Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

$M3. 3eeemEéP ^ÉLET-MAG YARORSZÄ Ö 5. otáaf Iparágunk j megújhodása Irta: Keserű Júnasné könnyűipari miniszter A NEGYEDIK. ÖTÉVES TERV a X. kongresszus útmu­tatása alapján a kiemelt iparágak közé sorolta a ruházati ipart. Az elhatározás egyben azt is jelzi, hogy az ipar alap­vető ágainak a fejlesztése, kiépítése után, illetve ezzel pár­huzamosan népagzdaságunk eljutott olyan szakaszba, ami­kor nagyobb erőt és figyelmet tud fordítani a feldolgozó iparokra, a lakoságg életszínvonal emelését közvetlenül szol­gáló ruházati iparnak a korszerűsítésére, termelésbőví­tésére is. A ruházati iparban a fejlesztés a gépi rekonstrukciókon alapszik. Mind gyakrabban hangzik el iparunk tevékenysé­gét említve a rekonstrukció” megfogalmazás. A ruházati iparban ez valóban megújhodás, a korábbinál gyorsabb üte- ,mű .korszerűsödést jelent, ami együttjár a meglévő üzemek műszaki-technológiai szervezési színvonalának emelésével, a célszerűbb, divatosabb termékek termelékenyebb előállttá- sát szolgáló berendezések munkába állításával, a hazai és a külföldi vásárlók igényeihez jobban igazodó árustruktúra ki­alakításával. Mindezeknél nem kevésbbé fontos a rekons­trukció során a dolgozók szociális- és munkakörülményei­nek javítása. 1973-ban túljutottunk a negyedik ötéves terv időszakára megjelölt rekonstrukciós program első felén. A program megvalósításának menetéről az év folyamán — amikor be­számoltam a Minisztertanácsnak és az országgyűlés ipari bizottságának — elmondhattam, hogy a rekonstrukció ki­sebb ütemű lemaradás ellenére tervszerűen halad. A BUDAPESTI EGYSÉGEK MELLETT gyorsütemű a, vidéki üzemek fejlesztése. Ebben közrejátszik az, hogy már korábban 24 budapesti • üzem vidékre telepítésére volt dön­tés. Ennek megoldása több-kevesebb zökkenővel, de vi­szonylag ütemesen halad. Ettől függetlenül is tudatosan tö­rekedtünk a főváros és a vidéki könnyűipari arányának megváltoztatására az utóbbi javára, mivel az ágazatra a csökkenés ellenére is még mindig a budapesti koncentrált- ság jellemző. A fővárosi székhellyel rendelkező vállalatok ad iák a termelésnek mintegy 57 százalékát. Korábban a könnyűiparban foglalkoztatott munkások 42—45 százaléka dolgozott a fővárosi üzemekben, részarányuk 1972-ben már 31 százalékra csökkent. A munkaerőgondok arra késztetik a vállalatokat, hogy vidéken, a még bevonható munkáske­zekkel rendelkező területeken létesítsenek új telephelyet Egyik felmérésünk nyomán megállapíthattuk, hogy 1968—72 között 90 új vidéki telephely kezdte meg működését. Üzeme­ink sokezer úiabb dolgozónak nyújtanak munkaalkalmat. Az új üzemeket úgy is kell tekintenünk, mint a szocialista em­bernevelés. a munkásosztály új. zömmel fiatal tagjainak ne­velésében közreműködő első állomásokat. Ezért sem mellé­kes számunkra az, hogy az üzemek hogyan fogadják a mun­kásosztály soraiba került új dolgozókat, milyen munkakö­rülményeket. szociális, kulturális és egyéb ellátást nyújta­nak. Az új üzemek mellett vidéken is nagy számban talál­hatók régi, felújításra váró munkahelyek. Ezért is figyel­jük féltő gonddal a munkakörülmények javítása iránti tö­rekvéseket. Erre a célra egyébként az ágazathoz tartozó üze­mek 5 év alatt mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak. Ágazatunk irAnyítö munkäjäban olyan mód- < szert alakítottunk ki, hogy minden megyével egy-egy mi­niszterhelyettes tart közvetlen kapcsolatot. A megyénk ve­zetőivel együtt időnként áttekintjük a könnyűipari vállala­tok, üzemek működését, összehangoljuk iparfejlesztési el­képzeléseinket. Míg korábban a fővároson kívül csupán né­hány megyére, elsősorban Győr-Sopronra, Csongrádra, Bor­sodra kellett kiterjednie a kapcsolatoknak, most már ez el­engedhetetlen az ország valamennyi megyéjében. Mindenütt növekszik, erősödik a könnyűipar súlya, s ebben része van a rekonstrukciónak is, Csupán Szabolcs-Szatmár megyében ebben a tervidőszakban ötezerrel nő a könnyűiparban fog­lalkoztatottak száma, akiknek túlnyomó többsége természe­tesen nödolgozó. Amint arra a bevezetőben is utaltam, a rekonstrukció egyik fő célja a lakosság ellátásának javítása volt. Hogy ez mennyiben sikerült eddig, azt leginkább a vásárlók mérhe­tik le s remélem, hogy az elmúlt hetekben a karácsonyi ajándékok beszerzése során is mind többen vásároltak elé­gedetten. Arra törekszünk, hogy árukínálatunk a differenci­ált keresletnek is megfeleljen, ne hiányozzanak a kisebb • pénztárcával rendelkezők által keresett úgynevezett olcsó cikkek sem, s azok is legyenek tetszetősek, alkalmazkodja­nak a divathoz, s aki jobb használati értékkel rendelkező korszerűbb terméket keres, az is megtalálja, ha meg akar­ja fizetni érte a magasabb árat. A REKONSTRUKCIÓ és az annak megvalósítása nyo­mán jelentkező gazdaságosabb, hatékonyabb termelés álta­lában kedvezően hat a dolgozók kereseti arányainak, nye­reségének alakulására is. A központi és vállalati intézkedé­sek hatására ebben az évben több mint 10 százalékkal nö­vekedett a ruházati-ipari dolgozók átlagkeresete. A kioszt­ható nyereség is előreláthatólag több lesz mint az előző években volt. A fejlesztési alapok az elmúlt három évben azonban — az időközben megváltozott gazdasági körülmé­nyek és egyéb tényezők hatására — nem érik el az eredeti­leg tervezett szintet. Ezért szükségessé vált, hogy újabbb központi forrásokat és hiteleket biztosítsunk. A rekonstruk­ció további zavartalan folytatásához ezzel is megteremtet­tük az anyagi feltételeket. Döntés született arra is, hogy az ötödik ötéves tervre való felkészülés és a zavartalan átme­net érdekében újabb beruházásokat készítünk elő. A kor­mány a közelmúltban jóváhagyta két kötöttárugyár létesíté­sére és a bőrgyártás fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat. Szinté már természetszerű, hogy az új kötöttárugyárak vi- d éken, Debrecenben és Mátészalkán, illetve Kiskunhalason létesülnek. A rekonstrukció menetét, ütemét több tényező határoz­za meg. Sokan esetleg úgy Vélik, hogy ez csupán a pénzen múlik. Népgazdaságunk talán még több anyagi eszközt is áldozhatna, de a rekonstrukció nem csupán pénz kérdése. Az új gépek megszerzésével egyenrangú kérdés a hozzáértő szakemberek nevelése, képzése, mert csak így biztosítható a nagy értékű gépek, berendezések gazdaságos működtetése. A megyék — így Szabolcs-Szatmár — vezetőivel kia­lakított, már említett jó együttműködés során a jövőben még inkább számítunk arra, hogy mint a szakmunkásképzés gazdái, segítenek az utánpótlás biztosításában, az új munka­erők bevonásában, képzésében. Számítunk arra is, hogy mint a terület ellátásáért felelős vezetők tanácsaikkal, felmérése­ikkel, a felügyeletünk alatt működő vállalatok pedig jobb propagandával közreműködnek üzemeink piackutatásában, az új termékeknek a vásárlókhoz történő eljuttatásában. I VAROSAINK HOLNAPJA Nyíregyháza, tanácselnök: Biró László tervet megközelítően teljesí­teni fogjuk. — Meggyorsult Nyíregyhá­za városiasodása. A jelenle­gi fejlesztési ütem biztosí­ték arra, hogy mint a megye felsőfokú központja, mind- jobban megfelél ennek a szerepkörnek. A tervezettnél is gyorsabb ütemben nőtt a megyeszékhely lélekszáma: elértük a nyolcvanezret. — A város fejlesztési üte­me kiemelt. Az ötéves terv­ben 6500—7000 lakás felépí­tését terveztük, ebből körül­belül 6200-at tudunk felépí­teni. Ennek elsősorban anya­gi okai vannak. Most, az év végén elmondhatjuk, időará­nyosan jól állunk, közel 3600 lakás építését fejeztük be, melynek mintegy negyven százaléka tanácsi bér-, és tanácsi értékesítésű lakás. 1974—75-ben 2500—2700 la­kást építünk Nyíregyházán. Ha szerényebben is, de a — Jelentősen fejlődik az ötéves tervben a város ke­reskedelmi hálózata és eb­ben kiemelkedő év lesz 1974. A városközpont 11 ezer négyzetméternyi alapterületű két új nagyáruháza, a Jósa- városban, az Északi és Déli lakónegyedben kapcsolódó beruházásként épülő boltok, áruházak 18 ezer négyzetmé- terrel növelik az eladóteret. — Komoly gondjaink van­nak a közlekedés terén. Nyíregyházára kilenc út ve­zet és ebből hétnél sorompó állítja meg az utazókat. A megoldásban, vagy legalább­is a megoldásra való törek­vésben sokat hoz az újesz­tendő. Végre tisztázódott a 4-es út városi szakaszának sorsa, amely a körútnak egy része lesz. A KPM-től ígére­tet kaptunk, hogy a jövő év­ben megkezdik a tiszavasvá- ri úti felüljáró építését. — A város legsürgősebb teendői közé tartozik a köz­műhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése: a víz, a távhő, a gáz, a szennyvíz és csapa- dékvízhálózat bővítése. Ezek végleges megoldására több, mint 800 millió forintra len-» ne szükség. Ha szerényebb keretek között is, de arány­lag jó ütemben halad a víz­műépítés: ebben az ötéves tervben 287 millió forintot költünk rá és 58 milliót a távhőszolgáltatás fejleszté­sére. Végleges és megnyugta­tó, megoldást csak az ötödik ötéves terv hoz. Szép ösz- szeggel gazdálkodunk 1974- ben is. Az eddig elmondotta­kon kívül több, mint 70 mil­lió forintos beruházással megkezdődik a finommecha­nikai és erősáramú szakkö­zépiskola építése, 300 sze- mélyes kollégium építése, befejeződik a stadioni fedett tornacsarnok és a sóstói fe« dett uszoda építése. Mátészalka, Lánczl János tanácselnök: — Az ötéves terv elején 1810 lakás építését terveztük és már elmondhatom: ennél több lakás készül el 1975 vé­géig. Ez év végéig S33 lakás volt a terv és 1053 épült. Csak a célcsoportos lakások­ból 100-zal több készült el, de az OTP is túlteljesítette eredeti tervét. Ami szintén nagyon lényeges, eddig 105 cigánycsaládnak épült új la­kás, még 30-at építünk eb­ben az ötéves tervben és ez­zel Mátészalkán félsz-' t o- lunk minden putrit. 71 mil­lió forintért megépítettük a közművet, 60 kilométer víz­vezetéket, jelenleg napi 4Ö0Ó köbméter vizet tudunk ter­melni. — Befejeztük az iparosí­tásra szánt terület feltárá­sát: 136 millió forintért épült ipari vasút, ipari út és hő­központ. Nincs az országban még egy ilyen ipartelepítérje alkalmas terület. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár az utóbbi években megduplázta termelését és most bővítéssel ismét duplázni szeretnének. 380 millió forintot épített be a MOM, csupán ez a gyár :bben az ötéves tervben két ezer embernek tud munkát adni. Jól halad a bútorgyár építése, készül a tejporgyár. Ez a kettő újabb 700 munka­helyet jelent. Az ÁFÉSZ, az állami gazdaság és a terme­lőszövetkezetek együttmű­ködésével épül a vágóhíd és a húsfeldolgozó, 170 millió forintos költséggel épül meg a KÖTSZÖVÖ gyár máté- szálkái egysége. A termelést már a jövő évben megkez­dik, az ötéves terv végére ezer új munkahelyet jelent ez a városnak. Hétszázmun- kahelyes beruházásba ' kez­dett az EVM Asztalosipari Vállalat. — Hamarosan elkészül az élelmiszer kisker Kölcsey utcai finomfalatozó boltja, tavasszal adják át a Kossuth és Kölcsey út sarkán a mo­dern csemegeáruházat és ta­vasszal készül el az iparcikk kiskereskedelmi vállalat ru­házati áruháza is. Épül a GELKA-szerviz, már elké­szült egy ABC-áruház az if­júság téren és egy 1500 négy- zetméter alapterületű üzlet a városközpontban. Megkezd­tük és a jövő évben átadjuk rendeltetésének a gépészeti szakközépiskolát és egy két­száz személyes kollégiumot, bővítjük a gyógyszertárat és a társadalmi munkaverseny­ben nyert pénzből elkészül a sportuszoda. Jövőre adjuk át a Rácz-kerti 125 személyes óvodát és tervezünk egy nyolctantermes általános is­kolát orvosi rendelőt, klub­könyvtárat. Nyírbátor, Kapu József ta­nácselnök: — Jóval nehezebb hely­zetben vagyok, mint a többi város, tanácselnöke. 1973 áp­rilis 15-én, amikor várossá avattak bennünket, már szét­osztották a fejlesztésre költ­hető pénzeket. Mi még mint nagyközség szerepeltünk ak­kor és ez a sajátos helyzet egy kicsit meghatározta az új város első éveinek fejlő­dését. — Van azért miről beszél­ni. Ebben az évben elkészült 42 célcsoportos, 12 egyéb ál­lami, 36 OTP-, 24 egyéb tár­sas, 87 családi, 3 C-kere- tes, s 4 vásárolt lakás. Jelen­tős előrelépés történt kulturá­lis téren is: létrehoztuk a 3- as számú általános iskolát, ahol kiemelten foglalkozunk a cigánytanulókkal, 50-nel nö­veltük az óvodai helyek szá­mát, a volt gimnázium épü­Kisvárda, Szabó Ferenc tanácselnök: — Az ötéves terv első évének elején, 1970 áprili­sában nyilvánította várossá Kisvárdát az Elnöki Tanács. A városi rang, a helyi és, a vonzási körzet lakosságá­nak igénye magasabbra emelte a mércét. Mi valósult meg? Ebben az ötéves terv­ben 259 célcsoportos beruhá­zású lakás, 25 átvett beruhá­zású lakás, 260 OTP-lakás és 48 lakásépítő szövetkezeti la­kás épült, illetve épül meg és az építkezéssel egyidőben gondoskodunk a lakónegye­dek területének rendezéséről, az út, a járda, a.villanyháló­zat, a vízellátás, a szenny­vízelvezetés megoldásáról. — A várossá válás óta jó néhány boltot korszerűsítet­tünk, megépült és nagy for­galmat bonyolít le a szövet­kezeti áruház, a nagypiacon megépült egy vásárcsarnok, most pedig épül egy élelmi­letét általános iskolai okta­tás céljára alakítottuk át. Az ötéves terv hátralévő két évében 364 OTP-lakás, 150 szövetkezeti és 35 ci­gánylakás felépítését tüztük célul, és 6 millió forint hi­telt vettünk fel azért, hogy a lakásépítésekhez szükséges területet előkészíthessük. A fürdőre eddig több, mint öt­milliót költöttünk, ahhoz azonban, hogy az egész elké­szüljön, húszmillió forintra lenne szükségünk. JEbben az ötéves tervben még négy­milliót ráköltünk, ahhoz azonban, hogy 1976 nyarán egy medencét és a kiszolgáló helyiségeket átadhassuk ren­deltetésének, kétmillió forint értékű társadalmi munkára és hárommillió forint pénz, illetve! építőanyag-hozzájá­rulásra volr^a szükségünk. A Csepel Motorkerékpár dolgozóinak felhívásához ed­dig 21 üzem, intézmény csat­szer-ABC és egy bútorüzlet — bemutatóteremmel — a November 7 téren. Nem volt a városnak szállodája sem, ma már van: 32 vendéget tud fogadni a Strand-Motel. Jövőre már a lakosság ren­delkezésére áll a 8 kádas tisztasági fürdő, a szauna és egy 50x25 méteres úszóme­dence. — Kisvárda iparosításából Itt elsősorban a Villamos­szigetelő és Műanyaggyárat említhetem, ahol — a beru­házás befejezése után — mintegy 450 dolgozóra, el­sősorban nődolgozóra lesz szükség, de bővítésekkel, korszerűsítésekkel több mun­kást foglalkoztatnak a meg­lévő üzemeink is. Jelentős beruházás lesz — és várha­tó, hogy jövőre megkezdődik az építkezés is — az 500 va- gonos baromfifeldolgozó üzem, amelyik 400—450 munkaerőt — szintén női munkaerőt — igényel. — Épül egy 400 ágyas korszerű kórház és egy } gépkocsiállásos mentőállo­más. Gondunk, hogy korsze­rűtlen az általános iskola, nincs művelődési központ, kevés a hely a bölcsődékben, óvodákban és diákotthonok­ban, nincsenek sportlétesít­mények. Ezek megvalósítása a következő évek feladatai közé tartoznak. Van viszont —- és ez a város lakóinak társadalmi összefogását di­cséri — nagyon szép vár­színpadunk és lovaspályánk és ebben az évben avattuk az MHSZ kiképzőközpontját is. A Vulkán melletti vasúti sorompó, amelyik a nap 24 órájából 7—8 órát zárva tart — nagy probléma. A so­rompón túl van néhány nagy üzemünk és oda épül a kór­ház, a mentőállomás. Megöl- dósához helyileg nincs elég erő. lakozott, a felajánlott összeg másfél millió forint. — Sok tennivalónk van a közoktatás, a művelődés te­rén. Növelni akarjuk a tan­termek számát, 150 gyerek befogadására alkalmas kise­gítő iskolát építünk és meg­kezdjük az új kollégium épí­tését. Társadalmi összefogás­sal kívánunk enyhíteni az óvodák zsúfoltságán, ehhez az akcióhoz már közel négy­millió forintot ajánlottak fel a város lakói. így válik le­hetővé, hogy a jövő év szep­temberében 100-zal növel­hetjük az óvodai helyek szá­mát, 1975 szeptemberében pedig további 50 gyerek el­helyezésére nyílik lehetősén. Tervezzük egy műszaki áruház és egy 600 négyzet- méter alapterületű ABC-áru­ház építését, jövőre üzembe helyezi az ÁFÉSZ a húsfel­dolgozó üzemet. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom