Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

S. oHáf 797$. december 22. Megnyílt a közel-kelet? békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról) kell tennünk egy olyan béke megteremtése érdekében a Közel-Keleten, amely tartós és igazságos lenne a térség valamennyi állama és népe számára. A Szovjetunió szilárd meg­győződése szerint mindenek­előtt esorbítatlanul meg kell valósítani a nemzetközi élet alapvető elvét — a háború Útján való területszerzés megengedhetetlenségének az elvét. A mi álláspontunk kezdet­től fogva világos és követke­zetes. — békét és, biztonságot a térség valamennyi népe számára. Ez természetesen annyit jelent, hogy helyre­állítják az igazságosságot a Palesztinái arab nép vonat­kozásában is. Törvényes, jo­gait tneg kell védeni. Ma­gától értetődik, hogy a Pa­lesztinái problémát nem le­het megvizsgálni és megol­dani a nalesztinai arab nép képviselőinek részvétele nél­kül. A Szovjetunió szilárdan követi a közel-keleti hely­set gyökeres megjavításának irányvonalát, nem tért el és nem is. szándékozik eltérni ettől az irányvonaltól. Meggyőződésünk, hogy a Biztonsági Tanács 1967-ben elfogadott határozata, mint a Közel-Keleten fennálló problémák és rendezésük re­alisztikus, megalapozott meg­közelítési módja, a mai napig megőrizte teljes jelentőségét, Nemcsak mi valljuk ezt a meggyőződést. Vallja ezt gyakorlatilag minden ENSZ- tagállam, amelyek nem egy ízben fejezték ki ennek meg­felelő akaratukat mind az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, mind pedig ezen a szervezeten kívül. Természetesen más dolog szavakban elismerni a hatá­rozatot és megint más a gya­korlatban teljesíteni annak előirásait. Ha ez megtörtént volna, a közel-keleti rende­zés problémája már régen lekerült volna a napirend­ről, Ma azonban lőporfüsttől és égésszagtól bűzlik a Si- nai-félsziget és a Golan- fennsík, és az arabok csak­úgy. mint az izraeliek szí­vében nem csitul a veszte­ségek okozta fájdalom. A konferencia gyakorlati célja az, hogy kidolgozza a Biztonsági Tanács említett határozata megvalósításá­nak konkrét és realisztikus programját, annak minden részletében. Mi úgy képzeljük el a dolgot, hogy a megállapodá­sokat, amelyekre az érdekelt felek jutnak egymással, a konferencián a megfelelő dokumentumokban rögzít­sék. Fontos, hogy ezek olyan tekintélyes dokumentumok legyenek, amelyek kötelező érvénnyel bírnak mindé» félre nézve Országunk azt a feladatot tűzte maga elé. hogy egyik elsőrendű teendőként előse­gíti a közel-keleti feszültsé- gj góc felszámolását. Mj tá­mogattuk' és támogatjuk az arab népeket a közel-keleti térség tartós és igazságos békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseikben. A konferencián is minden esz­közzel elő fogjuk segíteni a szükséges megállapodások elérését, annak érdekében, hogy az ilyen béke valóság­gá váljék. A Szovjetunió nem táplál ellenséges érzéseket Izrael állam, mint olyan iránt. Az anexió politikája, a nemzet­közi jog normái és az ENSZ-határozatok semmibe vevése váltotta ki Izrael ál­talános elítélését, ezen belül a mi ítéletünket is. Izrael még erre a konferenciára is úgy jött el. hogy nem tel­jesítette a Biztonsági Ta­nács 838-as, és 389-es hatá­rozatát A helyzet akkor változhat meg. ha Izrael tet­tekkel támasztja alá a be­csületes és kölcsönösen el­fogadható rendezésre való készségét. Most az időszerű .egfon­tosabb feladat — megoldani a csapatok hatékony szétvá­lasztásának kérdését. Az igazi béke megterem­tése megfelel minden közel- keleti állam alapvető érde­keinek a közel-keleti álla­mok népei a békés élet adta előnyöket élvezve, erőfeszí­téseiket az emberi és anyagi energiát kölcsönösen kime­rítő szembenállásról a társa­dalmi és gazdasági haladás problémáinak megoldására fordíthatnák. Ezen sok más állam és nép is nyerne, amelyek az ismert okoknál fogva ér­zik a közel-keleti konfliktus negatív következményeit. Csupán azt kell elképzel­nünk. mennyivel egészsége­sebb lenne az egész nemzet­közi légkör, mekkorát lépne előre a feszültség enyhülé­sének folyamata a közel- keleti konfliktus megszünte­tésének eredményeképpen. Ez rendkívül kedvezően hatna az egész földközi-ten­geri medence, Európa, Ázsia, sőt az egész világ helyzeté­re, A Közel-Kelet népei csak­úgy, mint az egész világ olyan gyakorlati intézkedé­seket vár, amelyek a szi­lárd, békés rendezés bizto­sítására irányulnak ebben a térségben. A Szovjetunió minden tőle telhetőt meg­tesz majd, hogy a konfe­rencia munkája éppen eb­ben az irányba haladjon, tárgyszerű és konstruktív jelleget öltsön. Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere beszéde után az Egyesült Államoknak a Közel-Keletre vonatkozó álláspontját Hen­ry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter vázolta. Zaid Al-Rifai Jordániái miniszterelnök és külügy­miniszter felszólalásában hangoztatta a palesztin nép törvényes jogai helyreállítá­sának szükségességét, és azt, hogy Jeruzsálem arab része felett kizárólag az arab országoknak van fennható­ság! joguk. A miniszterelnök leszögezte: Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt terü­letekről, el kell ismernie a térségben élő államok hatá­rait és nemzeti szuverenitá­sát. A délutáni ülés első felszó­lalója Abban Eban izraeli külügyminiszter volt. Eban felszólalása után ismét Fah- mi egyiptomi külügyminisz­ter kért szót. Határozott hangon utasította vissza Ebannak a palesztin nép el­len elkövetett izraeli fegyve­res akciókat lekicsinylő meg­jegyzését. Fahmi felsorolta az izraeli hadseregnek a megszállt területeken és Li­banonban, illetve Szíria te­rületén elkövetett gyilkossá­gait. A délutáni ülést Waldheim ENSZ-főtitkár rekesztette be. A küldöttek szombaton délelőtt li órakor zárt ülé­sen folytatják a vitát, a fő­titkár bejelentése szerint a munka további szakaszával összefüggő kérdésekről. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) munkakörben dolgozok' köz­hatalmi funkciót gyakorol­nak. illetve annak ellátásá­ban közreműködnek, tevé­kenységük közvetlenül érin­ti az állampolgárokat. Maga« fokú erkölcsi, szakmai és politikai követelményeknek kell- tehát megfelelniük. A kormány rendeletben szabá­lyozta az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseit, s elfogadta az egységes bérrendszerükre vonatkozó előterjesztést is. A korpótlék megszűnik, ősz- szegével az alapbért kiegé­szítik. Az alapbért a mun­kában eltöltött idő elismerő, seként háromévenként auto­matikusan emelik. A bér­rendszerek egységesítésével párhuzamosan 1974. július 1 -ével béremelésre kerül sor a tanácsi szerveknél, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, a népi ellenőrzés és a társa­dalombiztosítás területi szer­veinél, valamint az igazság­szolgáltatás területén a nem bírói és ügyészi munkakör­ben dolgozóknál. Az egyes területeden már korábban bevezetett rendszerhez ha­sonlóan, meghatározott mér­tékben. főtanácsosi ég taná­csosi címet létesítenek. A kormány mindkét előterjesz­tést elfogadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi minisz­ternek a kutatóintézeti dol­gozók béremelésére és egy­ség«« bérrendszerük beveze­tésére vonatkozó előterjesz­tését. Az 1974. április l-tól esedékes béremelés közel 30 000 kutatót, munkást és alkalmazottat érint. A bér­rendszer egységesítése érde­kében a korpótlék megszű­nik, összegét az alapbérhez csatolják. Az alapbért há­romévenként meghatározott összeggel,. a ,u torna í i kusan emelik. A- bértételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az összehasonlítható terü­letek munkaköreivel össz­hangban legyenek. A kor­mány felkérte a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát hogy a munkaügyi minisz­terrel és a pénzügyminisz­terrel egyetértésben segítse a bérpolitikai intézkedés végrehajtását A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján módosította a had­kötelezettséget teljesítők ér­dekvédelméről szóló rende­letet. Az életszínvonal eme­lését szolgáló intézkedések­kel összhangban 1974. janu­ár elsejétől a családi segély összege jogosultanként havi 200 forinttal emelkedik. A kormány megtárgyalta és elfogadta o közlekedés- és Sikerrel teljesül feladatát a Szojuz—13 Útja első felének befejezé­séhez közeledik a .Szojuz— 13” jelzésű szovjet űrhajó, amely kedd óta kering a világűrben. A fedélzeten be­fejezték az „Orion—2” te- leszkóprendsaer üzembehe­lyezését. A legénység jelen­tése és a telemetrikus ada­tok feldolgozása azt mutat­ja, hogy a berendezés meg­felelően működik, s az űr­hajósok megkezdték a ter­vezett csillagászati kutatáso­kat. A 2., 33. és 37. fordulat során Pjotr Klimuk űrhajó­parancsnok elvégezte az űr­hajó betájolását, Valentyin Lebegyev fedélzeti mérnök pedig irányzó berendezés segítségévéi az égbolt meg­adott részeire irányította a teleszkópokat. A későbbiek­ben eltérő megvilágítási időkkel végrehajtották a csillagok színképelemzését, majd különböző csillagké­pekről készítettek felvétele­ket. A „Szojuz—13” legénysé­gének negyedik munkanap­ja pénteken reggel, moszk­vai idő szerint 7 órakor kez­dődött. Az űrhajósok az or­vosi kísérleti programnak megfelelően az agy vérke­ringését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A megfigyeléseket nyugalmi helyzetben, fokozott fizikai megterhelés után végezték. A nap folyamán az űr­hajósok beszámoltak a kije. lölt kutató«! program telje­sítésének menetéről. postaügyi. a pénzügy. és a munkaügyi miniszter előter­jesztését a közületi szervek személygépjárműveiről ho­zott rendelkezések végrehaj­tásáról. Ennek eredménye­ként javult a közlekedés munkaerőhelyzete, a közü­leti gépkocsik száma a ter­vezett szerint csökkent, ugyanakkor emelkedett a szolgáltató gépkocsik Kzáma. A kormány úgy határozott, hogy csökkenteni kell a szolgáltató személygépkocsik számát is. ezért a személy- gépkocsikra engedélyezett szolgáltatási jogcímeket 1974. első félévében felül kell vizsgálni. A kormány a jog­talan igénybevétel megaka­dályozására szigorúbb ellen­őrzést rendelt el. A közületi gépjárművet szabálytalanul használók a jövőben az ön­költség megtérítésén felül kilométerenként 10 forint büntetést fizetnek. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi minisz. tér valamint a Központi Statisztikai Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökeinek jelenté­sét azonos munkakört betöltő nők és férfiak közötti egyenlő bérezés érvényesülé­séről. A jelentés megállapít­ja. hogy a központi bérin­tézkedések és a vállalati bérgazdálkodás fejlődésének eredményeként jelentősen csökkent az azonos munkát végzőknél a nők és a férfiak bérezése közötti eltérés. He­lyenként még tapasztalható azonban kisebb.nagyobb in­dokolatlan megkülönbözte­tés. Az indokolt különbséget szakképzettségben, a munka nehézségeiben és körülmé­nyeiben meglévő eltérések okozzák. A kormány úgy határozott, hogy központi bérintézkedésekkel. bérpre­ferenciákkal és átgondolt vállalati bérgazdálkodással elő kell segíteni az azonos jellegű munkáknál a nők és a férfiak közötti bérarány- talanságotk fokozatos, gyors ütemű megszüntetését. Szük­séges az indokolt bérel téré­seket kiváltó okok fokozatos felszámolása is. A kormány felkérte a társadalmi szer­veket és tömegszervezeteket, hogy a határozat megvalósí­tását segítsék elő. Az építésügyi és városfej-; lesztési miniszter jelentést tett a Velencei tó fejlesztési programjának 1971—.1973. el­ső féléve közötti időszakban történt végrehajtásáról. Szá­mos beruházásra került már sor, amelyek az üdülők kul­turált pihenését és szórako­zását szolgálják. Jelentős munkálatok folytak a tóme­der szabályozása, az iszap el­távolítása. a nádirt ás, a víz­szintszabályozás. az erdősítés és a vízellátás biztosítása ér­dekében. A fejlesztést a kö­vetkező években is tervsze­rűen végzik, ugyanakkor a minisztérium megkezdte a következő ötéves tervidő­szakra szóló fejlesztési el­képzelések kidolgozását. A kormány a jelentést elfo­gadta. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett a kor­mány elé az államigazgatás­ban dolgozó vezetők tovább­képző tanfolyamairól és ja­vaslatot tett a kormánynak azok továbbfejlesztésére. Az eddigi tanfolyamok jól szol­gálták a továbbképzési cé­lokat, hasznosak voltak. Ha­tékonyságuk fokozása érde­kében szükséges a tematika további korszerűsítése. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizott­ságai, a központi Népi El­lenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1974. el­ső félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az Ifjúsági munkaversenyrői tárgyalt a KISZ megyei vb Or. Maróthy László befejezte Szabolcs- szatmári látogatását Pénteken ülést tartott a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Ma­róthy László, az MSZMP KB tagja, a KISZ Központi Bi­zottság első titkára, A végrehajtó bizottság megtárgyalta az üzemi KISZ- szervezetek ifjúsági .szocia­lista munkaverseny mozgal­mának helyzetét a nyíregyhá­zi és a nyíregyházi járás üzemeiben. Tájékoztatót fo­gadott el az 1973. évi vezető­ségválasztások tapasztalatai­ról, jóváhagyta a KISZ me­gyei bizottság, a végrehajtó bizottság és a rétegtanácsok 1974. első félévi tervét. Dr. Maróthy László a vég­rehajtó bizottság ülésen el­mondta kétnapos látogatásá­nak tapasztalatait. A KISZ központi Bizottság első titkára pénteken délután elutazott Nyíregyházáról. A Mátészalkai Városi Tanács ülése Mátészalka Város Tanácsát idei utolsó ülésére pénteken, december 21-ére hív­ta össze a végrehajtó bizott­ság. A tanács — a többi kö­zött — az 1974. évi munka­tervét tárgyalta, majd vitára bocsájtották a Zalka Máté városi és járási művelődési központ 1973-ban végzett munkájáról szóló beszámolót. Megállapították, hogy a mű­velődési központ egyre ered­ményesebben végzi a város dolgozóinak kulturális neve­lését. Különösen jelentősek az eredményeik az üzemi népművelési munka, a klub­munka és a társadalmi ün­nepségék tartalmi színvona­lának segítése területén. A tanács határozatában felhív­ta a figyelmet arra, hogy to­vábbra is tekintsék kiemelt feladatuknak a mátészalkai dalos tavasz és a mátészalkai irodalmi ősz rendezvények látogatottságának,. tartalmi színvonalának növelését, va­lamint. az üzemi kulturális tevékenység és a szocialista brigádok kulturális vállalá­sainak tervszerű támogatá­sát. A tanács határozata, alapján a művelődési .bizott­ság tagjai ezentúl részt vesznek a művelődési . köz­pont és a művelődési osztály üzemi kulturmunkát segítő és ellenőrző látogatásain. Ezt követően egyéb ügyek­kel és bejelentésekkel fog­lalkozott a városi tanács Hafvanofmllllő városfejlesztésre Kisvárdán . .ftecepüx'r 21-én, pénteken délelőtt ülést tartott a Kis- várdai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Megvitat­ták, majd elfogadták a váro­si tanács 1974. évi költség- vetéséről és fejlesztési alap­járól szóló előterjesztést. Jö­vőre 65 és félmillió forintot költhei.nei* ■ a varos . fejleszté­sére. Ebben az összegben már szerepel a lakosság város- gazdagító segítsége, a társa­dalmi munka, amelyet ezút­tal 8 millió forint értékben terveztek. Az ülés második részében egyéb ügyekét és bejelentéseket tárgyalt a vég­rehajtó bizottság. Tanácsülés a tanárképzőn Megtartotta évi utolsó ülé­sét a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­la tanácsa. A megbeszélésen részt vett Ékler György, a Magyar Szocialista Munkás­párt Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának titkára, valamint Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztéri­um osztályvezetője. Az ülés napirendjén a túlterheltség kérdése szerepelt, megvitat­ták a hallgatókra és oktatók­ra nehezedő terhek jelentke­ző problémáit. Ezenkívül részletesen szó esett az ide­gen nyelvek oktatásának helyzetéről is. A tanácsülésen búcsúztat^ ták a főiskola bárom nyug­díjba vonuló dolgozóját. KU szolczy István docens a Munka Érdemrend bronzfo­kozatát kapta, Bary Ida, az idegennyelvű lektorátus ve­zetője az oktatásügy kiváló dolgozója, Bondor Sándorné gondnok kiváló dolgozó cí­met kapott, A kitüntetéseket Miklósvári Sándor nyújtotta át. Munkavédelem és üzem« egészségügy a megyei NEB előtt Harminchárom termelő- egységben — köztük 22 me­zőgazdasági és öt ipari szö- ■vetkezetben — végzett vizs­gálat tapasztalatait összegez­te pénteki ülésén a Szabolcs- Szatmár megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. A vizsgálat megállapítása szerint a különböző nagyüze­mekben, vállalatoknál és ter­melőszövetkezetekben egy­aránt törekszenek a balese­tek, a munkahelyi ártalmak megelőzésére, a biztonságo­sabb munkavégzés feltételei­nek megteremtésére. Létre­hozták az üzemi munkavé­delmi és egészségügyi háló­zatot, a biztonsági szemléket megtartották, mind több dol­gozó részesül munkavédelmi oktatásban. Évről-évre emel­kednek a biztonságosabb munkavégzés feltételeinek javítására fordított költsé­gek. Mindezek együttes ered­ménye, hogy csökkent a me­gyében a balesetek száma. Sok kívánnivalót hagy maga után a védőeszközök és ru­hák juttatásának szabályozá­sa. Sok helyen — főként a távoli munkahelyeken pénz­ügyi nehézségek miatt —* csak minimális az egészség- ügyi és szociális ellátás. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság észrevételeit, javaslatait intézkedés végett megküldi az Illetékes szerveknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom