Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

1878, swesfie? 24. KELET-MAGYARORSZÄ6 8. oldat Nagyobb földön, több erővel A mfrk-tiborszállási lertne'őstŐTelbzel sikeres éve Közérdekű A MINISZTERTANÁCS legutóbbi ülésén foglalkozott a dolgozók továbbképzésének helyzetével. A már régebben hozott kormányhatározatokról, azok hatásáról, amelyek a káder- és személyzeti mun­káról, a nők helyzetének ja­vításáról, az ifjúsággal való foglalkozásról — szóltak. Tu­lajdonképpen a műveltebb munkásgárda kialakulásának helyzetéről kívántak tiszta képet kapni a kormány tag­jai. A felmérést és ennek nyo­mán a jelentést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tette a Minisztertanács „asz­talára”. A számok bizonyít­ják, hogy a jelentés készítői rendkívül alapos munkát vé­geztek, a hiányosságok felso­rolása pedig sejteti, hogy bő­ven van még tennivaló. A vizsgálat alapja az 1971- ben kiadott kormányhatáro­zat volt, amely az új rendsze­rű munkástovábbképzésről intézkedett. 129 Iparvállalat — 57 százaléka minisztériu­mi, 21 százalék tanácsi vál­lalat, 22 százaléka ipari szö­vetkezet — mintegy negyed- millió dolgozójának, elsősor­ban fizikai munkásának a továbbképzési lehetőségeit vizsgálta. Egyértelműen di­csérhető a kormányhatározat végrehajtásában, hogy az is­kolarendszerű oktatásban részvevő dolgozók száma 16, a tanfolyami képzésben rész­vevőké 3 százalékkal nőtt. S a negyedmilliónyi dolgozó 20 százaléka tanul. A tovább­képzés fontosságát kiemeli az a tény, hogy a felnőttoktatás­sal kapcsolatos összes költ­ségek mintegy 30 százalékkal növekedtek. A továbbképzés lehetőségei a minisztériumi felügyelet alá tartozó vállala­toknál a legiobbak. A ktsz-ek, kisebb vállalatok nem tudják a továbbképzést önerőből megoldani. — így szakmun­kásképző intézetek és szak­közén! skolák segítségére szo­rulnak. összességében az előbbre lépést jelzi, hogv az általános iskolai végzettség­gel nem rendelkezők száma több mint egymillióval csök­kent az elmúlt két-három évben. Emelkedett a szakkép­zett dolgozók aránya, amely a jelenlegi munkáslétszám- nak több mint 35 százaléka. „Nehéz” területet jelentenek viszont a Nehézipari Minisz­térium felügyelete alatt álló vállalatok. Itt a 45 évnél fia­talabb munkások 46 százalé­ka szakképzetlen. AZ IMPONÁLÓ EREDMÉ­NYEK mellett a KNEB je­lentéséből kiderül, hogy a negyedmilliónyi dolgozó 65 százaléka saját elhatározásá­ból jutott el az iskolapadig. A vállalatok sok helyen nem szervezték a továbbtanulást, csupán elfogadták és jóvá­hagyták a jelentkezők kérel­mét. A munkások önmagukra utaltságának egvik oka, hogv az üzemi oktatási tanácsok csak papíron léteznek — a vizsgált vállalatok háromne­gyed részénél nem. vagv csak formálisan működnek. Ebben magánügy a vállalati vezetők és a szak- szervezeti bizottságok egy­aránt hibásak. Aki tanul, továbbképzi ma­gát, annak nem kell felten­ni a kérdést, miért vállal na­pi munkáján kívül újabb ter­het, lekötöttséget Viszont ez a kérdés sok tízezerszer el­hangzott a nem tanulóknak. S a válaszok; legtöbben a csa­ládi gondokra, gyermekneve­lésre, a „második műszakra” hivatkoznak. Kiderült, hogy sokuk nem tud azokról a ked­vezményekről, amelyeket a továbbtanulók, a továbbkép­zésben részvevők élvezhet­nek: tanulmányi szabadság, munkaidő kedvezmény. Ezek ösztönzői lehetnek a tanulási kedvnek, de csak ha tudnak róla az érdekeltek, ha a ve­zetők megmagyarázzák; hogy továbbképzésük eredménye­ként értékesebb emberekké válnak. A családosok tovább­tanulásának megszervezése kétségtelen nehéz, sok törő­dést, előkészítést kíván, de nem megoldhatatlan. Bevált az üzemi kihelyezett osztá­lyok rendszere, ahol az isko­la a munkapadokhoz, — „helybe megy”. Segítséget jelent a rövidített tanév, a vizsgára előkészítő tanfolyam és még sorolhatnánk a kor­mányhatározat nyomán biz­tosított lehetőségeket. Régi, igaz mondás: csak a kezdet nehéz. Ez vonatkozik a felnőttoktatásra is. Számok bizonyítják, akik felnőtt fej­jel nekivágnak a hatodik, he­tedik általánosnak, nem áll­nak meg a nyolc általános­nál. Legtöbbjük továbbmegy középiskolába, szakmunkás- képzőbe, technikumba, A másik oldal: évente jelenleg mintegy 15 ezer fiatal nem fejezi be általános iskolai tanulmányait tanköteles kor­ban! Ennek társadalmi, szo­ciális problémák az okai. amelyek pótlólagos megol­dásában elsősorban a mun- kahely tehet legtöbbet. AZ ŰJRENDSZERÜ MÜN­KÄS TOVÁBBKÉPZÉSRE vonatkozó határozatok, in­tézkedések jó alapot biztosí­tanak az előbbrelépésre. Ezt az eddig elért eredmények is bizonyítják. Azonban a hatá­rozatok önmagukban — a he­lyi lehetőségek felhasználása nélkül — semmit sem érnek. Ma is igai, hogv országunk­nak művelt, szakképzett em­berekre van szüksége. Az egyes vállalatoknak ugyanez az érdekük, hiszen lehetetlen műszaki fejlesztést végrehaj­tani, korszerűbb technikát újabb termelési módot meg­honosítani. ha a dolgozók mű­veltsége. szakképzettsége nem fejlődik. A Minisztertanács elé ke­rült jelentésből nyilvánvalók a teendők. Ahhoz viszont, hogy további előbbrelépés történjen, valamennyi válla­latnál, minden munkahelyen meg kell érteni; műveltebb, képzett munkásokra van szükség! Erdélyi György Tiborszálláson az árvizes hetvenes év óta mélypontra süllyedt a termelőszövetke­zet. Csökkent a bizalom, la­zult a fegyelem. Régi veze­tők hibáit is sínylette a kis lápi gazdaság. Szanálásra is sor került. Uj vezetőség vá­lasztásakor már úgy véleked­tek egyes tagok: a gazdasá­got kellene megnagyobbítani Szélesebb alapot biztosítani új lehetőségeknek, korsze­rűbb módszereknek. A szomszédos mérkiekkel egye­sülve lehetne nagyobb ered­ményeket elérni. Csak pgy ellenszavazat — Akkor még kisebbség­ben maradtak Tiborszálláson az egyesülést kívánók — mondja most Tar István, a volt mérki Kossuth elnöke, akit az egyesülés után is el­nöknek választottak. — De itt Mérken, mi sem kívántuk elsietni a dolgot. Tudtuk, sok rejlik az egyesülésben, ha az kellő időben történik. Ám csupán az egyesülés kedvéért nem üríthettük ki a zsebünket. Az ügyet na­pirenden tartottuk és foko­zott figyelemmel készültünk rá. Ki kellett várni, hogy- tisztázódjék a tiborszállási szanálás. Mérken valóban komolyan készültek a sikeres egyesü­lésre. A 72-es év végén nem kevesebb, mint 3 millió fo­rintot tartalékoltak. — Ismertük, nem sokat ér a szomszédéit gépparkja. 10 UTOS-t vásároltunk, a hoz­závaló munkagépekkel. Más­fél millióért vettünk szarvas­marha-növendékeket hizlalás­ra. A 8 ezres baromfi törzs­állományt 12 ezerre, az ezres anyajuhállományt megdup­láztuk: ezerről kétezerre nö­veltük. Ilyen megalapozottság után. az egyesülési akarat mindkét részről idén tető­zött. Közgyűlésen döntött a tagság. Az egyesülést csak egy szavazó ellenezte. A biztos *szám Aztán nem következett be, amitől kezdetben a mérkie'r tartottak: féltek, hogy a ti- borszállásiak miatt elmarad­nak a közös munkálc végzé­sében. — Mindjárt az első nag nyári csatát sikerrel nyertül', meg — emlékszik szívesen Kerekes András elnökhelyet­tes. — Az aratást a legelsők közt fejeztük be a mátészal­kai járásban. Jutott erőnk Ny ír es a holy ban is segíteni. Az alapos tervezés, a jó szervezés és a kifogástalan munka szinte minden terü­leten meghozta a kíván* eredményt. Kenyérgabonából 4600 mázsát értékesítettek terven felül. Jobb eredményt hozott az előirányzatnál az árpa, és a zab is. — Már biztos: mintegy 3 millió pluszbevétel lesz a konyhakertészet és az alma után. Hozza az elkép­zelt termést a kukorica, a lápon a kendermag. Több­letbevétel várható ugyancsak a lápon a szántóföldi sárga­répa után. Sajnos, nem sike­rült a számításnak megfele­lően a napraforgó és a cu­korrépa. De rekordot, telje­sítünk hizlalt marha értéke­sítésből: a tervezett 620-szal szemben 650 szállítására van kilátásunk. „7öbb erővel jobban boldogulunk“ Az egyesüléssel 1060-ra nőtt a mérk—tiborszállási Kossuth Tsz közös gazdaság taglétszáma 783 volt Mérken. 283 Tiborszálláson. Az össze­vont terület 3900 hektár. Az idei, első közös esztendő le­dolgozott munkanapjaira 92 forint 20 fillért terveztek. A vezetők szerint biztosított a 100 százalékos munkadíj ki­fizetése. A 80 százalék előle­get Tiborszálláson minden nőnap 10-én, Mérken 20-án fizetik. — Nem akarjuk magunkat pénz nélkül hagyni — jegyzi meg határozottan az elnök. — Amennyit lehet, továbbra is tartalékolunk. Legyen min­den tekintetben szilárd a pénzügyünk, mintsem egy forinttal adósok legyünk. Nagyobb gazdaságban na­gyobbak a terveink is. Neon hivalkodás miatt van két agrár-, egy gépészmérnö­künk. állatorvosunk, 5 főisko­lát, 9 technikumot végzet­tünk. Ha az egyesüléstől va­lamilyen reményt vártunk, főleg a táboriakat tekintve, már az első évben is valóra vált. Nem akarunk lejebb szállni. Legalább százan ké­rik felvételüket. Megszűnt az újabb elvándorlás. Lugosi János raktáros: — Megmutatták a tiboriak, tudnak becsületesen, jó tem­póval dolgozni. Csongrádi Antal trakto­ros: — Jól megleszünk együtt. Nagyobb földön, több erővel jobban boldogulunk. A faipar Szabolcsiban Szabol cs-Szatmár megye fában nem önálló. Az or­szág ilyen irányú igényeinek fedezésére, a Szovjetunióból származó import révén még­is abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy a me­gye fafeldolgozó ipara — be­leértve a kereskedelmi-mani­puláló tevékenységet is — az utóbbi években jelentősen fejlődött, sőt további növe­lése is indokolt. Mégpedig el­sősorban a gazdaságosabb feldolgozást, az alapanyag minden részének hasznosítá­sát elősegítő beruházások, fejlesztések, korszerűsítések útján. A legsürgősebb tennivaló a megye faiparában a beérkező importfa nagyobb volumen ií manipulálását és feldolgozá­sát elősegíteni, beruházások­kal is fokozni. Az ÉRDÉRT vállalat fejlesztési céljai már ennek megfelelően készül­tek. A Tuzsér II. megépíté­sével például egy olyan té­tén létesül, amely éri, közel 1 millió köbméter fenyőár;í előosztályozását oldaná meg. Az ugyancsak milúó köbmé­teres nagyságrendben beér­kező hengeres fenyőfa teljes fogadását oldják majd meg az V. ötéves tervben a tuzsé- ri, illetve a mátészalkai te­lenet', Elvégzik majd a tel­jes mennyisé- kér "" '" t ‘ is,' mivel a következő két tv alatt újabb 200 ezer kubm"- terrel növel'k ezt a kape '- tást. öss'esen pr"’®”1' fél­millió köbméter aömbfa ke­rül ezenkívül a megye te-' i étén teljes feldolgozásra és 200 es - köVoéteTet lelkesük a fűrészipari ka­pacitás. Kétirányú, hasznos cél ez. Egyrészt azért, mert a fel­dolgozott fenyő értékesebb áruvá válik, többet fizetnek érte. Másrészt a keletkező hulladékra is egyre inkább szükség van a vásárosnaroé- nyi faforgácslapgyárban,,. A gyár jelenlegi évi 30 eztr köbméteres kapacitását —• két ütemben — előbb 53 ezerre, majd 130 ezer köb­méterre növelik. Ennek je­lentős része export, de nö­vekszik a hazai igény is. A nagyarányú fejlesztés távlatokban is újabb lehető­séget kínál a bútoriparnak. Az ÉRDÉRT által létrehozott fűrészüzemben és szárító be­rendezésékben ugyanis bizto­sítani tudják maid a bútor­iparnak az optimális méretű és minőségű anyagot. Az import útján nyert fe­nyőfa gazdaságosabb fel- használására való törekvés mellett azonban egyre sürge­tőbb feladatként jelentkezne a hazai kemény- és lágy lombos fák hasznosítása. Tóth Árpád Asztalos Bálint A HÖDIKÖT tiszalöki üzemében hat munkacsoport kö­zül a Petőfi nevét viselő brigád nyerte el a „Szocialista bri­gád” címet. Tervüket 104 százrlékra teljesítették a múlt év­ben, az idén az első félév alapján is ez a brigád áll a legjob­ban a munka versenyben. Képünkön a 11 tagú szocialista bri­gád néhány tagja látható. (Elek Emil felvétele) Visszhang írtam egy cikket az alko­holizmusról. Megírtam benne egy ismerős család tragédiá­ját, ahol az apa minden pén­zét Italra költi, a családjához durva, üti-veri a féleségét és a gyerekeit, amikor részegen hazatántorog. Hogy ne le­hessen felismerni kiről is van szó, az illetőt a cikkben nem az eredeti nevén szere­peltettem, hanem elneveztem őt Vajdulák Hugónak. A fog­lalkozását is megváltoztat­tam, bolti eladót csináltam belőle. A valóságban csak két gyereke van, de én a cikkben hárommal „áldot­tam meg” őt a nagyobb ha­tás kedvéért, A cikk óriási visszhangot keltett az olvasókban. Ren­geteg levelet küldtek be _ a szerkesztőségbe. Tanulság­ként a sok levél közül mos' közreadunk néhányat. í. LEVÉL Tisztelt cikkíró! A Vajöulák Hugóról Irt cikkével tönkretette az élete­mét. A munkatársaim sze­rint én vagyok Vajdulák. ré­tem sszól ® cikk! A becsűié3 tes nevem Tarhonya Vendel, és nem bolti eladó vagyok, hanem éjjeliőr. A többi stimmel azzal a megszorítás­sal, hogy megrögzött antial­koholista vagyok, még a lá­nyom esküvőjén se ittam szeszt, s a gyerekeimet sem tudom verni nap mint nap, mert férjhez mentek, meg­nősültek és elköltöztek tő­lünk. Ennek ellenére a mun­katársaim rámfogják, hogy zugivó vagyok, a főnököm elvonókúrára akar küldeni! Ha istent ismer, kérem, te­gyen közzé egy helyreigazí­tást, miszerint nem rólam szói a cikk! Könyörögve üdvözli: Tarhonya Vendel éjjeliőr 2. LEVÉL T. Szerkesztőség! Mi, az 5342 ez. Kacatbolt- ia dolgozó AraayfecEffidk Szocialista Brigád tagjai mélyen fel vagyunk hábo­rodva a Vajdulák Hugó bol­ti eladóról írt cikk miatt. Ezennel hivatalosan kijelent, jük, hogy a brigádunkban dolgozó Vajdulák Hugó be­csületes tagja a kollektívá­nak. többszörösen kitüntetett dolgozó, önkéntes véradó, nem iszik, nem dohányzik, ráadásul megrögzött aggle­gény. Nem tudjuk elképzel­ni, hogy a cikkíró honnan vette ezeket a hazugságokat, amiket Vajdulák kartársról írt. Kérjük, hogv a cikkben leírtakat sürgősen korrigál­ják és fejezzék be Vajdulák kartárs rágalmasását! Pecsét és 25 aláírás A szerkesztőség kénytelen volt rövid kis cikkben le­csillapítani a felháborodott olvasókat. Megnyugtatta őket, hogy a Vajdulák Hugó csal: kitalált név, úgyszintén a foglalkozás Az ffifióoí nyu­godtan nevezhetnénk Csáp- csala Ákos körállatorvosnak is... 3. LEVÉL T. Szerkesztőség! Csip csal a Ákos körállator­vos vagyok. Sajtópert indí­tok a lap ellen, mert tönkre­tettek. .. Mindenki más ál­latorvost hív a korrigáló cikk óta. A feletteseim vizs­gálatot indítottak ellenem, a feleségem a gyerekekkel együtt hazaköltözött a ma­májához és a bútorokat is magával vitte. Vaságyon fekszem és szárazkenj*éren élék, mert az utolsó fillére­met is átadtam az ügyvé­demnek, hogy a sajtópert meg tudja indítani. Aláírás: Csipcsala 4. LEVÉL Te szemétláda! Azt hiszed, nem tudjuk, hogy kiről szól a cikk? Hiá­ba nevezted el az illetőt Vajdulák Hugónak, később pedáí Cteipcsate Ákee köoái­latorvosnak, tudjuk, hogy rólunk írtál! De ha erre jársz a mi kis talponállónk felé, a beledet kitapossuk és a ke­zedbe adjuk! Szesztestvéri üdvözlettel: a Zengő kisvendéglő törzsközönsége A további 4653 levél is­mertetésétől eltekintünk. Ennyi levél érkezett a szer­kesztőségbe, mert sokan ta­lálva érezték magukat és azt hitték, hogy róluk szól a1 cikk. 32 ipari vállalat 23 termelőszövetkezet, 157 igaz­gató, 75 főmérnök. 239 elle­nőr, 67 főkönyvelő, 62 agro- nómus. 82 fogorvos, 237 traktorista fogott tollat, til­takozott protestált és a cikk­író fejét követelte. A lapve- 'zető munkatársai már-már attól félteik, hogy a szesztest­vérek megostromolják a szerkesztőséget, ezért az alábbi vitazáró cikket tet­ték közzé; T. Olvasóink! A Vajdulák Hugóról írt cikk kapcsán közöljük, hogy a cikkíró nem a T. Olvasó­iéi misttázto VaáduJak Hs>­gót, hanem önmagáról. Igen, ő Vajdulák Hugó, a része­ges alkoholista, aki minden pénzét elissza és veri a csa­ládját. Szerkesztőségünk az megfelelő konzekvenciákat Önök segítségével levonta a cs a cikkírót elvonókúrára küldte. Bízunk abban, hogy intézkedésünk pozitív vissz­hangra talál olvasóink köré* ben. A szerkesztőség . . .És én most itt vagyok az elvonókúrán. A kezelés kissé szokatlan, de jól bán­nak velem. A szerkesztő is meglátogatott és rögtön új­ságolta, hogy tucatjával ér­keznek a levelek a szerkesz­tőségbe. melyekben az olva­sók helyeslik a szerkesztő­ség döntését, márminthogy engem, a cikk íróját elvonó­kúrára köteleztek. Mindenki levelet ír. mindenki tollat ragad, mindenki gratulál Egy ember nem fogott még tollat és egy sort sem írt: Vajdulák Hugó bolti el­adó, akiről a cikket írtam, ö ugyanis nem ér rá. To­vábbra is állandóan iszik, és üti-veri a családját,.. mm (Syérgy Müsáüy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom