Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

t ©Mal RELen--»i Átf? a\6í&£Ag mri&mm r. ' * Az események krónikája HÉTFŐ: Megkezdik munkájukat a szuezi frontvo­nalra érkezett ENSZ erők KEDD: Becsben összeül a közép-európai haderőcsök­kentési konferencia SZERDA: Befejeződik Moszkvában a békeerok vi­lágkongresszusa CSÜTÖRTÖK: Golda Meir izraeli miniszterelnök és Fahmi egyiptomi külügyminiszter Washing­tonban tárgyal PÉNTEK: Arab országok vezetőinek két- és többol­dalú megbeszélései SZOMBAT: Eszmecserék Washingtonban — Szadat —Bumedien találkozó „A nemzetközi élet alapvető és főjellemzője a különböző társadalmi rendszerű álla­mok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak erősö­dése" — mondja az MSZMP Központi Bizottságának' csü­törtöki üléséről kiadott köz­lemény. Egy héttel korábban Leonyid Brezsnyev így fo­galmazott moszkvai beszé­dében: „ mély meggyőződé­sünk, hogy a nemzetközi kap­csolatok jelenlegi fejlődésé­ben a fő tendencia: a vép^, menő fordulat a hideghájo- rúból a feszültség enyhülése, a katonai konfrontációból a biztonság megszilárdítása, a békés egymás mellett élés felé”. S mégis: ha az utóbbi he­teknek történéseit áttekint­jük, a nemzetközi élet egyes eseményei — legalábbis első pillantásra — e megállapítá­sokkal látszólag ellenkező képet mutatnak. A Közel-Ke­leten a Biztonsági Tanács fel­hívása nyomán helyreállt ugyan a tűzszünet, de még messze vagyunk a békétől, a konfliktus rendezésétől. Chi­lében a katonai junta ismét terror tettekkel hallat magá­ról: október végén, ötven nap­pal a puccs után — 71 embert — főleg bányászokat — gyil- koltak meg a katonák. A? Egyesült Államok egyes kö­reiben — a közel-keleti konfliktus felhangjaként — ismét erősödtek a szovjetelle­nes, kommunistaellenes han gok. A fegyveres erők riadó készültsége — amelyet a hét közepén oldottak fel — az erővel való fenyegetés leg- rosszabb korszakait idézte fel. (Igaz, e mostani lépés­ben szerepet játszottak bel­politikai megfontolások, a Watergate-ügy nyomása alatt lévő kormány saját szem­pontjából hasznosnak érez­hette a válság-hangulatot). Mindez persze nem várat­lan jelenség. Már amikor a tárgv? 'ősos korszak, az eny­hülés politikája elkezdődött, már akkor is tudtuk: létez­nek olyan erők, amelyek csak az alkalmas pillanatot lesik hogy válsághangulat kirob- bantásnval megpróbálják visszafelé fordítani az eddig elérteket. Már akkor is tud­tuk: a nemzetközi imperializ- mls nem nyugszik bele köny- nyen pozícióinak elvesztésé­be. Azt is tudjuk, hogy a nem­zetközi helyzet tartós eny­hüléséért küzdve, a jövőben is számolnunk kell megtorpa­násokkal, a nemzetközi hely­zet időnkénti éleződésével. Az imperialista erők ..ismétel­ten megkísérlik majd a bé­ke veszélyeztetését, de töb­bé nincsenek már abba a helyzetbe, hogy megakadá­lyozzák a nemzetközi bizton­ság megszilárdulását, a né­pek béketörekvéseinek ér­vényesülését. Vegyük csak szemügyre alaposabban a hét híreit: lát­nunk kell egyszersmind a nemzetközi enyhülés al-( 1 é- tő jeleit, a változó világ új jelenségeit. Az, hogy tűzszü- neti vonalak mentén elfog­lalta helyét az ENSZ-haderő hogy ezen a héten már meg­szűntek a katonai akciók szovjet és amerikai polgár megfigyelők küldéséről hang zott mindkét részről nyilat­kozat, azt mutatja, hogy még az ennyire kiélezett helyzet­ből is lehetséges kiút. A hosszútávú rendezésnek — a szovjet—amerikai konzultá­ciókon és aktív szerepen kívül — még ígéretes fejle­ménye az arab egység erősö­dése. A mostani háború ta­pasztalatai, az olajbojkott ta­nulságai talán elgondolkoz­tatják az eddig külön utakon járó — nyugat-barát—arab rezsimeket. is. Hogy mit je­lent ez az erő, ez az egységes fellépés azt bizonyítja a ki- lencek brüsszeli tanácskozá­sa, amelyen a nyugat-európai országok — féltve saját olaj­ellátásukat, amelynek 80 szá­zaléka az arab országokból származik — nem álltak ki egységesen szövetségesük, Hollandia mellett, miután több közel-keleti állam meg­tagadta az odairányuló olaj- szállítást. A közel-keleti rendezés irá­nyába mutató jeleken kívül más is mutatta a héten az enyhülés irányzatának foly­tatódását. Bécsi jelentések szerint a kedden összeült haderőcsökkentési konferen­cia kidolgozhatja azokat az elveket, amelyek 1975-’ v már konkrét leszerelési in­tézkedéseket eredményeznek Közép-Európában... . Genfben folytatódnak az európai biz­tonsági értekezlet előkészítő tárgyalásai. Scheel nyugatné­met külügyminiszter látoga­tása Moszkvában nyilván se­gít tisztázni azokat a problé­mákat, amelyek átmenetileg akadályozzák az NSZK és a szocialista országok közötti viszony teljes rendezését. S gyakorlatilag ezzel el is ju­tottunk napjaink leglénye­gesebb tanulságához. A világon mirtpep vissza­esés, átmeneti" ‘ nehézség el­lenére folytatódik az enyhü­lés tendenciája. Látni kell azonban: még korántsem vísz- szafordíthatatlan folyamat­ról van szó, tehát e tenden­cia védelmében a lehető leg­szélesebb egységfrontot kell megteremteni. Mint Moszk­vában — a héten véget ért bé­ke kongresszuson — egy te­remben ült a belga főpap és az angol munkáspárti kj-s- viselő, az indiai kongresszus párt főtitkára és a nyugatné­met szociáldemokrata vezető, s mindazok, akik számos kér- lésben eltérő nézetet valla­nak ugyan, de a béke kerdé- iében egyetértenek. A nem­zetközi erőviszonyokban vég­bement pozitív változások és a néptömegek egységes fel­lépése kétségkívül elvezeti bolygónkat a tartós és vis­szavonhatatlan békéhez. Kereszty András Közlemény Walter Scheel moszkvai tárgyalásairól Pénteken Moszkvában hi­vatalos közleményt adtak ki Walter Scheel nyugatnémet alkancellár. külügyminiszter szovjetunióbeli tartózkodá­sáról és tárgyalásairól. Scheel a szovjet kormány meghívá­sára október 31—november 3* ig tartózkodott hivatalos lá­togatáson a Szovjetunióban, tárgyalásokat folytatott And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel. fogadta őt Alek- szej Koszigin szovjet minisz­terelnök. A közlemény hansúlyozza, hogy a Szovjetunió és az NSZK megelégedéssel nyug­tázza kapcsolatainak javulá­sát és megerősíti eltökéltsé­gét. hogy minden eszközzel törekszik a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elmélyí­tésére és feilesztósére. A közlemény kiemeli Leo- nyíd Rrezsnvevnek. S7KP KB főtitkárának NS^K-helj látogatás nagv jelentőségét. A felek hangsúlyoztak készségüket, hogv sok old oi li­án hozzáiát-ulnak az euróna- ^oviH4-rnví1''ör?A RÍ V.öpp^ Üdvözöl­ték a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalásokat. Mint a közlemény megál­lapítja, a felek üdvözölték a közel-keleti harci cselekmé­nyek beszüntetését és meg­elégedésüket fejezték kj a Biztonsági Tanács október 22-i és az ezt követő határo­zatainak elfogadásával kap­csolatban. Aláhúzták. hogy szükség van a határozatok haladéktalan megvalósításá­ra a térség igazságos és tar­tós békéje megteremtése ér­dekében. A tárgyalásokon külön fi­gyelmet szenteltek a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok megvitatásának. A részvevők síkra szálltak amellett, hogy Czlneqe Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására a közeli napokban ba­ráti látogatásra hazánkba ér­mielőbb dolgozzanak ki konk­rét javaslatokat a gazdasági, ipari és műszaki eg dl1 (mű­ködés hosszútávra fejlesztésé­re. A külügyminiszterek meg­elégedéssel nyugtázták a két ország parlamentjei közötti kapcsolatok fejlődését. Han­goztatták annak szükségessé­gét, hogy szigorúan be kell tartani és maradéktalanul teljesíteni kell az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást Nyugat-Ber- linről. Walter Schee! hivatalos NSZK-beli látogatásra hívta meg Andrej Gromikot, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. kezSk Kristian Gestrin. a Finn Köztársaság hadügyminiszte­re. J’1 ■' 'HpwWMWt. « H*z*v?kba Iátokat a finn hadügyminiszter KÖZEL-KELET Tárgyalások a békés rendezésért Folytatódik a közel-kefyti válság megoldásával kapcso­latos arab álláspontok egyeztetése. Kairó legújabb vendége Bumedien algériai elnök. Szadat egyiptomi ál­lamfő, aki harminc órás lá­togatást tett „olajszövetsége­sénél”, Kuwaitban és Szaud- Arábiában, s közben Asszad Szíriái elnökkel is tárgyalt. Pénteken fogadta először Bu- medient és szombaton ismét eszmecserét folytatott vele. Szadat elnök egyébként pén­teken .ismét fogadta Vaszilij Kuznyecovot, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettesét Közben az Egyesült Álla­mok fővárosában a lényeget tekintve — máris létrejött a közvetett érintkezés egy for­mája Izrael, Egyiptom és Szíria képviselői között. A közvetítő szerepét Kissin­ger amerikai külügyminiszter vállalta: pénteken este kü­lön-külön találkozott Fahmi egyiptomi külügyminiszter­rel és Mohamed Zakaria Isz- mail külügyminiszterhelyet- tessel. Ezt megelőzően Kis­singer Golda Meirrel, Izrael minisztrelnökével tárgyalt. Kettejük utolsó washingtoni eszmecseréjét szombaton tart­ják meg. Meir a tervek sze­rint hétfőn tesz jelentést az iz­raeli parlamentnek washing­toni megbeszéléséről. Pillanatnyilag négy euró­pai ország: Ausztria, Íror­szág, Svédország és Finnor­szág képviselőiből tevődnek öss^e a békefenntartó erők. Kissinger amerikai külügy­miniszter pénteken magához kérette a NATO-országok washingtoni nagyköveteit és 90 perces tájékoztatót tartott nekik a közel-keleti válság­ról, különös tekintettel az amerikai lépésekre. Az AP szerint a tájékoztató elébe kí­vánt vágni az európai NATO- szövetségesek további pana­szainak amiatt: az Egyesült Államok nem konzultál ve- lük kellőképpen. Egyes for­rások szerint Kissinger a nagyköveteknek „dinamikus konzultációkat” ígért a jövőre nézve. Ellentétben diplomatákkal tartott megbeszélés „kellemes” hangulatával, Schlesinger amerikai hadügyminiszter is­mét bírálta a NATO európai tagországainak a közel-keleti amerikai politikával kapcso­latos magatartását, különös képpen az NSZK viselkedé­sét, amit „érthetetlennek és kiábrándítónak” minősített. Schlesinger lemondta jövő hétre tervezett bonni látoga­tását. Tanácskozik az NKP kongresszusa Szombaton felszólalásokkal folytatódott a Német Kom­munista Párt hamburgi kong­resszusa. A külföldi vendégek közül a Vietnami Dolgozók Pártja és a Chilei Kommunista Pártnak " küldöttségvezetői üdvözölték a nyugatnémet kommunisták seregszemléjét és kérték szolidaritásukat a vietnami és a chilei nép küz­delméhez. Szavaikat a kül­döttek forró tapsviharral fo­gadták. A kongresszus második napján a Német Kommunista Párt Hamburgban és négy másik nagyvárosban gyűlé­seket szervezett, amelyeken a külföldi testvérpártok képviselői találkoztak a helyi pártszervezetek tagjaival. Hannoverbe a magyar, a vi­etnami, az olasz és az osztrák küldöttség tagjai látogattak el. A szombat délután ren­dezett gyűlésen Benke Va­léria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a magyar küldöttség vezetője tolmá­csolta pártunk üdvözletét. Szolidaritását nyilvánította a nyugatnémet kommunisták harca iránt, beszámolt a szo­cializmus építésében Magyar- országon szerzett tapasztala­tairól és sok sikert kívánt a Német Kommunista Pártnak. Gerencsér Miklóst IS. E szentséges titokról majd? iskolás gyermekek is fecse ni fognak, nekünk azonbí be kell érni a jelen alattv: lóir= méretezett látótávolsá gal De hiszen semmi szánd - kom történelmi felvilág tás' adni. Amit önmagamn i cselekszem, az nem több ts nem kevesebb, mint lelkib- nieret' vizsgálódás. Ma ■>mikör oly nagy szen­vedői Európa-szerte a haza- fiság miért ne lehetnék én is osztrák hazafi Az vagyok és az maradok utolsó lehelle- temig. Semmivel sem szépí­tem kevésbbé ház ' „ t, / ,ztr!át. mint akár az :V - kodót. De szeretetemből ki­zárom a gőgöt. Viszont annál gőgösebben elutasítom ma­gamtól a mindig mindenbe csak nekünk lehet igazunl gye’- meteg önhittségét. Ha jól sejtem az ilyen önhftt tégbö' ízületnek a katasztró­fák. Ránk és másokra. Ha zafiságom akkor ér valam*i ha emberi fedezetéért a jó- izándékú. külső honbéliek if ecsülni tudják, De nyomban elveszítem igényemet a be- cs'ilésre, ha a hazafiság ürü grén hatalmi mániák rab­jává leszek, ha elszabadítom Tlódító ösztöneimet, s gyáva kétszínűséggel addig nyomor- gatom a kiszolgáltatottakat, amíg a pára el nem száll be- lílük, hogy aztán férfiasnak látszó kérkedéssel elmond­hassam: győzelmet arattam az isten, a császár, a haza ja­vára. Zúgjanak a harangok ^vetkezzék a tedeum. Kényelmetlen művelet e; a lelkiismereti vizsgálódás Minél pontosabban teszen annál kevésbé fogadhatók el a rosszhiszemű állítás hogy csakis a mi oldalunké található a teljes igazság. Hogyan is mondta Danija nich? Ami itt történt, abba nemcsak szegény Len key Já­nos, de valamennyi osztrák, valamennyi magyar beleőrül­hetne. ★ Igen, Damjanich: öt halálra ítélték. De miért? Tudom, t *- dóm. Fegyveres lázadásban való részvételért és felség- árulásért. De mégis: miért? Mert a bűnösség puszta ki­nyilatkoztatása és cselekede­teinek önkényes bírói meg­ítélése csak a bosszúvágy sze­rint elegendő indok. Belő­lem hiányzik a bosszúvágy ás csakis a szabatosan tárC. i tagos igazság előtt vagyok hajlandó fejet hajtani. Ez pedig tudomásom sze­rint a következő Damjanich János esetében. Százados volt, és negyvennégy éves amikor császárunk aláírása val szentesítette az önálló ma­gyar minisztérium létrejöt tét, benne a hadügyi önállósá got. Császárunk rendelkező lére született meg az a dön és is, hogy tíz új zászlóal tervezendő a magyar kor nány fennhatósága alatt Damjanich ekkor az olass hadszíntéren szolgált és a hatvanegyedik gyalogezred gránátos századát vezényel­te. Itt kapta a parancsot, hogy a királya akaratából felállí­tandó tíz zászlóalj egyikét, a harmadikat vegye át. Kine­vezését és őrnaggyá való elő­relépését István nádor írta alá a király nevében, míg a magyar kormány nevében gróf Batthyány Lajos mi­niszterelnök. Ekkor még úgy tudtuk, s Damjanich seni tudhatta más­ként, hogy az udvarnak sem­mi köze a rácok fellazításá­hoz, hogy a király őszintén óhajtja a bácskai, bánáti zen­dülés letörését. Igaz, Dam­janich János a magyar kor­mány szolgálatában, de egy­szersmind törvényes királya katonájaként alapozta ci2g feddhetetlen hadvezér! hír­nevét a délvidéki véres csa­tákban. Nem ő vett részt a fegyveres lázadásban, amit most egyik fő bűnéül ro­vunk fel, hanem azok, akiket tevert éppen a törvényes rend rdekében. Képzelhető, mire vélhett» i fordulatot, amikor tapasztal­nia kellett, hogy a levert rá cok helyett immár a császár csapatok törnek a királya által kinevezett kormánya lé­tére. Neki pedig közvetlen feletteseinek, a magyar had­ügyi kormányzatnak kellett engedelmeskednie, s nem a mi osztrák generálisainknak, akik fölött viszont a magya­roktól független bécsi kor­mány rendelkezett. A király nevében eszközölt kinevezé­sét soha vissza nem von­ták. A jogfolytonosság sza­bályai szerint haladt előre rendfokozatban a tábornki rangig. És ott voltak körű-, lőtte a katonák, akik zokszó nélkül rohantak szavára a halálba. Lehet-e csak úgy, köszönés nélkül kiszakadni az elkötelezettség sűrű szövevé­nyéből Windischgraetz röp­lapjaira? Főképp, ha semmi sem bizonyítja a proklamáció hitelességét? Mert a császár, mint első személy hallgatott. Az a formula pedig, hogy az uralkodó nevében, úton-út- félen elhangzik, akkor is, ha garasos tolvajt büntetnek meg. Damjanich tehát harcol! tovább. Végig kergetett ben­nünket szinte az egész Kár pát-medencében. Tehet róla igen is tehet, hogy nevét fog csikorgató tisztelettel emle­gettük. Mindig, mindenütt megvert bennünket. Amíg lábát nem törte, az összes üt­közetben részt vett ellenünk. Titkon mondogattuk, bár­csak nekünk lennének ilyen tábornokaink. Most viszont lekicsinylőn századosnak ti­tuláljuk, megtagadván tőle azt az őrnagyi rangot is, amelynek viselésére még István királyi főherceg, a nádor jogosította fel uralko­dónk helyetteseként. Ördögien következetes ez az ember. Megbocsáthatatla­nul önérzetes. Nem elég, hogy a csatatereken sorra megaláz­ta legjobb hadvezéreinket, ráadásul a fgyverletétel al­kalmával sem tekintette őket egyenrangúnak lovagiasság dolgában. Csakis az oroszok­nak volt hajlandó átadni Arad várát. Kijelentette, kész az Utolsó szál emberig harcol­ni, kész ebben a harcban el­sőnek elesni, ha előttünk, osztrákok előtt kellene ka­pitulálnia. Ha másért nem, ezért fel­tétlenül halál jár. A bosszú­vágy szerint. Haynau tábor­szernagy úr őkegyelmessége szerint. (Folytatjuk! Tfm Iffifll'y Kom '3gWffy*lTv7 \ t mi I jtjiJ] vk rijiT«í■ rímJk% *Y®1 pi H I lii I a I 1 1 t a j. A lAendi fM&té

Next

/
Oldalképek
Tartalom