Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
íü>3. november 25. KELET-MAGYAR0RSZÄ6 5. »m Hetvenhatmilliós beruházás Hol épül az új szakközépiskola ? A megye egyik legrangosabb művelődésügyi beruházása lesz a nyíregyházi fémipari szakközépiskola. Augusztusban, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága áttekintette a tanács negyedik ötéves tervében szereplő beruházásokat — megfelelő ütemben haladnak-e, melyiket szükséges gyorsítani —, a fémipari szakközépiskoláról sokoldalú vita bontakozott ki az építés helyének célszerűségéről. A döntés akkor az volt: valamennyi érdi ekel t bevon ásáva 1 vizsgál » jók meg, nincs-e kedvezőbb lehetőség az építkezésre. Várospolitikai, pénzügyi és távlati tervezési szempontok okozták a véleménykülönbségeiket. Nagyon szép iskoláról van szó: 22 tanterem, mű- hely termek, háromszáz személyes kollégium, mintegy hetvenhat millió forint értékben. Az első terv a Jósa András utca, Kiss Ernő utca. Arany János utca közötti területen jelölte meg az impozáns intézmény helyét. Itt egyik érdekessége lehetett volna a városközpontnak. Ellene szólt: viszont hogy sokat kellett volna bontani és egv esetleges későbbi bővítés nagy anyagi áldozattal járt volna. Az újabb egyeztető tárgyalások révén több figyelemreméltó javaslatot dolgoztak ki. Egyrészt a körültekintő vizsgálódás igazolta, hogy kevesebb összegért nem lehet megépíteni az intézményt, tehát a további megbeszéléseknek elsősorban nem is az anyagiakra, hanem a városépítés és az intézmény számára legalkalmasabb hely meghatározására kell irányulni. Most hat javaslat volt az újabb megbeszélés témája Az eredeti a városközpontban, az Orosi út déli oidala. a Tejporgyárral szemben, a Korányi Frigyes utca keleti oldala Jósavárossal szemben, a Széna tér a MÜM-kollégi- um mellett, a Mező utca és 3 Bethlen Gábor utca által határolt tömb, valamint a Család utca keleti oldala a korábban az 1000 ágyas kórház részére ki jelölt , terület. A javaslatok jelzik: olyan jó területekkel gazdálkodhat a tanács, amelyek feltárása később más beruházások előkészítését is megkönnyítheti. Az összes érdekeltek bevonásával három javaslatot részesített előnyben a bizottság: az Orosi út. % Korány' Frigyes út, vagy a Széna tér melletti beépítést veszik elsősorban figyelembe. Felkérték a nyíregyházi városi tanács illetékeseit, hogy a tervező szakemberekkel rövid időn belül készíttessék el a beruházási javaslatot, amely a beépítési terv mellett tartalmazza a gazdaságossági számításokat is. A tervek készítése sürgős, mivel ez a beruházás még a negyedik ötéves terv része, s a várhatóan hamarosan megszülető végleges döntés után haladéktalanul megkezdődik a város egyik új, reprezentatív : intézményének építése is. M. S. Szennyet sodor a víz Nem véletlenül emlegetik az Ér-patakot „Gangesznek”, vagy „Szajnának” a nyíregyháziak. A vize legalább olyan szennyezett, mint nagynevű társaié és mindenféle szeméi, hulladék gyűjtőhelyévé vált. Találhatók itt — vagy a vizében, vagy a partján — lyukas fazekak lavórok, elnyűtt cipők, ruhadarabok, sőt a Toldi és a Kiss Ernő utpa sarkán egy kimustrált autó is „színesítette” hosszú ideig a környéket. Ez év májusában a vízügyi igazgatóság, a KÖJÁL, a Víz- és Csatornamű Vállalat és a városi tanács műszaki osztálya több szakembere három hétig tartó munkával tárta fel a szennyezést okozó forrásokat. A vizsgálatok figyelemre méltó eredménye, hogy a nagy vízszennyezőket: — a Patyolat, a húsipari-, a tejipari vállalatokat és a konzervgyárat már korábban kiiktatták, szennyvizüket a városi közcsatornára kötötték, ennek ellenére az Érpatak ugyanolyan szennyezettséget mutatott, mint korábban. Az nem volt kétséges, hogy a nagyfokú szennyeződés csal; Nyíregyháza területén kerülhet a patakba. Ugyanis - szakmai nyelven ez a „Villás számú főfolyás” ■— amíg eléri á <jóh városrészt, kissé szennyezett és a megyeszékhelyet elhagyva a víz minősége már két osztályt romlik. Alapos a szennyeződés ezen a nyolc kilométeres szakaszon. a következményei pedig: nyáron már a Himes környékén romlásnak indul « víz, télen valamennyive' hosszabb ez a rész. Szennyezi a Lónyai csatornát, sőt néha még a Tiszát is. A vizsgálatok szerint az egyik szennyező forrás az ipari hulladék. A vízügyi törvény meghatározza, hogy hat méter széles parti sávot kell hagyni, amit füvesíthetnek, de építkezni nem lehet. Az Érpatak mentén azonban sok helyen nem tartották meg a szabályokat. A kerítések közel kerültek a vízhez és sok helyen ez a terület a szemétgyűjtő. A hulladék innen előbb-utóbb a patakba jut. A másik ok. hogy a családi ház tulajdonosok több helyen a csapadék csatornába kötötték a házi szennyvizet, — teljesen szabálytalanul. Azzal nem lehet védekezni, hogy a szennyvízhálózatot | akkor még nem építették meg, mert ülepítő készítésére mindig lehet engedélyt kapni. Az viszont már kellemetlenebb, hogy a szennyvízhálózat elkészülése után sem kötötték át a vezetékeket. így — az iparival együtt — naponta 350 köbméter szennyeződés kerül az Ér-patakba és ezért nem javult már évek óta a víz tisztasága.-A felsoroltak mind olyan okok, melyek megszüntethetek, csak a vállalatoknak és a lakosságnak kellene nagyobb gondot fordítania környezete megóvására és megvédésére. Az üzemek egy részétől már nem kerül szeny- nyezett víz a kis patakba, — ennek ellenére nagy részén már a vízi élőlények is kipusztultak. Társadalmi összefogásra, de mindenekelőtt határozott hatósági intézkedésre van szükség, hogy az Érpatak ismét „egészséges” legyen. Az első lépés, a vizsgálatok tapasztalatainak feldolgozása már megtörtént,, és a napokban összehívják az érintett vállalatok vezetőit, a környékbeli lakosság képviselőit, ahol a szennyezés feltárásában résztvett szakemberek ismertetni kívánják a gyakorlati tennivalókat. Balogh Júlia t PÁLYA VÁLASZTÁS Kiállítások, ankétok, „nyílt napok“ Országos kísérlet Vaján Évente általában tízezer nyolcadikos végez a megye általános iskoláiban. „Kiadó” megye lévén, egy-kétezer megy el másfelé szakmát tanulni. A tizennégy évesek, öt-hat százalék kivételével valamilyen formában továbbtanulnak. A középiskolákból csaknem minden negyedik fiatal egyetemre, főiskolára készül. A megyei pályaválasztási intézetben á gyerekek döntését segítő munkáról érdeklődtünk. Mikor válasszanak, hogyan, milyen konkrét segítséggel? Nagy Miklós igazgató elmondta, hogy a végző nyolcadikosok közül minden továbbtanulónak van helye a megyében. Elvileg nem lehetnek elkallódó gyerekek, van annyi választás, mint ameny- nyi választó. A gyakorlat azonban egészen mást mutat. Néz-zük például a múlt év csalódásait. A 200-260 százalékos túl jelentkezések vezető helyén álló három szakma: fodrász, vízvezeték -szerelő, autószerelő. A másik oldal, a majdnem kilencven százalékos úgynevezett hiányszakmák három vezetője: üvegező, központi fűtés szerelő, szerkezetlakatos. Azért is meglepő, mert a vízvezetékszerelő munkája műszakilag alig különbözik a központi fűtés-szerelőétől. Az utóbbi nincs a köztudatban, a divatosabbak között. A választható szakmák ismeretének tágítása és a megfelelő időben megalapozott pálvaelőkészítés sokkal többet segít, ezért közös feladata a döntés gyereknek, szülőnek, pedagógusnak. Ezért dolgozik ma már minden iskolában pályaválasztási felelős. Ezért rendezitek a következő pályaválasztási szezonban is kiállítást, ezért tartanak szülői ankétokat, s a legközelebbi tervek szerint úgynevezett nyílt napokat a nagyobb községekben, járási székhelyeken. A konkrét tanácsadó „szolgálat” mellett egyéb kísérletekkel, , tudományos igényű felmérésekkel is foglalkozik az intézet, amelyek közvetve mégis a pályaválasztáshoz, a pályairányításhoz kapcsolódnak. Egy országos kísárle' egyik színhelye például Vaja A diákotthon hátrányos helyzetű gyerekei vesznek rész' az előadás- és foglalkozássorozatból álló kísérletben. Ennek végeredménye azoknak a gyerekeknek a döntésében mutatkozik majd meg, akik a kísérlet indulásakor általában öt Szakmát ismertek. Országosan egyedülálló az az összeáll ítás, amely az Autók mentőautója Havonta 15-20 mentés — Külföld• re is visz „beteg“ kocsit a Barkas egészségügyi szervek közreműködésével. orvosok, védőnők bevonásával a szellemileg és testileg károsodott gyerekek adatait méri fel, minden városban és községben, minden korosztályban. Megdöbbentő tényeket tár fel ez! a statisztika. Segítségével már most nyolc évre előre látják, müven lesz azoknak a gyerekeknek az aránya, akik például 1981-ben pályát választanak, de különböző hátrányok miatt csak bizonyos munkák végzésére lesznek alkalmasak. Továbbra is az egyik légin ostobább ág a mezőgazdaság. Igen nehezen "vűtik össze évröl-évre a három mezőgazdasági szakmunkásképző intézet létszáma. Akinek nem ez az eredeti célja, több csalódás után, mivel sehova sem vették fel, kényszerűen fogadja el ezt a javaslatot: Az intézet ebből kiindulva kezdett az előbbiekhez hasonló érdeklődéssel várt felr méréshez. Mi történt a tisza- berceli szakmunkásképzőben végzettekkel? A mezőgazdaságban maradtak-e, vagy elpártoltak? Ezeknek az adatoknak, valamint a többi felmérés eredményeinek is nagv szerepük lesz a pálvaválasz- tási felelősök munkájában, a gyerek, a szülő és a peda'tó gus közös döntésének segítésében. Kihez fordulhat a bajbajutott gépkocsivezető, ha minden kísérlet kudarcba fullad, nem indul a gépkocsija és az országúti társak sem tudnak segíteni? 1971. január 1-e óta a Volán Tröszt biztatására Szabolcs-Szatmár megyében is megszervezték: a közúti mentőszolgálatot. A volán vállalat Barkas típusú szürke színű, megkülönböztetett jelzéssel ellátott autómentője azóta Járja az utakat, hogy javít ó-műheljrt vigye a meghibásodott vagy . karambolozó gépkocsit. Havonta 15-20 kivonulásuk van az autómentőnek. Különösen sokan veszik igénybe a segítségüket áprilisban, — amikor kihozzák a kocsit a téli pihenőről júli- usban a nagy vikkendek idején és/fiz év utolsó negyedében. amikor igyekeznek kihasználni a még hófúvástól és egyéb téli akadályoktól mentes időszakot. Ilyenkor többen hívják a 12-90-es telefonszámot, mint az év más hónapjaiban. A volán közúti mentőszolgálata kilométerenként 3,60 forintot, s óránként 40 forintot számol a kiszállásokért, plusz amikor szükséges a csörlő használata, ennek a díját is a bajba jutott autósoknak keli fizetni. A szolgálatot elsősorban az úrvezetőknek. a magán autósoknak szervezték meg, hiszen a közületi gépkocsik zömét a saját műhelykocsival, vagy más módon meg tudják javítani, be tudják vontatni. Ennek ellenére, ha a közé ti szolgálat szabad, . közületi gépkocsik szállítását is vállalják. m Az eddigi tapasztalatok szerint általában a nagyobb távolságra veszik igénybe az autómentőt, ’i'öuoázör szállítottak' már ..lerobbant” gépkocsit a fővárosba, Dunántúlra. sőt külföldre is, Jugoszláviába, Csehszlovákiába, és Lengyelországba. Sőt, kis híján Nyugatra is szállított „beteg” kocsit a nyíregyházi közúti mentőszolgálat, egy angol állampolgár kérésére. Végülis a fővárosi 22-es Volán ilyen utakra nagyobb kapacitással rendelkező szolgálata tett eleget a megrendelésnek. A közúti mentőszolgálat telefonhívásra, — a személyi igazolvány számának, a névnek és a telefonszámnak a pontos közlése után — a helyszínre megy. De jobban szeretik a személyes bejelentést, s a szállítási köl tség egy részének előrefizetését, mert több esetben adott már vitára okot az autómentő-szolgálat igénybevétele. Indokolt esetben, a sorrendiség alapján éjjel is beszállítják az elr romlott gépkocsit, természetesen jobban örülnek a nappali „riasztásnak”. Az autómentőn két gépkocsivezető teljesít szolgálatot — mellékállásban, váltással. A megnövekedett gépkocsi- állomány ellenére a szolgálat irányítói elegendőnek tartják a jelenlegi egy autómentőkocsit, s azt kérik: akkor hívják őket. amikor valóban indokolt. <p.) Délután az óvodában. (MTI fotó i— KS) A tárgyalóteremből Két év hamis tanúzásért A tanácsvezető bíró már túl volt a vádlott kihallgatásán. A sértettet nem kérdezhette meg, mert az már halott volt, így a tények pontos megállapítása — a vádlott vallomásán túl — azoknak az embereknek • a vallomásától függött, akik ott voltak a bűncselekmény elkövetésénél. Paczári János következett. A tanácsvezető — mint előtte utána mindenkinek — neki is elmondta, hogy tanúként fogja kihallgatni, figyelmeztette, hogy a bíróság előtt igazat kell mondania és arra is felhívta a figyelmét, hogy a hamistanúzást a törvény szigorúan bünteti. És Paczári elkezdte mondókáját. Elmesélte, hogy Vaján volt a kulturházban egv táncmulatságon, hajnali négy óra körül pedig elindult at állomásra, hogy hazautazzon Baktalórántházára. Az úton egy verekedést látott és látta, hogy az egyik fiatalember megrúgja a másikat, aztán egy lányt is megrúg, meg azt is látta, hogy akik a fiút megtámadták. voltak vagy húszán. Tovább is mesélte volna, de a tanácsvezető megkérdezte, miért mondott mást a rendőrségnek. Amikor először kihallgatták akkor ugyanis úgy válaszolt, hogy a bál ulán az állomás felé vezető úton találkozóit egy fiatul emberrel, akinek véres volt a keze és egy kés volt nála Megkérdezte lőle, hogy mi történt, a fiú pedig elmondta. hogy megszűrt, egy vajai fiatalembert. Aztán sajál jóságát is elmondta. Látta a fiún, hogy részeg, elvette tőle a kést, nehogy megszűrjön vele valakit. A kést hazavitt«. otthon bárki megtalálhatja — ajánlta fel a rendőrségnek. Ez csak az első rendőrségi vallomása volt, másodszor már ott is „módosított”. Azt mondta: Sólyom Endre — ő volt a sértett — kezdte a verekedést, ő rúgta meg a fiatalkorú Berki Károlyt, aki kikapta kezéből a kést és azzal szúrta meg a támadót. A bíróság természetesen nem tudta a 23 éves segédmunkás Paczári János tanú- vallomását figyelembe venni, mert ahányszor és ahány helyen kérdezték, mindig másként mondta el a történteket. A nyíregyházi városi-járási ügyészség ezért emeli vádat Paczári ellen. Ügyét s napok lián tárgyalta a nyíregyházi járásbíróság dr. Páli-Tóth Sándor és tanácsa és büntetőügyben elkövetett ha- mistanűzás bűntettében mondta ki bűnösnek, A büntetés: két év börtön, amelyet fegyházban kel] letölteni & két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Paczári azzal védekezett, nem akarta magát belekeverni az ügybe és azért mondta a rendőrségen, hogy semmid sem látott, az pedig eszébe sem jutott, hogy tények takargatásával, meg- módosításával mennyire megnehezíti a bíróság dolgát az igazság kiderítésében. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy Paczári háromszor volt már büntetve, sőt a legutóbb kiszabott büntetése csak ez év decemberében- járt volna Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a hamista- núzás * nagyfokú társadalmi veszélyességét hiszen a tanú vallomásával állampolgári kötelességét teljesíti és ebben a kötelességben az is benne van. hogy a legjobb tudomása szerint az igazat vallja és: semmi lényegeset ne hallgasson el. Az ítéletet az ügyész tudomásul vetle. a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság dönt: (halogh)’
