Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

läffä. hWwwBer Vi';

kW ftT-MAflYAkOn«!ZÄe

'S. olda!

A &B-határozat nyomában

Ötezer építőt érintő

intézkedések

Munkásdinasztia

Tíszavasváriban

A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat fcgvik leg. nagyobb vállalata a megyé, nek, ahol közel Öt ezer em_ bér dolgozik. Szabó Gyulá. val. a pártbizottság titkárá val arról beszélgettünk* milyen eredménnyel oldották meg a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatából adódó feladatokat?

— Mint ismeretes — mondta bevezetőül a pártbi_ zottság titkára — a vállalal_ nak nagy szerepe van a me. gye építési beruházásainak megvalósításában, ami ez év ben is' meghaladta a 700 milliós termelési értéket. Az építők jó vagy rossz munkája bizonyos mértékig meghatározza a megye gaz. dasági és Társadalmi fejlődését is. Ha időben és jó minőségben készül el egy. egy üzem gyár, kulturális létesítmény, na teljesítjük a lakásépítési programot, ez zel sok embernek teremtünk új munkalehetőséget, tanulási teltételt, a családoknak pedig szép. modern. kényel_ mes otthonokat.

— Még nagyok jól emlék_ szünk arra a sajátos hely. zetre amely a Központi Bi zottság múlt év novemberi határozata előtt jellemezte a vállalatot. Néhány olyan külső. objektiv de szubjektív tényező is jelentkezett — új vállalat alakulása munkaerőcsábítás. beruházási stop — melynek hatása feszültséget. zavarokat okozott. Ez több esetben akadályozta a munka folyamatosságát, a tervfeladatok megoldását, a dolgozók élet. és munkakö rülményeinek tervszerű javítását. A szervezés és az irányítás nem tudott minden esetben lépést tartani a vál_ tozo helyzettel, a naponta jelentkező újabb igényekkel.

Nagy volt a mozgás, növekedett a ki_ és belépők száma, következésképp a bi. zonytalanság. Tehát egy sor nyitott kérdéssel álltunk szemben. A Központi Bizottság novemberi határozata a fenti problémák megoldásához adott hatékony iránymutatást.

— Melyek voltak azok

az intézkedések, amelyeket

a pártbizottság tett?

— Először felmértük és számbavettük a lehetőségekét. Sokat konzultáltunk a társadalmi szervekkel és a gazdasági vezetéssel. Ennek alapján — figyelembe véve a vállalat sajátos helyzetét, a szétszórtságot — átfogót tervet dolgoztunk ki, amit a pártbizottság megvitatott és jóváhagyott. Az elfogadott tervet eljuttattuk minden párt-alapszervezethez. tö_ megszervezethez. gazdasági vezetőkhöz, akiknek felelősségteljes szerepük és beszá moiási kötelezettségük van a párthatározat végrehajtásában. Igv elképzeléseink megvitatása eljutott a bri_ gádtagokig. akik saját ta. pasztalataikkal. véleményeikkel egészítették ki. Különösen érvényesült ez a vál. lalat 1973 évi tervfeladatainak jóváhagyásánál.

— Elgondolásainkban előtérbe került <7 káder. és személyzeti munka tartalmi járatása. Olyan közös döntés született a termelést irányú tó személyek kiválasztására, akik legjobban megfelelnek a vállalat eazdasáennlitika'i céliainak megvalósítására Különösen hmgsúlvoztuk' leaven a gazdasási vezető a rábízott mimkat érül öten politikai vezető is mert. a gazdasági munkát nem le hét szétvá'noztanj a Do'iti. kai munkától. Határozottá- kimood'uk: nincs ..tiszta”

gazdogásj munka, a várt po litikáfiának szelnélata r szakmai és vezetési alkot mntnssáa mellett a nol’t’k" aH-nlmatosságot is niegkové teli.

— Két fontos követel ménvt állítottunk a cárt alaosze-vezetek. töme^szer Vezetek ás a gaydrsáej veZP tők elé- Eévlk a? volt., hogy szervezettség és fegyelem leA Kenyeres család hétköznapjai

gyen a munkában, amely a munkafeladatok világos és pontos kiadását, számonkérését és lelkiismeretes elvég.

zését jelenti. Makik feladatként a szocialista és üzemi demokrácia szélesítését hangsúlyoztuk, amelyet lobban kell érvényesíteni. Olyan demokratikus légkör legyen a munkahelyén, ghol minden, ki ismeri helyét. Szerepet, feladatát az adott munkaterületen. A tartalom növelé sere irányítottuk a figyéímet a szocialista brigádmozga- lomban is. Azt hangoztat, tűk: a brigádok vállalása

csak akkor ösztönző, ha a gazdasági vezetők konkrét követelményeket támasztanak a brigádokkal szemben, melynek megvalósítása jelentősen elősegítheti a célokat.

— Hogyan jelentkezett

az intézkedések hatása u

vállalat életében?

— Közel egy év mérlegét megvonva szinte minden területen pozitív változás tapasztalható. Elsőként említem a dolgozóknak azt a szemléletbeli változását, amely megnyilvánult a mun. kában, a tulajdonosi gondolkodásban és a felelősségben. Hadd idézzem a napokban megtartott pártbizottsági ülés megállapításait: a párt, a tömegszervezetek és a gazdaságvezetés kö/ós erőfeszítése, a sokoldalú vita, a helyes káderpolitika, a tömegpolitikai munka szélesítése» tartalmi javítása — párosulva a műszaki-gazdasági Szer. vezőmunkával eredményre vezetett az eddig eltelt időszakban. A vállalat elmoz dúlt a ..holt” pontról. Kibontakozott a tudatos irá. nyitó és ellenőrző munka. Fent is. lent is kialakult az együttműködés. Sokat javult a munkahelyi légkör. Ez év. ben már kétszer tartottunk a munkahelyeken szocialista brigádvezetői tanácskozási. Megfordítottuk a sorrendet. A vezetők mennek ki a bri gádokhoz. ahol nagyon hasznos észrevételeket, tanácso kát hallanak.

— A politikai és gazdasági tevékenységet összegezve minden reményünk megvan arra, hogy 1973. év végén kedvező fejlődést és ered. ményt érjünk el. Ezt az I—

III. negyedév számadatai gyelembe vesszük: a vállala- térmelése 101 százalék, a termelékenység egv épszer- munkásra vetítve 193,024 forint, ami 100,4, míg a bázishoz viszonyítva 107 %. Az árbevétel 101,3 százalék, míg a nyereségtervet 30 száza-; lékkai teljesítettük túl. A fenti eredményeket akkor értékelhetjük Igazán, ha figyelembe vesszük: a vállalatra károsan megváltozott a kivitelezési termékösszetétel. (Kisebb volumenű munka, szétszórtabb munkaterület.) De gyakran előfordul még a beruházás előkészítésének a késedelme, valamint az elő. rfegyartott vasbeton-termékekben megmutatkozó

anyagellátás nehézségei. Ennek ellenére elmondhatom, hogy sok beruházást — fő. leg oktatási létesítményeket,

iskolákat, kollégiumukat — határidőre. sőt a kitűzött határidő előtt adtunk ál. A beruházók részéről egyre több köszönő és elismerő levél érkezik a vállalathoz.

— Az eredmények hogyan tük röződnek a do gőzök élet- és munkakörülményeinek javulásában?

— A politikai tömegmurika. a tex-melés segítése és fejlesztése mellett a párt novemberi határozatának irányelvei alapján hajtottuk ’égre a bérrendezést. Ismeretes: az építőmunkások és művezetők 6 százalékos központi bérfei!e''Ttés*. kaptak, omit a vállalat 2 százalékkal megtoldott. így az évi bérfellesztésre fordított ősz. szer meghaladta a hatmillú 200 ezer forintot. Átlagosan mintegy 300 forinttal növekedett havonta a döllózők keresete. Ez növelte a munkások termelési kedvét. Már most eimöndnalom: a íe. gyeiineuettebb múmia és bérfegyelem lehetővé tette, hóigy a líiiiikai munkások a közeli hetekben célprémi, umként, több mint egymillió forintot kapnak. Ezzel a munkások bérszínvonala a bázishoz viszonyítva 7,2 százalékkal emelkedik.

— A vállalat nagy anyagi áldozatot hóz a munkások kulturáltabb életéért. Nyíregyházán ez évben új, modem 100 személyes munkás- szállást adott át, ebédlővel es üzemikonyhával. Napőnta 1700 dolgozót szállítunk a lakásról a munkahelyre és vissza. Számunkra azonban többet jelent minden felsorolásnál, hogy valamennyi munkahelyen egyértelműen azt tapasztaljuk: nagy gonddal, figyelemmel igyekeznek kedvezőbb munka- és élet. feltételeket teremteni az embereknek. Jelentős anyagiakkal támogatjuk a dolgo. zók lakásépítését is. Ez -évben 21 dolgozónknak nyújtunk hosszúlejárati kölcsönt, melynek összege meghalad, ja a 600 ezer forintot. Akik. nek a- körülményei nem teszik lehetőve a társasi.áz építését, mintegy 23—3Ö dolgozónak 200 ezer forint ősz. szegü segítséget. bontott anyagokat és kedvezményes „C” menetleveles fuvarokat aduink.

— Hogyan tovább?

— Természetesen eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. A fejlődés, a malmost ismert újabb feladatok még nagyobb erőfeszítésre késztetnek bennünket. Illúzió lenne arról beszélni, hogy minden rendben van. Sok problémával kell még megküzdenünk. Feltárni azokat a tartalékokat, amelyek hatásosan elősegíthetik gazdaságpolitikai céljainkat. Ismerjük ezeket a tartalékokat. például a munkaszervezés javítását, a jobb műszaki előkészítést, a gazda- j ságosabb munkát. Tovább! erősítjük dolgozóinkban a . cselekvési egységet, szélesíteni a tdmegpolitikai munkát. Minden, társadalmi- és gazdásági fórumon a jövő. ben ig előtérbe állítjuk a vállalat gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, kiemelve: amilyen mértékben sikerül azokat végrehajtani, olyan mértékben fog a vál. lalat fejlődni, s javulni a dolgozók életkörülménye.

B. L.

Rózsika néni. a takarítónő nem sejtette milyen szándék húzódik meg a karikagyűrű^ próba mögött. Reggel történt. Tizenhat esztendei szokásához híven patyolaiüsz- tára takarított mindent, s várta a többiek érkezését. Úgy szerette mindig, ha rend. tisztaság van körülötte, ha elégedett Téglásiné, a szocialista brigád vezetője is. Feltűnt neki. hogy most nem szólt, nem dicsérte meg. Helyette Szikjai Mihálynévaí közrefogták és egy karika, gyűrűt mutattak neki. Nem venné-e meg?! Persze, hogy nem. Tudták ők, csak mintát akartaik venni. megtudni milyen nagyságú gyűrűt vegyenek.

Nem tudom, hogy özvegy Jancsurák Andrásnénak

volt-e ennek előtte arany pecsétgyűrűje. Ő nem Is gondolt ilyenre. Igazán akkor lepődött meg. amikor tiszteletére összejöttek. Köszöntötték. búcsúztatták Nvugdíiba ment.

Téglásiné és Szikszóin'' csele” sikerült. Tiiokbar •udták tartani az utolsó pi! 'inaiig, miért is kínálták el. adásra azt a karikagyűrűt. .Míg élek. mindig emlékez, ni fogok arra a pillanatra

Tiszavasvári.-Élmunkás utca 5. Itt él Kenyeres János hatodmagával. Feleset>, az ifjabb Kenyeres János, a két lány, Piroska és Júlia, meg a vő, Piroska férje. Szabó Ferenc. Ennyi embernek bizony kissé szűk a második emeleti kétszobás lakás.

Napközben többnyire üres a családi fészek. Egyedül Julia, a 15 éves munkanélküli” van otthon, á többiek a szomszédban. a gyárban dolgoznak. Júlia is velük tartana, ha lehetővé tennék neki. Mért á Kenyeres családnak egy gvár. az Alkaloida Vegyészeti Gyár adja a kenyerét. Ebből nőtték fel a gyerekek, de a gyári kereset adott ruhát az apának is gyerekkorában, mert a nagy. ápa, idős Kenyeres János szintén az Alkaloidában dől. gozott. a gyár nyugdíjasa.

A kézivel mi van apám ?

— Hagyd békén, leütöttem az olajos hordóval — bősz. saanködik az idősebb Ke nyeres János bekötött kezére nézve.

Huszonkét év

egy helyen

A kis heg nem zavarja abban, hogy dolgozzék, Pedig már hét éve nyugdíjas, elég volna a kis családi ház körüli munka, de minden télen, a fűtési idényben „elszegődik” a szomszédos szakmunkásképző intézetbe. Folytatja a régi mesterséget. itt is kazánfűtő, mint ahogy 27 éven keresztül az Alkaloidában szintéin a kazánokat kezelte.

. — Nekem is 22 évem van már a gyárban — mondja nem kis büszkeséggel a fia.

— Apám elintézte, mikor leszereltem, hogy idejöjjek. Mint a fia. salakos beosztásban kezdtem mellette. Ha rossz szén volt. enni se nagyon volt időnk, annyit bajlódtunk.

Azóta új erőmű épült az Alkaloidában. Itt'már olaj- tüzelésű kazánok vannak, a fiúnak könnyebb a dolga. Tanult is hozzá, ő már nem egyszerű kazánfűtő. hanem kazánház és turbinagépész. Az unoka pedig, a legifjabb János mint karbantartó la.

amikor megkaptam az arany pecsétgyűrűt. Nem is tudtam, csak utólag gondoltam már, miért is történt áz ujjam méricskélése.” Ezt a gyűrűt a Váci Mihályról elnevezett szocialista brigád vette ajándékba Rózsika néninek. Hogy miért? Erre nehezen lehetne válaszolni. Talán azért, mert tisztelték, mert szerették, mert ő, a mindenki Rózsikája olyan tiszta volt. Nem művelt nagy dblgokat. Mit is tehet, ne egy takarítónő? ’ Tette, amit tennie kellett. Tisztelte. szerette munkatársait, s azt amit tőle kértek szíves, örömest teljesítette. És ez a tisztaság volt. Ilyen az otthona is. Kinn lakik a Gu. szev-lakótélépen, a Káli a' Éva utca 12-ben. Parányi virágoskert. még öarányib1 előszoba csupa virággal. Ra gyogó kis szoba, szépen be rendezve. Ide jött pihenni Itt él Rózsika néni, aki ti zenhat esztendei munka után vált meg az Ailatfor. 'almi és Húsioari Vállalat, ‘ól. az ő kedvelt brigádjaié' Ez év május l’-én búcsúztatták. „Emlékezetes marad. Soha nem gondol, tam és hém fiittém volna, hogy egy takarító asszonyért

katos dolgozik a Kémia IV. üzemben. Az anya a kikészítő üzem munkása. a gyógyszeres dobozokat címkézi.

— Van úgy, hogy egy műszakban 8—10 ezret — mondja a férje.

Piroska gépírónő a Kémia Ill-ban, a férje pedig a karbantartó műhely esztergályosa. Mi hozta őket a gyárba?

— Ide kötött a családból minden. lit tanultam a szakmunkásképzőben, itt focizok a gyári csapatban amiatt is maradtam itt — mondja a legifjabb János. — Nagyon jól megvagyök a haverokkal az idősebb szakmunkásokkal is.

Változunk az értékrendek

Tiszavr-jváriban változnak az értékrendek. 1 Harminc-negyven évvel ezelőtt a nagy falu kis gyárába örült a sok szegényember, ha napszámosnak elmehe. tett. Húsz évvel ezelőtt Kenyeres János nagyon megbe csülte. hogy az apjának, mint régi munkásnak volt annyi szava, hogy miaga mellé vehette salakosnak. A legifjabbnak a társaság. a megszokás, a megbecsülés a kötőerő. hiszen szakma ia után bárhová elmehetne dolgozni. Mint ahogy Piroská- ék már azon gondolkoznak:

— Ha lakáshoz jutnánk másutt, talán elmennénk. Nem lehet így. lakás nélkül, mikor kilátás nincs rá.

— Pedig itt vannak az üres lakások a lakótelepen

— fűzi hozzá az apja. — Kértem az igazgatót hogy mint régi dolgozónak, juttassanak egy egyszobás* nekik. Nem lehet az a mű szakiaknak van fenntartva

— volt a válasz.

Pedig kimondva, kimondatlanul a vasváriak arra büszkék, hogy az Alkaloida az ő gyáruk, a község adta hozzá mindig a munkáskezet. több vezető innen nevelődött ki. A Ken veres családot a rokoni, baráti szálak eev része szintén a gyár. hoz fűzi. Itt dolgozik két sógor gyerekkori iátszópai. tások vannak a gyárban, a

összejöjjenek a vezetők, s olyan meleg szavakkal bú. csúztassanak. Sírtam. Nagyon megható volt. Kaptam egy nagy virágkosarat tizenhat szál szegfűvel, volt enni és inni vgló is. S rám az egészségemre koccintottak.”

Este haza Kísérték Rózsika nénit.. Az igazgató, a szocialista brigád vezetője. Tizenhat esztendő dolgos hétköznapjai után következtek és következnek a pihenés napjai, itt lakik vele a lánya. veje. unokája. Rózsika néni a kis unokájával foglalkozik. Úgy érzi, megbecsülése jele. hogy mint ő mondja, „egy forint híjjával ezerötszáz forint nvugdíiat kanok az államunktól.” Hív. *ák már a testvéréi, menjen A innen költözzön el hoz. •áiuk. Talán elmegv talán um. Még nem döntött.

Néha-néha még bejár az üao.mbe. Mee'átogaiia a bri. gád is. Örömmel gondol vissza a legutóbbi találkozóra. amelyet a nyusdnasok- nak tartottak a vállalatnál.

Megvendégeltek bennünket. 6 kaptunk 300—300 forintot is. Ugv tudom, nem minden vállalat Ilyen jő a nyugdíjasaihoz.”

munkás évek emlékei a gyárhoz kötődnek, de még sportban is a Lörfibik az a név ami lelkesít. Különösen a Kenyeres családban, ahol Júlia kézilabdázik, a légit, jabb János az NB Ill-as futballcsapatban latsaik.

— Én biztos ott vagyok a meccsen — mondja ez apa.

— Anélkül meg sem lehet lentii — szól a fociról az ifjabb János.

— Csak sportolókra egész, ségteién a múrtkakör —ma. gvarázza az aDn amint ki. felé tartunk a Kémia ívből.

..Ilyen fiatalon ?*4

Mindez népi látszik me3 egvikőjükön sem. A naey. aoa nem fáradt k> a szén.

' iizelésű kazánok mellett annyira, how még mos* *e futná ereiéből a napi rvole órás munkára. Pedig mellet, te fogyatkoznak lassan a gyár nyugdíjasai.

— Néha hull belőle, mint az énerből — jegyzi meg

hamiskásan.

Az apára rácsodálkoztak, erűkor a 20 éves törzsgár- riq í Ivéovt kapta. „Ilven fi. a* 'fon?”

Az unokák pedig mosoly _ gó«"k, vidámak. csÜ’ogó Barra szemükkel múlt te. ki ni ötökkel a szíveket do. i.0o* IjnV — ki a fiúkét, kt a láncokét.

★

M unk fed I" as z1:1. A Ke. nyeres családnak már a harmadik ága dolgozik az Alkaloidában. Tiszavasvári- ban nem -zokatlao, mert van olyan csr'ád ahol nyolcán- tízen eszik a gvár kenyerét, kezdte segédmunkásként az apa, dolgozik technikusként a fiú. de mellette ott van a gyárban a másik, harmadik testvér, a feleség, a sógor. A harmadik generáció gyári munkás Kenyereseknél. Le, hét. hogy már apáról fiúra száll a gyár szeretete nó. luk mint ahogy vz ősöknél a föld. a mezőgazdaság ad. ta a kenyeret évszázadokon át.

Lányi Bolond

Szeretettel beszél a kié' unokáról, aztán panaszosra fordul a hangja. Nehéz, nagyon nehéz az élete. Úgy ér zi több megértést, szeretetet érdemelne otthon is. Úgy ér. zi. s a szomszédok is mond, ják. hiányzik ebből az otthonból a békesség. Nem. nem Rózsika néni az oka. Egy brigád, egy közösség jobban megértette, becsült« és tisztelte... Azok az egy. szerű munkáslányok — .munkásasszonyok, akikkel tizenhat esztendeig együtt dolgozott. Áz idfegenek. Ez jólesne otthon is.

Igazi felüdülést jelent szá, mára. ha jönnek érte. ha hívják a régi közösségbe, társadalmi munkára. „Üzenünk érte. És ő mindig szívesen ion közénk” — mond >a Téglásiné. És ott ez természetes. ahol tizenhat év kovácsolja ö=sze a közösséget. A szocialista brigádot tizennyolc évvel ezelőtt alakították. Ebben „szolgált” Rózsika néni. És a maga módján tanult is. képezte magát. Igen. „Nyolc esz. tendeig takarítottam; utána az előkészítőben dolgoztam, s nyugdíjazásom előtt már a készáru raktárban deígoz- tam.” Ez volt az ő rangút* rája, ez volt .az ő előmenetelé.

Farkas Kálmán

PECSÉTGYŰRŰ