Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

wn. november 4. iffcOT-'M’AGY A itbftSZÄ® — VASARNAPT MELLÉKLET ». ctóteA Tízezer hangversenylátogató Általános, közép- és fői kólái felnőtt bérleti hangversenyek megyénkben Kiadványok, viták, a rádió és a tv kon­certsorozatai bizonyítják, hogy egyre nagyobb szerepet szánnak a népművelésben a komoly zenei hangversenyeknek, zenei ismeretterjesztő programoknak Megyénk is részese annak a hosszan tartó szervező munkának, amelynek eredménye az általános iskolai bérleti hang- vesenyekkel megkezdődő zenei nevelés, a kö­zépiskolai hangversenyeken át a felnőtt elő­adásokig. Egyre több helyen teremtik meg a félté teleket az Országos Filharmónia bérleti elő­adásaihoz, amelynek erre az évadra szól programjában hangversenysorozatot tartana' Nyíregyházán általános és középiskolásoknak valamint felnőttéknek, s külön sorozatot < megye községeiben, városaiban. A megyei bér­letek közül az egyik vegyes: általános és kö zépiskolásoknak szól s ezzel együtt hét so rozat kezdődött. Külön kamarazenei program ja van a tanárképző főiskolának. A nyíregyházi felnőtt sorozat két hang versenye már lezajlott, a továbbiakban a Sza­bolcsi Szimfonikusok, a Debreceni MÁV Film harmonikus Zenekar és Fischer Annie szóló estiére keríti sor. Kisvárdán, Fehérgyarmaté- és Nyírbátorban a. Kodály vonósnégyes, p» eher Mihály zongoraművész, valamint ké oo-r- mekes. Horváth Eszter és Gregor Jázse vendAo-s-jerervel Ez a nrocram Mátészalkánké elő.- 'ássa! bővül egv Beethoven havgverseny- nyel — ez a szabolcsi eavüttes műsora —. " majd Perényi Eszter hegedűművész és Kiss Gyula zongoraművész fellépésével. Mintegy tízezer hangversenylátogató fia­tal számára szervezték meg az iskolai bérlete­ket. Az általános iskolásoknak Nyíregyházán négy, a megyéhen több mint tíz előadás hang­zik el. Ezek a programok a zene nagy klasz- szikusainak ismertetésén kívül ízelítőt adnak a szomszéd népek zenéjéből. Érdekes program lesz a legkisebbeknek a négy földrész népda­laiból és azok feldolgozásaiból összeállított műsor, valamint a találkozás Sugár Rezső ze­neszerzővel. A megye különböző helyein tar­tandó koncerteken a vendégművészek mellet .hazai” együttesek, szólisták is fellépnek; a szabolcsi zenekar, a főiskola kórusa és a zene skola néhány tanára. A középiskolásoknak Zeneszerzői arcké oek címmel indítottak sorozatot, amelybe” klasszikus, romantikus és modern szerzők be mutatása mellett a Pécsi Balett előadásairr is sor kerül. Néhánv szólista Mikroko-rr■ ■- ’ímmel a Bartók mű ihletésére komponált 'áncokat adja elő, összekötő szöveggel, me! egyaránt szolgálja Bartók művészetének és - modem táncokban kifejeződő gondolatoknak '«mertetését. A tanárképző főiskola külön sorozatával kapcsolódik a megye zenei programjához, engvel és bolgár művészek vendégszereplésé­re kerül sor, valamint a Koö-pv vonósnégyes hangversenyére és Bacher Mihály zongora­estjére. Somoskői Latos: Paraszt Orfeusz dala disbojtár-csodalta pacsirtaszarnnyai, erett piros tuma-fenyu tisztasággal, féldinnyehejban orzolt almaimmal, törött cinkeszárnyú félszeg vágyaimm kocsi szalmát erő tenyereimmel, kethetenkent váltott tollas ingeimmel, kilenc mazsa búzáért elkelt vattáimmal kilenc mazsa arpara becsült lábaimmal iiazaiossagomen Űzetett kilenc juhsajt nimmas ebédektől HU ni tanult haraggá kenyérrel, vöröshagymával, sóval. bér esek-adta kis utravalovaí, bottá lecsonkitott körte faaggai.., hozom akaratom játéktalan gyermekkarom*■ o kflmaszkorombóL, minden korszakomból ki ne fogyhassam a tennivalókbóli Dallam fürtöket fonhassak ragyogni menkarcsu rakéták szállá tuz-sorényébe Orfeusz enekeire taníthassam a bolygok magányát, a születő és a haldokló csillagokatt Művelődési közösségek és „papucsos” kultúra Epizódok a vásárosnaményi művelődési központ életéből Egy párbeszédből: — A modem ember sem élhet közösségi művelődési alkalmak nélkül. Márpedig a tévé által nyújtott „papucsos” kultúra ez ellen dol­gozik... — A szoba, vagy nevezzük így, „papucsos” művelődés is adhat aktivizáló, közösségi él­ményeket. Mégha az egyén sajátos igényeire, önművelődésére ts alapozódik elsősorban... — Nem állítom, hogy egy jó tévéműsor, rádióadás, olvasmányélmény nem lehet akti­vizáló, de a jövő mégis a közösségben zajló művelődésé... — Nem vitatom a közösségben történő művelődés előnyét, de a kettő csak együtt kép­zelhető el. Közösségben. De otthon is. Es min­denütt, könyvtárban, múzeumban, országjá­ráson, ahol tágul az ember látóköre. Vágjuk el a párbeszéd fonalát, amelynek igazsága talán va'ahol középen lehet: erősíte- ni a közösségi művelődést, a kultúrálódás, az ismeretterjesztés aktívabb formáit, ez lenne a teendők esvike. A más5k: felébreszteni és ánolni. ..menedzselni” az önművelődést, Ennek anronöián nillan^mk be e<*v nagyközségi mű­velődési központ hétköznapjaiba.« Idézet a vásárosnaményi Esze kör­zeti művelődési közoont munkatervéből: ..A korszerű művelődés e°?vik le^iobb for­máiénak a klubokat t.artn’k. Az a tnnasztala- tunlk. hoí*v a klub-közösetek — az ifiúsáeji a kertbarát a b^rkács stb. — a s^kmai is­mereteken túl szívesen érdeklődtök nvek. besT’émolók. író-olvasó talőiko^ék, köz­életi stb. iránt. Abol él tagban nők n t^^iei. mint p ,'*ő-v?»rrő f.pnfolven”». plcőcot-Vspn ecr^dTcórrfio-v.'i ferősítő és l»kberenr?ozAsi, ioo é-S egyéb témák váltanak ki nagy érdeklődést...” KfóKőnv főm a és oi a naményi pT.ib r*fnrf^rrii4Snl: ..Hetvtört^eli sorodat. Olimniai sorozat, az ..<ső újkori *»♦ ^koktól H legutóbbi olimpiá­ik. Rzr>dsz»res filmvetítések. A mai ma^var irodalomról, sorozat,. Gsiilgfíászeti előadások, ismerd me» közelebbről a szocialista országo­kat, diapozitíves vetítéssel.” Sánta Miklós, á művelődési központ igaz­gatója ieevzi meg: — A tagság összetétele igen változatos, a fiatalok minden rétegét megtalálóik köztük. Tsz-ben dolgozók, diákok, értelmiségiek mun­kások. Valamennyien klubigazolvánnyal ren­delkeznek, a klubnak szabályzata van. me­lvet köteles mindenki megtartani. Helv's-5—' kgt a pincét magok takarítiák minden elő­adás. összoíövetol után. dí=z,jtik. szénRiU Las­san igazi közösséggé váiik a tagság, érzik, hogy a klub az övék­A megvei klubtanács a vásárosnnm“nvi ifjúsági klubot a megye legjobb klubjaként értékelte és legutóbb elnyerték az aranyko­szorús címet. Erről apnak idején a lapban is beszámoltunk. A cím kötelezi a klubot a ko­molyabb, nagyobb feladatokra. „Ugv válik a művelődési ház a társas lot központjává, ha minél szélesebb skálán ki tudja elégíteni eav település lakosságának művelődési igényeit.” (Megállapítás egy köz­művelődési dokumentumban.) — Ilyen gondolatok és tervek jegyében határoztuk el mi is, hogy tűzön-vízen keresz­tül létrehozzuk a barkácsklubot. Kimondottan azzal a céllal, hogy legyen egy hely Vásáros- naményban. ahová szahad idejében bárki be­mehet és a'k' that. Élhet hobbys szenvedélyé­nek, megcsinálhat asztali lámpát, virágtartót, polcot, elromlott háztartási eszközt, kéziszer­számokat... — Üzemeket, iskolákat kerestünk fel és kutattuk az elfekvő és fölösleges szerszámo­kat. gépeket. Még nem tudtuk hol fogjuk ki­alakítani a leendő barkács-műhelyt, de mór bőven volt felszerelésünk. A gimnáziumtól nagyon sok kéziszerszámot, állványos fúrógé­pet, a gergelyiugornyai iskolától gyalúpgdot a gemzseitől munkapadot, a naprényitől satu kát, a pusztadobositól szalagfűrészt, a köz ponti politechnikai raktártól különböző kéz' szerszámokat kaptpnk Segített a megyei mű ,’elódési központ és a Népművelési Intézet is És a pincében lett hely a klubnak. Érdemes volt megcsinálni, nagyon sokan járnak ide, jó a kapcsolat a művelődési házon belül is. Ök tartják rendbe a kertbarát klub szerszámait, az ifjúsági klub ügyesebbjei itt barkácsolják a klub díszítő tárgyait, berende­zéseit. A bábcsoport paravánjai, díszletei is többnyire itt készülnek... A kertbarát-klub célja: a kertek jobb ki­használása, a kertkultúra gyarapítása. Az egyre urbanizálódó település arculatának ki­alakításában, a parkosításban, az utcák rende­zésében adjon segítséget. Alakuljon minél több olyan szocialista közösség, ahol az em­berek szívesen segítik egymást. Legyen véd- nöke a klub a „Tiszta, virágos Vásárosra nyárt” mozgalomnak. Programpont a művelődési központ ez évi életéből: „Az újonnan épült vásárosnaményi ci­gánytelepen lehetőséget teremtünk a cigány­ság kulturális igényeinek kielégítésére. Tár­sadalmi összefogással egy helyiséget hozunk létre, melynek berendezéséhez hozzájárul a művelődési központ, televíziót biztosít, szé­ket, néhány asztalt, hogy a legalapvetőbb f á tételei meglegyenek a velük való csoportos foglalkozásnak. Megfelelő programot dolgo­zunk ki, melyben elsősorban helyet kap az egészségügyi felvilágosítás, a kulturált élet­mód, a társadalmi együttélés szabályai, stb...” Ismét a klubokról: ahhoz, hogy szfnvo* nalas előadásokat tarthassanak a jelenleginél több pénzre lenne szükség, amit egy-egy klub a havi 10 forintos tagdíjból nehezen, vagy egyáltalán nem tud fedezni. Egy klubtag megjegyzése: „A művelődési ház eddig szinte teljes mértékben biztosította a szükséges összegeket. De el kellene gondol­kozni azon. hogy elbírja-e egy művelődési in­tézmény, hogy rendszeres 300—1500. sőt 2500 forintot áldozzon ilyen célra, amikor a min­dennapi kenyerét elég megteremteni,” A vita — emlékeztetve a párbeszédre — a valóságban sokkal prózaibb módon megy, mint az értekezleteken, tanácskozásokon. Tar­talom, forma, anyagi fedezet, újszerűség, ha­gyomány-keresés. rétegművelődés, üzemi nép­művelés — más hangsúlyt kap a gyakor­latban. S meg kell ismerkedni egy nem vadonat­új, de néhol csak formálisan elfogadott szem­lelettel: a közművelődést is tervezni kell. a művelődésnek' is kialakítható a sajátos „üzern- és munkaszervezése”. Vásárosnaményban igy fogalmazták meg: „Munkánk során figyelembe kell venni az intézmény kettős jellegét, nevezetesen azt, hogy kettős feladatot lát el. Egyrészt biztosít­ja a járási székhely kulturális ellátottságát,, másrészt szakmai, módszertani központja a tárásban működő művelődési otthonoknak. Egvre nagyobb feladat elé állítja a művelődé­si központot a község erőteljesen változó ar­culata. az iparosodás, a városiasodás, az ide­csatolt községekkel való törődés, az értelmi­ség arányának gyarapodása.” Légü restérhen nem kéozéthető el ° mű­velődés. ébresztette rá a riRm^vi r.ér>rr»-'*«élő­két az egvik kezdoménvpzés. Előadás soroza­tot indítottak a ..Vezetés 10ktana” címmel H községben lévő üzemek vállalatok, intézmé­nyek vehetőinek. A kezdeti s5k«rt fokozatosan az érdokt,Al°nsócf vált^ttn fel. Ennek okait ku­tatva is a s^^ak a kö^Ö^cé«*? formádhoz ve­ZPit'ík. |y/Ti's'yo1r»<S/á«:' VÖ7’ö«Ni'>cfts,"i mó.y jiyen témájú sorozatoknak íc Evek er°dménv«sen kíc^i^t-v/viok S” rosn am én vban a mAveiő^<m közössé megterem tűsével nnidvoV hol klub. szak1''"'" V^igv más forróét ÖHpnpk. T)o a knl^o forma a”/ 4>rdoV<»« hennm a 1cív?*í ««««*_ amdv Ipoo'fof ól írj arv-lplg-lorloq? ? í tóinak i‘k8n{> »»i «tori ok g'-ínccífAcót dgT’olQQDn kÖZtÜ'’’ nőm ppff dacnak ÍC T-Tiír? Pont pcfvnttnl O r*cialád?r>cohV> rvjuVor 07 eefyed’di eímZiviílAs)!«! oaviütjáró önművelődésre, mű­„ i élményekre... rá« r.éz» Falusi asszony. (Krutilla József tusrajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom