Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
t ©Mal RELen--»i Átf? a\6í&£Ag mri&mm r. ' * Az események krónikája HÉTFŐ: Megkezdik munkájukat a szuezi frontvonalra érkezett ENSZ erők KEDD: Becsben összeül a közép-európai haderőcsökkentési konferencia SZERDA: Befejeződik Moszkvában a békeerok világkongresszusa CSÜTÖRTÖK: Golda Meir izraeli miniszterelnök és Fahmi egyiptomi külügyminiszter Washingtonban tárgyal PÉNTEK: Arab országok vezetőinek két- és többoldalú megbeszélései SZOMBAT: Eszmecserék Washingtonban — Szadat —Bumedien találkozó „A nemzetközi élet alapvető és főjellemzője a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak erősödése" — mondja az MSZMP Központi Bizottságának' csütörtöki üléséről kiadott közlemény. Egy héttel korábban Leonyid Brezsnyev így fogalmazott moszkvai beszédében: „ mély meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődésében a fő tendencia: a vép^, menő fordulat a hideghájo- rúból a feszültség enyhülése, a katonai konfrontációból a biztonság megszilárdítása, a békés egymás mellett élés felé”. S mégis: ha az utóbbi heteknek történéseit áttekintjük, a nemzetközi élet egyes eseményei — legalábbis első pillantásra — e megállapításokkal látszólag ellenkező képet mutatnak. A Közel-Keleten a Biztonsági Tanács felhívása nyomán helyreállt ugyan a tűzszünet, de még messze vagyunk a békétől, a konfliktus rendezésétől. Chilében a katonai junta ismét terror tettekkel hallat magáról: október végén, ötven nappal a puccs után — 71 embert — főleg bányászokat — gyil- koltak meg a katonák. A? Egyesült Államok egyes köreiben — a közel-keleti konfliktus felhangjaként — ismét erősödtek a szovjetellenes, kommunistaellenes han gok. A fegyveres erők riadó készültsége — amelyet a hét közepén oldottak fel — az erővel való fenyegetés leg- rosszabb korszakait idézte fel. (Igaz, e mostani lépésben szerepet játszottak belpolitikai megfontolások, a Watergate-ügy nyomása alatt lévő kormány saját szempontjából hasznosnak érezhette a válság-hangulatot). Mindez persze nem váratlan jelenség. Már amikor a tárgv? 'ősos korszak, az enyhülés politikája elkezdődött, már akkor is tudtuk: léteznek olyan erők, amelyek csak az alkalmas pillanatot lesik hogy válsághangulat kirob- bantásnval megpróbálják visszafelé fordítani az eddig elérteket. Már akkor is tudtuk: a nemzetközi imperializ- mls nem nyugszik bele köny- nyen pozícióinak elvesztésébe. Azt is tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet tartós enyhüléséért küzdve, a jövőben is számolnunk kell megtorpanásokkal, a nemzetközi helyzet időnkénti éleződésével. Az imperialista erők ..ismételten megkísérlik majd a béke veszélyeztetését, de többé nincsenek már abba a helyzetbe, hogy megakadályozzák a nemzetközi biztonság megszilárdulását, a népek béketörekvéseinek érvényesülését. Vegyük csak szemügyre alaposabban a hét híreit: látnunk kell egyszersmind a nemzetközi enyhülés al-( 1 é- tő jeleit, a változó világ új jelenségeit. Az, hogy tűzszü- neti vonalak mentén elfoglalta helyét az ENSZ-haderő hogy ezen a héten már megszűntek a katonai akciók szovjet és amerikai polgár megfigyelők küldéséről hang zott mindkét részről nyilatkozat, azt mutatja, hogy még az ennyire kiélezett helyzetből is lehetséges kiút. A hosszútávú rendezésnek — a szovjet—amerikai konzultációkon és aktív szerepen kívül — még ígéretes fejleménye az arab egység erősödése. A mostani háború tapasztalatai, az olajbojkott tanulságai talán elgondolkoztatják az eddig külön utakon járó — nyugat-barát—arab rezsimeket. is. Hogy mit jelent ez az erő, ez az egységes fellépés azt bizonyítja a ki- lencek brüsszeli tanácskozása, amelyen a nyugat-európai országok — féltve saját olajellátásukat, amelynek 80 százaléka az arab országokból származik — nem álltak ki egységesen szövetségesük, Hollandia mellett, miután több közel-keleti állam megtagadta az odairányuló olaj- szállítást. A közel-keleti rendezés irányába mutató jeleken kívül más is mutatta a héten az enyhülés irányzatának folytatódását. Bécsi jelentések szerint a kedden összeült haderőcsökkentési konferencia kidolgozhatja azokat az elveket, amelyek 1975-’ v már konkrét leszerelési intézkedéseket eredményeznek Közép-Európában... . Genfben folytatódnak az európai biztonsági értekezlet előkészítő tárgyalásai. Scheel nyugatnémet külügyminiszter látogatása Moszkvában nyilván segít tisztázni azokat a problémákat, amelyek átmenetileg akadályozzák az NSZK és a szocialista országok közötti viszony teljes rendezését. S gyakorlatilag ezzel el is jutottunk napjaink leglényegesebb tanulságához. A világon mirtpep visszaesés, átmeneti" ‘ nehézség ellenére folytatódik az enyhülés tendenciája. Látni kell azonban: még korántsem vísz- szafordíthatatlan folyamatról van szó, tehát e tendencia védelmében a lehető legszélesebb egységfrontot kell megteremteni. Mint Moszkvában — a héten véget ért béke kongresszuson — egy teremben ült a belga főpap és az angol munkáspárti kj-s- viselő, az indiai kongresszus párt főtitkára és a nyugatnémet szociáldemokrata vezető, s mindazok, akik számos kér- lésben eltérő nézetet vallanak ugyan, de a béke kerdé- iében egyetértenek. A nemzetközi erőviszonyokban végbement pozitív változások és a néptömegek egységes fellépése kétségkívül elvezeti bolygónkat a tartós és visszavonhatatlan békéhez. Kereszty András Közlemény Walter Scheel moszkvai tárgyalásairól Pénteken Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki Walter Scheel nyugatnémet alkancellár. külügyminiszter szovjetunióbeli tartózkodásáról és tárgyalásairól. Scheel a szovjet kormány meghívására október 31—november 3* ig tartózkodott hivatalos látogatáson a Szovjetunióban, tárgyalásokat folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. fogadta őt Alek- szej Koszigin szovjet miniszterelnök. A közlemény hansúlyozza, hogy a Szovjetunió és az NSZK megelégedéssel nyugtázza kapcsolatainak javulását és megerősíti eltökéltségét. hogy minden eszközzel törekszik a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítésére és feilesztósére. A közlemény kiemeli Leo- nyíd Rrezsnvevnek. S7KP KB főtitkárának NS^K-helj látogatás nagv jelentőségét. A felek hangsúlyoztak készségüket, hogv sok old oi lián hozzáiát-ulnak az euróna- ^oviH4-rnví1''ör?A RÍ V.öpp^ Üdvözölték a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Mint a közlemény megállapítja, a felek üdvözölték a közel-keleti harci cselekmények beszüntetését és megelégedésüket fejezték kj a Biztonsági Tanács október 22-i és az ezt követő határozatainak elfogadásával kapcsolatban. Aláhúzták. hogy szükség van a határozatok haladéktalan megvalósítására a térség igazságos és tartós békéje megteremtése érdekében. A tárgyalásokon külön figyelmet szenteltek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatásának. A részvevők síkra szálltak amellett, hogy Czlneqe Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására a közeli napokban baráti látogatásra hazánkba érmielőbb dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a gazdasági, ipari és műszaki eg dl1 (működés hosszútávra fejlesztésére. A külügyminiszterek megelégedéssel nyugtázták a két ország parlamentjei közötti kapcsolatok fejlődését. Hangoztatták annak szükségességét, hogy szigorúan be kell tartani és maradéktalanul teljesíteni kell az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást Nyugat-Ber- linről. Walter Schee! hivatalos NSZK-beli látogatásra hívta meg Andrej Gromikot, aki a meghívást köszönettel elfogadta. kezSk Kristian Gestrin. a Finn Köztársaság hadügyminisztere. J’1 ■' 'HpwWMWt. « H*z*v?kba Iátokat a finn hadügyminiszter KÖZEL-KELET Tárgyalások a békés rendezésért Folytatódik a közel-kefyti válság megoldásával kapcsolatos arab álláspontok egyeztetése. Kairó legújabb vendége Bumedien algériai elnök. Szadat egyiptomi államfő, aki harminc órás látogatást tett „olajszövetségesénél”, Kuwaitban és Szaud- Arábiában, s közben Asszad Szíriái elnökkel is tárgyalt. Pénteken fogadta először Bu- medient és szombaton ismét eszmecserét folytatott vele. Szadat elnök egyébként pénteken .ismét fogadta Vaszilij Kuznyecovot, a szovjet külügyminiszter első helyettesét Közben az Egyesült Államok fővárosában a lényeget tekintve — máris létrejött a közvetett érintkezés egy formája Izrael, Egyiptom és Szíria képviselői között. A közvetítő szerepét Kissinger amerikai külügyminiszter vállalta: pénteken este külön-külön találkozott Fahmi egyiptomi külügyminiszterrel és Mohamed Zakaria Isz- mail külügyminiszterhelyet- tessel. Ezt megelőzően Kissinger Golda Meirrel, Izrael minisztrelnökével tárgyalt. Kettejük utolsó washingtoni eszmecseréjét szombaton tartják meg. Meir a tervek szerint hétfőn tesz jelentést az izraeli parlamentnek washingtoni megbeszéléséről. Pillanatnyilag négy európai ország: Ausztria, Írország, Svédország és Finnország képviselőiből tevődnek öss^e a békefenntartó erők. Kissinger amerikai külügyminiszter pénteken magához kérette a NATO-országok washingtoni nagyköveteit és 90 perces tájékoztatót tartott nekik a közel-keleti válságról, különös tekintettel az amerikai lépésekre. Az AP szerint a tájékoztató elébe kívánt vágni az európai NATO- szövetségesek további panaszainak amiatt: az Egyesült Államok nem konzultál ve- lük kellőképpen. Egyes források szerint Kissinger a nagyköveteknek „dinamikus konzultációkat” ígért a jövőre nézve. Ellentétben diplomatákkal tartott megbeszélés „kellemes” hangulatával, Schlesinger amerikai hadügyminiszter ismét bírálta a NATO európai tagországainak a közel-keleti amerikai politikával kapcsolatos magatartását, különös képpen az NSZK viselkedését, amit „érthetetlennek és kiábrándítónak” minősített. Schlesinger lemondta jövő hétre tervezett bonni látogatását. Tanácskozik az NKP kongresszusa Szombaton felszólalásokkal folytatódott a Német Kommunista Párt hamburgi kongresszusa. A külföldi vendégek közül a Vietnami Dolgozók Pártja és a Chilei Kommunista Pártnak " küldöttségvezetői üdvözölték a nyugatnémet kommunisták seregszemléjét és kérték szolidaritásukat a vietnami és a chilei nép küzdelméhez. Szavaikat a küldöttek forró tapsviharral fogadták. A kongresszus második napján a Német Kommunista Párt Hamburgban és négy másik nagyvárosban gyűléseket szervezett, amelyeken a külföldi testvérpártok képviselői találkoztak a helyi pártszervezetek tagjaival. Hannoverbe a magyar, a vietnami, az olasz és az osztrák küldöttség tagjai látogattak el. A szombat délután rendezett gyűlésen Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar küldöttség vezetője tolmácsolta pártunk üdvözletét. Szolidaritását nyilvánította a nyugatnémet kommunisták harca iránt, beszámolt a szocializmus építésében Magyar- országon szerzett tapasztalatairól és sok sikert kívánt a Német Kommunista Pártnak. Gerencsér Miklóst IS. E szentséges titokról majd? iskolás gyermekek is fecse ni fognak, nekünk azonbí be kell érni a jelen alattv: lóir= méretezett látótávolsá gal De hiszen semmi szánd - kom történelmi felvilág tás' adni. Amit önmagamn i cselekszem, az nem több ts nem kevesebb, mint lelkib- nieret' vizsgálódás. Ma ■>mikör oly nagy szenvedői Európa-szerte a haza- fiság miért ne lehetnék én is osztrák hazafi Az vagyok és az maradok utolsó lehelle- temig. Semmivel sem szépítem kevésbbé ház ' „ t, / ,ztr!át. mint akár az :V - kodót. De szeretetemből kizárom a gőgöt. Viszont annál gőgösebben elutasítom magamtól a mindig mindenbe csak nekünk lehet igazunl gye’- meteg önhittségét. Ha jól sejtem az ilyen önhftt tégbö' ízületnek a katasztrófák. Ránk és másokra. Ha zafiságom akkor ér valam*i ha emberi fedezetéért a jó- izándékú. külső honbéliek if ecsülni tudják, De nyomban elveszítem igényemet a be- cs'ilésre, ha a hazafiság ürü grén hatalmi mániák rabjává leszek, ha elszabadítom Tlódító ösztöneimet, s gyáva kétszínűséggel addig nyomor- gatom a kiszolgáltatottakat, amíg a pára el nem száll be- lílük, hogy aztán férfiasnak látszó kérkedéssel elmondhassam: győzelmet arattam az isten, a császár, a haza javára. Zúgjanak a harangok ^vetkezzék a tedeum. Kényelmetlen művelet e; a lelkiismereti vizsgálódás Minél pontosabban teszen annál kevésbé fogadhatók el a rosszhiszemű állítás hogy csakis a mi oldalunké található a teljes igazság. Hogyan is mondta Danija nich? Ami itt történt, abba nemcsak szegény Len key János, de valamennyi osztrák, valamennyi magyar beleőrülhetne. ★ Igen, Damjanich: öt halálra ítélték. De miért? Tudom, t *- dóm. Fegyveres lázadásban való részvételért és felség- árulásért. De mégis: miért? Mert a bűnösség puszta kinyilatkoztatása és cselekedeteinek önkényes bírói megítélése csak a bosszúvágy szerint elegendő indok. Belőlem hiányzik a bosszúvágy ás csakis a szabatosan tárC. i tagos igazság előtt vagyok hajlandó fejet hajtani. Ez pedig tudomásom szerint a következő Damjanich János esetében. Százados volt, és negyvennégy éves amikor császárunk aláírása val szentesítette az önálló magyar minisztérium létrejöt tét, benne a hadügyi önállósá got. Császárunk rendelkező lére született meg az a dön és is, hogy tíz új zászlóal tervezendő a magyar kor nány fennhatósága alatt Damjanich ekkor az olass hadszíntéren szolgált és a hatvanegyedik gyalogezred gránátos századát vezényelte. Itt kapta a parancsot, hogy a királya akaratából felállítandó tíz zászlóalj egyikét, a harmadikat vegye át. Kinevezését és őrnaggyá való előrelépését István nádor írta alá a király nevében, míg a magyar kormány nevében gróf Batthyány Lajos miniszterelnök. Ekkor még úgy tudtuk, s Damjanich seni tudhatta másként, hogy az udvarnak semmi köze a rácok fellazításához, hogy a király őszintén óhajtja a bácskai, bánáti zendülés letörését. Igaz, Damjanich János a magyar kormány szolgálatában, de egyszersmind törvényes királya katonájaként alapozta ci2g feddhetetlen hadvezér! hírnevét a délvidéki véres csatákban. Nem ő vett részt a fegyveres lázadásban, amit most egyik fő bűnéül rovunk fel, hanem azok, akiket tevert éppen a törvényes rend rdekében. Képzelhető, mire vélhett» i fordulatot, amikor tapasztalnia kellett, hogy a levert rá cok helyett immár a császár csapatok törnek a királya által kinevezett kormánya létére. Neki pedig közvetlen feletteseinek, a magyar hadügyi kormányzatnak kellett engedelmeskednie, s nem a mi osztrák generálisainknak, akik fölött viszont a magyaroktól független bécsi kormány rendelkezett. A király nevében eszközölt kinevezését soha vissza nem vonták. A jogfolytonosság szabályai szerint haladt előre rendfokozatban a tábornki rangig. És ott voltak körű-, lőtte a katonák, akik zokszó nélkül rohantak szavára a halálba. Lehet-e csak úgy, köszönés nélkül kiszakadni az elkötelezettség sűrű szövevényéből Windischgraetz röplapjaira? Főképp, ha semmi sem bizonyítja a proklamáció hitelességét? Mert a császár, mint első személy hallgatott. Az a formula pedig, hogy az uralkodó nevében, úton-út- félen elhangzik, akkor is, ha garasos tolvajt büntetnek meg. Damjanich tehát harcol! tovább. Végig kergetett bennünket szinte az egész Kár pát-medencében. Tehet róla igen is tehet, hogy nevét fog csikorgató tisztelettel emlegettük. Mindig, mindenütt megvert bennünket. Amíg lábát nem törte, az összes ütközetben részt vett ellenünk. Titkon mondogattuk, bárcsak nekünk lennének ilyen tábornokaink. Most viszont lekicsinylőn századosnak tituláljuk, megtagadván tőle azt az őrnagyi rangot is, amelynek viselésére még István királyi főherceg, a nádor jogosította fel uralkodónk helyetteseként. Ördögien következetes ez az ember. Megbocsáthatatlanul önérzetes. Nem elég, hogy a csatatereken sorra megalázta legjobb hadvezéreinket, ráadásul a fgyverletétel alkalmával sem tekintette őket egyenrangúnak lovagiasság dolgában. Csakis az oroszoknak volt hajlandó átadni Arad várát. Kijelentette, kész az Utolsó szál emberig harcolni, kész ebben a harcban elsőnek elesni, ha előttünk, osztrákok előtt kellene kapitulálnia. Ha másért nem, ezért feltétlenül halál jár. A bosszúvágy szerint. Haynau táborszernagy úr őkegyelmessége szerint. (Folytatjuk! Tfm Iffifll'y Kom '3gWffy*lTv7 \ t mi I jtjiJ] vk rijiT«í■ rímJk% *Y®1 pi H I lii I a I 1 1 t a j. A lAendi fM&té