Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

\ „. . 4*. ,v ^ »"'s * V *, . V V.- * 1973. december 14. ’írw.rr-WAGYARótwtóAa . » ■«. ,.Ä „ “ * * * ' t «M Üzemi demokrácia Reagálás a bírálatra kás panaszkodott az igazga­TÚL A TISZÁN Munkások az üzemért, az üzem a munkásokért I« < A KB-határozat nyomán a tiszaszalkai MEZOGEP-nél r a nyíregyházi vagép VÁLLALATNÁL, arra keres­tünk választ: a munkások magukénak érzik-e a válla­latot, mernek-e bírálni, hasz- nos, közérdekű javaslatokat tenni, s ha igen, akkor a ve­zetők hogyan reagálnak a bá­ré 7 a tokra, j avaslatokra ? A nyíregyházi vasasoknál több formában is érvényre jut az üzemi demokrácia. Termelési tanácskozáson, kü­lönböző gyűléseken, munkás- fórumokon bátran elmond­hatják véleményüket, javas­lataikat a dolgozók. De nem ritka eset. hógy a fórumok közötti időben is olajos ru- hás munkások kopogtatnak az igazgató, a párttitkár, vagy az szb-titkár ajtaján, s mindhárom ajtó nyitva áll a munkások előtt. Persze, a bí­rálatokra, a javaslatokra itt is csak a lehetőségeken belül tudnak intézkedni. Például: A közelmúltban több dolgo­zó erélyesen felvetette, hogy borítékon kívüli juttatásban részesülnek azok, akik az üzemi konyhán ebédelnek. Részükre naponta három fo- ’ rintot fizet a vállalat. A két műszakos dolgozók közül azonban legtöbben otthon ebédelnek, s kérték, hogy pénzben fizessék ki nékik a napi három forintot, hiszen | ők is olyan hasznos dolgozói ’ a vállalatnak, mint azok, ! akik a közös konyhán ebé- | delnek. A szabályok és ren­deletek értelmében azonban j az ebédhez való hozzájárulás csak természetben adható ki. ; Hátrányt nem szenvednék az ; említett dolgozók sem, ha igényt tartanak az ebédre... i I A LEGTÖBB BÍRÁLATRA, ' közérdekű javaslatra vi­szonylag gyors intézkedés várható. A munkások. egy vésze például nem érteti ÜGY JÖTT KI A LÉPÉS, hogy ebben az évben 10—12 Hétfőt a megye egy-egy nagyközségében, de legalább­is ragy községében töltöttem. Mindent összevéve ezeknek a hétfő estéknek volt egy ko­sos vonásuk, egy végered­ményében nem éppen éssze­rű tapasztalata: mindenütt ezen d napon tartották a szünnapot a művelődési ott­honban. A tényre mindenütt tud­tak magyarázatot: szomba­ton vagy vasárnap rendez­vény volt, jár a pihenés a művelődési otthon irányító­jának is. Nos, igaz, a pihe­nés néki is jár. Az ember csak azon gondolkodik, hogy vajon pont a hétfő a legjobb? A művelődés szakemberei közül sokan emlegetik a ne­hézségek között a televíziót. Nem kétséges, a tévé sok­szor húzza keresztül a szá­mításokat, egy-egy jó (vagy éppen nem jó, de népszerű) műsor megtorpedózhatja az egyébként vonzó programot. így aztán éppen a hétfő ma­rad mint olyan nap, amikor ez a vész nem fenyeget. Ezt viszont szünnappá tették megyeszerte. Ha az ember belegondol, ez a nap aranyat érhetne egy-egy falusi kultúrház- ban. Az emberek ráérnek, a tévé nem jelent konkurren- ciát. a szombati és vasárnapi fűtés után könnyebb felfű- teni a helyiségeket hogy csak néhányat említsünk az elő­nyök közül. Mindehhez még valami, ilyenkor a mozi is szünnapot tart. Vagyis egy igazj tenni akaró népművelő szinte csettint egyet mond­ván: ez az igazi, most vala­mi jót! DE NEM CSETTINT. Szün­napot tart. Rakamaztól Ib- rányig, Tunyogmatolcstól Nyírbéltekig. Érdekes, hogy a megyei művelődési központ sem jött még rá arra, hogy ezen a szisztémán változtat­ni kellene. Itt teszem hozzá, az ügyben, ludasak a községi tanácsok is, amelyek végtere egyet azzal, hogy a vezető­ség tudtával (vagy tudta nél­kül) napközben többen is kijárnak a közeli boltokba' vásárolni, arra hivatkozva, hogy nem hozhatnak otthon­ról ételt, mert az a műhely­ben megromlik. A bírálatot itt nemcsak a vezetőkhöz cí­mezték, hanem a fegyelem­sértő „kijárókhoz” is. A bí­rálattal egyszerre javaslatot is tettek a munkások: vásá­roljon a vállalat hűtőszek­rényt az egyik műhelybe, s nyissanak büfét a vállalat területén. Hűtőszekrény már van, az új büfé karácsonyi ajándék lesz a vállalat dol­gozóinak. Ugyancsak az ellá- tással kapcsolatos a követke­ző eset: a műhelyekben sza­badon lévő vezetékeken fo­lyik az ivóvíz, amely nyáron túl meleg, télen túl hideg. Nyáron a munkások állandó­an nyitvatartották a csapot, hogy iható legyen a víz. Ezt a vezetők nem engedték, ar­ra hivatkoztak, hogy amúgy is kevés a víz a városban és a vízszámla is magasra rúg. A munkások erre kérték, hogy helyezzék föld alá a vezetéket — a kérésnek ha­marosan eleget tesznek. Az utóbbi időben többen panaszkodtak az újító mozga­lomra és határozott intézke­déseket sürgettek. Nem hiá­ba. mert meggyorsították az újítási javaslatok elbírálását, különböző oropaganoával és intézkedésekkel növelték az újítási kedvet. Újabban min­den évben újítási hónapot rendeznek a VAGÉP-nél, s az újítási hónapban hat nap alatt bírálják el a javaslato­kat, az elfogadott újításokat kiemelten díjazzák. A hasz­nos intézikedést a dolgozók nem csupán saját érdesük­ben kérték — a vállalat ér­dekében is. Nem régiben három mun­is gazdái (?) a művelődés­nek. Azaz vannak bőven, akik ez ügyben kompeten­sek, akiknek lehetne tenni valamit. Hogy mit? Bár nem va­gyok illetékes, de egy-két öt­letem lenne. Ilyenkor lehet­ne például rendezni kötetlen vitákat a múltheti televízió­műsorokról, esetleg az előző napokon játszott filmekről. De nem rossz tipp az sem, hogy az egyébként kiemelke­dően jó hétfői rádióműsorok valamelyikét közösen hall­gatnák. és beszélnék meg. Erre a napra lehetne szer­vezni olyan színvonalas mű­vészeti műsorokat, mint egy- egy szavalóestet, esetleg ze­nekari programot. Vagy le­gyen éppen a hétfő egy-egy falu szerepelni akaró tehet­ségeinek napja, kapják meg a pódiumot, és hozzá saját közönségüket. Hétfőn délután — és milyen hosszú egy ilyen télidőben! — alkalom üoldoguljon, erősödjék a O közös gazdaság, akkor járunk jól. Van is fejlődés a családoknál, boldogul a falu. Most már ugyan mindkettő, mert Petri is hozzánk csat­lakozott két éve. S fél ezernyi tagból mi vagyunk többen, a nők. Gál Károlyné, a nyírlövői — lövőpetri Kossuth Tsz nő­bizottságának elnöke mond­ta mindezt. Aztán kikereste­tett az irodában egy jegyző­könyvet mutatta, ha nem is arányosan, ott vannak a ve­zetőségben, a különböző tes­tületekben. De a szociális, kulturális bizottság mind a három tagja nő. Elindultunk a téli faluban. Makiári Miklóséknál nagy­mosás. A lányok segítenek, anyjuk fogadhatja a vendé­geket. — Férjem a téesz ke­rékgyártója, neki nincs téli pihenő. Egyébként én is és a két lányunk ugyancsak téesz- tagok vagyunk. Jó a helyze­tó szobájában: „Nem kielé­gítő a munkaszervezés az egyik műhelyben. A közép­vezetők néha nem kellően tájékoztatják az igazgatót, s a munkásoknak tett ígéretü­ket néha elfelejtik teljesíte­ni/’ Arról volt szó. hogy sür­gős munkát kellett végezni, s a középvezetők több nap is kérték: „Még csak ezt csi­náljátok meg túlmunkában... és majd elszámoljuk”. Az elszámolás azonban elma­radt, az igazgatónak kellett intézkednie, hogy a munká­sok visszamenőleg megkap­ják jogos bérüket. NAGYON IS KÖZÉRDEKÉ és szintén a termeléssel, a bérezéssel kapcsolatos az a bejelentés, amelyet a közel­múltban egy bizalmi tett az szb-titkámál. Választói nevé­ben arra kérte a szakszerve­zeti titkárt: vizsgálják felül néhány műhelyben a nor­mát és a művezetők tevé­kenységét, mert az utóbbi hónapokban több munkásnak csökkent a fizetése. A műve­zetők munkaelosztása is ki­fogásolható, ezért is van az, hogy egyesek a szokásosnál kevesebbet, mások a szoká­sostól többet keresnek. Az szb-titkár azonnal továbbí­totta a bejelentést az igazga­tónak, s bizottságot jelöltek ki az ügy vizsgáié »ára. A vizsgálat eredményét és az ezzel kapcsolatos döntést de­cember közenén hozzák nyil­vánosságra a vezetők, A munkások remélik, hogy a döntés ez esetben is kedvező és igazságos lesz. Azt tart­ják. hogy a segítő szándékú bírálatok és a közérdekű ja­vaslatok nélkül itt is elkép­zelhetetlen a fejlődés és a jó együttműködés. M. t. nyílhat a szakköröknek, vagy egyszerűen csak nyisson ki a művelődési ház, tárt ka­pukkal várva a esalc játsza­ni, szórakozni akarókat. NEM AKARVAN ELVENNI senki kenyerét, tovább nem is folytatom, különösképp azért, mert hiszem, hogy kik ezzel foglalkoznak, elméseb­bek nálam. S hogy művelő­dési házaink élete, melyre ta­lán neméppen a nyüzsgő jel­ző a legalkalmasabb, felpezs­dül némiképp hétfőn is, ab­ban hiszek, különösen ak­kor, ha irányítói nem ezen a napon, hanem valamikor a hét közepén pihenik, ki fára­dalmaikat. Ha valami nem megy, ám ne fogjuk a tévé­re, hisz5 ez a szünnap a kép­ernyőn másutt tettekre sar­kallhat. Legalább addig, amíg nem jön a hétnapos műsor. B. L. tünk. Van mindenünk. Bejön havi átlagban... nyolcezer fo­rint biztosan. Mint nők? Nem érezzük hátrányban magun­kat. — Két lányunk mondogat­ja, elmennének várasba dol­gozni. Apjukkal együtt ma­rasztaljuk őket. Akárhol dol­goznak, aligha keresnek töb­bet. És itthon nincssemmire kiadásuk. Nem hiszem, hogy haladnánk ennyire, ha eljár­nának. Ifjú Makiári Károlyéknál a fiatalasszony kínál hellyel: — A férjem nincs itthon. Veszprémbe jár el. Segéd­munkás a mélyépítő vállalat­nál. Hét végén jön csak haza. S már indul is vissza. Pedig téesz-tag volt. Csakhát meg­ijedt két éve, hogy hozzánk Aligha van a MEZŐGÉP megyei vállalatának olyan „félreeső” elhelyezkedésű üzemegysége, mint a tisza­szalkai. Túl a Tiszán, Bereg mélyén, látszólag elvágva a világtól. A mostmár nagyüzemi gép­termeléssel foglalkozó üzem igen sok olyan idősebb mun­kást örökölt a múlttól, akik életük fiatal éveit a traktor nyergében ülték végig. Az is gép volt. javítani is kellett, de mégiscsak más. mint a vasas szakmák itt igényelt változatai. A másik: hogy még ma is harminc faluból jár az üzem 460 dolgozója a két műszakba, — egy részük még teherautón. Á bérrel nem volt nagy baj Szűcs Géza párttitkár az. zal kezdi, hogy a régi. trak- torosokból lett munkások megbecsülését már korábbi, 1971-es munkaügyi miniszté­riumi döntés alapján rendez- ték. Nem segédmunkások, ta­nulhatnak, és eltöltött éveik arányában anyagi, erkölcsi méltányolásuk általában rendben volt a párt központi bizottsága múlt év novembe. rí határozata idején is. A párttitkár mindjárt hoz­záfűzi, hogy például bérkér­désben volt azért mit tenni a novemberi határozat után. Nem csak általában, hanem a differenciálásban is. Vol­tak k iseb b -nagyobb bérfe­szültségek. Akadt olyan mun­kás. akiről „megfeledkeztek” az előző emelésnél. De mind­járt hozzáfűzi, hogy koránt­sem akkorák voltak ezek a problémák, mint általában a főváros nagyüzemeiben. Horttián ‘ tudja ezt ilyen jól? Mert, mint műszaki em. bér, a csepeli kooperáció in­tézője, gyakran utazik Buda­pestre és. mint politizáló em­ber, odafigyel, ha hall vala­mit Egyébként a tavalyi no­vemberi párthatározatot egy szabad párt napon ismertet­ték az üzem minden dolgozó­jával. Jól fogadták. A hoz. zászólásokbói érződött, hogy itt, falusi munkások között is tudták, egy következetes po­litika végrehajtásáról van szó, a munkásosztály pártja törődik az üzemi emberek­kel. Egyébként a bérfejlesztés évi összegben háromnegyed millióra rúgott és körülbelül munkásonként száz forinttal emelte a havi keresetet Ez természetesen nem minden, kinél ennyit jelentett. Ami a termelékenységet a gazdaságosabb termelést il­leti tavaly sem álltak rosz- szul. Csak. sajnos, munka és anyag hiányzott elég gyak. ran. így történt, hogy a ta­valyi nyolcvan milliós ter­vet csak hetvennégyre sike­rült teljesíteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az idei 85 milliós terv mostmár bizo­csatlakoztak a petriek. Mivel az a szövetkezet nem állt olyan jól, mint a mienk, azt hitte a férjem, most majdnem lesz kenyerünk. Pedig nem venni észre a rosszabbodást. Nem is hiszem, hogy soká jár még el. Megunja. — Egyszer már voltam szü­lési szabadságon. Sőt, a gye­reknevelési három évet is itt­hon töltöttem. Jövőre megint gyereket várok. Mint család­anya néhány dolgot még. Ki­fogásolható a falu húsellátása. Az sem jó megoldás, hogy kora reggel sorba kell állni friss tejért. Nyáron a hűvös hajnalban lehet többre ha­ladni a mezei munkában. A bolti tej pedig megbízhatat­lan, gyakran összemegy. Ezek megoldása is növelné a meg­nyom, hogy kilencvenre sike­rül, de lehet 92 is, akkor a két év közötti különbséget a számok jól ábrázolják. Mit segített ebben a párt. határozat? Nagyon sokat! Eddig is volt önállóság, de a párthatározat után az üzem­egység csaknem teljes fele­lőséget kapott dolgai intézé­sére. így maga szerez mun­kát és anyagot, és ami még fontosabb: a gyáregység ön. állóbbá válása maga után vonta, hogy több felelősség és önállóság jut a műhelyekre, a brigádokra és az egyes dolgozókra is. Megélénkült az újítási kedv is ennek nyomán. Pél­dául Baráth Árpád, az 1. szá­mú üzem vezetője munkatár. saival egy igen jelentős újí­tást dolgozott ki. Salakgya­pottal, — üvegszálakkal —, kell teletömni az egyik gyártmányt. Ezt eddig kéz­zel csinálták. Nincs olyan kesztyű, amin át ne ütöttek volna a törött üvegszálaik. Mostmár gép végzi... A munkások véleménye A beszámoló nem volna tel. jes, ha nem szerepelne kö­zöttük a munkások vélemé­nye is. A párttagok egyér­telműen elmondták, hogy je­lentősen javult a pártmunka hatékonysága a gazdaságos, ság ellenőrzésében is. Ne­gyedévenként beszámoltatják a gazdasági vezetést, fontos döntések előtt megkérdezik az alapszervezet véleményét. Igen sok munkás, akivel be­széltünk, örül ennék, mert így többszörös befolyása van a dolgok menetére és közben tanulhat az események érté. keléséből. A negyedévenkénti műsza­ki konferencia valóságos kis parlament az üzemben. Nem fontos, ki milyen minőség­ben kérdez. De választ kell kapnia. Az üzemnek száz női dolgozója van. Főleg őket ré. szesítették előnyben, amikor a béremelést differenciálni kellett. Nagyon, le voltak maradva. A fiatalokkal más a hely­zet. Nem kell szégyellnie, de Tóth Irén húszéves ifjú mun­kás volt az egyetlen, aid a sok munkás közül, akikkel beszéltünk egyáltalán nem tudott a tavaly novemberi határozatról. Pedig az ő ta­valyi kezdő nyolc forintos órabére is ennek nyomán emelkedett első munkaéve alatt 8.90-re. Ha a teljesen elkopott munkagépét is hoz­závesszük, ami helyett éppen ottjártunk alkalmával kapott egy vadonatújat, — és ez. után teljesitanénybe dolgoz­hat —. lesz ez több is. Nem itt KISZ-tag, hanem a falu­jában, Tiszakerecsenyben. Sok ilyen fiatal van. Részben a falusi ifjúsági szervezetek kérik, ne hívják el a káde­reiket. Részben akad lusta­ság is (itt azt mondja, ha­elégedettséget. Pusztai Gézáéknál sem kevés beszédű a háziasszony: — Kilenc éve fejő, gondozó vagyok a közös marhaállo­mánynál. A férjem négy éve jött oda más munkáról. Nem főalap nálunk az állattenyész­tés. Kapások meg gyümölcs adják a több munkát, több bevételt. Most tizennégy te­henünk van és a növendé­kek. Összesen negyvenhat. De van velük munka ket­tőnknek, mondhatom. Csinál­juk jó szívvel, szorgalommal. Férjemmel meg is kapjuk ha­vonta a tízezret. Ám aki irigyli, tegye helyettünk. — Mint nőknek, nincs kü­lönösebb kifogásunk. S ha nem mondta volna még vala­ki: mi sem hagyjuk ám ma­gunkat. Az új szabályba ta­valy több dolog bekerült, me- lveket a nők kértek. Rendező­dött a kötelező teljesítés, a kismamák joga, meg a sza­badság kérdése, Az öregek zajár, otthon az mondja ide-! jár). A fiatalok csak egy he. lyen lehetnek KISZ-tagok. Joguk van választani. De vé­leményünk szerint jobb len­ne itt. az üzemben. Otthon is többet segíthetnének. A száz­ötven fiatal alig fele KISZ» tag az üzem két alapszerve, setében. (Két műszak.) Lát­tuk őket a déli váltásikor a három buszra, három teher­autóra várni. Az év végévé® megszűnik a három teherau­tó, ezek helyett is buszok! lesznek, mondta a Lányáról bejáró Galajda Ferenc, aki a párthatározat nyomán havi kétszáz forint plusz kereset­ben részesült és annak külön örül. hogy megépül a korsze­rű mosdó és öltöző is pár hét múlva. Egyébként most kapta meg a 6. számú for­gácsoló műhelyben műveze­tői kinevezését. Huszonhét beosztottja van. Alig ugyant ennyi éves. Az igazgató véleménye i A L számú lakatosmű» . hely két szocialista brigádé vezetőjével együtt találkaa- tunk. Az egyik jött a délután " ni műszakból, a másik ment * a délelőttiből. Kun Albert- , nek 27 embere van és 2S ' éves. Csengenijfalusi. Itt lat» kik albérletben. A béremelés megvolt, oklevelet nyertek, a műszakban dolgozó négy bri. gádtag kislány keresete in rendben van. „A dolgok jóit haladnak”. Cserepes Endrét, a másiSl a brigádvezetőt Jó] kifogtuk“^ , Csarodaí, negyvennyolc eves] harminc ember készíti a ke» ze alatt szovjet, megrendelést ; re a tetőelemeket.. Közvetít^ { jük szákimondásái.: A, — Az igaz, hogy a mi mäi . helyünk két brigádja egyél»» ' ként két millióval, .vert rá** j a tervre. De nehogy ar£ < mondja valaki, hogy a műik* > kalehetőségékkel és anyag- jj beszerzéssel már nincsen baji * Most is megcsináltunk négy» ? öt elemet. Még ötöt-hatót: 1 meg tudtunk volna csinálni ha volna rendelés és anyaiéi Főleg anyag. Beszélgetéseink végén ér­kezett meg párt-végrehajtó , bizottsági ülésről KoroknmI Ambrus igazgató. Mintha! mindent hallott volna, úgjf foglalja össze: „Járási és nagyüzemi vé­lemény. hogy a párthatároza# óta az eddiginél jobban ela mélyült a párt irányító sze» repe. A tavaly novemberi KB-határozat szelleme ér» vényesítése közben mind A bérfejlesztésben, mind * termelés gazdasági hatékony-» sápéban nagyot léphettünk! előre, ami máris érződik as I üzem munkáján, nem kis eredménnyel kis falusi mun­kásrétegünk megbecsülése^ munkájának hasznosabbá téJ tele irányában, amit ők ks jóleső érzéssel vesznek tu­domásul.” Gesztelyí Nagy Zoliitól háztájiját a vetésen kívül * téesz munkálja, szállítja haza a termést — ingyen. Két má­zsa kenyérgabonát kapnala személyenként. Ez járadék» vagy nyugdíjkiegészítés, m közös részéről, ugyancsak té» rítés nélkül. A nőbizottság alel nőket 1 — Még soha ennyi kismar ma nem volt a szövetkeze­tünkben. Jelenleg hatan van» nak szülési, tizenkilencen gye» reknevelési szabadságon. Jój hogy van a faluban óvoda... — Bármilyen eredményeket értünk is el eddig, egyet még nem sikerült. Hogy többsé­günk után legalább nő brigád­vezetőnk legyen. USdig bizony vannak rátermettek. A nőknek még mindkét he­lyen külön bizottságuk vanj Nem dolgoznak együtt, kevés» bé barátkoznak egymással. Ez hátrányosan osztja meg erői­ket tataim B*üaí i Művelődéspolitika Szabadhétfő Nők a téeszben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom