Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

$M3. 3eeemEéP

^ÉLET-MAG YARORSZÄ Ö

5. otáaf

Iparágunk j

megújhodása

Irta: Keserű Júnasné könnyűipari miniszter

A NEGYEDIK. ÖTÉVES TERV a X. kongresszus útmutatása alapján a kiemelt iparágak közé sorolta a ruházati ipart. Az elhatározás egyben azt is jelzi, hogy az ipar alapvető ágainak a fejlesztése, kiépítése után, illetve ezzel párhuzamosan népagzdaságunk eljutott olyan szakaszba, amikor nagyobb erőt és figyelmet tud fordítani a feldolgozó iparokra, a lakoságg életszínvonal emelését közvetlenül szolgáló ruházati iparnak a korszerűsítésére, termelésbővítésére is.

A ruházati iparban a fejlesztés a gépi rekonstrukciókon alapszik. Mind gyakrabban hangzik el iparunk tevékenységét említve a rekonstrukció” megfogalmazás. A ruházati iparban ez valóban megújhodás, a korábbinál gyorsabb üte- ,mű .korszerűsödést jelent, ami együttjár a meglévő üzemek műszaki-technológiai szervezési színvonalának emelésével, a célszerűbb, divatosabb termékek termelékenyebb előállttá- sát szolgáló berendezések munkába állításával, a hazai és a külföldi vásárlók igényeihez jobban igazodó árustruktúra kialakításával. Mindezeknél nem kevésbbé fontos a rekonstrukció során a dolgozók szociális- és munkakörülményeinek javítása.

1973-ban túljutottunk a negyedik ötéves terv időszakára megjelölt rekonstrukciós program első felén. A program megvalósításának menetéről az év folyamán — amikor beszámoltam a Minisztertanácsnak és az országgyűlés ipari bizottságának — elmondhattam, hogy a rekonstrukció kisebb ütemű lemaradás ellenére tervszerűen halad.

A BUDAPESTI EGYSÉGEK MELLETT gyorsütemű a, vidéki üzemek fejlesztése. Ebben közrejátszik az, hogy már korábban 24 budapesti • üzem vidékre telepítésére volt döntés. Ennek megoldása több-kevesebb zökkenővel, de viszonylag ütemesen halad. Ettől függetlenül is tudatosan törekedtünk a főváros és a vidéki könnyűipari arányának megváltoztatására az utóbbi javára, mivel az ágazatra a csökkenés ellenére is még mindig a budapesti koncentrált- ság jellemző. A fővárosi székhellyel rendelkező vállalatok ad iák a termelésnek mintegy 57 százalékát. Korábban a könnyűiparban foglalkoztatott munkások 42—45 százaléka dolgozott a fővárosi üzemekben, részarányuk 1972-ben már 31 százalékra csökkent. A munkaerőgondok arra késztetik a vállalatokat, hogy vidéken, a még bevonható munkáskezekkel rendelkező területeken létesítsenek új telephelyet Egyik felmérésünk nyomán megállapíthattuk, hogy 1968—72 között 90 új vidéki telephely kezdte meg működését. Üzemeink sokezer úiabb dolgozónak nyújtanak munkaalkalmat. Az új üzemeket úgy is kell tekintenünk, mint a szocialista embernevelés. a munkásosztály új. zömmel fiatal tagjainak nevelésében közreműködő első állomásokat. Ezért sem mellékes számunkra az, hogy az üzemek hogyan fogadják a munkásosztály soraiba került új dolgozókat, milyen munkakörülményeket. szociális, kulturális és egyéb ellátást nyújtanak. Az új üzemek mellett vidéken is nagy számban találhatók régi, felújításra váró munkahelyek. Ezért is figyeljük féltő gonddal a munkakörülmények javítása iránti törekvéseket. Erre a célra egyébként az ágazathoz tartozó üzemek 5 év alatt mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak.

Ágazatunk irAnyítö munkäjäban olyan mód- < szert alakítottunk ki, hogy minden megyével egy-egy miniszterhelyettes tart közvetlen kapcsolatot. A megyénk vezetőivel együtt időnként áttekintjük a könnyűipari vállalatok, üzemek működését, összehangoljuk iparfejlesztési elképzeléseinket. Míg korábban a fővároson kívül csupán néhány megyére, elsősorban Győr-Sopronra, Csongrádra, Borsodra kellett kiterjednie a kapcsolatoknak, most már ez elengedhetetlen az ország valamennyi megyéjében. Mindenütt növekszik, erősödik a könnyűipar súlya, s ebben része van a rekonstrukciónak is, Csupán Szabolcs-Szatmár megyében ebben a tervidőszakban ötezerrel nő a könnyűiparban foglalkoztatottak száma, akiknek túlnyomó többsége természetesen nödolgozó.

Amint arra a bevezetőben is utaltam, a rekonstrukció egyik fő célja a lakosság ellátásának javítása volt. Hogy ez mennyiben sikerült eddig, azt leginkább a vásárlók mérhetik le s remélem, hogy az elmúlt hetekben a karácsonyi ajándékok beszerzése során is mind többen vásároltak elégedetten. Arra törekszünk, hogy árukínálatunk a differenciált keresletnek is megfeleljen, ne hiányozzanak a kisebb • pénztárcával rendelkezők által keresett úgynevezett olcsó cikkek sem, s azok is legyenek tetszetősek, alkalmazkodjanak a divathoz, s aki jobb használati értékkel rendelkező korszerűbb terméket keres, az is megtalálja, ha meg akarja fizetni érte a magasabb árat.

A REKONSTRUKCIÓ és az annak megvalósítása nyomán jelentkező gazdaságosabb, hatékonyabb termelés általában kedvezően hat a dolgozók kereseti arányainak, nyereségének alakulására is. A központi és vállalati intézkedések hatására ebben az évben több mint 10 százalékkal növekedett a ruházati-ipari dolgozók átlagkeresete. A kiosztható nyereség is előreláthatólag több lesz mint az előző években volt. A fejlesztési alapok az elmúlt három évben azonban — az időközben megváltozott gazdasági körülmények és egyéb tényezők hatására — nem érik el az eredetileg tervezett szintet. Ezért szükségessé vált, hogy újabbb központi forrásokat és hiteleket biztosítsunk. A rekonstrukció további zavartalan folytatásához ezzel is megteremtettük az anyagi feltételeket. Döntés született arra is, hogy az ötödik ötéves tervre való felkészülés és a zavartalan átmenet érdekében újabb beruházásokat készítünk elő. A kormány a közelmúltban jóváhagyta két kötöttárugyár létesítésére és a bőrgyártás fejlesztésére vonatkozó javaslatainkat. Szinté már természetszerű, hogy az új kötöttárugyárak vi- d éken, Debrecenben és Mátészalkán, illetve Kiskunhalason létesülnek.

A rekonstrukció menetét, ütemét több tényező határozza meg. Sokan esetleg úgy Vélik, hogy ez csupán a pénzen múlik. Népgazdaságunk talán még több anyagi eszközt is áldozhatna, de a rekonstrukció nem csupán pénz kérdése.

Az új gépek megszerzésével egyenrangú kérdés a hozzáértő szakemberek nevelése, képzése, mert csak így biztosítható a nagy értékű gépek, berendezések gazdaságos működtetése.

A megyék — így Szabolcs-Szatmár — vezetőivel kialakított, már említett jó együttműködés során a jövőben még inkább számítunk arra, hogy mint a szakmunkásképzés gazdái, segítenek az utánpótlás biztosításában, az új munkaerők bevonásában, képzésében. Számítunk arra is, hogy mint a terület ellátásáért felelős vezetők tanácsaikkal, felméréseikkel, a felügyeletünk alatt működő vállalatok pedig jobb propagandával közreműködnek üzemeink piackutatásában, az új termékeknek a vásárlókhoz történő eljuttatásában.

I

VAROSAINK

HOLNAPJA

Nyíregyháza,

tanácselnök:

Biró László

tervet megközelítően teljesíteni fogjuk.

— Meggyorsult Nyíregyháza városiasodása. A jelenlegi fejlesztési ütem biztosíték arra, hogy mint a megye

felsőfokú központja, mind- jobban megfelél ennek a szerepkörnek. A tervezettnél is gyorsabb ütemben nőtt a megyeszékhely lélekszáma: elértük a nyolcvanezret.

— A város fejlesztési üteme kiemelt. Az ötéves tervben 6500—7000 lakás felépítését terveztük, ebből körülbelül 6200-at tudunk felépíteni. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Most, az év végén elmondhatjuk, időarányosan jól állunk, közel 3600 lakás építését fejeztük be, melynek mintegy negyven százaléka tanácsi bér-, és tanácsi értékesítésű lakás. 1974—75-ben 2500—2700 lakást építünk Nyíregyházán. Ha szerényebben is, de a

— Jelentősen fejlődik az ötéves tervben a város kereskedelmi hálózata és ebben kiemelkedő év lesz 1974. A városközpont 11 ezer négyzetméternyi alapterületű

két új nagyáruháza, a Jósa- városban, az Északi és Déli lakónegyedben kapcsolódó beruházásként épülő boltok, áruházak 18 ezer négyzetmé- terrel növelik az eladóteret.

— Komoly gondjaink vannak a közlekedés terén. Nyíregyházára kilenc út vezet és ebből hétnél sorompó állítja meg az utazókat. A megoldásban, vagy legalábbis a megoldásra való törekvésben sokat hoz az újesztendő. Végre tisztázódott a

4-es út városi szakaszának sorsa, amely a körútnak egy része lesz. A KPM-től ígéretet kaptunk, hogy a jövő évben megkezdik a tiszavasvá- ri úti felüljáró építését.

— A város legsürgősebb teendői közé tartozik a közműhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése: a víz, a távhő, a gáz, a szennyvíz és csapa- dékvízhálózat bővítése. Ezek végleges megoldására több,

mint 800 millió forintra len-» ne szükség. Ha szerényebb keretek között is, de aránylag jó ütemben halad a vízműépítés: ebben az ötéves tervben 287 millió forintot költünk rá és 58 milliót a távhőszolgáltatás fejlesztésére. Végleges és megnyugtató, megoldást csak az ötödik ötéves terv hoz. Szép ösz- szeggel gazdálkodunk 1974- ben is. Az eddig elmondottakon kívül több, mint 70 millió forintos beruházással megkezdődik a finommechanikai és erősáramú szakközépiskola építése, 300 sze- mélyes kollégium építése, befejeződik a stadioni fedett tornacsarnok és a sóstói fe« dett uszoda építése.

Mátészalka, Lánczl János tanácselnök:

— Az ötéves terv elején 1810 lakás építését terveztük és már elmondhatom: ennél több lakás készül el 1975 végéig. Ez év végéig S33 lakás volt a terv és 1053 épült. Csak a célcsoportos lakásokból 100-zal több készült el, de az OTP is túlteljesítette eredeti tervét. Ami szintén nagyon lényeges, eddig 105 cigánycsaládnak épült új lakás, még 30-at építünk ebben az ötéves tervben és ezzel Mátészalkán félsz-' t o- lunk minden putrit. 71 millió forintért megépítettük a közművet, 60 kilométer vízvezetéket, jelenleg napi 4Ö0Ó köbméter vizet tudunk termelni.

— Befejeztük az iparosításra szánt terület feltárását: 136 millió forintért épült ipari vasút, ipari út és hőközpont. Nincs az országban

még egy ilyen ipartelepítérje alkalmas terület. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár az utóbbi években megduplázta termelését és most bővítéssel ismét duplázni szeretnének. 380 millió forintot épített be a MOM, csupán ez a gyár :bben az ötéves tervben két ezer embernek tud munkát adni. Jól halad a bútorgyár építése, készül a tejporgyár. Ez a kettő újabb 700 munkahelyet jelent. Az ÁFÉSZ, az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek együttműködésével épül a vágóhíd és a húsfeldolgozó, 170 millió forintos költséggel épül meg a KÖTSZÖVÖ gyár máté- szálkái egysége. A termelést már a jövő évben megkezdik, az ötéves terv végére ezer új munkahelyet jelent ez a városnak. Hétszázmun- kahelyes beruházásba ' kezdett az EVM Asztalosipari

Vállalat.

— Hamarosan elkészül az

élelmiszer kisker Kölcsey utcai finomfalatozó boltja, tavasszal adják át a Kossuth és Kölcsey út sarkán a modern csemegeáruházat és tavasszal készül el az iparcikk kiskereskedelmi vállalat ruházati áruháza is. Épül a GELKA-szerviz, már elkészült egy ABC-áruház az ifjúság téren és egy 1500 négy- zetméter alapterületű üzlet a városközpontban. Megkezdtük és a jövő évben átadjuk rendeltetésének a gépészeti szakközépiskolát és egy kétszáz személyes kollégiumot, bővítjük a gyógyszertárat és a társadalmi munkaversenyben nyert pénzből elkészül a sportuszoda. Jövőre adjuk át a Rácz-kerti 125 személyes óvodát és tervezünk egy nyolctantermes általános iskolát orvosi rendelőt, klubkönyvtárat.

Nyírbátor, Kapu József tanácselnök:

— Jóval nehezebb helyzetben vagyok, mint a többi város, tanácselnöke. 1973 április 15-én, amikor várossá avattak bennünket, már szétosztották a fejlesztésre költhető pénzeket. Mi még mint nagyközség szerepeltünk akkor és ez a sajátos helyzet egy kicsit meghatározta az új város első éveinek fejlődését.

— Van azért miről beszélni. Ebben az évben elkészült 42 célcsoportos, 12 egyéb állami, 36 OTP-, 24 egyéb társas, 87 családi, 3 C-kere- tes, s 4 vásárolt lakás. Jelentős előrelépés történt kulturális téren is: létrehoztuk a 3- as számú általános iskolát, ahol kiemelten foglalkozunk a cigánytanulókkal, 50-nel növeltük az óvodai helyek számát, a volt gimnázium épüKisvárda, Szabó Ferenc tanácselnök:

— Az ötéves terv első évének elején, 1970 áprilisában nyilvánította várossá Kisvárdát az Elnöki Tanács. A városi rang, a helyi és, a vonzási körzet lakosságának igénye magasabbra emelte a mércét. Mi valósult meg? Ebben az ötéves tervben 259 célcsoportos beruházású lakás, 25 átvett beruházású lakás, 260 OTP-lakás és 48 lakásépítő szövetkezeti lakás épült, illetve épül meg és az építkezéssel egyidőben gondoskodunk a lakónegyedek területének rendezéséről, az út, a járda, a.villanyhálózat, a vízellátás, a szennyvízelvezetés megoldásáról.

— A várossá válás óta jó néhány boltot korszerűsítettünk, megépült és nagy forgalmat bonyolít le a szövetkezeti áruház, a nagypiacon megépült egy vásárcsarnok, most pedig épül egy élelmiletét általános iskolai oktatás céljára alakítottuk át.

Az ötéves terv hátralévő két évében 364 OTP-lakás, 150 szövetkezeti és 35 cigánylakás felépítését tüztük célul, és 6 millió forint hitelt vettünk fel azért, hogy a lakásépítésekhez szükséges területet előkészíthessük. A fürdőre eddig több, mint ötmilliót költöttünk, ahhoz azonban, hogy az egész elkészüljön, húszmillió forintra lenne szükségünk. JEbben az ötéves tervben még négymilliót ráköltünk, ahhoz azonban, hogy 1976 nyarán egy medencét és a kiszolgáló helyiségeket átadhassuk rendeltetésének, kétmillió forint értékű társadalmi munkára és hárommillió forint pénz, illetve! építőanyag-hozzájárulásra volr^a szükségünk. A Csepel Motorkerékpár

dolgozóinak felhívásához eddig 21 üzem, intézmény csatszer-ABC és egy bútorüzlet — bemutatóteremmel — a November 7 téren. Nem volt a városnak szállodája sem, ma már van: 32 vendéget

tud fogadni a Strand-Motel. Jövőre már a lakosság rendelkezésére áll a 8 kádas tisztasági fürdő, a szauna és egy 50x25 méteres úszómedence.

— Kisvárda iparosításából Itt elsősorban a Villamosszigetelő és Műanyaggyárat említhetem, ahol — a beruházás befejezése után — mintegy 450 dolgozóra, elsősorban nődolgozóra lesz szükség, de bővítésekkel, korszerűsítésekkel több munkást foglalkoztatnak a meglévő üzemeink is. Jelentős beruházás lesz — és várható, hogy jövőre megkezdődik az építkezés is — az 500 va- gonos baromfifeldolgozó üzem, amelyik 400—450 munkaerőt — szintén női munkaerőt — igényel.

— Épül egy 400 ágyas korszerű kórház és egy } gépkocsiállásos mentőállomás. Gondunk, hogy korszerűtlen az általános iskola, nincs művelődési központ, kevés a hely a bölcsődékben, óvodákban és diákotthonokban, nincsenek sportlétesítmények. Ezek megvalósítása a következő évek feladatai közé tartoznak. Van viszont —- és ez a város lakóinak társadalmi összefogását dicséri — nagyon szép várszínpadunk és lovaspályánk és ebben az évben avattuk az MHSZ kiképzőközpontját is.

A Vulkán melletti vasúti sorompó, amelyik a nap 24 órájából 7—8 órát zárva tart — nagy probléma. A sorompón túl van néhány nagy üzemünk és oda épül a kórház, a mentőállomás. Megöl- dósához helyileg nincs elég erő.

lakozott, a felajánlott összeg másfél millió forint.

— Sok tennivalónk van a közoktatás, a művelődés terén. Növelni akarjuk a tantermek számát, 150 gyerek befogadására alkalmas kisegítő iskolát építünk és megkezdjük az új kollégium építését. Társadalmi összefogással kívánunk enyhíteni az óvodák zsúfoltságán, ehhez az akcióhoz már közel négymillió forintot ajánlottak fel a város lakói. így válik lehetővé, hogy a jövő év szeptemberében 100-zal növelhetjük az óvodai helyek számát, 1975 szeptemberében pedig további 50 gyerek elhelyezésére nyílik lehetősén.

Tervezzük egy műszaki áruház és egy 600 négyzet- méter alapterületű ABC-áruház építését, jövőre üzembe helyezi az ÁFÉSZ a húsfeldolgozó üzemet.

B. J.