Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

V v. , * *-. -w *V * ...................... «, l oQai ®LiT-WAGYARÖftSZÄÖ 873. Seéönfiér £ ' Szülők fóruma A fiatalon kötött h áz áss ágokról Manapság divat a fiatalon kötött házasság. A szü­lőnek nagy problémát jelent, hogy a párválasztás ko­moly gondjába beleszóljon-e vagy sem? És ha bele­szól, akkor hogyan és milyen tanácsokat adjon? Sokrétű, bonyolult téma ez, köteteket lehetne er­ről írni, de csak néhány gondolatot vetünk papírra: hogyan igen és hogyan nem. Beszéljünk először arról, hogyan igen. A fiatalt fokozatosan kell előkészíteni a párválasztásra, éle­tének egyik legfontosabb lépésére. Ez nem történhet egy-két hét alatt. Mint ahogy az iskolában is első ál­talánosban az alapismeretekkel kezdik el a tanítást, úgy a „házasság iskoláját” is alapfokon kell elkezdeni tanítani. Gondoljunk arra, mennyit kell tanulnia a gyermeknek, amíg megfelelő tájékozottságot szerez a/ élet dolgairól, s érett lesz az életre. A választott pá­lyára való felkészülés szakiskolában vagy egyetemen fejeződik be. A házasságra való felkészítésre nincs tantárgy az iskolában, tehát a szülő kötelességei közé tartozik. S ha elmulasztja, őt terheli a felelősség. A szülő sok tapasztalattal rendelkezik saját és má­sok életéből, s ezt a leszűrődött tapasztalatot kell át­adnia geyrmekének, — kellő tapintattal, és mindig korának megfelelő szinten. Mint mindenben, ebben is döntő a jó példamutatás. A házasságot otthon, mint követendő életformát lássa a gyermek. Ha elérkezik az ideje, világítsuk meg a házassági kapcsolat, a csa­ládalapítás nagy felelősségét, ne úgy kössön majd há­zasságot, hogy: „legfeljebb elválunk”. Ez a szemlélet egyéni és társadalmi vonatkozásban egyaránt rossz! Egyénileg érzelmi törést és anyagi nehézséget jelent. Társadalmi vonatkozásban például növekszik a „válá­si árvák” száma. A fiatalok a párválasztásnál a legdöntőbbnek a szexuális vonzerőt tartják, emellett eltörpül a többi igény. Fel kell világosítani a szülőnek a fiatalt, hogy a szexuális kapcsolat ugyan a legfontosabb szempon­tok egyike, de az igényeket nem lehet csupán erre redukálni. Ugyanis, ahogy a házasságban a szexuális kapcsolat kezd háttérbe szorulni, úgy kerül előtérbe az egyéb, a házasságban •. elengedhetetlen Igények ösz- szehangoíása. Súlyos törést okoz, ha két egyéniség életvitele homlokegyenest ellenkező. Általában nem érvényesül a házassági közösségben az a szokásos köz­mondás: „Az ellentétek vonzzák egymást!” A külön­böző életfelfogás, életvitel, még a szexuális kapcsola­tot is tönkreteheti és akkor marad a vitákkal terhelt életforma, amelynek előbb vagy utóbb végleges szakí­tás a vége. Tehát még időben magyarázzuk meg a fiatalok­nak, hogy a párválasztás nagy körültekintést igényel ’Beszéljük meg velük a gyakorlati kérdéseket. így pl: milyen lesz a házasság anyagi megalapozottsága? Sze­mélyiségük alapján illenek-e egymáshoz? Milyen az "elképzelésük a gyermekek számát illetően? Szeret­nek-e dolgozni? Elég erős-e az egymás iránti megbe­csülés, tisztelet és összetartozási érzés? Világnézeti és kulturális vonatkozásban nem ellentétesek-e nézeteik? És még sorolhatnám melyek azok a szempontok amelyre fel kell hívni a fiatalok figyelmét. A másik kérdésre, hogyan ne közeledjünk a fia­talokhoz. Először is ne hatalmi szóval! Ne használ­juk a „megtiltom” szót. Csak ellenkezést szül. Ne mondjuk azt: „kitagadlak, ha őt választod!” Ugyanis így nem érjük el a kívánt célt. Ha nem értünk egyet gyermekünk párválasztásával próbáljuk meg rábe­szélni, hogy várjon egy évet a házasságkötéssel. S ha a fiatalok addig is kitartanak egymás mellett, akkor bi­zonyára elég komoly érzelmi alapja van kapcsolatuk­nak és a szülő is nyugodtan adhatja áldását házas­ságukra. Fási Katalin G. Spacková: AZ ORR 38 Ifjúság ^ Ifjúság 38 Ifjúság 38 Ifjúság ^ Ifjúság 3& Ifjúsági TÖRD A FEIEDÍ ■Röviddel tíz óra előtt nyílt az ajtó és belépett a főnök. — Melyik szamár készítet­te ezeket: a számlákat — or­dította kivörösödött arccal, elfulladva a méregtől. Nyomban éreztem, hogy rólam van szó. összébb húz­tam magam. — Én — sóhajtottam. A többiek némán ültek, együtt- érezve velem. — Ide. figyeljen, — kezd­te a főnök — Dvorszky kar­társ, mondok magának vala­mit: találtam három dúrva (nyelt egyet) — három igen súlyos hibát... Nagyon sú­lyosakat. Amennyiben ez megismétlődik, — levonom a következtetés t! Becsapta az ajtót. Elmen' Felsóhajtottam. — Gondolják. hogy az egész jelenet a számlák mi­att volt? Tévedés! Egyszerű­en nem vagyok szimpatikus ember. Mondhatom, senkinek sem vagyok az, — de első­sorban a főnökömnek nem Miért? Egyszerű a magya rázat: a nagy orrom miatt. Mindenki gúnyolja, minden­ki megjegyzéseket tesz rá Megfigyelték, mit mondott a főnök’ Kétszer is megismé ■telte, hogy a számlákbar vaskos hibák találhatók. Mái tudják is talán, mire célzott’ Az orromra. Az én szeren­csétlen, százszor-ezerszer el- átikozott orromra! Vagy nézzük Gizikét, Múltkor az üzemi étkezdé­ben az ölébe borítottam a mártást. Természetesen sírt. És amikor rámförmedt, a mártásról nem szólt egy szót sem. Tudják, mit hányt a szememre? — Es mindez azért van, — mondta — mert maga mindenbe beledugja az or­rát .. Bizony szerencsétlen em­ber vagyok. Az orrom miatt, esküszöm! Csakis az orrom miatt. Az elmúlt héten összeke­vertem a számlákat. Nagy zűr lett belőle, bírságot is fizettettek velünk, őrült kel­lemetlenség volt. A főnök akkor is elkékült, gondolják, hogy a számlák miatt? De­hogy, ez csak ürügy volt számára, hogy megjegyzést tegyen az orromra. Hiszen szószerint ezt mondta: — Én a maga orra hegyén látom, Dvorszky kartárs, hogy maga ezt hanyagság­ból, felületességből követte el. Hallják? ő ezt az orrom hegyén látta! Hát így van! És ezért zagyok szerencsétlen, az or­rom miatt, csalás az orrom miatt, esküszöm! Szlovákból fordította: Dr, Papp Sánöorné Vízszintes: 1. Beadványt író. 6. Ki. csinyitő képző. 7. Sűrű po. Csolya. 8. Gaál Zoltán. 9. Ke­reskedelmi értéke. 11. KOÖ. 12. Sós-sütemény féleség. 14. Vérbőség fele.. 16. Megfej­tendő. 18. Vízsodor. 20. Elektromos töltésű parányi részecske. 21. Talmi. 22. Szlovák, népies kifejezés- móddal. 24. Község a vásá- rosnaményi járásban. 25. El­més. 27. Még' ugyancsak! (nem éppen irodalmi kifeje­zéssel). 28. Két kicsinyítő képző. 29. Maszkát és.: (ország az arábíai félszige­ten). Függőleges: 1. Dorong (—2. Egymást követő betűk az abc-ben. 3. Erődítmény. 4. Csermely. 5. Vissza: roskad, összeesik. 6. Aki nem tud Imi. az al­fabéta.. •k Az ősi egyiptomiak halá­lukkor bebalzsamozták ma­gukat. •ic A sündisznó, a béka és a. cinke segítenek a kertésznek a szunyogevésben. Megfejtendő. 10. Szülő. 11. Alapszín. 13. Ilona, becézve. 14. Húz. 15. Megfejtendő. 17. ízeltlábú ragadozó. 19. Erdei emlős. 21. Bálnadarab! 23. Tartó. 24. Vissza: e napi. 26. Szintén ne. 27. Nitrogén, oxigén vegyjele. Megfejtendő: Nagy európai hegységek (vízszintes 16, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: DÁN — ANGOL — SVÉD — FINN — NORVÉG. Könyvjutalom: Gyöngyösi Andrea Nyír­egyháza, Holló István Nyír­egyháza. Bóz Katalin Tisza, vasvári, Pápai Edit Nem-es- borzova, MóTucz József Ko- mörő. Az első hangtól a nyolca­dik hangig terjedő hangközt oktáviának nevezzük. * Amikor Chopin nyolcéves volt, először lépett fel Var­sóban a pianinón. rp f1 ' * Télapó A kis tündérek összehaj­togatták a zsákokat, s be_ tették gondosan a puttyo- nyokba, hogy majd ha jö­vőre szükség lesz újra rájuk, ne kelljen értük tűvé tenni az egész házat. Dolgoztak a tündérkezek, s közben zen­gett ajkukról az ének: Ihaj. csuhaj, az csak a szép, nagy zsákokból osztani szét a játékot, csokoládét, míg el nem fogy az aján­dék. Kinn szitált a hó. s mint. ha csalt a kék hajnalban csillagok peregtek volna a földre puha zizegéssel. Néha megkavarintotta a szél a hó- kását, s bedörmögött az ablakon: Ihaj, csuhaj, hehehc, hideg a szél éneke, kavarogva hull a hó, mit csinálsz benn. Tél apó? Tél apó a karos székben ült a kandalló mellett. Gém- beredett tagjait átmuzsikál­ta a meleg. Nézett a tűzbe, s arra gondolt, milyen öröm és milyen megilletődött féle­lem dobbant meg a gyerme. ki szivekben, amikor oszto­gatta nekik a piros papírba csomagolt ajándékokat. No, no. az ajándék mellé virgács is került, de a virgácsra is kötöztek a tél tündérkéi né­hány szaloncukrot. Szép ezüst szálak is kerültek rá. A gyerekek már hetek óta nagyon jók voltak. S milyen szorgalmasan tanultak. A füzetekbe se került egyetlen paca se. S este milyen buzgó igyekezettel fényesítették a cipőjüket. Nem is talált öreg-öreg Tél apó az abla­kokban egyetlen egy sáros bakancsot se. Ezeknek a gyermekeknek reggel lesz majd igen-igen nagy örö­mük. A tél kis tündérei élráktak mindent. S megkérdezték Tél apótól: — Tél apó, kedves, meg vagy velünk elégedve? S még öreg-öreg Tél apó szakállát is megsimogatták. — Meg bizony, tél aranyos kis tündérei. Köszönöm, hogy segítettetek nekem ösz- szecsomagolni az ajándéko­kat. És segítettetek’ szétosz­tani is. Nem vagytok fárad tak? —■ Nem egy cseppet se, Tél apó. — No, akkor adjátok ide a pipámat, hadd pöfékeljek a tűz mellett. A tündérkék röppentek gyorsan, röppentek ügyesen, már ahogy a tündérkékhez illik. Az egyik tündérke, aki­nek rózsaszín szárnya csak úgy csillogott, villogott, mint a szitakötő szárnya nyár időben, öreg-öreg Tél apó szájába dugta a pipa csutoráját, másik tündérke, aki mindig mosolygott, a pipa cserép csészéjét meg­tömte jóféle illatos dohány­nyal, a harmadik, a legki­sebb tündérke, megnyújtot­ta a dohányt. S a füstmacs­kák a pipából csak úgy áradtak, gomolyogtak, ahogy Tél apó összecsücsörített szájjal pöfékelt. — Köszönöm, tündérleány­kák, köszönöm. No, most már mehettek aludni. Én meg hadd merüljek a gon­dolataimba. Hadd álmodoz. meséje zak. Mert azt nagyon szere« tem, álmodozni a tűz mel­lett, amíg éneke] a szél, zi­zeg a hópihe s itt, a kandal­lóban arany parázzsá omlik a fahasáb. — Szép álmokat. Tél apó — köszöntek a t.ündérkék öreg papónak s nótaszóval indultak aludni: Kinn hideg szél dudorást s pilinkézve hull a hó, benn világit a parázs. 1 Álmodozzál, Tél apó. Tél apót csönd vette körül. Csak a szél huhogott kinn, s a láng zümmögött berm. S Tél apó arra gondolt, ha éz a sok parázs a kandallóban arannyá változna, minden szegénynek adna belőle és a szegény özvegyek és a szegény árvák mind, mind a földkerekségen szerte jól lakhatnának, lenne meleg kabátjuk és nem dideregné, nek, mert lenne elég tüzelő­jük. S ahogy így tűnődött, évő. dött magában, a tűz lángja között megjelent Csufondá. roska, a törpe. aki mindig csúfolódott Tél apóval. A törpe kerek fahasábon lova­golt s a tűz nem kapott a ruhájába. Csufondároska megemelintette csörgő sap­káját Tél apó előtt. — Hihihi, Tél apó, te ugyan megjártad. Mászkál, tál a sáros-havas falvakban és városokban, mint egy bo. land. S most fáradtan üldö. gélsz a tűz mellett. No. ugyan hálás lesz-é neked valamelyik gyermek, amiért elhalmoztad ajándékokkal. Kár rájuk pazarolni ázt a sok ajándékot, hihihí, Tél apó. — Mit csufondároskodol, Csufondároska? Nekem az a sorsom, hogy ajándékokat osszak szét a gyermekeknek, S jól vhn ez így nagyón. S pöfékelte tovább a fűét.- macskákat. — Olyan szegény vagy, mint a templom egere. Tél apó. Minden vagyonodat a gyermekekre költöd. Hát megérdemlik, azt gondolod? Engedetlenek, .pajkosak, hi­hihi. — Én így vagyok gazdag, hogy mindenemet szétosz­tom s nem várok hálát érte. Érted-e. Csufondároska ? — Nem, nem értem. De mindegy. Ha én neked len­nék. Tél apó. rá se hederí. tenék ezekre á hálátlan kölykökre. — Ide figyelj, Csufondá.' roska. Először is a. gyerekéle nem kölykök, hanem gye­rekek. Másodszor pedig ezekbői a pajkos gyerekék. bői lesznek a komoly, mun­kás felnőtték. I iarmadszor pedig nekem öröm, igen nagy öröm adni, adni, adni. Nekem mások öröme az öröm és mások boldogsága a boldogság. Azért járom Mikulás éjszakáján a falvn.. kat, városokat, s azért ősz- tom szét a gyermekeknek az ajándékokat. S Tél apó, fújta a füsté macskákat nagy-nagy élve­zettel « nézett bele a cinó. bor-színű tűzbe. De Csufondároska, a kis rsörgősapkás törpe már el­tűnt. Franciából átdolgozta: ölbey Irén lean de la Fontaine: A VÉN EMBER ÉS A SZAMÁR Egy öreg embert cipelt a szamár. Körül viruló, szép volt a határ. „Pihenjünk itt egy kicsit, — szólt a vén — legelj a rét bársonyos, friss füvén." Vo, a szamárnak nem kellett egyéb, > legelt, iázott, hangos lett a rét, négy göbös lába ide-oda szökken. S jött a vén ember ellensége közben. ­— Fussunk — szólt az öreg — amerre tagabb a hat'lr, —„Miért fussunk? — kérdezte a szamár — talán több terhét és több botot kapok tőle?” — „ö dehogy, az az én ellenségem, te dőre.” — „Akkor hagyj engem békében — szólt a csacsi — nekem az az ellenségem, aki rabságbari tart engem és az te vagy. Így hát mentsd meg csak egyedül magad.“--»‘V 'Í3C* 'dSOHO Bt­NADRÄGOS KOSZTÜMÖK FIATALOKNAK. Újdonság kötött résszel kombinált kabát, azonos színű fonalból ke­rítve a kötést. Alatta bővonalú kockás nadrág. A fiatalok fámára divatos a mintás jerseyből derékig érő lemberdzsek, j minták színeiből csíkos, kötött derékpánt, ugyanilyen ké­zelők, csíkos kötött sapka, bő nadrág. A harmincas évek di­vatját idéző nadrágkosztüm, alatta jellegzetes kiegészítőként mintás, kötött mellény és ingblúz. Sportos, kockás dublé szövetből raglánnujjú kabát. A tűzés fokozza a sportos jelle­get. Alatta a szövet másik oldalának felhasználásával készült nadrág. • 4A diákok feleleteiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom