Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
» oldal KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI melléklet 1973. november 38. PROTÉZISES OROSZLÁN ifü TECHNIKA lü! Tudománv ü TECHNIKA B Tudomány HU TECHN K \ ü Tudomány KÖZBEJÖTT AKADÁLY Felejtés és gátlás Az élőlények cselekvését, viselkedését, magatartását az örökölt tulajdonságok és az egyedi életben tanulással szerzett, rögzített és feleleveníthető tapasztalatok: az emlékezés együttesen irányítják. E kérdéseket a tudománytörténet során különféleképpen magyarázták. de az igazán tudományos megközelítés csak azóta létezik, amióta a tudomány haladása felszámolta a testtől külön létező lélek tanát. De minden kérdésre még ma sincs kész válasz: az emlékezés folyamatának a felidézési mozzanatát például az élettan még ma sem ismeri kellően, ugyanakkor azonban számos kérdés már megvilágosodott. Kiderült például, hogy a felejtés nem egyszerűen az idő múlásával bekövetkező passzív elmosódás, hanem sokkal inkább aktív gátlás, amely akadályozza a megtanult anyagnak a tudatba idézését. Ha több csoportba osztott kísérleti személyekkel olyan szótagláricot tanultattak meg. amelyeket úgy állítottak össze, hogy azok ne válthassanak ki értelmes gondolat, párosítást, akkor a tanulás abban a csoportban volt a legeredményesebb, amelyik a ta- . nulás után alhatott. Ha a tanulók nem alhat- tak, akkor azok, akik legalább 30 percet tanulás nélkül tölthettek, jobban észben tarthatták az előzőleg tanult szótagokat, mint azok akik rögtön — tehát pihenés nélkül — újabb anyagot kezdtek tanulni. Ez a tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem az elmúlt idő az oka a felejtésnek, hanem ami ez alatt a2 idő alatt történik: az újabb tanulás akadá_ lyozza az előbb tanultak észben tartását. Ezt a folyamatot, vagyis, amikor az újabb tanulás károsan befolyásolja a korábban tanultakat, a lélektan visszaható gátlásnak nevezi. De létezik előreható gátlás is. A pszicho, lógusok ezen azt a hatást értik, amelyet valamely tanulási tevékenység gyakorol az azt követő újabb tananyag elsajátítására és em. lékezetben tartására. E gátlás létezése az oka annak, hogy együtt tanuló kísérleti csoportok közül ugyanazt az anyagot gyorsabban és eredményesebben rögzíti az a csoport, amely akkor kezdett tanulni, mint az, amelyik már előzőleg is tanult Ezek a gátló hatások természetesen nem kizárólag a tanulásra szorítkoznak, hanem más jellegű értelmi tevékenységnek is van gátlóhatásuk a figyelem és az emlékezés működésére. A pedagógusok és a szülők általános megállapítása szerint a fiatal nemzedék emlékezőtehetsége gyengébb, mint a megelőzőké. Nagyon is lehetséges, hogy ez a rendkívül megszaporodott és egyre többféle külső inger és feldolgozást kívánó élmény különféle gátló hatásainak a következménye A kísérletek tanúsága szerint a gátló ha. tás függ attól a tanulási módszertől is. amely szerint két különböző tananyagot egymás után tanulnak. A gátló hatások annál kifejezettebbek, minél nagyobb a hasonlóság a két tananyag tanulásában alkalmazott módszer között. Legrosszabb eredmény az azonos módszer esetében volt. Amerikai megfigyelések ahhoz a meglenő megállapításhoz vezettek, hogy az _ egymást követő tananyagok kölcsönös gátló hatása: csökkenthetők, ha a tanulók az anyagokat más és más helyiségben igyekeznek elsajátítani. Helyiségváltoztatással a gátló hatások is a felére csökkentek. Ebből azt lehet feltételezni. hogy az agy — tudatunkon kívül — a tananyaggal együtt a külső körülményeket is emlékezetbe vési és a tanultak reprodukálásához a külső körülmények emléke bizonyos segítséget ad. A gátló hatásokra vonatkozó egyre több ismeretnek természetesen fel nem becsülhető fontosságú gyakorlati jelentősége is van. Ezek fényében felül kell majd vizsgálnunk tanítási módszereink sok vonatkozását, például a2 iskolai tanrendben a tantárgyak egymás utáni sorrendiét, az óraközi szünetek elosztását, a délutáni elfogialtságot az iskolák kabinetrendszerének nagyobb kiterjesztését stb De az egyéni tanulás szempontjából is figyelemreméltóak a kísérleti lélektan eredményei. Az integráció hétköznapjai Fődiszpécser a komputer Az igazán huszadik századi iparágak, a számítástechnika, az elektronika, a híradás- technika mellett lassan nem is figyelünk az olyan klasszikus ágazatokra, mint pl. szer- szamgépipar. Pedig a modern szerszámgépipar sem öregebb ma még száz esztendőnél. Az pedig külön figyelmet érdemel, hogy ez az „öreg” ipar, pl. az elektronikához hasonló fantasztikus megoldásokat is képes produkálni. A szerszámgépipar ugyanis a legkorszerűbb megoldást választja a megújulásra: integrálódik, azaz más ágazatok, tudományok eredményeit egyesíti saját hagyományaival, például a számítástechnika, az elektronika, a kibernetika és az automatika eredményeit. i Az integrált gyár Ma már létezik a világon olyan szerszámgépüzem, amelyben nem látni embert, csak célszerű, technológiai sorrendbe állított megmunkálj gépsorokat. Ez áz ún. integrált gyártó rendszer, automatikával, önszabályozó vezérléssel. Ügy mondják a szakemberek, hogy a fejlődés átlagos színvonalán még nem kell integrált gyártósor a szerszámgépgyárakba, de az első megmunkáló központoknak már meg kell jelenniük. Ez a 70-es évek elejének a színvonala. Alapgépeket, lépcsőfokokat a legkorszerűbben integrált szerszámgépgyárakhoz már nekünk is készíteni kell; minden olyan országnak, amely azt akarja, hogy iparát fejlettnek ismerjék el, és szerszámgépiparának neve legyen a nemzetközi küzdőtéren is. Szerszámraktár — az esztergapadban 10—12 évvel ezelőtt jelentek meg az ún. NC gépek, a számjegy vezérlésű (numerical control) szerszámgépek. A gépek képessé váltak néhány vagy több művelet elvégzésére a kezelők beavatkozása nélkül. Az új abban jelentkezett, hogy a legkorszerűbb szer- számgánek már nemcsak a munkadarabot cserélték automatikusan, hanem „megtanulták” a szerszámokat, is cserélni: válogatni a szerszámok között aszerint, ahogy az a számjegy programban olvasható volt a számukra. Ha a gép saját „szerszámraktárában” 15— 20 szerszámot lehet „tárolni”, s azokat „ismeri” is a gép, akkor már megmunkáló központról beszélnek a gyártó és felhasználó szakemberek egyaránt, hiszen az a gép, amely automatikusan legalább 20 szerszámot használ és cserélget, az meg telel legalább 4—5 darab 30—40 évvel ezelőtti megmunkáló, forgácsoló gépnek. Ilyen értelemben tehát, gépközpont. Ma már azonban gyakori az 50—60 szerszámos megmunkáló központ is. A SZIM Esztergagép gyárában dolgozik egy külföldi gyártású fúró-marómű: 50 szerszámot tud cserélni. A legújabb irányzat pedig az NC gépek után az ún. AC gépek elterjedése. Ezek ön- szabályozó (adaptive control) szerszámgépek: vezérlőegységük különböző „eseménye Két.-, paraméter változásokat képes észlelni, előtolást, fordulatszámot, teljesítményt, energia- felvételt stb. Egy ilyen gép összekötve a komputerrel a saját kiszolgálásáról is automatikusan gondoskodik. így válik lehetővé tehát a komputer fődiszpécserré és így tevőd-' nek össze berendezésről berendezésre a megmunkáló központokból az integrált gyártó- rendszerek. A megtakarítás: két év Hatalmas pénz és szellemi kapacitás kell ahhoz, hogy ilyen megmunkálóközpontokat, integrált gyártórendszerekbe alkalmas alapgépeket egy-egy ország ipara kifejlesszen- Hát még ha valamennyit maga akarja megcsinálni! A KGST tagországok szerszámgépipara küíön-külön nem is óhajt ilyen munkára vállalkozni, csak együtt. A Komplex Program alapján már javában folyik a kutatási és fejlesztési programok összehangoiasa. A magyar Szerszámgépfejlesztési Intézet több mint 12 éve dolgozik együtt a szovjet ENIMSZ munkatársaival. Ez az együttműködés sok, és nemcsak gépekben lemérhető haszonnal járt a magyar szerszámgépipar fejlesztésében. Rengeteg olyan információt kapnak a magyar fejlesztők a szovjet kollégáktól, amelyekhez különben nehezen jutnának hozzá. A kutatók együttműködésének legértékesebb eredménye az, ha a kooperációból új megoldás, termék születik. A két legújabb eredmény: az EV tárcsaeszterga-család és a KG vízszintes, illetve függőleges gyémánttárcsás köszörűgépcsalád kifejlesztése. Valamennyi tervrajz, számítás közös és az ellenőrzések, a próbák is közös munkában folytak. Az EV tárcsaeszterga már megmunkálóközpontnak minősül: 16 szerszámot cserél. Rendkívül pontos és igen bonyolult formák megmunkálására is alkalmas. Két új fejlesztési programot kezdtek most a szerszámgépfejlesz: c- kétoldalú, nemzetközi együttműködés’-en \z ENIMSZ-el a kis és középméretű' szekrényszerű alkatrészek komplex megmunkálására akarnak gépcsaládot kifejleszteni c, NDK szakembereivel pedig október elején egv műszaki-tudománvos együttműködési szerződést kötöttek az AC, tehát az önszabályozó vezérléstechnika közös továbbfejlesztésére. Az AC vezérlőegységet az NDK konstruktőrök készítik el, mi pedig az egységhez az érzékelő elemeket tervezzük és gyártjuk majd. Ez a gyakorlat különben a 70-es évek elejétől: aki amit megtervezett, azt gyártja, arra szakosodik. Illetve ha gépcsaládot terveznek közösen, akkor azt általában elfelezik, értékre, teljesítményre. S ilyen közös fei’esztésekkel együtt rögtön kfnálkoziK a részegység vagy alkatrész szakosodás is. amely további jelentős gazdasági eredményeket hoz az együttes nemzetközi programokba — a kutatástól a gyártásig. Gerencsér Ferenc H. J. fő kereseti tehetőség! Ideális munkahely! A Hódmezővásárhelyi Ti at Kötöttárugyár fehérgyarmati üzemében állandó munka- erőíelvéiel nők részére két műszakos munkavégzéssel «INDEN HÉTEN A DÉLUTÁN OS MŰSZAKBAN SZABADSZOMBAT VAN. I betanításról a vállalat gondoskodik betanulói bér fizetése mellett 1974. évtől ; * izakmunkásképzés biztosítva var. A bejáró munkavállalók részére a közlekedés biztosított. a navi bérletén a dolgozóknak 70,— Ft-ot kell fizetni. lelentkézni lehet a fehérgvarmati üzemünk vezetőjénéL 0181) Enúrődi Sándor (1850—1920) „Hideg esték” című verséből iue- zúnk: „Duruzsol a tűz, pattog a kályha, ” folyt, a beküldendő vízsz. 1. függ. 12. vízsz. 26., és 54. sorokban. VÍZSZINTES; 12. Hébe- ... ritkán. 13. Alapvető. 14. Sajtoló gép. 15. Svájci kanton. 17. ígér. régi. 19. Úttörő egység. 20. Szódában van I 21. Kiutal egynemű betűi. 23. Széptevés. 25. Határozott névelő. 31. Ritka férfinév. 32. Város a SZU. távolkeleti részén, a Taujszki öböl partján. 33. Becézett Aranka. 34. Játék kezdete és vége! 36. Folyó Jugoszlávia déli részén. 38. Faipari alapanyag. 39. Egykori orosz uralkodó. 40. Keményhéju gyümölcs. 41. Női énekhang. 42. Napszak. 43. Stroncium vegyjele 45. Fegyverbe! az osztrák—magyar monarchia hadseregében. 48. tlnekio szócska. 49. Függ. 51. Tor öetűi. 52. Fennkölt hangú költemény. 57. A 40. vízsz. vége. 58. Dobáló egynemű betűi. 59. Pénzi helyettesítő írás. 60. Kereskedelmi műszó. 61. DRS. 65. Hatvan perc. 66. Férfi név. 68. Világhírű zeneszerzőnk. 71. Menyasszony. FÜGGŐLEGES: I. Italom. 2. Békaporonty. 3. Szolmizációs hang. 4. Lemez ré: sze! 5. Eleven. 6. Levágja (pl. kenyeret). 7. T-vel. csodálatba ejt. 8. Kettőzve édesség. 9. Nép tunium vegyjele. 10. Kör betűi 11. Zeus testvére és felesége a> ókori görög mitológiában. 16 Ilyen növény a lián. 18. Piac: árus asszony. 21. Nem olyan. 22 AÉ. 23. Helyhatározó rag. 24. A lányt feleségül venni szándékozó férfi., 27. Szovjet repülőgép típus. 28. Tűzoltó készülék. 29 Kergetem. 30. NYU 35. V^rjú ..beszéd”, 36. Kiadás fele! 37 Folyó is. város is Ausztriában 38. Retteg. 44. Lovas gyeplabda láték. 46. Nyári mezőgazdaság- munkát végez. 47. Paradicsom 49. Kínai hosszmérték. 50. Pes* megvel kő^^g. 52. Nehéz fém 53. Német RT. 54. Elégedetlenkedő a bajusza alatt dohogó. 55 Rendben van. 56. Kutya. 60. Afrikai. 62. ízesíti az ételt. 63. Menetrendi rövidítés. 64. Sportöltözet. 65. Kevert bor! 67. Uj-Zélandi gépkocsik betűjelzése. 68. Mássalhangzó kiejtve. 69. Építőanyag. 70. Igekötő. TL Klasszikus A megfejtéseket december 3- íg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT ATEGFEJTÉSEKET FOGADUNK ELI November 11-3 rejtvénypályázatunk MEGFEJTÉSE: Az ősz „Meghalva elhullnak a sárga levelek, Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.’* NYERTESEK: Cseh L ágkéné* özv. Fórizs Józsefné, Földesfi Andrásné. Sipos József. ' lss a- jos nyíregyházi. Szilágyi Ts'vénné Balkány Cibakpusztai. Eör- dögh Jenőné demecseri, Szabó Judit nagyecsedi és Varga And* rás újfehértói kedves rejtvény* fej tőinkA nyereményeket küldtük. postán eh
