévedéseket mégis valószínűtlennek tartom, meri az érintett sorsok, tények, ese­mények itt gyűrűznek a je­len köztudatában Ez a köz­tudat: helyi értékű megnyi latkozásaiban lehet gonosz, lehet naiv, lehet képtelen, de összességében mérvadóvá tisztul. Mint mindig, ezúttal is kevésbé téved a mábín. mint a tudós gondolkozók a jövőben. A köztudatnál már kénye­sebb és veszélyesebb dolog a közérzet. Ez a lappangó ele­mi erő, amelynek igazi ter­mészetét csak akkor ismer hétjük meg, ha cselekvésber tör ki. Ami az én közérzett met illeti, magam sem tudom hányadán állok vele. Úgy vé­széin észre, hogy nyomorult kedély állapotomból, a reám nehezedő hangulatok örvény- léséből két erő magasodik fölém: á szégyen és a félelem. A szégyent értem, de a féle­lemre nincs semmi okom. Mármint a ráció szerint Mégis félek, pedig >zázak és százak vigyázzák biztonsá­gomat csőretöltött fegyve­rekkel, erdönyi szuronnyal. Nem értem hát, miért is fé­lek. Épp így nem értem, hon­nan van bennem ez a ma­kacs, rögeszmés rettenet, hogv én is az utolsó óráimat élem. Mintha siralomházban virasztanék, mintha egyike lennék a tizenhárom kivég­zendőnek. Ugyanakkor megmozdul bennem a császári tiszt. az aradi vár osztrák főtörzs­orvosa : tessék mosakodni, borotválkozni, előírásosan felöltözködni, mert kezdődi* a szolgálat. Itt a reggel. * Howiger tábornok tegnap délután kihirdetett napipa- ranesa tette kötelességemmé, hogy szemtanúja legyek az ítéletek végrehajtásának. El­múlt a rémséges nap. Az iszony csendjében hallgatunk. Félórával ezelőtt érkezett vissza a várba egv szakasz isóval felszerelt katona. Ók temették el sötétedés után a kivégzetteket. Akikei agyonlőttek, azokat a sánc­árokba hántolták. Az akasz­tottak sírját a bitófák töv^ ben ásták meg. Reggel, amikor a főőrség­gel szembeni gyülekező tér­re mentem, már ott találtam felsorakozva a Wocher-gya­logezred első zászlóalját. Sza­bályos négyszögekben vára­kozott egymás mellett a négy század, arccal a főőrségi épü­let kapuja felé. A zászlóalj tisztjeinek gyalogos sorfala előtt Ismerősök, Tichy őr­nagy ült mereven lomha lova nyergében. Nyirkos hi­deg volt, sötétszürke az ég, a nehéz esőfelhőktől. Mind­ez túlságosan illett az alka­lomhoz. Vártuk Ernst törzshadbírót., de helyette Schiick hadbíró százados érkezett meg. Ellen­ben közénk lépett Howiger tábornok várparancsnok. Tisz­telegtünk neki, mire ő tar­tózkodóan érintette meg ujjával csákója szélét és nyomban távolabb húzódott tőlünk, jelezvén, hogy csak a passzív szemlélő szerepére tart Igényt. Schück hadbíró százados á tér közepére állt irataivaL Utasította Wochengruber fő- törzsfoglárt., hogy vezettesse elő a gölyóáltal ki végzendő hitélteket,! Ezen kívül alig hallatszott léhány szó a komor ceremó­nia alatt. Teljes némaságban kísérték elő a porkolábok Kiss Ernőt. Polgári ruhát vi­selt. Kézén, lábán megvasal­va. irolytatjulä

Next

/
Oldalképek
Tartalom