Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

Í973. november S. MXET-MAGYARORSZAO Ä szovjet életszínvonal AZ SZKP XXIV. KONG­RESSZUSÁNAK fő gazda­ságpolitikai irányvonaláról szóló határozat így jelölte meg a szovjet népgazdaság legfontosabb teendőjét:’ „Az új ötéves terv fő feladata az, hogy a szocialista termelés gyors fejlődési üteme, haté­konyságának növekedése, a tudományos-technikai hala­dás és a munka termelékeny­ségének gyorsabb növekedése alapján biztosítsa a nép anya­gi és kulturális életszínvona- Iának jelentős emelését”. Ennek megfelelően „fo­gyasztásra orientáltak” az öt­éves terv fő népgazdasági arányai is. A fogyasztási alap gyorsabb ütemben nő, mint a felhalmozás, s a terv szerint a fogyasztási cikkeket előállí­tó úgynevezett „B” szektor a termelési eszközök gyártását meghaladó mértékben fejlő­dik. Ugyancsak gyors ütemben. ú.i alánokon növekszik a me­zőgazdaság termelése. A me­zőgazdaság anyagi-műszaki bázisának magas színvonalá­ra jellemző, hogy az 197í-es. de különösen az 1972-es nél- dátlanul kedvezőtlen időjá­rás sem tudta jelentősen visz- szavetni a termelést. 1973-ban periig már ism°t jó eredmé­nyekre, rekord gabonater­mésre számíthat a Szovjet­unió. AZ ALAPVETŐ ÉLELMI­SZEREK, RUHÁZATI TER­MÉKEK mellett gyors ütem­ben emelkedik a különböző háztartási cikkek, tartós fo­gyasztási cikkek termelése, s ez bizony alaposan megvál­toztatja a szovjet állampolgá­rok fogyasztási struktúráját. Elegendő, ha arra utalunk, hogy pl, 1972-ben 730 ezer személygépkocsit gyártott a szovjet ipar, ami több mint kétszerese az 1970 évinek. A külkereskedelem is fo­kozott mértékben szolgálja az életszínvonal emelését. Bár súlya a Szovjetunió gaz­daságában korántsem olyan jelentős, mint hazánkban, mégis jellemző, hogy 1970 óta ' tovább növekedett az ipari és mezőgazdasági fogyasztási cikkek behozatala, részaránya a szovjet importban egyre je­lentősebb. A fogyasztási cikkek ter­melésének gyors ütemű foko­zását' figyelembevéve a terv a reálbérek évi 4 százalékos, a reáljövedelmek pedig évi 5,6 százalékos növekedését tűzte ki célul. A lakosság jö­vedelmét emelő bérintézke­déseket folyamatosan, terv­szerűen valósítják meg. Az eddig eltelt időszakban ösz- szesen 34 millió embert érin­tettek az erre irányuló köz­ponti intézkedések. Ennek keretében elsőnek a mező- gazdasági gépkezelők, a peda­gógusok, az egészségügyi dol­gozók és más szakmák mun­kásainak bérét emelték, de nem feledkeztek el a nyugdí­jasokról és a diákokról sem: 50 százalékkal emelték a mi­nimális nyugdíjat és a diá­kok ösztöndíja is jelentősen nőtt Az alacsony jövedelmű dolgozók helyzetének továb­bi javítását szolgálja, hogy adójukat csökkentették, illet­ve a legalacsonyabb kategó­riáknál teljesen el is törölték. A felsoroltak azonban még korántsem jelentik az ötéves terv életszínvonal emelő in­tézkedéseinek a végét A hát- ralevő több mint két éves időszakban további 50 millió szovjet állampolgár kap köz­ponti bérkiegészítést. A BÉREK EMELÉSE nem az egyetlen eszköz a dolgo­zók életszínvonalának növe­lésére. Jelentős szerepet ját­szanak a különböző boríté­kon kívüli társadalmi jutta­tások és kedvezmények is. Ez utóbbiak a Szovjetunióban a béreknél gyorsabb ütemben (1972-ben 6 százalékkal) nö­vekedtek, s lehetővé teszik több szociálpolitikai problé­ma enyhítését vagy megoldá­sát. fav nemrég emelték fel a szülési segélvek összegét és hosszabbították meg a beteg gyermeküket ápoló anyák táppénzes állományának ha­táridejét. Mindezen intézke­dések mellett változatlanul hagvták a kiskereskedelmi és az igen alacsony szolgálta­tási árakat. A lakosság bevételeinek növekedésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül az áruk és szolgáltatások mi­nőségének, választékának a kérdése. Augusztus végén hozták nyilvánosságra a párt­nak a könnyűiparral foglal­kozó határozatát, amely ép­pen a cipő, a konfekció mi­nőségével, választékával fog­lalkozik, s — a hiányosságok feltárása mellett — konkrét intézkedések is történtek. Ha­sonló határozatok születtek az elmúlt években a keres­kedelem illetve a szolgálta­tások korszerűsítéséről, szín­vonaluk emeléséről. A SZOVJET ÉLETSZÍN­VONAL POLITIKA egyik fő jellemzője, hogy tovább foly­tatódik a lakáshelyzet gyors ütemű javítása. Valamennyi szocialista ország közül a Szovjetunióban a legmaga­sabb a lakásépítések aránya: ezer lakosra tíz új lakás jut évente, s ezt az ütemet hosz- szú évek óta tartják. 1971— 72-ben, a terv első két évé­ben 4 millió 500 ezer lakás épült Az eddig elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a népjólét emelésének a XXIV. kongresszuson kitű­zött célja egvre közelebb ke­rül a megvalósításhoz. S ha figyelembe vesszük a nem­zetközi helyzetben bekövet­kezett enyhülést, amely a gazdaság új erőforrásait sza­badíthatja fel a békés építő­munka számára, megalapo­zottnak tűnik a jóslás: a szov­jet életszínvonalterv telje­sülni fog. Nemes János Az Elektroakusztikai Gyárban APX—100-as végerősítő berendezések elektromos vezetékeit kábelsablon segítségé­vel készíti Vincze Barnabásné. (Elek Emil felvétele) V. Sztrongin s Tanulságos játszma A járási sakkbajnokságon történt: ellenfelem, a tize­dik lépés után kutyaszorító­ba került. Arcán kínos mo­soly tükröződött. A követ­kező lépésnél rákvörös lett, nehezen lélegzett. — Másfajta kombináción meditál? — kérdeztem, lát■ va leplezetlen zavarát. — Igen, — válaszolt meg. adóan, és sóhajtott. — Vál­lalatom első helye még mindig biztosítva volt. Egye­dül a főmérnököm ellenál­lását kellett megtörnöm. Ma_ gái'al viszont sehogysem boldogulok. Apropos! Vé­letlenül nem a műszergyár_ tás területén dolgozik? — Nem. — Kár — sóhajtott hosz- szan ellenfelem és hirtelen a szívéhez kapott. — Sose 'imádjon, próbál_ junk együtt elemezni — ajá~ ttam készségnél­— Komolyan gondolja? — A legkomolyabban! Kezdjük Miv-l szeretne lép­ni? — A lóval... mondjuk, ide-.. — Nagyon helyes — bő. Hatottam és ellentámadásba lendültem, megmutatván ne. ki hogyan lesz oda a bás­tyája. — Főleg a királyra koncentráljon — figyelmez­tettem. — A király értéke óriási. Igyekezzen az én ki­rályszárnyamat gyengíteni. Szót fogadott. Támadott és mosolyogni kezdett. — Nagyszerű! Szépen ala­kulnak a dolgok. Hányadik lépésnél szokott variációkba bocsátkozni? — Általában a tizedik­nél... — Remek! Én már rög­tön a harmadiknál. — Eh, miért is ültem le magával... — Semmi vész! Szívesen segítek. Először is sáncolja el magát; a bástya fontos szerepét tartsa szem előtt. — Köszönöm ie miért se­gít állandóan? Talán mert merőben más munkaterüle­ten dolgozunk? Várjunk csak, mi is a maga szak­mája? — Gépészmérnök. — Fenomenális! Ugyanis nálunk a műszergyárban nagy szükség van egy jó szakemberre. És magának borotvaéles esze van. Azon­kívül alkalmazkodó, rugal­mas típus. Mennyi a fizeté. se? — Százhúsz. — Garantálom, nalam fő­mérnök lehetne, havi száz­hatvan alappal. — Komolyan mondja? — A legkomolyabban! Mi­lyen lépés következik? — Ad még nekem egy sakkot — , mondtam — és megnyitottam előtte a győ­zelemhez ezető utat. Ellenfelem valósággal fel­éledt. Az elégedettségtől kő. hécselve dörzsölte össze ke­zeit. ide-oda tologatta a fi­gurákat, én pedig türtőz­tettem magam, nem akar­tam leendő főnököm örö­mét szegni, engedtem: tegye amit akar, — Matt! — kiáltott fel végül diadalmasan. — Jól kikészítettem! No, semmi bűsulás. Tegyünk úgy, mint a gyerekek: háromszoros hurrá! — Gratulálok. És mi lesz a munkával? — Miféle munkával? — nézett rám értetlenül. — Nálam ilyen idétlen sakko­zóknak üres státusz nincs! Fordította: Bantté Rozália * ■■■■■• I, Kapcsolat a nagyvilággá l Tíz éré az UNESCO tagiskolája a nyíregyházi tanárképző Sokak számára nem vilá­gos, mit jelent az a tény, hogy a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola az UNESCO tagiskolája. Olyanok is akadnak, akik úgy vélik az UNESCO, az ENSZ-nék ez a tudományos, kulturális és nevelési szervezete pénzügyi­leg is támogatja az intézmé­nyeket. Valójában nem erről van szó. Ta«is!to!ák hálózata Az UNESCO tagiskolák há­lózata húsz éves múltra te­kint vissza. 1953-ban kezdték meg a tagállamokban az is­kolák kapcsolatának kiépíté­sét azzal a céllal, hogy első­sorban a tanítási órákon, az UNESCO tagiskolákban, el­mélyültebben foglalkozzanak a nevelők, a fiatalok a népek közötti barátság ápolásával, egymás kultúrájának kölcsö­nös megismerésével és meg- ismertetésével. Hazánkban 1957-től alakult ki az iskoláknak ez a háló- zata. Ma 26 UNESCO iskola van Magyarországon. A nyír­egyházi főiskola kivételével valamennyi középiskola, ör­vendetes, hogy az utóbbi években négy nemzetiségi is­kola is csatlakozott az UNES­CO iskolák sorához. A nyíregyházi tanárképző főiskola 1964 óta UNESCO tagiskola. Dr. Margócsy József főigazgató hangsúlyozta: — A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola sajátos helyzetet foglal el a hazai UNESCO tagiskolák sorában, hiszen a tanárképzés folyamán a nem­zetközi megismerésre, békére nevelés másként vetődik fel, mint a középiskolákban. Tanu’ás speciállioMégiumbaii Itt az alap egy összefoglaló tanulmánynak köszönhető, melyet Kovács József, a fő­iskola korábbi főigazgatója dolgozott ki a nemzetközi megértésre nevelés és a ta­nárképzés kapcsolatáról. Ezt a nyíregyházi főiskolán spe­ciálkollégium formájában a gyakorlatban is igyekezett megvalósítani. Fokozott mér­tékben kitekintett azokra a lehetőségekre, amelyek a- nemzetközi kapcsolatok nyil­vántartásával, az irodalmi kutatásokkal, az irodalom tanítását jobban segítik. Az egyes tanszékek ennek nyo­mán kezdték a saját tárgyuk­ra alkalmazni, s a földrajz, a biológiai oktatásban főként az ember és környezete té­makörben sikerült szerencsés összegzéseket létrehozni. Arról van szó — folytatta dr. Margócsy József —, hogy jobban megismertessük a le­endő pedagógusokkal más népek kultúráját, azokat a szellemi kincseket, amelyek­kel az emberiséget más né­pek gazdagítottak. Természe­tesen nem hallgatva arról sem. amivel mi, magyarok járultunk hozzá a tudomány, a kultúra egyetemes kincsei­nek gyarapításához. Ilyen formán jól szolgálják a kü­lönféle tantárgyak oktatásá­ban rejlő lehetőségek a nem- köziségre való nevelést épp­úgy, mint a szocialista haza- fiság elmélyítését. Milyen lehetőségekét adnak erre az UNESCO kapcsola­tok? Kialakultak a hagyomá­nyos formák. Ezek között a legjobban „elérhető” a saját iskolán belüli, már említett nemzetköziségi szemlélet meghonosítása. A különböző országokban levő UNESCO iskolákkal létesített levelező­kapcsolatok, kiadványcserék, „hangos levelezések”. — mag­nószalag-cserék, — melyek népünk egy-égy értékes al­kotását viszik el a távoli is­kolák tanulóinak, nevelőinek A személyes kapcsolatok is jól segítették az UNESCO is­kolák közötti együttműkö­dést, amelyek jól tudjuk — különböző társadalmi be­rendezkedésű, fejlettségű ál- lamok iskoláiból tevődnek össze. A velük való szellemi kapcsolatok egyúttal pozitív propagandáját is szolgálják a szocialista iskolaügynek. Több nyugati országban ezért is zárkóznak el az UNESCO tagiskolákhoz való csatlako­zástól. A tengerentúli orszá­gok egy részénél is tapasztal­tak hasonló jelenségeket a magyar UNESCO bizottság tagjai, köztük a nyíregyházi tanárképző főiskola főigazga­tója. aki több európai ország­ban vett részt az UNESCO iskolák tanácskozásán. Leg­utóbb pedig Kanadában járt, s javaslataival segítette az UNESCO törekvéseit a tag­iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésében. Dokumentumok, kiadványok Nyíregyháza a magyaror­szági UNESCO tagiskolák egyik szívesen látogatott he­lye. 1969-ben itt rendezték meg a Magyar UNESCO Bi­zottság konferenciáját, het­ven részvevővel. 1971-ben alakult meg a magyarországi UNESCO tagiskolák és UNESCO klubok hazai tájé­koztató szerve, az UNESCO Dokumentációs Központ a nyíregyházi tanárképző főis­kolán. Két főhivatású mun­katársa van a Nyíregyházán működő, nemzetközi jellegű dokumentációs közporftnak, amelynek feladata támogatni az asszociált iskolák és UNESCO-körök munkáját, elősegíteni a nemzetközi megértésre nevelés program­ját. A nyíregyházi dokumentá­ciós központ gyűjti a nemzet­közi megértésre neveléssel foglalkozó kiadványokat, do­kumentumokat. tájékoztatást ad több országos hatókörű könyvtárnak, dokumentációs központnak. Természetesen rendelkezésükre bocsájtja a gyűjtött anyagot a magyar- országi asszociált iskoláknak is. Évente hat alkalommal tájékoztató bulletint ad ki a magyar asszociált iskolák és UNESCO-körök munkájáról. Gyűjti és kölcsön adja azokat az anyagokat, melyek érde­kelhetik a hasonló iskolákat, — fényképek, plakátok, fil­mek, diapozltívek, vándorki­állítások stb. A nyíregyházi dokumentációs központ szer­vezi az anyagok fordítását Évente egyszer angol vagy francia nyelven beszámolót készít a magyar UNESCO tagiskolák és körök munká­járól a külföld számára. Uj feladatot lát el a doku­mentációs központ, amikor havonként tájékoztatót ad a megérkezett kiadványokról, s az érdeklődés is mindjobban kialakul ezek iránt a cikkek iránt, amelyek nem kizárólag az UNESCO-val kapcsolatos tevékenységhez adnak jó szakmai segítséget, hanem az általános oktató-nevelő munka legkülönbözőbb terü­leteihez is szolgálnak ötletek* kel. megoldási lehetőségek­kel. Kapcsolatok« pályázatok A nyíregyházi főiskola jól kamatoztatja az UNESCO tagiskolái helyzettel járó nemzetközi lehetőségeket. Több ország tagiskolájává! tartanak rendszeres kapcso­latot, a leghagyományoeal*- ban a szovjet, japán, fancia, dán és lengyel iskolákkal. Si­kerrel vesznek részt a nyír­egyházi nevelők és hallgatók a pályázatokon is. Legutóbb Süli-Zakar Istvánné nyíregy­házi főiskolai hallgató „Az ember és környezete” tárgy­körben írt pályázatával nyert díjat, melyet Párizsban, as; UNESCO Bizottság kiadvá­nyában is felhasználtak. A nyíregyházi erőfeszítések és sikerek együk jele, hogy az idén, november 8-tól 10-ig ’a főiskolán rendezik a Magyar UNESCO Bizottság közneve­lési albizottságának tanács­kozását. Szellemi, eszmei kapcsola­tot, a magyar szocialista ok­tatásügy népszerűsítését, itt­hon pedig a nemzetköziségre és békére nevelést szolgálja a nyíregyházi főiskola UNES­CO tagsága. Páll Géza Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya Csütörtökön ülést tartott a KIOSZ megyei választmá­nya. Az ülésen részt vett a megye és város párt-, állami és társadalmi szervezetei­nek számos képviselője. A vezetőség beszámolója az elmúlt félévi tevékenység­gel s a további feladatokkal foglalkozott. Az igények rohamos emel­kedése a kisipari szolgálta­tások választékos propagá­lását, új módszerek alkal­mazását is megköveteli. Több alapszervezetnél és ta­nácsoknál tartanak ma már telefonügyeletet s így gyűj­tik össze a megrendeléseket. Ezeket a szakmabeli kis­iparos meghatározott idők­ben átveszi és azt garanciá­val megjavítja, házhoz szál­lítja. Tért hódítottak a megyében a szolgáltatási ankétok és a termékbemu. tatók. amelyéket Mátészal­kán és Kisvárdán szervez­tek meg eredményesen. Jelenleg a megyében 3267 főfoglalkozású és 630 nyug­díj és munkaviszony mellett dolgozó kisiparos rendelke­zik engedéllyel. Az év első kilenc hónarrábam az and. kedés mindössze 28 volt, amelyet a nagymérvű fiuk. tuáció idézett elő. Növeke­dett a munkavállalók szá_ ma. viszont a tanulók szer­ződtetésénél visszaesés ta. pasztalfoaoíé. A beszámolót vita követ­te. majd a válaszadás után a választmány a szervezeti, gazdasági és tájékoztatási munkát javító határozatot fogadott do Ezt követően sor került a körzeti csoportok versenyé­nek értékelésére, melynek első helyezettje Nyíregyhá­za, illetve Vásárosnamény. A csoport vezetőit oklevél­lel a függetlenített dolgo­zókat pedig pénzjutalom­mal tüntették ki. Ezenkívül, a jól dolgozó választmányi tagok közül négyen kaptak két-két hetes jutalomüdü­lést. Ugyancsak ez alkalom­mal kapták meg 35-en a lakossági szolgáltatásban végzett kiemelkedő munká­ért járó oklevelet, hetvenha- tan a Jó munkáért és kivá­ló minőségért, valamint ki­lencen a 10 éves szervezeti munkáért a jelvényt és ok­levelet. Egy havi keresetük­nek megfelelő összeggel ju­talmazták meg a szervezet függetlenített dolgozóit, va­lamint a törzsgárdatagokat. A választmányi ülés befe. jező részeként került sor st megyei titkár személyében történt változás bejelenté­sére. A választmány tudo­másul vette a nyugdíjba vo­nuló Kosztin Sándor fel­mentését és helyére NagyfS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom