Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

®W5. ntr*émí>ér 'St: IStlS-MSGYARÖRSZie . ' > i Nem csak büntetéssel... Hórukk helyett Milliók gépesítésre Segít a KSZT — Vagonrakás gombnyomásra Nem kell már a szívlapát Sajnos, még napjainkban is nagyon gyakoriak az olyan tudósítások újságjainkban, melyek így kezdődnek: „Megölte..., leszúrta...” Egy kissé már megszoktuk ezeket és csak a legmegdöbbentőbb esetekre figyelünk oda, szisszenünk fel néha. Sajnos, megyénkben is szomorú az a statisztika, amely az élet elleni bűncse. leleményekről készül. A bűnüldöző szervek min­den egyes bűnügyben — az esetek legnagyobb részében sikerrel keresik, kutatják annak okát, hogy miért ölte meg — jobb esetben akarta megölni — az egyik ember a másikat. Elszomorító látni azt, hogy minden második ilyen jellegű bűncselelcT ményre az alkoholos befo­lyásoltság vagy iszákos élet­mód nyomja rá a bélyegét. Minden harmadik esetben a cselekmény szoros összefüg, gésben van az italbolttal, a falusi kocsmával, mert vagy ott követik el, vagy esetleg onnan hazafelé menet. Az ittas ember általában kötekedővé válik, túlságosan érzékeny, a valódi vagy vélt sérelmekre mérlegelés nél­kül, rendszerint durván, minden gátlástól mentesen reagál és a kocsin i mulatás, vagy „víg poharazás” szo­morú befejezése: egy-egy emberélet. Igen magas a családon be­lül elkövetett élet elleni cse­lekmények száma is. amikor az apa a fiára, a férj a fe­leségére, — vagy éppenség­gel fordítva — emel kést vagy baltát. Igen sok a meg­romlott vagy rendezetlen családi élet, amely ugyan csak közvetve, de sokszor visszavezethető a nagymér­tékű italozásra. Másrészben a féltékenység, ritkábban anyagi természetű okok ve. zetnék a családi tragédiák­hoz. Azt 1« érdemes megvizs­gálni, hogy milyen emberek azok, akik elkövetik a cse­lekményeket. Gyakran be­szélünk arról, hogy itt mi­lyen nagy szerepe van a „múlt örökségének”, káros tudati maradványoknak. Ez, feltétlenül igaz is és így méginkább elgondolkodtató az a statisztikai adat. amely szerint, az elkövetők több mint 76 %-a 40 éven aluli, Vagyis olyan ember, aki már az új társadalomban szüle­tett, vagy legalábbis döntően az új társadalom nevelte. Á gépkocsi nyereménybe- tétkönyvek ez évi negyedik sorsolásán november 26—27- én több, mint hatszáz gépko­csi talál gazdára. Az eddig megtartott sorsolásokon 498 gépkocsit nyertek a szabol­csiak. Az ötszázadik gépko­csinyertes megyénkben azok közül kerül ki, akik július 31-ig nyitottak ötezer vagy tízezer forintos gépkocsi nye­reménybetétkönyvet, s az ’ Október 31-én még forgalom- ' han volt. Megyénkből 39 974 darab betétkönyv vesz részt á sorsoláson. A napokban a Dózsa György utcán sétáltam, él­vezve az ősz szépségeit. Ar. ra lettem, figyelmes, hogy az egyik hatalmas kapu előtt egy kisfiú ágaskodik és se. hogy sem tudja megnyomni A csengőt. Bosszankodtam is magam, ban, hogy milyen lelketlen és nemtörődő szülők van_ tlak hogy annvi fáradságot sem vesz. vagy azt a mini­mális anyagi áldozatot sem hozza meg; ha már nem ért a műszaki dolgokhoz, egy félméterrel lejjebb szerel­tesse a csengőt. Szegény kis­Még szomorúbb: az elkö­vetőik több mint 80 %-a csak az általános iskola IV. osz­tályát, vagy ennél keveseb­bet végezte el, sőt nem rit­ka esetben analfabéta. A VIII. osztálynál magasabb iskolai végzettséggel itt csak a legritkább esetben, egé­szen kivételesen lehet talál­kozni. A bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek önma­gukban nem oldhatják meg e problémát. Ók felderítik a már megtörtént cselekmé­nyeket. majd az elkövetővel szemben alkalmazzák a tör­vény szankcióit. Bár igen jelentős, hogy a bűnös el­nyerje méltó büntetését, ez azonoan a társadalom szem. pontjáDól még nem elég és nem teljes megoldás. Sokkal fontosabb, de leg- , alább ilyen fontos feladat a bűncselekmények megelő­zése. Ez már túlnő a bűnül­döző szervek hatáskörén és lényeges állami és társadal­mi összefogást, erőfeszítést igényel. Az alkoholizmus elleni harc nemcsak e szempont­ból jelentős, hiszen az alko­holfogyasztás egyéb karos kihatásai is széles körben ismertek. Látni kell azt is, hogy e harc nagyon nehéz. • Az italozás ma is élő, szinte í társadalmi szokás. Milliók szokása, s igen nagy erő, el­lene csak szívósan, kitartóan —■ és ha kell, kemény esz­közökkel — lehet küzdeni. Az elromlott és félre si­került házasságok, szétzilált családok problémája mégin­kább nehéz terület, hiszen a társadalom kezében itt áll rendelkezésre talán a legke­vesebb eszköz. Ugyancsak társadalmi ösz- szefogás és az illetékesek komolyabb, ha kell szigo­rúbb fellépése szükséges ah­hoz is. hogy ne legyenek ná­lunk olyan fiatalok, akik „keresztet” rajzolnak akkor, amikor a nevüket kell alá­írniuk. Mert az emberek műveltségi színvonala, isko­lai végzettsége — mint íen- " tebb láttuk — e területen nagy jelentőségű. Érdemes egy kicsit eze­ken elgondolkodni minden szabolcsi embernek, főleg azoknak, akik tehetnek is annak érdekében, hogy ne nyíljon ki náluk sem hama­rabb a bicska, mint máshol. Dr. Szalai István ügyész Az előző — augusztus 27-ig sorsolás két szabolcsi nyerte­se még ismeretlen. A 024464 számú tízezer forintos betét­könyv tulajdonosa Polski Fiat 1500 típusú gépkocsit nyert, a 0601521 számú öt­ezer forintos betétkönyv tu­lajdonosa pedig Zaporozsec gépkocsit mondhat magáénak. A tízezer forintos betétköny­vet az OTP megyei igazga­tóságánál, míg az ötezer fo­rintos betétkönyvet a nyír­egyházi 1. számú postahiva­talnál nyitotta az ismeretlen nyertes. fiú gondoltam magamban — biztos most jön az isko. Iából, valószínű éhes. vagy talán éppen a honszeretet szülőknek szeretné bejelen_ leni, hogy elismerő dicsére, tét kapott magaviseletből. Megkérdeztem a kis szőke hajú, jámbor kinézetű La­cikát — mert annyit elárult magáról — hogy mi baj van. Mire ő. ..Bácsi kérem, tes­sék szives lenni megnyomni a csengőt jó erősen, mert nem érem eL” Hosszan megnyomtam a csengőt. Közben egymásra néztünk, ő huncutul mosolygott, mint A szabolcsi- munkások az évtizedek során hozzászok­tak a nehéz fizikai munká­hoz. Sokan nem vették (né­ha nem is vehették) figye­lembe a munkavédelmi uta­sításokat és többet emeltek, többet dolgoztak a megen­gedettnél is. De a talicská­zást, a jellegzetes kubikos munkát lassan felváltották a dömperek, majd a földgya­luk és a szállítószalagok Gé­pesítették a malterkeverési, a nehéz építőanyagokat da­ruk és felvonók emelik ren­deltetési helyükre, a hórukk vezényszó is kiment a di­vatból. Saját erőből Vállalataink saját gépesi. tési alapot képeztek de a különböző központi támoga­tások is jelentősen segítet­ték a gépesítési programot — főleg az utóbbi két év­ben. A Központi Szállítási Tanács például a rakodás gépesítésére több millió fo­rintot adott a szabolcsi vál­lalatoknak és üzemeknek. A záhonyi átrakás gépesítésére különös gondot fordítottak az utóbbi időben. Az elmúlt két évben csak a szállítási tanácstól tizenkét millió fo­rintot kapott Záhony ra­kodógépek és szállítási se­gédeszközök vásárlására. Az átrakóban ma is több ezer tonna árut mozgatnak meg naponta — dé már elenyé­szően kevés a kézi átrakás. Az összefagyott vasércet'nem kell térdepelve csákányozni, a hatalmas szálfák mellé nem állnak már télben is izzadó emberek a síneken guruló daruk egy gombnyo., másra több tonna fát tesz­nek át egyik vagonból a má­sikba. A koksz, a szén és a cement pora már csak rit­kán csípi a munkások sze­mét, az emberek tüdejére már kevesebb por rakódik hazánk legnagyobb száraz­földi „kikötőjében.” Előregyártóit elemekből A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál sok olyan törzsgárda tag dolgo­zik, aki az ..őskorban” nap­hosszat görnyedve talicská- zott, vagy lapátolta a ke­mény szatmári földet a kór. délyokra. Az építkezés még az utóbbi évtizedben is * a legnehezebb fizikai munkák közé tartozott. Számos sza­bolcsi segédmunkás évek­kel ezelőtt azért ment fővá­rosi építőipari vállalathoz dolgozni, mert ott kevésbé vették igénybe fizikai erejét, vagyis a fővárosi vállalatok­nál hamarabb és nagyobb mérvű volt a gépesítés. Ezek az emberek inkább vállal­ták az ingázás fáradalmait, mintsem hogy saroglyán ci­peljék a téglát, ládákban a nehéz maltert. Most többnyire előregyár­tott elemekből épít a válla­aki meg van elégedve jóte­vésemmel. Egy kicsit ki is húztam magam. —- No, jól van Lacika? ö erre azt válaszolta: „Kitűnő, bácsikám. Most azt tanácsolom, hogy fus­sunk. mind a ketten, mert baj lesz.’’ Mire felocsúdtam volna csodálkozásaimból, ő már messze szaladt a Béke-ház irányába. Akkor értettem meg. hogy egy idegen ház csengőjét nyomtam meg. Mit volt mit tennem. Én is fu­tottam. nem is futottam, hanem rohantam le a Véső utcán, mert ki hitte volna el azt, hogy ennek a csíny­tevésnek nem én vagyok a* értelmi szerzője. (keeskomU) lat, s a több mázsás ele­meket daruk emelik helyük, re. A SZÁÉV-nél befejezték az anyagmozgatás gépesíté­sének első szakaszát. Éz azt jelenti, hogy valamennyi nagyobb építkezésnél gép keveri a maltert, szállítósza­lagok, felvonók viszik a tég­lát, a homokot és a többi építőanyagot. A Központi Szállítási Tanácstól a válla, lat tavaly közel egymillió fo­rintot kapott rakodógépek vásárlására- A rakodást, a szállítást segítik az új ön­rakodó gépkocsik is. A nehéz földmunkát a földgyaluk és a kisd amperek tették könv- nyebbé. A vállalat leltárá­ban egyre kevesebb a csá­kány, az ásó és a lapát. « Uj szolgáltatás A Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalatnál már nem használják az „emberölő” gombosvillát é„ a szívlapá­tot. A vállalat munkásai évente mégis több mint egy­millió tonna földet mozgat­nák meg. A szállításnál a kőportól sem tartanak már a munkások, mert a munka neheze itt is a gépekre vár. A vállalat a szállítási ta­nácstól félmillió forintot ka­pott. A szabolcsi molnárok ke­vesebb lisztet szívnak tü­dejükre. kevesebb zsák nyomja váltókat. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ugyanis jelentősen gépesítette a rakodást és a A városi tanács helyes dön­téseit valamennyien örömmel üdvözöljük, de vannak igen bosszantó dolgok, melyek az örömök mellett bánatot is okoznak, s ezt a város illeté­keseinek a figyelmébe ajánl­juk. A korábbi években kia­lakítottak Kisvárdán egy kis- piacot, amely a rossz elhe­Két napot töltött megyénk­ben a MOSZFILM két for­gatókönyvírója, Jurij Dunsz- kij és Valerij Fried. Tanul­mányútjakon egy Zalka Má­téról készülő játékfilmhez gyűjtötték anyagot Tunyog- inatolcson és környékén. A vendégekkel elutazásuk előtt beszélgettünk. Hogyan esett választásuk erre a témára? — Azzal kell kezdenünk, hogy igen hosszú ideje együtt dogozunk. Tizenhét: filmnek írtuk közösen a forgatókönyvét, például a Ragyogj, ra­gyogj csillagom című filmét is. Zalka Mátéval mindket­ten régen „találkoztunk”, gyermekkori olvasmányaink közé tartozott. Ezért örül­tünk, amikor' megtudtuk, hogy Grigorij Csuhraj, aki már egy külön stúdiót vezet, filmet készít a híres interna­cionalistáról. Ő kért fel ben­nünket a forgatókönyv írá­sára, megbízásából járunk most először Magyarorszá­gon. — Milyen sikerrel járt tunyogmatolcsi útjuk, milyen információval gazdagodtak? — Üj, ismeretlen adatokat nem. találtunk, bár sok tu- nyogmatolcsival és több ma­gyar szakértővel, beszéltünk — hiszen a Szovjetunióban már igen sok információt kaptunk, sokan emlékeznek Zalka Mátéra, sokan őriznek fényképeket. Szakértők js se­gítették munkánkat, például Lukács tan nmek egykori ad­belső anyagmozgatást. A vál­lalat tavaly 800 ezer forintot kapott a szállítási tanácstól. Jelentős összeget, ötmillió forintot kapott a tanácstól a Nyíregyházi TÜZÉP Válla­lat. Ebből a pénzből hat ra­kodógépet, négy Diesel-eme­lőtargoncát és 2600 rakodó­lapot vásárolt a vállalat te­lephelyeire. Ezzel lehetővé vált a. nehéz áruk rakodásá­nak teljes átszervezése. A nyíregyházi telepen új szol­gáltatással is foglalkozik a vállalat: a vásárlóknak gép. PSI rakja szekérre a tüzelő­anyagot. Az ÉRDÉRT Vak. lalat mátészalkai és tuaséri telepén még most is nehéz fizikai munkát végeznek. Pedig a vállalat mindkét telephelyére nagy teljesít­ményű szovjet gyártmányú rakodódarut vásárolt, a vil- lanytarfioncák is könnyítik a munkát. Pár évvel ezelőtt a munkások keze szinte ráfa­gyott a havas, fagyos rön­kökre. A kézi rakodás szin­te megszűnt, a teher itt is a daruk csigájára nehezedik. A Nyírbátori Növényolaj- ipari Vállalat az idén ötmil­lió forintért épült új iosrvá- gánnval teszi könnyebbé a szállítást és a rakodást. A Fehérgyarmati Állami Gaz­daság az almaszedést és az almaszállítást tette könnyeb­bé. Az üzemekben nem csu­pán azért gépesítenek, hogy a termelés messvorsulion. A gépesítés a mesbecsülést.. az emberekről történő gondos­kodást is jelenti. lyezése miatt kihasználatlan. Van viszont egy nagy piac is a városban,, ahol tetemes költséggel elkészült a vásár- csarnok, s az azóta is zárva van. Az eladók és a háziasz- szonyok dideregve várják a nyitást, amely egyre késik. Vajon miért? — kérdezik a kisvárdai háziasszonyok. jutánsa és több moszkvai tu­dós, tábornok. Mégis, egy biztonságot ad Zalka hazájá­ban járni, azokon az utcá­kon, abban a házban, ahol élt, azt a kabátot látni, amit viselt, azokkal az emberek­kel találkozni, akik ismer­ték. — Hol fog játszódni a film, a cselekmény szerint milyen „szerepet” szánnak Tunyogmatolcsnak ? — A film Zalkáról elsősor­ban mint emberről szól. A polgárháború spanyol kör­nyezetében játszódik, ahol a hős mozaikszerűen emlék­szik vissza hazájára. Persze, ezért nem megyünk Spanyol- országba, a kaukázusi táj lesz a háttér. Bizonyos részek miatt Csuhraj úgy tervezi, hogy Tunyogmatolcson is fog forgatni. A film Zalka szel­lemét, humorát, emberségét, eszét, ravaszságát, gyakorlati érzékét mutatja be, amelyek mind közrejátszottak, ame­lyek tábornokká ég íróvá tet­ték. Soknyelvű filmet aka­runk készíteni. a főbb szere­peket magyar művészeknek szánjuk. — Szerte a világon egyre többen készítenek szerzői filmet, a szovjet filmgyártás­ban viszont még a forgató- könyv is több ember munká­ja. Ellentétesnek érzik-e ezt. s van-e ahhoz köze, hogy Csuhraj önálló stúdióban dolgozik. — A jövő filmje a szerzői film. Mar most is vannak „Félkész“ utca Megírtuk: még az idén elkészül... Közeleg áz évvége, ezért újra meg­kérdeztük, s a válasz ko­rántsem biztató. Mégsem készül el, csak félig: ta­lán egy sávon átadják a forgalomnak. A nyíregy­házi Nagykörút újabb szakaszáról, a Vasgyár idea átépítéséről van szó, ahol még dolgoznak az úlépíiők. A terv sze­rint a teljes útszakaszt, a Bethlen Gábor utcá­tól az új híddal együtt a Széchenyi utcáig, két­sávosra átépítve már megnyitották volna a jármüvek elölt. Okíőber végén, uoyember elején derékas muiikát vé­geztek az útépítők. A hét végén azonban félig készen hagyták ott a Közúti Építő Vállalat munkásai ezt a fontos utat, mert a konzerv­gyárral szemben az egyik sávot nem tudjak tovább építeni. Az Ál­lami Építőipari Válla­lat vastelepe éppen a leendő útpálya egy ré­szét foglalja el. Hiába­valónak tűnik a mostani igyekezet: a december csak ritkán alkalmas útépítésre. A hét végén már leáll az aszfaltgyár, újrair/iitása többszáz­ezer forüitba kerülne... A forgalom tehát to­vábbra sem lehet zavar­talan ezen a környéken. A járművek, az autó­buszok kanyaroghatnak a terelöutakon a szűk mellékutcákban. Leg­kevesebb fél évet késik az úíátadás. mert kellő körültekintés nélkül vé­gezte/; e fontos, milliós nagyságrendű beruhá­zás terület-elökészitését, Miközben jónéhány csa­ládot kiköltöztettek a lebontásra ítélt házak­ból — csaknem egy évig tartott a hivatali elő­készítő munka —, nem tudták elérni, hogy a SZAÉV telepe is költöz­zön. Mulasztásról, vagy meg nem értésről van szó? Az eredmény: hó­napokig indokolatlanul lezárt nagyforgalmú út, amely sokezer autóbusz­utasnak sok száz jármű­vezetőnek okoz bosszú­ságot, balesetveszélyt — egész télre. Kádár Edit ilyen törekvések, de ezeS nem azonosak Fellini, yfagy Jancsó szerzői filmjeivel. Az a véleményünk, hogy ennék előfeltétele a nézők széles kö­rének érdeklődése és érettsé­gé egy ilyen jellegű alkotás befogadására. Csuhraj, hár külön stúdiót vezet, megszo­kott módszereivel dolgozik, mint ez a példa is mutatja. A forgatókönyv — amelynek befejezését még erre az évre tervezzük — a film alapja,' erről szakértők bevonásával fii albizottság dönt, s ha elfo­gadták, a rendező kivitele­zésnél, a felvételeknél még megvalósíthatja azt ami mindig egyéni művészétéből adódik. — Végül ezt az alkalmat megragadva segítsenek egy kicsit „kitekinteni” a moszk­vai közönségre. Ismerik-e önöknél a színház és a mozi válságát a televízió javára? — Igen, ez tény. A hétmil­liós Moszkvának nyolcvanöt filmszínháza van, igaz a nemzetközileg megszokott méreteknél nagyobbak, de ez igen kevés. Ez az egyik gond, a másik az, hogy a televízió valóban konkurrenciát jelent, ami ellen a film mesterséges eszközökkel, úgynevezett nagyképemyővel, széles vá­szonnal harcol. Ez azonban nem jelent komoly ellentétet, mert mindkettő azonos célo­kat szolgál, a távol} jövő egy közös művészét, amelyben a tv lesz a fő partner, B. Ki Ki lesz az ötszázadik szabolcsi nyertes? BT ...... . .........................:— . -----!-------g— Csengetés Nábrádf Lajos ............... ..................„ OLVASÓNK ÍSIA: Zárva Csuhraj Tunyogmatofcson forgat filmet BESZÉLGETÉS A MOSZFILM FORGATÓKÖNYVÍRÓIVAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom