Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
Wrs. december 3'í. fCBtET-MAOYAROKSÄA« a. eíüht Mivel gazdagodtunk 1973-ban ? A mikor ezt a feladatot kaptam, nagyon megörültem neki. Egyrészt, mert hálás téma eredményekről írni, másrészt pedig egyszerű is. Előszedem az újságokat, végiglapozom és kiírom belőle azokat a híreket, információkat, amelyeket valamilyen létesítmény átadásakor az esemény kapcsán írtunk. Ezt gondoláim, aztán hozzá is láttam. És ekkor jött a meglepetés. A járdaépítéstől a gyáravatásig, a lakásátadástól a közműépítésig, szociális, egészségügyi és kulturális létesítmények átadásáig annyi minden történt ebben az évben, hogy még a tized részét is lehetetlen lenne felsorolni. A teljességről tehát le kellett mondani, de amiről szólni tudunk, úgy hisszük kellő bizonyíték megyénk fejlődési ütemének gyorsaságára. Kezdjük talán a város- és községfejlesztésekkel, hiszen ezek a beruházások tették, teszik szebbé környezetünket, itt élünk, ezektől a létesítményektől függ kényelmünk, közérzetünk. És itt is elsősorban attól: milyen a lakáshelyzet? Év elején, amikor a megyei tanács jóváhagyta az idei fejlesztési tervet, csak a tanácsi célcsoportos lakásépítkezésekre 321 millió forintot szavazott meg, amelyből Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán kívül Nyírbátor, Tisza- vasvári, Záhony, Nagykálló és Vásárosnamény kapott. Ez az összeg nem azt jelenti, hogy csupán ennyit költöttünk lakásépítésre, hiszen a tanácsok telkekkel, területelőkészítéssel támogatták azokat a vállalatokat, intézményeket, az OTP-t, a lakásépítő, szövetkezeteket, akik dolgozóik, vagy az építkezésre társult város és községlakók lakásgondjainak megoldására vállalkoztak. Ilyen anyagi befektetés és összefogás révén vált lehetővé, hogy ebben az évben közel ötezer lakás épül fel megyénkben. T öbb százmilliót tesz ki az az összeg, amit a közmüvek: a villanyhálózat, a víz, a szennyvíz, a gáz, a távhővezetékek építésére, utak, járdák építésre költöttek a tanácsok. Nem csak ennyivel lettünk azo ban gazdagabbak, mert saját beruházásukból hozzájárultak a fejlesztéshez a vállalatok is. A KPM például több, mint háromszázmilliót költött útépítésre: idén adták át a 4-es út Kisvárda és Záhony közötti szakaszát, épül Nyíregyháza és Kisvárcfá előtt a két vasúti felüljáró. 60 milliót költöttek a Mátészalka—Tiszabecs közötti, 40 milliót a Vásárosnamény—Záhony közötti útra és több tízmilliót a régebbi utak korszerűsítésére. Épültek ipari utak is. Néhol a tanács, néhol maga az üzem látott neki az építkezésnek, mert ahol ipar van, ott szállítani is kell, oda energia kell, hogy még több szabolcsi-szatmári ember találja meg a megélhetést otthon, vagy a közvetlen környéken. Megyénk ezen a téren is nagyot lépett előre 1973-ban. Megint nincs hely a felsorolásra, van azonban néhány, amelyik vagy a lakosság ellátásának javításában, vagy a munkalehetőség megteremtésében igen fontos. Az például, hogy az idén avatták Nyírbátorban a Tiszántúl legmodernebb kenyérgyárát, amelyik napi 183 mázsa kenyeret ad, a nyíregyházi, Simái úti malmot, amelyik 21 és fél millióba került, a 30 milliós, modem kisvár- dai malmot, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár legfontosabb üzemcsarnokait, a RAFAFÉM faipari üzemét, a BEAG elektroakusztikai üzemét, a Csepel Motorkerékpárgyár új üzemcsarnokát, az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói üzemépületét, Mátészalkán a MOM szemüveglencsegyártó üzemcsarnokát és éppen december utolsó napjaiban a nyíregyházi tejporgyárat. Ezek csak a befejezett, vagy részben befejezett üzemek, üzemcsarnokok voltak, de sok olyan gyár, gyárrészleg van, amelyik építkezése még jövőre, esetleg 1975-ben fejeződik be. Ilyen a Szatmár Bútorgyár, a mátészalkai tejporgyár, a KÖTSZÖVŐ-gyár Mátészalkára települő részlege, a Szatmárcsekei Vegyesipari Szövetkezet - fehér- gyarmati textilüzeme és sorolhatnánk szinte minden gyárat, mert a fejlesztés, a bővítés, a korszerűsítés soha nem ér véget. Mit' jelent ez megyénknek? Azt, hogy évről évre többen találják meg itthon a munkalehetőséget, azt, hogy a korábban csak mezőgazdaságáról ismert megye ipari és építőipari termelése ebben az évben már tizenkét milliárd forintnál tart és egyre nagyobb részt vállal az ország ipari termeléséből. E z persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy enneb arányában csökken a mezőgazdaság szerep», jelentősége, termelése, hiszen a mezőgazdaságban is több százmillió forint értékű beruházás történt ebben az évben. Gépekre, a termelés korszerűsítésére, a szakosított sertés és szarvasmarha-telepek építésének befejezésére, állatokkal való betelepítésére, hűtőtárolók építésére, a szakrendszerű termelési rendszerek kialakítására sokat áldoztak szövetkezeteink, állami gazdaságaink és mindemellett kivették részüket községük, városuk fejlesztéséből is. Itt nem csak a község-, vagy városfejlesztési hozzájárulísra gondolunk, hanem a saját beruházásból épített utakra, a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók társadalmi munkájára, azokra a jelentős felajánlásokra, amelyeket az óvodák, napközi otthonok, bölcsődék, öregek napközi otthonainak építéséhez adtak, vagy azokra a forintokra, amellyel községük, városuk kulturális és sportcélkitűzéseit támogatták. Jelentős fejlődést értünk el ebben az évben társadalompolitikai céljaink megoldásában. Említsük első helyen az óvodákat, mert itt legszembetűnőbb az eredmény: 750 helyett 2550-nel több gyerek elhelyezése vált lehetővé a tanácsok, a vállalatok és intézmények, a városok és községek lakóinak közös erőfeszítése nyomán. Kisebb számban, de hasonló arányban nőtt idén a napközis csoportok száma: a tervezett 15 helyett összesen 65-tel több csoportban tanulnak az általános iskolás gyerekek. Ebben az évben avatták Nyíregyházán a Vásárhelyi Pál Építési és Vízügyi, a Krúdy Gyula és a Kossuth Szakközépiskola 210 tanulója részére épített kollégiumot, ahol kizárólag munkás-paraszt gyerekek nyernek elhelyezést, épül a balká- nyi tanyai kollégium, nagy társadalmi Összefogással építették meg a kállósemiéni kollégiumot és befejezéséhez közeledik Nyírszőlősön — most már Nyíregyházán — a tanyai kollégium melletti iskola építése. Csak Nyíregyházán 32 tantermet adtak át, de épült iskola Mátészalkán, Nyírbátorban, bölcsőde Nyíregyházán és Bujon, húsznál is több öregek napközi otthona, kollégium, a tanárképző főiskolán és Mátészalkán, munkásszálló a SZÁÉV-nél. É pült, átadták, avatták, korszerűsítették, bővítették. Rövid szavak, amelyek mögött mély tartalom rejlik. Tartalom, amelyet nem lehet kifejezni azzal, hogy csak a tanácsok rekord összeggel, kétmilliárdnál nagyobb összeggel gazdálkodtak — és jól gazdálkodtak — 1973-ban. vagy azzal, hogy mennyivel több termék hagyta el 300 kisebb-nagyobb üzemünk kapuit. Többet takar: megyénk valamennyi becsületes emberének lelkesedését, odaadását, munkáját és bizakodását, amellyel a jövőre néz. Irta: Balogh József Fotó: Elek Emil Egy az 1973-ban készült új óvodák közül. A nagyhala szí zsákgyár. Korszerűsödő állattenyésztésünket segítik a sza- ^Easított telepek. A BEAG Universil új gyáregysége. A mátészalkai új vízmű. Nyíregyháza, Sarkantyú utcai általános iskola. Középiskolai diákotthon Nyíregyházán. Üj lakások Nyíregyházán.
