Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

I «XX fiVFOlTAM 293. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. DECEMBER 15, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL* A szocialista törvényesség szilárdításáért (3. oldal) Kereskedelem fejlesztés megyénkben (5. oldaÖ A nyertes lottószámok (12. oldal) Elutazott a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége Púja Frigyes hazánk új külügyminisztere 52 százalék Szabolcs-Szatmár életé­ben először léptük túl a bű­vös 50 százalékot: az ipari termelés növekedésének 52 százalékát a termelékenység emelkedéséből sikerült el­érni.. Méltán állapította meg legutóbbi ülésén a párt me­gyei végrehajtó bizottsága, hogy ez a tény 1973. nagy eredményei közé sorolható. A vb. elismerését fejezte ki ezért elsősorban a szabolcsi munkásoknak, a vállalatok vezetőinek, középvezetőinek. Teljesen jogos az elisme­rés. A termelékenység ilyen mértékű növekedése jelzi, hogy az országnak ebben az ipari hagyományokkal alig rendelkező sarkában az ex- tenzív iparfejlesztés mellett jó néhány vállalatnál már intenzív fejlesztési célokat is megvalósítottak. Minimális létszámmal növelték ebben az évben a termelést, de olyan esetet is találunk, amikor kevesebb dolgozóval termeltek többet, A munka- és üzemszerve­zésről az utóbbi egy év alatt sokat szóltak a párt- és álla­mi szervek, s ez a téma a vállalatok mindennapos gyakorlatában válik egyre élőbbé. Értékes nálunk az a szám is, amely szerint Sza­bolcs-Szatmár egy ipari fog­lalkoztatottjára jutó terme­lési érték 3 év alatt 13,9 százalékkal javult. Értékés, hiszen ezt Szabolcsban ér­tük el! Tudni kell azonban, hogy mindez közel sem ad­hat okot elégedettségre. Elő­rehaladtunk ugyan a munka és üzemszervezés területén, de meg kell mondani, hogy ez az előrehaladás még nem fordulat. Pedig fordulatra van szük­ség. Arra például, hogy vál­lalataink növeljék a műszak­számot. Jelenleg ugyanis megyénk iparvállalatainál a munkások 72 százaléka dol­gozik egy műszakban, 22 százaléka két- és mindössze 6 százaléka 3 műszakban. A műszakszám emelkedé­sével többet termelhetünk. Több új dolgozót állíthatunk munkába, mégpedig költsé­ges beruházás nélkül. Ugyanakkor sokkal jobban hasznosíthatják üzemeink a gépeiket, berendezéseiket, vagyis hatékonyabban ter­melhetnek. Előre léphetünk a vállala­tok közötti együttműködés­ben is, őzzel időt és pénzt takarít!',átnőni: meg. Jelentős tartalékok állnak rendelke­zésre csupán azzal is, ha a jelenlegi szint alá szoríthat­nánk a még mindig nagyfo- <ú munkásvándorlást a sza­bolcsi üzemekben. Miért ne lehetne változtatni a fentieken? Az új esztendő feladatai között nyilvánvaló­an fontos helyen szerepel­nek majd az ilyen típusú in­tézkedések, amelyeket ter­mészetesen jól meg kell ala­pozni. K. J. Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége, amely Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget dr. Nguyen Huu Tho, — Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnöksé­gének elnöke, a Dél-vietna­mi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mel­lett működő tanácsadó tes­tület elnöke vezette. A dele­gáció tagja volt Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF Köz­ponti Bizottságának tagja, a külügyminisztere is. A testvéri vietnami nép küldötteit meleg, baráti sze­retettel, ünnepélyesen bú­csúztatták a Ferihegyi repü­lőtéren. Az elutazás időpont­jára, délelőtt 11 órára több­ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze a repülőtéren, amely­nek főépületét vietnami, ma­gyar és vörös zászlók, ma­gyar és vietnami üdvözlő fel­iratok díszítették. Az épület előtt felsorakozott a néphad­sereg csapatzászlós díszegy­sége. A kedves vendégek bú­csúztatására megjelent Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Bencsitc István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára, Péter Já­nos külügyminiszter, dr. Ko­rom Mihály igazságügymi­niszter, Bondor József, Épí­tésügyi- és Városfejlesztési miniszter. Ott volt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának több tagja és sok más sze­mélyiség. A vendégek érkezésekor díszei harsant, majd a dísz­őrség parancsnoka jelentést tett dr. Nguyen Huu Tho- nak. Elhangzott a vietnami és a magyar himnusz, s köz­ben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnöksé­ge elnökének tiszteletére, dr. Nguyen Huu Tho Losonczi Pál társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. A Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége szívélyes búcsút vett a magyar vezetőktől, a diplomáciai képviseletek ve­zetőitől. Dr. Nguyen Huu Tho Losonczi Pál társaságá­ban elhaladt a búcsúztatásá­ra összegyűlt budapestiek hosszú sorai előtt. Dél-viet­nami és magyar zászlócskák emelkedtek a magasba a je­lenlévők hosszasan éltették a hős vietnami népet, a ma­gyar és a vietnami nép meg­bonthatatlan testvéri barát­ságát. A díszegység díszmenete után fehéringes, vörösnyak- kendős úttörők és színes népviseletbe öltözött -vietna­mi lányok virágcsokrokat nyújtottak át a dél-vietnami vendégeknek, akik ezután Losonczi Pállal és Péter Já­nos külügyminiszterrel a be­tonon várakozó különrepülő- géphez indultak. Itt a ma­gyar vezetők szívélyes bú­csút vettek a vietnami ven­dégektől. Néhány perccel később ma­gasba emelkedett a Dél-viet­nami Köztársaság küldöttsé­gének különgépe. ★ A dél-vietnami küldöttség elutazásáról közös közle­ményt adtak ki. Többek kö­zött megállapították: A Dél-vietnami Köztársa­ság küldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása ered­ményes volt. Meggyőződé­sük, hogy a különböző szin­ten folytatott tárgyalások, az aláírt gazdasági megállapo­dás tovább erősítik a magyar nép és Dél-Vietnam népének megbonthatatlan barátságát és testvéri együttműködését. plénumon csaknem 60. a kü­lönböző bizottságokban pedig több mint 1300 felszólalás hangzott el és több száz fel­szólalást írásban nyújtottak át. Sorkerült ezenkívül hat réteg találkozóra és számos baráti találkozóra is. A kong­resszust 29 államfő, illetve kormányfő. párt- és kor­mányképviselő üdvözölte, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A világ népei első közgyű­lésének nevezte a békeszere­tő erők moszkvai világkong­resszusát Romesh Chandra, a BVT főtitkára, mert a világ közvéleményének korábban ilyen széles körű képviselete még nem találkozott. A kong­resszus célja — éppen a kö­rülmények figyelembe vételé­vel — az volt, hogy a nem­zetközi helyzet változásait és a nemzetközi békemozga­lom helyzetét felmérve moz­gósítsa és bizonyos fokon összekapcsolja mindazokat az erőket, amelyek készek cselekedni a békéért, a nem­zetközi biztonságért és le­szerelésért, a nemzeti füg­getlenségért és együtt­működésért. A külön­böző. sokszor eltérő vé­leményeket valló pártok és szervezetek együttes felké­szülése. a sok közös tanács­kozás, az előkészítést segítő regionális értekezletek is megkönnyítették a széles platformot tükröző állásfog­lalások kialakítását. A világkongresszus légkö­rének fontos jellemzője volt. hogy a legkülönbözőbb noliti- kai áramlatok képviselői azt keresték, ami összekapcsolja őket és amiben megvalósít­ható az együttműködés. Ezen a bázison született meg a Nemzetközi Összekötő Bi­zottság a további együttmű­ködés fenntartása, a béke­(Eolytatás a 2. oldalon) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának elnöksége együttes javaslatára, Péter Jánost — érdemei elismerése mellett, más fontos közéleti megbíza­tása miatt — felmentette külügyminiszteri tisztségé­ből. Púja Frigyest felmentette külügyminiszteri államtit­kári tisztségéből és megvá­lasztotta külügyminiszternek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Jó­zsefet külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Púja Frigyes külügymi­niszter Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseter­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Péter János. PÚJA FRIGYES ÉLETRAJZA 1921-ben született kispa­raszti családban. Eredeti fog­lalkozása betűszedő. 1934—45 Pénteken Nyíregyházára érkezett Földvári László köz­lekedés és postaügyi minisz­terhelyettes a minisztérium több, vezető munkatársa kí­séretében. A megyei tanács vb-termében megbeszélést tartottak a megyei párt- és tanácsi vezetőkkel a közle­kedési tárca jövő évi fejlesz­téseiről, a megoldandó fel­adatokról. A megbeszélésen részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. A tanácskozás előtt nyúj­totta át a miniszterhelyettes a Közlekedés kiváló dolgozó­Befejezéshez közelednek a jubileumi közgyűlések me­gyénk 25 évvel ezelőtt alakult mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteiben. A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz-ben decem­ber 14-én délelőtt tartották a megalakulás 25. évfordulójá­ra összehívott ünnepi köz­gyűlést- A jubileumi ünnep­ségen részt vett Varga Gyu­A tanácsok szabálysérté­sekkel foglalkozó szakigazga­tási szervei, a tanácsok pénz­ügyi szabálysértési szakigaz­gatási szervei, a kereskedel­mi felügyelőség, a KÖJÁL, az illetékhivatal, a rendőrség a vám és pénzügyőrség, a szakszervezetek munkavé­delmi felügyelőségének dol­gozói részére rendeztek az országban elsőként szabály­sértési ankétot pénteken Nyíregyházán a megyei ta­nácson­között nyomdában dolgozott, 1944-ben lépett a pártba, 1966-ban, a IX. kongresszu­son a Magyar Szociális a Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagjává választot­ták. 1945—46-ban a Magyar Kommunista Párt battonyai járási szervezetének titkára volt. 1946-ban az MKP Csa- nád megyei bizottságinak tagjává választották. Itt dol­gozott 1949-ig, amikor a ki­nevezési és alkalmazási bi­zottság osztályvezető-helyet­tesévé nevezték ki. 1949—53 között,a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének alosztályveze­tője volt, közben kétéves pártfőiskolát végzett. 1953- ban megbízták a Magyar Népköztársaság stockho'mi, majd 1955-ben bécsi követ­ségének a vezetésével. 1959- ben külügyminiszter-helyet­tessé nevezték ki, 1963-ban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsáoa külügyi osztályának vezető­je lett. 1968-ban a külügy­miniszter első helyettesévé, majd 1973-ban küügymi- nisztériumi államtitkárrá ne­vezték ki. (MTI) ja kitüntetést Tóth Ferenc­nek. a megyei tanács vb. épí­tési. közlekedési és vízügyi osztálya főelőadójának. A megbeszélésen tájékozta­tó hangzott el a közlekedés- biztonságról szóló kormány- rendelet megyei végrehajtá­sának tapasztalatairól, maid a közlekedés és hísközlés jö­vő évi feladatairól és a me­gye elvárásairól tárgyaltak, több, még vitás kérdésben egyeztették a minisztérium és a megye álláspontját. A délutáni órákban a mi­niszterhelyettes a megyében lévő közlekedési vállalatok vezetőivel találkozott, majd elutazott Nyíregyházáról. Az Országos Békefanács üiése Két témát tűzött napirend­re az Országos Béketanács, amely pénteken tanácskozás­ra ült össze az Országház Vadász-termében: megtár­gyalják a békeszerető erők moszkvai világkongres&zusá­KáSlai Gyula megnyitó beszéde Kállai Gyula megnyitójá­ban egyebek között hangsú­lyozta: — A magyar delegáció és egész békemozgalmunk nevé­ben elismerésünket fejezzük ki moszkvai házigazdáinknak azért, mert otthont adtak egy olyan kongresszusnak, amely­re az ENSZ tagállamainál több országiról sereglettek össze, mert kiválóan biztosí­tották a tanácskozások, a vi­ták és a baráti eszmecserék minden feltételét. Továbbá azért is, mert a kongresszus tartalmi munkájának erősí­tésére, súlyának növelésére Is megtettek mindent. Ilyen gesztus volt mindenekelőtt az, hogy a kongresszuson megje­lent a szovjet párt és állam számos vezetője, köztük Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP központi Bizottságának fő­titkára. . Nagyjelentőségű be­szédben fejtette ki Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió állás­pontját a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben. — A moszkvai tanácskozás — mint ismeretes — elneve­zésében nem viselte ugyan az antiimperialista jelzőt, de munkájának tartalmában an­nál inkább kidomborodott, hogy a békéért való harc el­választhatatlan az imperia­lizmus elleni küzdelemtől. A laladó emberiség soraiban erő­södik az a felismerés, hogy, a Szovjetunió és a szocialista közösség ereje a béke legfőbb biztosítéka, a békéért folyta­tott tömegmozgalmak szilárd bázisa, s hogy a Szovjetunió ról szóló jelentést és körvo­nalazzák a magyar békemoz- galcwn munkájának további irányelveit a Vili- magyar bákekongresszus és a moszk­vai világkongresszus állás- foglalásai alapján. és a szocialista közösség nél­kül, vagy éppen ellenére, nem lehet békepolitikát folytatni. A kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének politikája, amely — bár sok még az ellenzője — megállíthatatlanul halad elő­re. Az elmúlt napokban ír­ták alá azt a szerződést, amely a II. világháború ki­robbantásában, majd az eu­rópai feszültség fenntartásá­ban oly nagy szerepet játszó szégyenletes müncheni egyez­ményt semmisnek nyilvání­totta. Ezzel elhárultak az akadályok Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti diplomáciai kap­csolatok létesítésének útjá- ból. A német kérdés megol­dásával az európai bizton­ságért folytatott harc is újabb győzelmet aratott. Kállai Gyula megnyitója után a béketanács a békesze­rető erők moszkvai világ- kongresszusáról szóló beszá­molót vitatta meg- Az írásos jelentés rámutat, hogy a vi­lágkongresszuson 143 ország­ból 3300 küldött vett részt, akik 1100 nemzeti pártot mozgalmat, illetve 120 nem­zetközi szervezetet (köztük kilenc ENSZ-szervet) képvi­seltek. Nagy jelentőségű volt a redkívül széleskörű képvi­selet Afrikából és Latin-Ame­rikából. A küldöttek több mint négyötöde nem tartozott kommunista szervezethez. A Jubileumi ünnepség a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz»ben Megyei tanácskozás a szabálysértésekről la, a nyíregyházi városi párt- bizottság első titkára és Sipos Béla, a Tiszamenti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének titkára. A Munxá Érdemrend arany fokozatát Fekete Bertalanná tez-nyug- díjas kapta. A mezőgazdaság kiváló dolgozója minisz' ,ri kitüntetésben Kurcz Janos növénytermesztő részesült. A megjelent 220 szabálysér­tésekkel foglalkozó szakem­bert dr. Fábián Lajos, a me­gyei tanács vb-titkára kö­szöntötte, majd dr. Lehel István megyei főügyészhe- lyettes tartott előadást a kö­zelmúltban lezajlott ügyész­ségi törvényességi vizsgála­tok tapasztalatairól. Ezt kö­vetően dr. Alexa Miklós me­gyei főügyész tartott előadást a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről. Földvári László m’n"szter- he'yetfos látogatása Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom