Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

t». eSö» KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1973. november fl.' ŐSZI SZÉL — Biztosan borítékos-sorsjegyet árulnak * közelben. HASZNOS NŐI KALAPDIVAT MEGSZŰNT A FALU ÉS VÄROS KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG — Most üssél jól a korongba... A LOTTÓ NYERTES... * (Kallus László karikatúrái) Éi TECHNIKA 38 Tudomány ■ TECHNIKA 3 Tudomány UH TECHN K M Tudó iránj Fehérje — minden mennyiségben Mozgása megméretett - és kevésnek találtatott A szervezet vegykonyhájának a háztar­tásában ősi szabály, hogy a „kalóriabevitel egyenlő kalóriakiadással”. A kalóriabevétel viszonylag egyszerű téma: a táplálékkal fel­vett kalóriát jelenti. A kalóriakiadás már vi­szonylag bonyolultabb probléma. A szervezet, már csak azzal, hogy él, működik, kalóriát használ fel. A test általában melegebb, minta környezet, és így' állandóan nőt veszít, amely pótlásra szorul. Még akkor is, amikor a szer­vezet látszólag nyugalomban van. bent ke­mény munka folyik: dobog a szív, a melliz­mok és a rekeszizmok gondoskodnak a légzés­ről. az emésztőszerv a néhány óraja felvett ételt dolgozza fel. a csontvelő új vörösvérsej- teket termel, működik a mái és a vese. Ezek­nek a szerveknek a működéséhez, energiára van szükség. De ahhoz is szükséges a fűtőanyag, hogy az ember járkáljon, szaladjon, dolgozzon vagy éppen játsszon. Minél többet dolgozunk, moz­gunk, annál nagyobb lesz a kalóriaszükségle­tünk. Akkor is több kalória kell, ha nagyra nőtt az ember, mert a nagyobb szervek mű­ködtetéséhez és a nagyobb testsúly mozgatá­sához több enrgia szükséges. Egy átlagos nő, akinek, az életben nem ke­vés esnem is túl sok fizikai munka — tehát például egy tisztviselő, vagy háziasszony — puszta létezéséhez kb. 1506 kalóriát fogyaszt. Ezen kívül még kb. 1000 kalóriára van szük­sége a járkáláshoz, bevásárláshoz, egyéb mun­kához. Ha két gyereket is el kell látnia, továb­bá padlót súrol és ruhát mos. akkor többet fo­gyaszt — talán még 1500, sőt 2000 kalóriát. Eb­ből az következik, hogy egy nőnek összesen 2500 vagy 3000 kalóriára is szüksége lehet, ha sok fizikai munkát végez. Ha ezekhez a mindennapi tevékenysé­gekhez hozzávesszük még a sportot is, kide­rül,hogy egv órai úszás kb 500 plusz kalóriát igényel. A futás óránként 1000 kalóriát, a ke­rékpározás pedig 250 f kalóriát fogyaszthat óránként. Világos itehát, hogy ha a napi kalóriabe­vétel 20 kalóriával kisebb a kiadásnál, évente 1—1,5 kg-ot kell fogyni. Ha tehát rá tudja szánni magát, hogy minden náp lendületesen ússzon 10 percig vagy kerékpározzon 20 per­cig, vagy elég gyorsütemben gyalogoljon egy fél órát, napi 100 plusz kalóriát fog elfogyasz­tani. E« feltéve, hogy nem eszik többet, öt kilót, vagy többet is fogyhat egy év alatt, mondjuk havonta egy fél kilót. A legtöbb ember számára azonban nem kecsegtető az a kilátás, hogy havonta fél kilót fogyjon, mert ennél tízszer többet szeretne fogyni. Vagyis napi 1000 kalóriás deficitet kel­lene vállalniuk. Ez azonban már nagyon ko­moly mozgást igényi. Fél kiló zsír leadásához naoonta- élénk ütemben 20 órát — mondjuk 100 kilométert — keli gyalogolni. Ugyanehhez 7 óra úszás, vagy 14 óra kerékpározás szüksé­ges. Vagy másként fogalmazva: egy sajtos szendvics ledolgozásához egy óra hosszat kell tollaslabdázni. Egy kiadós „munkaebéd” le­dolgozásához már 8 órai tollaslabda szüksé­ge«. De a legtöbb elhízott ember elég lassan szedte fel fölös kilóit. Évi 1—1.5 kiló tíz év alatt csak 10—15 kilót tesz ki. Nem akarunk ugyan ennyi időt fordítani a fogyásra, de mi­ért ne szánnánk rá mondjuk egy évet? Va­gyis visszajutottunk a rendszeres testmozgás­hoz: gokkal könnyebb, mint hirtelen vállalni valami rendkívüli megerőltetést. Milyen az összefüggés a testmozgás és az étvágy között? Az agyunkban levő étvágy- köznont szabályozza a bevétel-kiadás egyen­legét. Mi történik tehát, ha valaki a testmoz­gás fokozásával akar lefogyni? Tollaslabdázik egy kicsit, ledolgoz egy sajtos szendvicset és utána olyan éhes lesz. hogy valószínűleg két szendvicset fog bekebelezni. Megszoktuk ugyanis, hogy fiziakitag egy­re kevésbé legyünk aktívak. Gyaloglás helyett autóbuszon utazunk, munkahelyünkön többet ülünk, mint amennyi|t állunk, és egyre több segédeszközt használunk, amelyek csökkentik a kézi munkát. A háziasszonynak is megvan a mosógépe vagy a porszívója, és egyre több készételt vásárol. És mihez kezdünk a megnö­vekedett szabadidővel? Ülünk a rádió mellett, nézzük a televíziót vagy olvasunk. A fizikai tétlenség viszont kétségtelen súlygyarapodást eredményezhet. Rendkívül érdekes ezzel kapcsolatban az agyi éhségcent­rum működése. A szervezet a több vagy ke­vesebb fizikai munkamennyiséget összehan­golja a több vagy kevesebb táplálékfelvétel- lel. De igen sok embernél, aki nagyon keveset mozog, ez az összefüggés felborul. Az étvágy- központ tehát jól működik a végzett munka minden kategóriájában, a közepestől a nagyon nehézig. De felmondja a ■ szolgálatot ha a végzett munka mennyisége kisebb a közepes­nél. Ilyenkor az ember hajlamos lesz arra. hogv többet egyen, mint az energiaszükségle­te. És i'venkor nincs kegyelem: az ember hízni kezd. Szigorú és kérlelhetetlen törvény, hogy ha több a Való-iabevétel. mint a kalóriaszükség­let. el keli hízni Sokan meam^okülnek et­től, mert étvágyközpontjuk jól működik. De még az ő központjuk is rosszul működne, ha nagyon csekély lenne az energialeadásuk. Azért él közöttünk egyre több elhízott ember, mert sokan válnak egyre kevéssé te­vékennyé. Állati fehérjéből az emberi szervezet fel­tétlenül szükséges napi adagja 30 gramm. A világfogyasztás átlagát megvizsgálva azonban kitűnik, hogy a Föld minden lakójára csak 19 gramm állati fehérje esik, de az is olyan egyenlőtlenül oszlik el, hogy embermilliók csupán napi 2 grammal kénytelenek beérni. Fehérjekoncentrátum — kőolajból 1963-ban Alfred Champagnat francia tu­dósnak a Marseille melletti Laverában sike­rült kőolajszármazékok táptalajként való hasznosításával az állati fehérjékkel egyenér­tékű fehérjéket előállítani. Champagnat nyers" olajjal, pontosabban gázolajjal feltöltött tar­tályokba e célra kitenyésztett élesztőgombá­kat helyezett el. amelyek az olaj parafánj át testanyagaikhoz hasonló fehérjékké és vitami­nokká alakították. Kiszámították: egy 500 ki­logrammos marha súlya naponta maximum 2,5 kilogrammal gyarapodhat; ugyanakkor az időegységre vonatkoztatva nyolc marha ter­mel annyi élelmiszert, mint egy zacskónyi élesztőgomba. Mindent egybevetve kiszámít­ható, hogy 30 kilogramm fehérjekoncentrá­tum ára 1 kilogramm húséval azonos. Cham­pagnat készítménye íztelen, szagtalan fehér por, megfelelő ízesítéssel azonban pörkölt, vagy akár bécsi szelet készítésére is alkalmas. 1965-ben Nyeszmejanov szovjet akadémi­kus és társai újságírókat láttak vendégül. A laboratórium hűtőszekrényéből fekete és, vö­rös kaviárt tálaltak eléjük. A legkülönösebb az volt, hogy azt a kaviárt — bár külsejére, sein ízére nem különbözött a megszokottól — mesterséges úton állították elő, olyan nyers­anyagból, aminek semmiféle köze nincs a tengeri halakhoz. A vegyvizsgálat bebizonyí­totta, hogy a , szintetikus készítményben a legjobb minőségű kaviár minden alkotórésze — tehát a nagymennyiségű, értékes fehérje is — megtalálható. Fehérje — újságpapírból Dr. W. Dexter Bellamy amerikai bioké­mikusnak viszont cellulóz-alapú hulladékok­ból — újságpapírból, kartondoboz marad­ványból stb. — sikerült emészthető fehérjét előállítania. Módszere azon alapul, hogy bi­zonyos baktériumtörzsek a cellulózt meg­emésztik, s közben saját testük anyagaként fehérjét állítanak elő. Az eljárás érdekessége, hogy a baktériumokat városi szennyvíz­iszapból származó anyagokkal táplálják, ami egy másik súlyos probléma, a szennyvízkér­dés megoldását is elősegítheti. A kísérletek során Bellamy 140 különböző hötkedvelő baktériumfajt próbált ki. míg sikerült a cel­lulózt gyorsan emésztő és egyben nagy meny nyiségű emészthető fehérjét termelő törzse­ket izolálnia. Több ország kutatóintézeteiben arra is rá­jöttek, hogy a fából kivont facukor jóval több fehérjének lehet forrása, mint amennyit a takarmánynövényektől remélhetünk. Az ész­szerű fakitermelés hektáronként évente kát tonna fát szolgáltat.. Ennyi fa — ha facukor­rá, majd élesztővé a lakit iák át — több fehér­jét ad, mint az ugyanakkora területű búza­vagy kukoricatábla termése. Az élesztő termelésében a fán kívül sok mezőgazdasági melléktermék is felhasználha­tó. így a kukoricaszár, a szalma, a naprafor­góhéj. a nád, a melasz, a. cukorrépa, sőt a sa­vó is. Újabban már a fák és a bokrqjk levelei­ből is tudnak fehérjét előállítani. Százszor több fehérje A fehérjegyártás forrásaként emlegetett mikroorganizmusok közt ugyancsak’ mesbe- csülendők az algák is. Az édesvízi algák fon­tos szerepét már régebben felismerték. Ta­vakban. folyókban felsőbbrendű állatok mii- liárdjainak szolgálnak táplálékul. Az é^esvM egysejtű algák 6-30-szor jobb hatástekk-ű, hastnosítiák a nanfénvenergját, mint általá­ban a növények. S mi több: tenyészetük, il­letve termelésük függetleníthető ’ az időjárás szeszélyeitől. Az alealiszt szárított állapotban, átlago­san legalább 50 százalék emészthető feb oviét, ezenkívül 10—20 százalék zsírt, és 20—30 szá­zalék szénhidrátot tartalmaz. Az algák növe­kedési éréivé jóval nagyobb, mint a felsőbb- ,rendű növényeké. így az algák évi hozama egy hold vagy hektár egységnyi területen emészthető fehérjében akár százszorosa (!) is lehet: annak, mint amennyit a jelenlegi szán­tóföldi takarmánynövényeinktől a legnéldá- sabb művelési feltételek közt* remélhetünk. A kutatók világszerte egyik csatát a máé sik után nyerik meg a „íeherje háborúban”, s csak idő kérdése, hogy az emberiség rendel­kezésére bocsátandó módszerek használatba vételével helyreálljon a világ fehérje-egyen­súlya — közvetett vagy közvetlen úton. Köz­vetve úgy, hogy a haszonállatokkal etetik fel az értékes, fehérjetakarmányokat, közvetlenül pedig akként, hogy az emberek hozzászólóiak a fehérjekoncentrátumokbói készített élelmi­szerek fogyasztásához. Ez utóbbihoz azonban az szükséges, hogy az ételek megszokott íze, illata, külső megjelenési formája biztosítva legyen, és ez a nehezebb feladat. KERESZTREJTVÉNH Csokonai versből idézünk a vízsz. 1., függ. 14. és 40. sorok­ban. A vers címe a vízsz. 34. sortan van. — Ezeket kell be­küldeni. . .Itt van már november didergő hónapja, Hideg szele a fák ágait megcsapja, . . folytatása a beküldendő sorok­ban. VÍZSZINTES: 14. Görbe, kés szerű keleti szúró- és vágófegyver. 15. Ko­márom megyei község. 15. Fundamentum. 18. Eötvös Ló- ránd Tudomány Egyetem. 19. Tantál vegyjele. 21. Alma egy­nemű betűi 2*2. Albán pén^. 24. Kínai mértékegység. 25. TtS. 26. Sízésre, egynemű betűi. 28. Majmoló. 31. MOA. 32. Csirke ..gyomor”. 35. Százfokos a víz. 36. Egykori orosz uralkodóé, névelővel. 37. Dunántúli váro­sunk. 38. Szép szál. 42. Petőfi így nevezte a pusztát. 43. ÖNL. 44. Az ispánnál maga­sabb, a tiszt tartónál alacso­nyabb rangú és képesítésű ura­dalmi tisztviselő volt. 47. Gya­kori családnév. 48. Dél-Nyu­gati megyénk egyik fele! 5'. Vallás erkölcsi szempontból tö­kéletesnek, példaképnek tartott és vallásos tiszteletben részesí­tett személy. 52. A mélybe. 53. Rejtjel kulcs. 55. Kötést fel­bont. 5íí. Nyelvtani fogalom. 58. Tevékeny, 68. Maga köré. 62. Földközi tengeri sziget. 63. Me­zőgazdasági eszköz. 65. Auszt­riai tájegység. 66. Orvosi ren­delő előszobája. 67. Hiánytalan, sértetlen. 68. Gallium vegyjele. 70. Bán-e, betűi. FÜGGŐLEGES: 2. Hangtalanul „lead”. 3. Ke­vert tag! 4. Jó a füle. 5. Dél- Amerikában honos darufajta. 6. Mocsár. 7. Némán „von”! 8. Necc közepe! 9. össze-vissza les! 10, Újabban postai jelkép. 11. Kedvelt, becézett kártyajá­ték. 12. LLNE. 13. Sorszám idegen nyelven rövidítve. 17. Ház része. 20. Mezzoszoprán szerep Verdi: „A Trubadúr” c. operájában. 22. Becézett női név. 23. Kölesből készült főze­lékféle. 25. Mezőgazdasági mun­kát végez. 27. Repül. 29. E na­pon. 31). A 22. függ. egynemű betűi. 31. Horgász kellék. 33. Becézett Aranka. 35. Előny. 39. Semleges nemű, német névelő. 41. Nagy szájat nyit. 45. Mon­dat része. 46. Nándi egynemű betűi. 49. Üzletek. 51. Változa­tokat dolgoz ki. 53. Kinek a tu­lajdonára? 54. Film féle. 56. Vö­röses. 57. .. .-gurba, nem egye­nes. 59. A középkori vallásos irodalomban szereplő csodatevő kehely, melybe Jézus vérét fog­ták fel. 61. Nyugat Európai fő­város. 63. Belső szerv. 64. Tő­számnév. 67. Kis gép. 69. Klasz- szikus A megfejtéseket november fő­ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Október 28.-ai rejtvénypályá­zatunk megfejtése: .. .Tunhuangi bar­langtemplomot és könyvtárat is. Turkesztánban, Kasmirban, Kínában. Indiában, Iránban. Nyertesek: Fejér Huba, Gaz­dag Emilné, Kalydi Józsefné, Rogoz Ágnes, Szepessy Enikő nyíregyházi, Jeney Ferenqné ho~ dászi, Adám Istvánné kisvárdai* Kiss Elemémé napkori, Gacsá- lyi János nyírbátori és Sárga Lászloné tiszavasvári kedves r e j tvényf e j t óink. A nyereménykönyveket postán, elküldtük. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom