Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
¥973. novemSer ti. fCEUüT-MAGYARÖRSZÄtf *. <*M Otven gyermek otthona Tjnyák „találkoznak“ Mánifokon — Amíg az ünnepség kezdődik, tessék velem jönni, körülnézünk. — Az „idegenvezető” Biró Gusz- távné, a mándoki nagyközségi tanács titkára. — Ötszázötvenezer forintunk volt, abból gazdálkodtunk. Fent az emeleten az irodák vannak, meg egy betegszoba. Itt alul a hálók, a fürdők és a nagy tanuló. Ez itt a lányok hálószobája. Ez a másik kettő pedig a fiúké Igaz, hogy kollégiumban még nemigen látni ilyen divatos rekamiékat, de éppen azért vettük, mert a vaságyakkal szemben van egy kis idegenkedés. Sok a kicsi gyerek, s nem mindegy, jó szívvel adják-e ide őket a szülők. Ezek az ágyak drágábbak, mint a hagyományosak, s ha ez a környezet egy kicsit is hasonlít az igazi otthonhoz, hamarabb megszokják. Szép, nagy tornatermük van, mert ebben a kastélyban volt a gimnázium. A középiskolások után itt maradtak a felszerelések, jól jár vele a mándoki általános iskola, s így a tanyai kollégisták is „adhatnak” valamit a falusi gyerekeknek. Amit a szülői háziul.*. Nemcsak a község vezetői készültek fel a mándoki diákotthon új lakóinak fogadására. Kiáll például egy úttörő a tornateremben rendezett ünnepségen megszeppent társai elé, és azt mondja: „Szeretettel fogadunk benneteket.” ötven gyereket, akik eddig a kisvárdai járás legeldugottabb tanyáin éltek, életkörülményeik, az iskolai oktatás feltételeitől meghatározva eleve egy elmaradott szintre kárhoztatva. Egy szülő kér szót. Fie- gel Antalné, tsz-tag Tornyospálca Ricsika tanyáról. — Csak annyit szeretnék mondani, hogy döntsük már le végre a határokat, amit érzünk, amikor kimondjuk, hogy városi, falusi, vagy tanyasi gyerek. Ahogy nézem itt a szülőket, legtöbben még emlékezhetnek a „méltóságos úr” savanyú, .esem kenyerére. Éh erre gondoltam, amikor a fiami t elhoztam. Valahogy meg kellene hálálni ezt a gondoskodást. Ezen is gondolkoztam, hogy a magunk módján mit tehetnénk. A tanárok azt mondják, kapja meg a gyerek az otthonban azt, amit a szülői háznál. Én meg azt mondom, kapja meg a gyerek a szülői háznál azt, amit az otthonban. Mi szülők tanítsuk meg a gyerekeket hazaszeretetre. A megilletődöttség ragad, terjed, s tart még akkor is, amikor az otthon igazgatója bemutatkozik. — Makay Béla vagyok, harmincnégy éves. Tizenhat éve tanítok tanyákon. Nem tudom, mi az a vágy, ami hajt, megmagyarázni sem tudom, megállítani sem. Ennyi volt a bemutatkozás, szűkszavú félmondatok, amelyekben mégis benne van a „lámpások”, a tanyai tanítók hivatás- érzete, szeretete. Pusztaúj - faluból, a tornyospálcai tanyák — Ricsika és László tanya — közös iskolájából jött, s hozta magával az egész iskolát. Huszonegy gyereket, akik az osztatlan iskola után korosztályonként a mándoki gyerekekhez csatlakoznak. Velük együtt az a huszonkilenc gyerek, akik legkülönbözőbb helyekről jöttek közös otthonukba. Osztatlan isko'ából — Eleinte furcsa lesz a gyerekeknek, hogy például a negyedikeseknek nem kell végighallgatni, mit csinál az első osztály. — Az igazgató a szülőknek it elmagyarázza az „átállás” nehézségeit. — Ezzel együtt azonban más változás is lesz. Eddig azt mondtuk a hetedikeseknek: Képzeljétek el egy lombikot, amivel kísérletezni fogunk. Képzeljétek el ezt, képzeljétek el zt. Mivel mást nem tehettünk, sok mindent csak elképzeltünk. A mándoki iskolában a gyerekek maguk végzik majd ezeket a kísérleteket. Ezalatt a gyerekek már egyezkednek a hálószobákban. Testvérek, barátok egymás mellé. ”i szeret ablaknál aludni, ki az ajtónál? A fiúk „férfiasabban” viselik a válást, a kislányok szobájában hamarabb eltörik a mécses. A györöcskei Selyer Erzsikét édesapja vigasztalja. „Ezért hoztuk ••• — Nagyon anyás a gyerek és még olyan kicsi. Én jöttem vele, a feleségem a három kicsit gondozza, nem tud kimozdulni. Hajnalban kelek, este érek haza, amikor 6 már alszik. Nem tudunk foglalkozni vele. Meg az az igazság, nem is nagyon tudnánk. Záhonyban is megbuktak a györöcskei gyerekek, annyira más volt a tananyag. Hát ezért hoztuk ide Erzsikét. Tóth Béláné, Halhal Fe- rencné és Kertész Károly- né Kicsikáról kisérték le a gyerekeket. Halhainé a hetedikes nagyfiát, aki autószerelőnek készül. Tóth- né két fiút, az egyik elsős, a másik negyedikes. Még jó, hogy a havazás előtt megnyílt az otthon, ez a tél már könnyebb lesz. Eddig a fiúk csinálták maguknak az utat az iskoláig. Ker- tészné a nyolcadikos fiát és három kislányát hozta. A fiúk könnyen barátkoznak, sok az ismerős, jut idő az asszonyoknak egy kis tapasztalatcserére. Ki hol kapott pizsamát, fürdőköpenyt, al- sónemüt. Két váltás kell legalább, egyiket hozzák, a másikat viszik. Fiegel Antalné is csatlakozik, s arról beszél, járt már nem egy kollégiumban, de ez a legszebb. A nagyobb gyerekek is kollégisták voltak. Az egyik most Csehszlovákiában dolgozik, szerelő. A másik is az. Sajnos, a kislánynak nem sikerült a kollégium. Kisvárdán a Bessenyeiben tanul. — Extemátusban, mert a tanárok ellenőrzik őket, de én csak úgy mondom; albérletben. Háromszáz forint. Kétszáz elmegy ebedre, i-tazásra. Legalább kétszáz kell zsebpénznek, hogy moziba, színházba mehessen. Mennyivel jobb a kicsinek. Ügy tudom, átlag száz forintba kerül majd a hozzájárulás egy-egy szülőnek. Most már csak egy bajunk van. Kellene egy buszváró a tanyára. Megálló van az erdő mellett, jó lenne, ha nem kellene a hidegen várakozni. Mert ezután már többet utazunk. Mikroousz A szülők közül még nem mindenki tudja, hogy a mándoki tanács is segít az utazásban. Százhúszezer forintért vásárolnak mikró- buszt. Szombaton viszik, hétfőn hozzák Tölgyesszög, Kistiszahát, Szálvetés, Ti- szamogyorós, Győröcske, Benk, Eperjeske, Ricsika, és László tanya gyerekeit. A pusztaújfalui iskola teljesen átköltözött. Az ott lakó szülőknek más választásuk nem is lehetett. Van akit ,megszólnak”, mert kiadta a kezéből a gyereket. A többi helyről a teljes önkéntesség alapján fogadták el a jelentkezéseket. Még az tthon avatásakor is volt olyan szülő, aki egyedül jött, hadd nézzen szét előbb. Szálvetésről Nagy bácsi jelentkezett a névsorolvasáskor: „Holnap a gyerek is itt lesz”. November 26-án adták át Mándokon az általános iskolai diákotthont Egy gyerek egy napi normáját 18 forintjával számolják. Az otthon szakácsnője, aki jelenleg Nyíregyházán esti tagozatú szakmunkásképzőben tanul, ebből változatos és bőséges ellátást Ígér. Jövő ősztől körzetesítik Ti- szamogyorós és Benk iskoláit. Mándokhoz fognak tartozni. A kastély jelenlegi lakói mellé valószínűleg újabbak fognak jelentkezni. Ezt az ötven személyes otthont, amelynek szervezésével nem egyszer akadályba ütköztek, nemsokára ki is fogják nőni. Barakső Erzsébet „Nyitni kék...“ — de mikor? Vásárcsarnok — üresen A kisvárdai piac fedett csarnoka A gyümölcs és zölségá- rusok padjai üresek, csak néhanyan álldogálnak egy- egy kupac káposzta mellett. A baromfi helyét el- hullajtott tollak mutatják. A piaci út másik oldalán szorosan egymás mellett sorakoznak a ruhaneműkkel megrakott bódék. Hajnali ötkor kezdték .a kipakolást és még 11 óra körül is dacolnak a hideg széllel, pedig vásárló már nemigen akad. A csütörtöki kisvárdai hetipiac a vége felé közeledik, most valamivel korábban a megszokottnál. Kisvárdán a piac egyik szögletében hosszú, új épület húzódik meg, a fedett vásárcsarnok. Több, mint egy éve félkész állapotban van és ottjártunkor is csak a kongó, üres helyiségeket láthattuk. Ügy maradt, ahogy az építők hagyták, kitakarítva, a leendő tulajdonosaikra várva. Sorsáról a városi tanács termelés-ellátási osztályvezetőjétől; Sétáló Sándortól érdeklődtünk. — Két lakótelep között húzódik meg ez a piac és pár év múlva ötezer ember mindennapi ellátását kelle-' ne megoldania. Ez a jelenlegi formában lehetetlen. A meglévő bolthálózat sem segít, mert távol esik ettől a városrésztől. Felépíttettük a fedett vásárcsarnokot, hogy a hiányt pótolni tudjuk és a csarnok tizenhárom helyiségében be lehessen szeA TEVÉBEN LÁTTUKs ISZLÁM Ismeretlen világ, egzotikus tájak, különös népek és szokások, egy, hazánkban csaknem teljesen ismeretlen, vagy csak a szépirodalomból vázlatosan megismert vallás tanítási rendszere és szertartásai, keletkezésének, terjedésének és irányzatainak története: ezt jelentette a tévénéző számára az olasz televízió többrészes ismeretterjesztő filmsorozata, Az iszlám. Az alkotók nehéz vállalkozásba kezdtek. Az Arab-félszigetről kirajzó muszlimok (nálunk ismertebb szóval: muzulmánok) rövid idő alatt eljutottak csaknem egész Ázsiába és Európa egy részébe is: a Fülöp-szigetektől Spanyolországig, Közép- Azsiától Szicíliáig, Egyiptomtól Dél-Franciaországig. Hatalmas területet kellett a film forgatóinak bekalandozniuk, hogy meg tudják fogalmazni: mi tette az iszlámot világvallássá. Mit tudott meg a néző a filmből? A 6—7. század fordulóján élt Mohamed szerencsésen egyesítette az arabok ősvallását a zsidó, a keresztény és az iráni vallás tanításaival. kiszűrve az ősi hie- lelmekből mindazt, ami az ->rab népek egységét gyengí- ette (pl. a vérbosszú), helyt idva az összefogást erősítő elemeknek (lemondás az egyéni és csoportérdekekről, a tanulás és a tudás fontosságának elismerése, stb.). A belenyugvás, odaadás, amit maga az „iszlám” szó jelent, ma is középkori eleme a muszlimok hitének. Ez a belenyugvás azonban soha nem jelentett a hatalomról való lemondást. Ellenkezőleg: minden igazhitű számára előírta az iszlám tanainak terjesztését. A lovas nomád arab muszlimok néhány évtized alatt győzedelmeskedtek a belső viszályok folytán meggyengült környező és távolabbi népek felett. Igaz — ezt a film narrátora többször is hangsúlyozta — általában nem térítettek erőszakkal. (Példa erre a magyarországi 150 éves török uralom, melynek vallási nyoma egyáltalán nem, társadalmi hatása is csak alig- alig maradt hazánkban.) De az iszlám egyenlőséget hirdetett az arabok és nem arabok, a nomádok és letelepedettek, a hódítók és leigázot- tak között. S ha ez teljesen nem is valósult meg a földön, legalább minden muszlin) számára kilátásba helyezte a túlvilág! paradicsomot. Gazdag képsorok ismertetnek meg a muszlim kultúrával: az építészet és díszítőművészet nagyszerű emlékeivel. A muszlim világkép nem gátolta a tudományok fejlődését. A szellemi élet központjában, Bagdadban a 10. században, tehát fél évezreddel Kolombusz előtt tudták, hogy égitestünk gömb alakú. A muszlim kultúra európSi hatását a spanyolországi képek érzékeltetik leginkább: muszlim ötleten alapul a szélmalom elve; a mór építészet elemei a román stílusban éltek tovább. Az iszlám sokarcú világának bemutatása bonyolult feladat volt. Áttekinthetően, azzal a rendszerességgel, mely a teljes megértést biztosíthatta volna, nem is sikerült megoldani. Helyenként az volt az érzésünk, hogy egy-egy jelenet többszöri ismétlésére azért került sor, egy-egy táj, épület fényképezése azért nyúlt hosszúra, hogy a narrátor elmondhassa túlságosan részletező ismertetését. Pedig a film, még ha ismeretterjesztő film is, a képanyaggal beszél; a szavak legfeljebb kiegészíthetik a látottakat. A sorozat — hibái ellenére — jó szolgálatot tett: közelebb hozta az iszlám eddig nagyon távoli világát, és betekintést engedett egy nagyhatású vallás keletkezésébe múltjába és jelenébe. rezni azokat a cikkeket, melyekre a háztartásoknak, a lakosságnak szüksége van. A tanács költségvetési üzeme ölO ezer forintos költséggel elkészíttette a csarnokot és fél évvel a befejezés előtt megkezdődtek a tárgyalások a bérletekről. A huzavona ekkor indult el. — Tizenegy elárusítóhely problémáiról közel hat hónapig tárgyaltunk a helyi ÁFÉSZ-szel. Kértük, hogy élelmiszer, élőhal, hentesáru, zöldség-gyümölcs, háztartási vegyescikk és mosószereket, valamint olcsó iparcikkeket árusítsanak. Egyet sem vállaltak a bérleti díj miatt, de nem is tartják életképesnek a megoldást, míg a Marx utcai lakótelep átadásai meg nem kezdődnek a következő évben. Ezután a MÉK-kel beszéltünk a zöldség-gyümölcs forgalmazásának lehetőségeiről. Alapos meggondolás után a MÉK is nemmel válaszolt. A helyiségük mindössze 3x5 méteres lenne, tárolásra nem alkalmas, ötven kilométerről az áru csak 7—8 őrára érkezne meg, amikor a bevásárlások már legtöbbször megtörténnek. A további megbeszélések már sikeresebbek voltak. A tejipari vállalat a sütőiparral közösen tej, tejtermékek és sütemények árusítására rendezkedik be, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat élelmiszer és háztartási vegyicikk bollot nyit. Az Országos Halértékesítő Központ halcsarnokot, a kisvárdai tanácsi kertészeti vállalat virágboltot. Húsbolt berendezéséről most tárgyalnak a húsipari vállalattal. A zöldség és gyümölcs ellátásáról valószínűleg két járási termelőszövetkezet fog gondoskodni. Még három helyiségnek nincs gazdája. — Ha más lehetőségünk nem lesz, a magántermelőknek adjuk bérbe ezeket. Néhány rész kicsi, de a paneles falak mozgathatók, tetszés szerint változtathatók. A megnyitásnak nincs határideje, de ezt a problémát a legrövidebb időn belül le kell zárni. Útra kél a Mikulás Puttony, ajándékkosár, figurák, déligyOmöle» Mikulás díszbe öltöztették az élelmiszerboltokat és csemege áruházakat. Útjára indulnak a „Mikulás-apók” hátukon nagy puttonyban és osztogatják a gyermekek örömére a szaloncukrot. Hogyan készültek fel az élelmiszerboltok, áruházak a várható emelkedő ünnepi forgalomra? Szendrei István, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál elmondta, hogy 45 mázsa különböző csokoládé figurális Mikulás került az élelmiszer boltjaikba.' A legolcsóbb ártól a magasabb árig. Az előzetes tájékozódás alapján 20 százalékos emelkedést várnak az elmúlt évek forgalmához viszonyítva a kisker vállalat boltjaiban. Erre fel is készültek. Minden tekintetben ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. Minden 300 forinton felüli vásárlásnál ajándékot is kapnak a vevők. Mikulás és a névnapokra ajándékkosarat, ajándékcsomagot tetszés szerinti összeállításban árusítanak. Külföldi és hazai gyártmányú kozmetikai cikkekből is gazdag választék várja a vásárlókat. Idényjellegű „Télapó” ajándékboltot nyitottak a Rákóczi út 2. szám alatt, a városi tanács épületében. Ezzel is megkönnyítik az ajándékvásár lebonyolítását. Az ajándékboltban állandó jellegű kiállításon mutatják be a gazdag áruválasztékot. A nagyobb összegű vásárlásná’ kívánságra az ajándék cső magosat házhoz szállítjákA két csemege áruház a Kossuth-téri A. B. C. és a Dózsa György úti Csemegebolt hasonlóan felkészült a várható nagy ünnepi forgalomra. Madai Géza a Csemege-balt vezetője elmondta: tizenhétféle Mikulás figurád ból 15 ezer darab érkezett. Ezenkívül készítenek 8 ezer darab Mikulás ajándékcsomagot, 10—25 forintos árig. Díszkosarakból 3 ezer darab készül. A vásárlás lebonyolításának könnyítése érdekéd ben külön etárusitó, úgynevezett „Mikulás-kunyhót” állítottak fel. Előnye, hogy nem kell a pénztárnál sorban várni, mert itt a vásárlásnál helyben lehet fizetni. Déligyü- mölcs-féleségekből még néni érkezett megfelelő mennyi» ség, azonban a nagykereskedelmi vállalat, és a Közért vállalat ígérte: idejében megérkezik. Hasonló a felkészülés • Kossuth-téri ABC áruházba# is, azzal a különbséggel, hogy itt az árukészlet 20 százalékkal magasabb, mint a Csemege-bolté. A két csemegebolt édesség áruban félmillió fo- rint értéküt tárolt. Tájékoztatást kértünk a# Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat vezetőjétől i»s. A NAGYKER Vállalat üzle« köre nemcsak Nyíregyház# városra, hanem a járásra, valamint a nagykállói járásra és Tiszalökre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a megye 50 százalékát látja el áruféleséggel. Cukorkafélékből, csokoládékból, az elmúlt évbe# 77 600 kilogrammot fogyasztott ez a terület. Ez évben 85 500 kilogramm édesség áru jutott a boltokba. Mikulás és csokoládé figurákból az elmúlt évi 18 600 kilogrammal szemben a NAGYKER Vállalat 21 500 kilogrammot biztosított a forgalomra. Kubai narancs és grefruitbő! már van elég. Egv-két nanon belül megérkezik az egyipfo. mi narancs és banán. AZ
